Budapesti Közlöny, 1920. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
1920-10-19 / 240. szám
m zett vissza, hogy a címzett meghalt. Ezen idő óta kérelmezőhöz róla semmi értesítés nem érkezett. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha aapszént életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a derecskei királyi járásbíróságnál 1920. évi november hó 20. napjáig jelentse be. Ha ezen időpontig bejelentés isat érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni Derecske, 1920. évi szeptember hó 20. napján. A derecskei kir. járásbíróság. 9964 1—1 fioltnaknyilvánitás. 1176/1920. sz. A püspökladányi kir. járásbíróság közhirré teszi, hogy Molnár Antalné Horváth Margit nádudvari lakos részéről az 1919. évi 28000. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán Molnár Antal nádudvari lakos holtnaknyilvánitása iránt az eljárást a mai napon megindittatta.Molnár Antal 1886. évi augusztus hó 27-én Nádudvaron Molnár Antal és Banka Erzsébet szülőktől született. Horváth Margittal 1910. április 23-án kelt egybe s házasságukból egy kiskorú Molnár Margit nevű gyermek származott, mint nádudvari órássegéd 1915. március havában vonult be katonai szolgálatra a 39. gyalogezred 4. századához mint közlegény, az olasz harctérre lett vezényelve s állítólag 1915. évi október havában tűnt el. Felhívja a kir. járásbiróság az eltüntetés mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási hülyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy arról van tudomásuk, hogy az eltűnt a fentebb megjelölt inci túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be. Amennyiben az előző bekezdésben közölt idő alatt bejelenés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Püspökladány, 1920. szeptember 16. A püspökladányi kir. járásbiróság. 9969 1 — 1 Koltnaknyst&s. 4744/1920. szám. A nagykanizsai kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Kovács Jánosné szül. Hermanics Juli kiskanizsai lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán Kovács János kiskanizsai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és részére ügygondnokul dr. Darás László nagykanizsai ügyvédet rendelte ki. Kovács János volt kiskanizsai lakos a világháború kitörésükön a K. Ung. Landsturm Artilerie Abt. N. 13/14-hez vonult be, amelylyel Przmyslibe került, amely várat az oroszok körülzártak és amikor elfoglalták, ott volt helyi őrséggel együtt fogságba került. Az oroszok Szibériába vitték, ahol Zamarkandban a fogolytáborban 1915 szeptember 17-én betegségben elhalálozott és ugyanott el is temettetett. Egyúttal fölhív mindenkit, hogy ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a föntebb jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be, mert ha ily bejelentés a megjelölt időpontig nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján szóbeli tárgyalás nélkül, szükség esetén azonban az érdekeltek meghallgatása után fog a holtnak nyilvánitás kérdésében határozni. Nagykanizsa, 1920. évi október hó 6. napján. A nagykanizsai kir. járásbiróság. 99 70 1—1 Holtnaknyilvánitás. I.k. 1118/1920. szám. Az orosházi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Racskó Mihályné szül. Dudás Zsuzsanna tótkomlósi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérésem folytán a háborúban állítólag eltűnt Racskó Mihály tótkomlósi volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Vas Nándor tótkomlósi ügyvédet rendelte ki. Racskó Mihály 1889. évi augusztus hó 11. napján született Tótkomlós községben, szüleinek neve Racskó János és Hovorka Erzsébet, felesége neve Dudás Zsuzsanna, gyermeke 1914. évi augusztus hó 1-én született Mihály, vagyona nincs, a 101. gyalogezredhez vonult be, később a 89. gyalogezrednél mint gyalogos teljesített szolgálatot s Kusznak György állítása szerint 1915. évi március hó 15-én Homonna mellett lövés következtében elhalt és ugyanott el is temettetett. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéról, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a hóiinaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt az aláíírt bíróságnak.Mentse be, mert ha a fenti időpontig bejelentés nem érkeznék, az egyébként kiderített tények alapján fog a birósági holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Orosháza 1920. évi május hó 7. napján. Az orosházi kir. járásbíróság. 9977 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1117/1920. szám. Az orosházai kir. járási jóság közhirré teszi, hogy Kiszely Mihályné szül. Csemay .Mária tótkomlósi lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán a háborúban állítólag eltűnt Kiszely Mihály tótkomlósi volt lakos holttányilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltirnt részére ügygondnokul dr. Pintér Miksa tótkomlósi ügyvédet rendelte ki. Kiszely Mihály 1881. évi december hó 30. napján született Tótkomlóson, szüleinek neve Kiszely János és Trnka Mária, felesége neve Cseman Mária, gyermeke Mária, elhaltnak vagyona nincs, a nagyváradi 4. honvéd gyalogezredhez vonult be, utolsó tábori postaszáma 14 volt, legutóbb 1914 szeptember 28-án feladott levelét írta , azóta róla semmi hír nem érkezett. