Budapesti Közlöny, 1920. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

1920-10-19 / 240. szám

1920 október 19. Budapesti Közlöny lalkotása földmives, házasságot kötött 1912. évi októ­ber hó 12. napján Bácz Borbála miskolczi lakossal, mely házasságból egy Ilona nevű leánygyermeke szár­mazott, bevonult a miskolczi 10. honvéd gyalogezred­hez mint tényleges katona 1912. évi október hó 3. napján, honnan 1914. évi augusztus havában vezényel­­tetett ki a harctérre, hol fenti gyalogezred igazolvá­nyának tanúsága szerint 1915. évi február­ hó 4-én nyomtalanult eltűnt, nevezettnek a miskolczi, a diós­győri és a görömbölypusztatapolczai határban vannak­­ ingatlanai. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálán­an-vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmé­nyekről, így különösen arról lenn© tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt ezen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az ágyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­­nyilvánitás kérdésében határozni. Miskolcz, 1920. évi október hó 9. A miskolczi kir. járásbíróság. 10019 1—1 Holtnaknyilvánitás. 1177/1920. sz. A püspökladányi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Molnár Józsefné Landsbach Julianna nádudvari lakos részéről a 28000. 1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán Molnár József nádudvari lakos holtnak nyilvání­­tása iránt az eljárást a mai napon megindította. Molnár József 1882 március 19-én Nádudvaron Molnár János és Szkupi Rozália szülőktől született, Landsbach Juliannával 1905 május 31-én lépett házasságra, mely házasságból gyermek nem származott, mint nádudvari földmivelő 1915 március 15-én vonult be katonai szol­gálatra a 39. gyalogezred 2. századához Debreczenbe, mint közlegény az olasz fronton teljesített szolgálatot s állítólag 1915 október hónapban tű­nt el. Felhívja a kir. járásbíróság az eltüntet­és mind­azokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy arról tudomásuk van, hogy az eltűnt a fentebb megjelölt időn túl még életben volt, azt e hirdetmény­nek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be. Amennyiben az előző bekezdésben említett idő alatt bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésé­ben határozni. Püspökladány, 1920 szeptember 16-án. A püspökladányi kir. járásbiróság. 10021 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1808/1920. szám. Az enyingi kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az eset­ben, ha az alább megnevezett eltűntnek állított 1884. évi január hó 15. napján Budapesten Puck János és Hene Anna szülőktől származó és Siófok községben utolsó rendes lakhelyivel bírt és kinek felesége Soós Irén, gyermekei nincsenek és a volt 17. honvéd gya­logezred kötelékében szolgált és állítólag 1914. évi október hó 14. napján az orosz harctéren Kirovnál (Galicia) eltűnt Puck János Mihály villanyszerelő élet­­benlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy el­tűnésének körülményeiről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 80 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha ez időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderttett tények alap­ján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. A hirdetmény a bíróság tábláján 1920. évi okóber hó 1. napján lett kifüggesztve. Enying, 1920. évi szept­ember hó 25. napján. Az enyingi kir. járás­biróság. 10024 1—1 Kominaksyilvánitás. Pk. 7274/1920. sz. A szegedi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Szögi Andrásné Tombácz Julianna szegedi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Szögi András, kinek atyja Szögi Antal, anyja Katona Viktória, született Szegeden 1882 november hó 19-én, felesége Tombácz Julia, egy gyermek atyja, molnársegéd, utolsó lakása Szegeden, Tompa­ utca 15. sz. alatt volt, aki az általános mozgó­sításkor a szegedi m. kir. 5. honvéd gyalogezredhez bevonult, innen az orosz harctérre került, honnan utolsó levelét 1914. évi október hó 30-án kü­ldötte, harctéri beosztása volt 55. m. zfj. géppuskás osztag, állítólag ott az orosz harctéren 1914 november hó elején meghalt s azóta magáról életjolt nem adott, volt szegedi lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügy­gondnokot ki nem rendelt. Felhívja a kir. járásbiróság az eltüntet­és mind­azokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot az eltűnt életbenlétéről értesít­sék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, ame­lyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdet­ménynek bíróság hirdetési tábláján történt kifüggeszté­sét követő naptól számított 60 nap letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Szeged, 1920 julius hó 12. A szegedi kir. járásbiróság. 10925 1—1 Holtnak­ nyilvánitás. 864/1920. szám. A dombóvári kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Portás Istvánná szül. Horváth Teréz vásárosdomb­ói lakos részéről a magyar igazságügyminiszternek 28000/1919. I. M. sz. rendelete alapján előterjesztett kérelem folytán Portás István, kinek neje Horváth Teréz, 1881-ben Dombóvár községhez tartozó Bókatópusztán született Portás Já­nos és Gölöncsér Teréz szülőktől, napszámos, egy gyermek atyja, Vásárosdombón van ingatlana, aki 1914 július 27-én vonult be a 19. gyalogezredhez Ka­posvárra mint közlegény. 