Budapesti Közlöny, 1921. január (55. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

Budapest, 1921 10. szám. Péntek, január 14. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőség: Hivatalos hirdetések­ . Előfizetési árak: VII. kerület, Rákóczi­ út 54. szám. Telefon: József 20—21. Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Kiadóhivatal: Magánhirdetések: Egyes szára ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. * » » 16 » ^ » 6» » » , további 8 oldalanként 3 . VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Egy illatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. a e. kir. minisztériumnak 301/1921. M . E- számú rendelete a Budapest székesfőváros gázművei és elektromos művei által az úgynevezett tanácsköztársaság ideje alatt szolgáltatott gáz és villamosáram fogyasztási dijai tekintetében keletkezett köve­telések rendezése tárgyában. A magyar királyi minisztérium az alkotmá­nyosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920: I. t.-c. 9. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A minisztérium hatályon kívül helyezi a magyar Kormány által 6.351/1919. M. E. sz. alatt kiadott (a Budapesti Közlönynek 1919. évi december hó 6. napján megjelent 183. szá­mában kihirdetett) rendeletnek azt a rendel­kezését, amely a Budapest székesfőváros gáz­művei és elektromos művei által az úgynevezett tanácsköztársaság ideje alatt az 1919. évi július hó 31. napjáig szolgáltatott gáz és villamos­áram fogyasztási díjai (áfa) tekintetében kelet­kezett követeléseknek bírói után érvényesítését további rendelkezésig kizárta és az ily köve­telések tárgyában folyamatba tett perekben az eljárást és az esetleg már meghozott ítélet végrehajtását további rendelkezésig felfüggesz­tette. Ehhez képest az említett követelések a jelen rendelet életbelépésétől kezdve bírói úton érvényesíthetők és az ily követelések tárgyában folyamatba tett, de az idézett rendelet értel­mében felfüggesztett bírói eljárások folytatását lehet kérni. M­inthogy az előbbi bekezdésben említett követelések jog szerint Budapest székesfővárost , illetőleg említett üzemeit illetik és az ily követelésekre vonatkozó gáz- és villanyszámlák bemutatása tekintetében Budapest székesfőváros törvényes szerveit vagy az említett üzemek tör­vényes vezetőségét az úgynevezett tanácsköz­társaság szerveinek és közegeinek eljárása által okozott késedelem következményei nem terhel­hetik, az említett követelésekkel szemben nem lehet érvényesíteni azt a kifogást, hogy Buda­pest székesfőváros s illetőleg említett üzemei a behajtásra nem jogosultak, vagy hogy a követe­lésre vonatkozó gáz- vagy villanyszámlákat késedelmesen mutatták be. A­z ily tartozásokat, amennyiben még kiegyen­lítve nincsenek, Budapest székesfőváros üzemei részére a tartozás teljes névértéke szerint kell teljesíteni. Ha azonban az adós amiatt nem fizethetett, mert Budapest székesfőváros vagy üzemei az 1919. évi augusztus hó 15. napja előtt bár fehér pénzben, de egyébként kellőképen felajánlott, lejárt szolgáltatást nem fogadták el, az adós a tartozást névértékének egyötöd részé­vel teljesítheti. A­z úgynevezett tanácsköztársaság idejében keletkezett gáz- vagy elektromosáramtartozás címén már kifizetett összegeknek vagy azok egy részének visszatérítését nem lehet követelni azon az alapon, hogy Budapest székesfőváros vagy említett üzemei a behajtásra nem voltak jogo­sultak, vagy hogy a számlákat késedelmesen mutatták be. 2. §. Az úgynevezett tanácsköztársaság idejé­ben köztulajdonba vett vagy önrendelkezési jogukban egyébként korlátozott tudományos és jótékonysági egyesületek, tan- és nevelőintézetek, emberbaráti intézmények (egyesület stb.) az úgynevezett tanácsköztársaság idejében fogyasz­tott gáz- és villamosáram szolgáltatásából kifolyó­az úgynevezett közoktatásügyi népbiztosság szer­vezetébe csoport, ügyosztály vagy más elnevezés alatt beillesztett szervek és az általuk létesített intézmények felszámolásáról. A­z úgynevezett közoktatásügyi népbiztosság a tanácsköztársaság törvényellenes céljainak szolgálatára általa alakított különböző új intéz­ményeket, vagy általa átalakított vagy kibővített régebbi intézményeket részben népbiztossági csoport vagy ügyosztály, részben más elnevezés alatt az úgynevezett népbiztossággal hozott kap­csolatba. A magyar állam az államkincstár súlyos ká­rosodásával járt érintett rendelkezéseket saját tényeinek, az azokat elrendelő vagy végrehajtó szerveket pedig saját szerveinek el nem ismeri, a tett intézkedésekért, az említett szervek által kötött ügyletekért, valamint egyéb cselekmé­nyeikért és mulasztásaikért felelősséget nem vállal. Minthogy azonban az eljárt szervek tör­vényellenes működéséből előállott tényleges hely­zet rendezésre szorul, evégből a m. kir. minisz­térium az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920 : I. t.