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy ez eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt az alulírott kir. járásbiróságnál jelentse be, mert ha a fenti időpontig bejelentés nem érkeznék, az egyébként kiderített tények alapján fog a biróság a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Orosháza, 1920. évi május hó 7. napján. Az orosházai kir. járásbiróság. 997/ 1—1 Koliniknyilvánítás. Pk. 1913/1920. szám. A csornai kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Nagy János volt vági lakos, aki Vágón 1886. évi junius hó 14. napján született Nagy Antal és Huszár Anna szülőktől, nőtlen, földmives, 1914. évi augusztus hónap elején mint káplár Sopron városba a volt cs. és kir. 76. gyalogezred 13. századához vonult be katonai szolgálatra és állítólag 1914. évi december hó 30. napján a krakói cs. és kir. 7. sz. várkórházban (Festungspital) meghalt.A biróság az eltűnt holtnak nyilvánítása iránt ez eljárást megindítván, felhívja mindazokat, akik nevezett életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről s igy különösen arról van tudomásuk, hogy Nagy János 1914. évi december hó 30. napja után még életben volt, hogy azt ide 60 nap alatt jelentsék be annál is inkább, mert ha ez alatt az idő alatt idő bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. A bíróság az eltűnt részére ügygondnokul dr. Bodnár Béla csornai ügyvédet rendelte ki. Csorna, 1920 október 3. A csornai kir. járásbiróság. 9979 1—1 Holtnak nyilvánítás. Pk. 2478/1920. sz. A pápai kir. járásbíróság közbirre teszi, hogy dr. Rohonyi Nándor pápai ügyvéd által képviselt Sándor Menyhértné szül. Kölkedi Erzsébet vaszari lakos részéről, a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Sándor Menyhért volt vaszari lakos holttá nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította. Az eltűnt személyi adatai a következők: neve Sándor Menyhért, született Vaszaron 1886. évi január havában Sándor József és Szőlős Rozália szülőktől, neje Kölkedi Erzsébet, gyermekei Sándor Vilma és Zoltán, az eltűnt ingóságai és ingatlanai Vaszar községben, illetve ennek határában vannak. Katonai szolgálatára és eltűnésére vonatkozó adatok : bevonult 1914. julius 1-én Győrbe a cs. és kir. 19. gyalogezredhez, innen a harctérre került s ott 1914. október 22-én állítólag eltűnt, tábori postaszáma 77 volt. Ezek alapján a biróság fölhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha a fenti időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Kelt Pápán, 1920. évi julius hó 31. napján. A pápai kir. járásbiróság. 9980 1—1 Heltsiaknyilvánitás. 2373/1920. szám. A törökszentmiklósi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Szalóki Istvánná M. Tóvizi Erzsébet kérelmére Szalóki István holtnaknyilvánitása iránt az eljárást a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján folyamatba tette s az eltűnt érdekeinek képviselőjére ügygondnokul dr. dálnoki Teleky Endre törökszentmiklósi ügyvédet nevezte ki. Az eltűnt Szalóki István Tiszapüspökiben 1884. évi julius 26-án Szalóki László és Kollár Ilona szülőktől született, róm. kath. vallású, földmives foglalkozású, nős, utoljára állandó tiszapüspöki lakos volt, házastársának neve M. Tóvizi Erzsébet tiszapüspöki lakos, a házasságból Mária nevű kiskorú gyermek született, vagyona nem volt. Eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, 1914 július hó 26-án bevonult a m. kir. 29. sz. honvéd gyalogezredhez, a harctéren ugyanezen csapattestnél szolgált s állítólag 1914. évi november hó 27-én a Homonna melletti ütközetben hősi halált halt s ott el is temettetett. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt esetbenlétéről,tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Jra ez idő alatt bejelentés nem érkezik,.A biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Törökszentmiklós, 1920. évi szeptember 1ró 28. napján. A törökszentmiklósi kir. járásbiróság.. 9908 1—1 Koltnak nyilvánitás. 