Budapesti Közlöny, 1921. január (55. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-14 / 10. szám
2 kezdette meg, az ügyletet mint érvénytelent mellőzni kell. Amennyiben olyan szerződésről vagy egyéb jogi tényről van szó, amely a fennálló szabályok szerint a miniszter felsőbb hatósági jóváhagyására szorul, a határozatot jóváhagyás végett a miniszter elé kell terjeszteni, aki a kérdésben — a pénzügyminiszterrel egyetértve — a bírói út kizárásával határoz. A felszámoló bizottságnak a jelent. alapján hozott határozata ellen a határozat kézbesítésétől vagy egyébként való közlésétől számított 15 nap alatt a miniszterhez fellebbezésnek van helye, aki a kérdésben — a pénzügyminiszterrel egyetértve — a bírói út kizárásával határoz. Ennek a §-nak, szabályait megfelelően alkalmazni kell azokra az 1. bek. alá eső szerződésekre s egyéb jogi tényekre is, amelyek az 1919. évi március hó 21. napja előtt jöttek létre, de az 5. §. 1. bekezdésében megjelölt időben a felszámoló intézmény javára teljesítettek, hacsak kölcsönös teljesítés esete nem forog fenn. ti. §. A felszámoló bizottság előterjesztésére a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve — a bírói út kizárásával — hatályosnak ismerheti el az előbbi §. alá nem eső (például írói művek készítésére, előadásokra stb. vonatkozó) olyan megbízást, amelyet a 2. §. alá eső intézménynél az úgynevezett tanácsköztársaságnak hatósági színezettel működő szerve valamely megbízottnak adott, ha a megbízott a megbízásnak az úgynevezett tanácsköztársaság idejében egészen vagy túlnyomó részben eleget tett és ha a megbízás rendes, törvényes működési körben is megadható lett volna. Nem lehet hatályosnak elismerni a megbízást, ha a tárgya vagy teljesítésének módja jogszabályba vagy a jó erkölcsbe ütközik, haza- vagy nemzetellenes vagy az állam, az általa fentartott üzem, intézet vagy intézmény jellegével, céljával vagy rendeltetésével össze nem egyeztethető. Ha a miniszter a megbízást hatályosnak el nem ismeri, a másik fél a kapott szolgáltatást visszatéríteni köteles, még abban az esetben is, ha az ügyletet ő maga már egészen teljesítette. A felszámoló intézménynél működött egyének kötelesek azokat az összegeket, amelyeket részükre az 1919. évi augusztus hó 1. napját követő időre fizetés, előleg vagy segély címén vagy más hasonló címen kifizettek, — mégpedig teljes névértékükben — visszatéríteni, hacsak a felszámoló bizottság javaslatára a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve indokolt esetben másként nem határoz. Akit a büntető bíróság a 4.039/1919. M. E. számú rendeletben szabályozott eljárás során jogerősen elítélt, az köteles teljes névértékben visszatéríteni azokat az összegeket, amelyeket az úgynevezett tanácsköztársaság rendelkezései alapján a közpénzekből vagy közpénzek felhasználásával is fizetésül vagy egyéb címen felvett abból az állásából kifolyólag, amely állásban az elítélésének alapjául szolgált bűncselekményt elkövette. Ezt a visszatérítés iránti követelést a felszámoló bizottság a budapesti kir. törvényszék mint kerületi gazdasági bíróság előtt érvényesíti. A bíróság a visszatérítés kötelezettségét abban az esetben is kimondja, ha az előbbi bekezdésben említett bűncselekmény tényálladéka fennforog, a bűnvádi eljárást azonban a terhelt távolléte, halála vagy más ok miatt megindítani, folytatni vagy befejezni nem lehet. 7. §: A szerződések vagy egyéb jogi tények ellenértékére nézve azok az árak és munkabérek irányadók, amelyek a szállítás vagy munka teljesítésének idejében érvényben állottak, hacsak az 1919. évi március hó 21. napja előtt kötött szerződésben más ellenszolgáltatás nincs megállapítva. Az ellenértéket a tartozás névértékének megfelelő teljes összegben kell teljesíteni. 