-c. 9. §-ának utolsó­­előtti bekezdésében foglalt felhatalmazás alap­ján a következőket rendeli: 1. §. Az úgynevezett közoktatásügyi népbiz­tosság szervezetébe a tanácsköztársaság törvény­­ellenes céljainak szolgálatára csoport, ügyosztály vagy más elnevezés alatt beillesztett szerveket és az általuk létesített intézményeket az alábbi rendelkezések szerint fel kell számolni, illetőleg ügyeiket le kell bonyolítani. m­iniszter alakítja meg; az összes ily intézmé­nyek felszámolására egy egységes felszámoló bizottságot kell alakítani. A felszámoló bizottságba egy tagot a pénz­ügyminiszter küld ki saját minisztériumának tisztikarából, egy tagot pedig a Pénzintézeti Központ revizorai közül az intézet elnöke nevez ki. Nem csupán közpénzből fentartott intézmények felszámolása. A m. kir. minisztérumnak 302/1921. IIj. E. számú rendelete Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. tag keletkezett tartozásért nem felelősek, kivéve, ha a szolgáltatott gázt vagy villamosáramot törvényszerű céljukra vagy az e részben érdekelt személykör javára használták fel. » 3. §. Ez a rendelet kihirdetésének "napján lép életbe. E­z a rendelet nem érinti a 6.351/1919. M. E. számú rendeletnek a fővárosi gázművek és elektromos művek részére a tanácsköztársaság ideje alatt kötött szerződés alapján szállított kőszén vagy egyéb termékek és anyagok szol­gáltatásából keletkezett vételár követelésekre vonatkozó rendelkezéseit. Ebben a tárgyban külön rendelet fog intézkedni, B­udapest, 1921. évi január hó 12. napján.­­ A felszámoló bizottság a vagyontömeget ke­zeli és lebonyolítja s ebből a célból a kezelést és a lebonyolítást az e célra már eddig esetleg kinevezett miniszteri biztostól átveszi. A miniszternek és az eddigi miniszteri biz­tosnak az átvétel idejéig tett intézkedései ere­jüket megtartják és sem a felszámoló bizottság előtt, sem bírói után meg nem támadhatók; az általuk elutasított igényeket azonban újabban is be lehet jelenteni s ezek felől a jelen ren­delet alapján alakított felszámoló bizottság a jelen rendelet értelmében határoz. A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve kiadandó rendelettel állapítja meg, hogy a jelen rendelet alá eső intézmények közül melyik számol­­fel a jelen rendelet I. fejezete alapján, illetőleg mely intézménynél van helye a jelen rendelet II. fejezetében szabályozott eljárásnak. 4. §. A felszámoló bizottság a felszámoló tö­meget vagy intézményt harmadik személyekkel szemben megillető igényeket a tömeg vagy intéz­mény képviseletében a budapesti kir. törvény­szék mint kerületi gazdasági bíróság előtt érvé­nyesíti. Az eljárásra az úgynevezett tanács­­köztársaság tényeiből felmerülő vitás ügyekben eljáró gazdasági bíróságokról szóló 8.759/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi október hó 15. napján megjelent 237. számában kihirdetett­ rendelet nyer alkalmazást. A felszámoló bizottságot a perben vagy a végrehajtási eljárásban a m. kir. kincstári jog­ügyi igazgatóság vagy a bizottság elnökétől megbízott más jogi képviselő képviseli. A kerületi és a központi gazdasági bíróság­hoz a jelen rendeletben szabályozott ügyekben bíráskodásra hivatott ülnököket a 3. §. szerint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve nevezi ki. 5. §. Közszállításra és közmunka végzésére irányuló mindazokat a szerződéseket és egyéb jogi tényeket, amelyek a felszámoló intézmény­­tekintetében az 1919. évi március hó 20. és 1919. évi augusztus hó 7. napja közötti időben jöttek létre és a jelen rendelet életbelépte előtt még kölcsönös teljesítéssel vagy egyébként meg nem szűntek, a felszámoló bizottság felülvizs­gálja abból a szempontból, vájjon ezek a szer­ződéseiv vagy egyéb jogi tények az államnak, az általa fentartott törvényes üzemeknek, intéze­teknek és intézményeknek érdekükben állottak-e, szükségesek voltak-e, káromlott-e azokból gaz­­dagodás vagy egyéb előny az államra vagy annak törvényes üzemére, intézetére vagy intéz­ményére, amelynek érdekében a szolgáltatást kikötötték. A felszámoló bizottság a felülvizsgálat ered­ményéhez képest a szerződést vagy egyéb jogi tényt, hacsak a féllel máskép nem egyezi­k meg, változatlanul fentartja, vagy pedig azt mint érvénytelent mellőzi és a feleket a kapott szol­gáltatás kölcsönös visszatérítésére kötelezi. H­a a szerződés tárgya az államnak, üzemének, intézetének vagy intézményének már az 1919. évi március bó 21. napja előtt birtokában volt vagy az 1919. évi augusztus bő 7. napja után birtokába került, vagy ha az állam a szerződés vagy egyéb jogi tény révén egyébként alaptalanul gazdagodnék, a szerződésnek már teljesített részét el kell ismerni. bizottságot a m­. kir. vallás- és közoktatásügyi Ha a szerződés teljesítését még egyik fél sem 2. §. A nem csupán közpénzből fentartott szervek s intézmények felszámolására és jog­viszonyaik rendezésére a proletárdiktatúra ide­jén létesített gazdasági szervek feloszlatása (fel­számolása) tárgyában 5.193/1919. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1919. évi október hó 21. napján megjelent 141. szá­mában kihirdetett) rendelet és az ennek a ren­deletnek módosítása és kiegészítése tárgyában 5.284/1920. M. E. szám alatt kibocsátott (a Buda­pesti Közlöny 1920. évi julius hó 4. napján megjelent 151. számában kihirdetett­ rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben a jelen rendelet eltérő intézkedéseket nem álla­pít meg. 3. §. A 2. §. alá eső intézményt felszámoló Egyes szám­ára 3 korona.

Next