1914 október végén az északi harctérre ment, ahol is ugyanazon évi szeptember hó 11-én eltűnt, volt döbröközi lakos holtnak nyilvánítása iránt .A eljárást a mai napon megindította és az el­tűnt részére ügygondnokul dr. Nyárády István dombó­vári ügyvédet rendelte ki. Felhívja a biróság az eltüntet­és mindazokat, akik­nek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, így külö­nösen arról, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot ezen körülményről a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt értesítsék, egyszersmind közöl­jék azokat az adatokat, melyekből az eltűntnek élet­­benléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíró­ság az eltüntet ezen határidő eltelte után holtnak fogja nyilvánítani. Dombóvár, 1920 május 17. A dombó­vári kir. járásbiróság 10033 1 — 1 Koltnak nyilvánítás. Pk. 4608/1920. szám. A nyír­egyházi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Beke Józsefné szül. Sipos Mária demecseri lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Beke Józsefnek, aki Demecserben 1879. évben született, szülei néhai Beke István és néhai Hegedűs Erzsébet, Sipos Máriá­val házasságot kötött 1904. évben Kótajban, házasság­ból József, Anna és Erzsébet nevű gyermekei szár­maztak, foglalkozása földmives napszámos volt, csekély ingatlana van. 1914. évben az általános mozgósításkor a m­. kir. 11-ik honvéd gyalogezred 5-ik századába vonult be, azután az orosz harctérre került, állítólag Przemysl várában kolerába esett és 1914. évi október hóban meghalt, utolsó tábori postaszáma 7 volt, holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Komjáthy Kázm­ér nyíregyházi ügyvédet rendelte ki. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltű­nt ésetbenlétéről, tartózko­dási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülmé­nyeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jel­zett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a kir. járásbíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a kir. járásbíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a járásbíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1920 szeptember 17. napján. A nyíregy­házi kir. járásbiróság, 9807 1—1 idézések, idézés: 4724/1920. szám. A szolnoki kir. járásbiró­ság közhirré teszi, hogy özv. Pu­lay Andrásné felpe­resnek, özv. Varga Jánosné alperes, ellen 3540 korona töke és jár. iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi november hó 12. napján dél­előtt 9 órakor hivatalos helyiségében (földszint 3. ajtó­­szám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig özv. Varga Jánosné szolnoki volt lakos ismeretlen örökösei részére ügygondnokul Tóth Lajos ügyvédet nevezte ki. A biróság felhívja az alpereseket, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában személyesen vagy kép­viseletre jogosult és igazolt meghatalmazott által jelen­jenek meg, mert ellenkezé esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni.. Szolnok, 1920. évi október hó 4-én. A szolnoki kir. járásbiróság. 9981 1—1 Idézés: 168/1920 hagy. szám. Néhai Veres János volt gyomai lakos hagyatékának tárgyalására határ­napul 1921. évi január hó 17. napjának délelőtt 9 óráját hivatalos helyiségembe ezennel kitűzöm és erre Veres Istvánt azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meg­hatalmazott által m­eg nem jelenne, a részére a gyám­hatóság által kinevezett gondnokkal fogják, a tárgya­lást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodna, a gyám­­hatóságilag kinevezett gondnok által fog képviseltetni. Békéscsaba, 1920. évi október hó 10. napján. Dr. Weisz Bernát, kir. közjegyző, bírói megbízott. 10012 1—1 idézés: 26087/6.1920. szám. A budapesti központi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Jungroisz Fülöp fel­peresnek, Löwy Mór alperes ellen 3000 korona­s jár. iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és fölhívja a feleket, hogy 1920. évi november hó 4. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (V., Markó­ utca 25. ház­szám földszint 30. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Löwy Mór alperes részére, aki ism­eretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Csetty Béla ügyvédet (lakik Üllői­ út 119.) nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyette eljárni. Budapest, 1920. évi október hó 5-én. A budapesti központi kir. járás­­bíróság. 10044 1—1 Idézés: 566/1920. hagy. sz. Néhai Kirchmayer Lajos balassagyarmati volt lakos hagyatékának tárgyalására az újabb határnapot 1921. évi január hó 26. napjának délelőtti 10 órájára Balassagyarmatra hivatalos helyi­ségembe ezennel kitűzöm és erre ismeretlen tartóz­kodása Kirchmayer Terézia Virág Lajosnét és Kirch­­mayer Erszébetet azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meg­hatalmazott által meg nem jelennének, a részükre a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben­ képviseletükről nem gondoskodnának, a gyámhatóság által kinevezett gondnok által fognak képviseltetni. Balassagyarmat, 1920. évi október hó 15. Okolicsány Manó, mint Sztranyavszky Géza balassagyarmati kir. közjegyzőnek a budapesti kir. közjegyzői kamara 640/1900. számú határozatával ki­­rendelt helyettese. 