Budapesti Közlöny, 1921. január (55. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-15 / 11. szám

Budapest, 1921. 11. szám. Szombat, január 15. Szerkesztőség: VII. kerület, Hákóozl-út 54. szám* Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal VII., Hákóczl-ftt 54. sz. Ath­enaeum­-épület. Telefon : József 13—91. HIVATALOS L­A­P. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 R 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Maflonh­irdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva i­s 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva engedmény. Előfizetési árak: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 2 kor. . » ‹ » 10 ! » 0 ‹ » » ‹ további 8 oldalanként 2 ‹ HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére meg­engedem, hogy a budapesti királyi magyar tudományegyetemi közgazdaságtudományi karon a nemzetközi jog- és politika tan­széke kereskedelmi jogi és váltójogi tan­székké átszervezt­essék és erre a tanszékre dr. Kunos Ödön kolozsvári magyar királyi tudományegyetemi nyilvános rendes tanárt, továbbá a növénytermesztéstani tanszékre lovag Krassai Kerpely Kálmán magyar királyi gazdasági akadémiai igazgatót, a debreczeni dohánytermelési kísérleti állo­más vezetőjét egyetemi nyilvános rendes tanáról ka az V. fizetési osztályba ki­nevezem. Kelt Budapesten, 1920. évi december hó 4. napján. Horthy s. k. Vass s. k. A magyar királyi vallás- és közok­tatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Vidakovich Kamil kolozsvári tudomány­­egyetemi helyettes magántanárnak az orvosképzés és tudományos irodalom mű­velése terén szerzett érdemei elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet ado­mányozom. Kelt Budapesten, 1920. évi december hó 2. napján. Horthy s. k. Fass s. k. A m. kir. pénzügyminiszter kinevezte a Debre­­czenben működő államszámviteltani államfővizsga­­bizottság elnökévé Lánczy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgatót. A budapesti kir. Ítélőtábla elnöke dr. Páz­­mándy István jogtudor, esztergomi lakost vég­leges minőségben, dr. Zilahy István államtudor, monori lakost, Wanka Dezső jogszigorló, szik­szói lakost, dr. Selem­ Árpád és dr. Karácsonyi Lajos államtudor, budapesti lakosokat ideiglenes minőségben a budapesti kir. Ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokokká kinevezte. A győri kir. főügyész Szűr­fái győri kir. törvényszéki kezelő altisztet saját kérelmére hasonminőségben a győri kir. ügyészséghez áthelyezte. ______ A­z Egyetemi Tanács Ágoston Pétertől, Láday Istvántól, Landler Jenőtől és Rónai Zoltántól, akik mint népbiztosok az egész állami, társa­dalmi, kulturális és erkölcsi rendünk félretételét tűzték ki célul, ennek érdekében a hatalmi be­rendezkedésnek oly szervezetét helyezték, amely teljes megtagadását képezi annak, amelytől doktori címüket nyerték; akik minden pontjában meg­sértették azt az esküt, amelyet mint jog-, ille­tőleg államtudományi doktorok tettek s akik ellen oly cselekmények miatt adatott ki bün­tető hatóságok körözvénye, illetőleg folyik bűn­vádi eljárás, amelyek az egyetem tisztességét, embertársaik javát s a haza dicsőségét mélyen sértik, továbbá Juszt Oszkártól, aki az ország atomizáltjára irányult, gyakorlatilag megvaló­sítani törekvő eljárásán a kommunizmust mint egyedül járható utat hangoztató s a radikális Programm érdekében kifejtett tevékenységén kivül a forradalom vívmányainak biztosítására az egyetemünk autonómiájának felfüggesztésével járó feladatra vállalkozott s mindenben dok­tori esküjével szembehelyezkedő viselkedést és magatartást tanusított, a jog-, illetve államtudo­mányi doktori címet megvonja. • A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti tud. egyetem tanácsának azt a hatá­rozatát, melylyel dr. Weber Artur magántanárt­­ól az u. n. proletárdiktatúra idején tanusítot­­magatartásáért a venia legendit megvonta, jóvá­hagyólag tudomásul vette és azt megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Székely Géza volt műegyetemi IV. éves gépész­mérnökhallgatót, akit a zalaegerszegi kir. tör­vényszék személyes szabadság megsértésének büntette miatt egy évi börtönre mint főbünte­tésre, továbbá öt évi hivatalvesztésre és politi­kai jogai­­ gyakor­latának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélt, az összes magyar egyete­mekről kizárta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Springer József volt műegyetemi hallgatót, akit a budapesti kir. büntetőtörvényszék izgatás bűn­tette miatt három évi börtönre ítélt, az összes magyar egyetemekről kizárta. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 50.077/1921. K. M. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024. 1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Távirati ügynökség r.-t. budapesti bej. cég az 1918. és 1919. üzlet­évekre vonatkozólag együttesen tartandó köz­gyűlését 1921. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 50.112/1921. K. M. szám alatt kiadott­­rende­letével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Bresztovszky Bank r.-t. ózdi bej. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1921. évi március hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 50.113/1921. K. M. szám alatt kiadott rende­letével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte,, hogy a Szedő Gáspár Papírkeres­kedelmi és Áruforgalmi r.­t. budapesti bej. cég az 1918. és 1919. üzletávekre vonatkozólag együt­tesen tartandó közgyűlését 1921. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter múlt évi 50.215/1921. K. M. 20 szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Délvidéki Mozgóképszínházt­ulaj­­donosok Filmkölcsönző r.-t. szegedi bej. cég az 1919/1920. üzletévekre vonatkozó évi rendes köz­gyűlését 1921. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. Egyes szám­ára 3 korona A kereskedelemügyi m. kir. miniszter múlt évi 80.308/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Szatmár—nagybányai vasút r.-t. budapesti bej. cég az 1919. üzletévre vonat­kozó évi rendes közgyűlését 1921. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter múlt évi 80.309/1920. K. M. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott ren­delete alapján megengedte, hogy a Krausz- Moskovits Egyesült Ipartelepek r.-t. budapesti bej. cég az 1918/19. és 1919/20. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1921. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter most évi 81.528/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a F­öldér székesi tő .Részvénytársaság budapesti bej. cég az 1917/18. üzletévekre vonat­kozó évi rendes közgyűlését, valamint az 1918/19. és 1919/20. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűléseit 1921. évi január hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 953.47/16. 1920. számu közleménye a nemzetközi csomagok, értéklevelek és érték­dobozok forgalmának felvételéről a Belgiummal való postaforgalomban. K­özlöm, hogy az 1921. évi január hó 1-től kezdődőleg a nemzetközi csomagok (5 kg. súlyig) értéklevelek és értékdobozok forgalmát Belgium­mal újból felvettem. A Belgiumba szóló 5 kg. súlyig terjedő csomagok értéknyilvánítással is elláthatók. A csomagok díja a rendes csomagok után 140 centimé, a terjedelmes csomagok után pedig 210 centimé súlydíj és 300 frankonként 20 centimé értékdíj. A csatolandó árubevallások száma 30. A­z értéklevelek díja az ajánlott levél díján felül járó 300 frankonként 20 centimé, az értékdobozok díja pedig 140 centimé súlydíj éa a nyilvánított érték minden 300 frankja után 20 centimé értékdí­j. Az értékdobozokhoz szintén 3 darab árubevallást kell csatolni. E­xpressz kézbesítés mind a három küldemény­fajra nézve kérhető, amely esetben a fenti díjakon felül az értékleveleknél 30, az érték­dobozok és csomagoknál 50 centimé expressz kézbesítési díjat kell a feladótól beszedni. A nyilvánítható érték maximuma az érték­leveleknél és értékdobozoknál 10.000 frankban van megállapítva. A­ddig, amíg az Ausztrián át küldött csoma­gok 500 franknál magasabb értéknyilvánítással el nem láthatók, ez az értékhatár a Belgiumba szóló csomagokra nézve is fennáll, Í­gy az értéklevelek és értékdobozok, valamint a csomagok is a feladáskor bérmentesítendők. A frank és centimében megadott díjakat 1 frank 30 K, illetőleg 1 centimé­tr 30 fillér arány szerint kell a koronaértékre átszámítani. Az így nyert összeget kell a feladótól beszedni s a küldeményeknél, illetve a csomagoknál a szállító­­levélen leróni. A tartalomra vonatkozó korlá­tozásokat, valamint a kiviteli és behozatali tilal­makat illetőleg, úgyszintén az értékleveleknek

Next