2107/1920. szám. A bicskei kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Czellinger István részéről előterjesztett kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján fiának Czellinger Izidornak holtnak nyilvánitása végett az eljárást megindította. Az eltűnt neve Czcilinger Izidor, születési helye és ideje Sóskút 1891. március 2., vallása r. kath., szüleinek neve Czcilinger (Coailinger) István és Winderson Julianna, házastársam volt, az eltűntnek utolsó lakhelye Sóskút, polgári foglalkozása földmives napszámos volt, ingó vagy ingatlan vagyona nincsen. Czeilinger Izidor 1912. évi október hó 15. napján vonult bea cs. és kir. 69. sz. gyalogezred 3. századához Pécsre, 1914 augusztus hó 1. napján ment a déli harctérre, innen pedig 1914 szeptember 7. napján az orosz harctérre lett vezényelve, ahol 1914 szeptember 9. napján sebesült meg s azóta nyomaveszett, rangfokozata gyalogos, utolsó tábori postaszáma ismeretlen. A Vöröskereszt Egylet értesítése szerint is megsebesült. Ügygondnokot a bíróság vagyon hiányában nem, rendelt ki. A bíróság felhív mindenkit, akinek Czeilinger Izidor életbenlétéről, tartózkodási helyéről vagy eltűnési körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás" szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben megjelölt időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek az alálírt járásbíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Bicske, 1920 október 14. A bicskei kir. járásbíróság. *1584—1 Hortisaknyihiáritás. Pk. 4097/1/ 1920. szám. Az ujpesti királyi járásbíróság közhírré teszi, hogy MerkL Jánosné újpesti lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet 1. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Merkl János újpesti volt lakos, aki Geresden 1877. évi november hó 13. napján született, néhai Merkl József és Heinrik Anna geresdi lakos gyermeke, Takács Mária házastársa, aki a volt 1r honvéd gyalogezred pótzászlóaljában (tábori postaszám 14.) szolgált és aki 1915. évi július 19-én eltűnt és azóta nincs semmi hit életbenlétéről, holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította, és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Grichwalszky Artur újpesti lakost rendeli ki. Felhív a bíróság mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, így különösen arról lenne tudomása, hogy életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől, számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Ha e határidőn belül bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Ujpest, 1920. évi augusztus hó 5. napján. Az újpesti kir. járásbiróság. 9999 1—1 Konttaknyilvánítás. Pk. 2014/1920. sz. A devecseri kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy dr. Pogány Imre dovocseri ügyvéd által képviselt ifj. Tóth Gábornól szül. Gálosi Erzsébet apáczatornai lakos kérelmére, férje ifj. Tóth Gábor ellen a 28000/1919. I. M. sz. rendelet 1. §-a alapján — költségkímélésből ügygondnok mellőzésével — holtnaknyilvánítási eljárást tett folyamatba. Felhív a bíróság mindenkit, hogy abban az esetben, ha ifj. Tóth Gáborról, aki Tóth Gábor és Nagy Ágnea, apácatornái lakosok házasságából Apáczai urcán 1381. évi augusztus hó 22-én született, apáczatornai illető,ségis és lakos volt, kiskorú Tóth Irma és Imre atyja, földmives, vagyontalan, az általános mozgósítás-kor a m. kir. 20 honvéd gyalogezred pótzászlóaljához vonult be és másodizban a veszprémi m. kir. 31. honvvéd gyalogezreddel ment ki a harctérre, itt a budapesti m. kir. 1. honvéd gyalogezred 3. századához helyezték át. Itt lett tszedos és a Kárpátokban 1915 január hó 25-én az oroszokkal folytatott küzdelemben állítólag fejlövés következtében elesett, utolsó tábori postaszáma 14 volt, nevezett ifj. Tóth Gábor életben- létéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról hogy 1915. évi január hava után még életben volt, 1920. évi október hó 15-ikétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be. Figyelmeztet a bíróság mindenkit, hogy ha 1920. évi december hó 16. napjáig bejelentés nem érkezik, a holtnaknyilvánitás kérdésében fog határozni. Deve, cser, 1920. évi október hó 5. napján. A devecseri kir.i járásbíróság. 100141—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 3185/1920. szám. A magyar-t óvári királyi járásbiróság közhírré teszi, hogy Laki János mosonszentmiklósi lakos részéről a 2SOOO/1919. I. M. számú rendelet 6. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag 1914 év végén a kárpáti harcokban elesett, néhai Laki János és néhai tábor, Kata szülőktől származó, 1880. év május hó 12. napján Mosonszentmiklóson született és a háború tartama alatt katonai szolgálatra 1914. évben a 15. számú népfel-ívelő gyalogezredhez Pozsonyba bevonult Laki József, volt mosonszentmiklósi lakos holtnak nyilvánítása iránt; az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Weisz Lajos mosoni figyvédet rendelte ki. A kir. járásbíróság felhívja mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Magyaróvár, 1920. évi október hó 4. napján. A magyaróvári kir. járásbiróság. 10617 1—1 holdnaknyilvánitás. Pk. 3866/1920. szám. A miskolci kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Szarvas Istvánné szül. Rácz Borbála miskolczi lakos kérelme folytán Szarvas István volt miskolczi lakos holtdiaknyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az eltűntre vonatkozó lényegesebb adatok a következők: Szarvas István volt miskolczi lakos született 1891. évi augusztus hó 28-án Miskolczon, szülei néhai Szarvas József és néhai Esztergályos Zsuzsanna, Jog- Saáret-Est Közlöny 1920 október 19.