10011­1—1 Idézés: 4792/1920. sz. A czeglédi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Pest megyei Abonyi takarékpénz­­tár felperesnek Vadas János alperes ellen 640 korona váltótőke és jár. iránt indított perében a per felvéte­lére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi november hó 27 napján d. e. 9 órakor hivatalos helyiségében (I. eme­let 41. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind, pedig az alperes részére, aki ismeretlen helyen tartóz­kodik, ügygondnokul dr. Nagy Lajos ügyvédet ne­­vezte ki. A biróság felhívja az alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyette eljárni. Czegléd, 1920. évi októ­ber hó 12-én. A czeglédi kir. járásbiróság. 10013­1—1 idézés: 2205/1920. szám. A keszthelyi kir. járás­biróság közhírré teszi, hogy Kürnyek Józsefné szült Kovács Rozália birtokos, szentpéteruri lakos felperes­nek, Kovács Lászlóné született Pály Katalin birtokos, szentpéteruri lakos mint távollevő és ismeretlen helyen tartózkodó Kovács László kirendelt gondnoka, ifjú Kovács József birtokos, szentpéteruri lakos és özvegy Kovács Józsefné született Kovács Erzsébet örökhagyó ismeretlen örökösei részére i­s rendelendő ügygondnok­­alperesek fel­en ingatlan tulajdonjoga és járulékai iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi november hó 23-ik napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (Georgieon­ utca 7. ház­szám emelet 10. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egy­szersmind pedig a néhai özv. Kovács Józsefné szül. Kovács Erzsébet volt szentpéteruri lakos ismeretlen örökösei alperesek részére ügygondnokul dr. Kardos Zoltán keszthelyi ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyettük eljárni. — Keszthely, 1920. évi augusztus hó.26. napján. A keszthelyi kir. járás­biróság. 10016 1—1­­ idézés. P. 3048/1920. sz. Az egri kir. törvényszék közhirré teszi, hogy báró Tallinn Tibor és Ljubica és báró Talpán Jenő budapesti lakos felpereseknek, ifjú dr. Braun Ferenc tornaszentmiklósi, néhai Niesz Péteri, örökösei, u. m.: Niesz Péterné szül. Szedressy Anna,­ gyermekeik kiskorú Niesz Gábor, Róza, Matild és Péter, képviselve gyámjuk özv. Niesz Péterné szül. Szedressy Anna törökkanizsai, jelenleg tornaszentmiklósi és néhai Niesz Péter után netalán létező ismeretlen örökösök­­alperesek ellen, közelre és felszerelésének kiadása és járulékai iránt indított perében a per felvételére határ­napot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1920. évi novem­ber hó 29. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyi­­ségében (Werbőczy­ utca 1. házszám I. emelet- 54. ajtó­szám alatt.) jelenjenek meg, egyszersmind pedig néhai Niesz Péter után maradt netalán létező ismeretlen örökös alperesek részére ügygondnokul dr. Schwarcz Arthur ügyvédet (lakik Egerben) nevezte ki. A bíróság felhívja az ismeretlen örökös alperese­ket, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meg­­­hatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellen o­koző esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni! Eger, 1920. évi október hó 5. napján. Az egri királyi törvényszék. 10026 1—1 , Illé­zás. P. 1333/1920. szám. A vámosmikolai királyi járásbiróság közhirré teszi, hogy Melichor Gyuláná szül. Lachki Erzsébet és társai felpereseknek, özvegy Lachki Istvánná szül. Major Teréz és társai alperesek ellen öröklés megállapítása stb. iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határ­napot tűzött és felhívja a feleket, hogy az 1920. évi november hó 12. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (2. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egy­szersmind pedig az ismeretlen helyen tartózkodó Lacsiki János részére, valamint néhai Lachki István és néhai Lachki András volt baráti lakosok ismeretlen örökösei részére ügygondnokul dr. Veszelák János vámosmikolai ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja a nevezett alpereseket, hogy a fent megjelölt határnapon és órában személyesen vagy képviseletre jogosult és igazolt meghatalmazott által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygond­nok fog helyettük eljárni. — Vámosmikola, 1920. évi október hó 9. napján. A vámosmikolai királyi járás­biróság. 10032­1—1 Körözések. Körözés. Ad 2720/1920. szám. A lopás bűntettével terhelt és a kir. törvényszéki és fogházorvos véle­ménye, valamint a fogház felügyeletével megbízott budapesti kir. ügyészség rendelete alapján gyermek­ágyi lázzal a Bakács-téri fővárosi női kórházba szál­­látott Décsy Margitot az említett kórház folyó évi július hó 15-én tévedésből szabadon bocsátotta. Felkérem a hatóságokat, hogy felkutatása és letar­tóztatása iránt intézkedni szíveskedjék. Feltalálása ese­tén letartóztatandó és ide azonnal visszakísérendő. Décsy Margit személyleírása: Nagysága 153 cm., testalkata kicsiny, erős, arca kerek, arcszíne egészséges, haja gesztenyebarna, homloka alacsony, szemöldöke ritka, barna, szeme kék, orra, szája rendes, fogai épek, álla rendes, születési ideje 1901 október 20., születési helye Kaposvár, beszél magyarul, vallása róm kath., tövénytelen, anyja neve­ Décsy Margit, foglalkozása mindenes cseléd, családi állapota hajadon, utolsó lakása csavargó (kórházból jött). Feltalálása esetén letar­tóztatandó és ida azonnal visszakisérendő. Budapest, 1920. évi szeptember hó 10. napján. Sterbinszky Ká­roly, kir. f­ogházvezető. * ~ “1588 1—1­ 7

Next