6. §. A jelen rendelet 5. §-a és 6. §-ának 1. és 2. bekezdése alapján hozott miniszteri határozatok bírói végrehajtását a felszámoló bizottság megkeresésére a budapesti kir. törvényszéknek mint kerületi gazdasági bíróságnak elnöke rendeli el. 9. §. Ha a felszámoló intézménynél oly vagyon, vagy vagyonrész van, amely az úgynevezett tanácsi köztársaság idejében történt társadalmi gyűjtésből vagy egyéb adakozásból keletkezett, erre a vagyonra vagy vagyonrészre az adakozókat visszakövetelési jog meg nem illeti. II. Kizárólag közpénzből fentartott intézmények ügyeinek lebonyolítása. 10. §. A jelen rendeletnek 2. §-ában, továbbá 3. §-ának—3. és bekezdéseiben fogatásindel kezések nem nyernekalkalmazást az 1. §-ban említett olyan intézmények ügyeinek lebonyolítására, amelyeket az úgynevezett tanácsköztársaság idejében kizárólag közpénz felhasználásával tartottak fenn. A miniszter az ilyen intézmény ügyeinek lebonyolítását saját hatáskörében intézi, szükség esetében a lebonyolítás céljából miniszteri biztost nevez ki vagy az ebből a célból már működő miniszteri biztost tisztében meghagyja. Az ily intézmények ügyeinek lebonyolítására a jelen rendelet 4—9. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni; a felhívott §-okban felszámoló bizottságnak fentartott jogkör a minisztert illeti meg. A miniszteri biztos a miniszter felhatalmazása alapján pert is indíthat; olyan ügyben, amelyben az ügyvédi képviselet nem kötelező, a bíróság előtt személyesen is eljárhat. 111. Az úgynevezett »Országos Propaganda Bizottság« és az úgynevezett közoktatásügyi népbiztosságnál »a szocializmus állami propagandája« elnevezéssel alakított csoport és az ezekkel kapcsolatban volt intézmények ügyeinek lebonyolítása. 11. §. Az úgynevezett népköztársaság idejében »Országos Propaganda Bizottság« néven részben társadalmi adakozás felhasználásával alakított intézmény ügyeit, amely különböző társadalmi célokat, részben területvédést, majd törvényellenes forradalmi célokat szolgált, később pedig az úgynevezett tanácsköztársaság törvényellenes céljainak szolgálatába állíttatott és az úgynevezett közoktatásügyi népbiztosság tudományos és népszerű propaganda osztályává alakíttatott át, úgyszintén az ezzel kapcsolatban volt úgynevezett agitátorképző iskola (pártiskola) s az úgynevezett földmíves propaganda osztály, továbbáa szocializmus állami propagandája« elnevezéssel létesített csoport egyéb osztályainak ügyeit a jelen rendelet II. fejezetében foglalt rendelkezések szerint kell lebonyolítani a jelen §-ban foglalt eltérésekkel. Azokra az adományokra és esetleges szaporulatokra, amelyekkel az említett intézmények vagyonához akár az úgynevezett népköztársaság, akár az úgynevezett tanácsköztársaság idejében társadalmi gyűjtés vagy önkéntes adakozás (tagsági díj, előadások jövedelme stb) útján hozzájárultak, visszakövetelési jog nem érvényesíthető; az ekként előállott vagyon a m. kir. államkincstárra száll. Ugyancsak az államkincstárra száll az említett intézmények tulajdonában álló mindazoknak a sajtótermékeknek és egyéb szellemi műveknek vagy árucikkeknek tulajdona a rájuk vonatkozó szellemi tulajdonnal (szerzői jog stb.) és a belőlük befolyó jövedelemmel együtt, amelyek az említett intézmények kiadásában vagy közvetítésével jelentek meg, vagy amelyeket ezek az intézmények készíttetek s ezek fejében a felszámoló intézményt, illetőleg az államot megtérítés semmi címen sem terheli. Az előbbi bekezdés szerint az államkincstárra szállt jogokat az állam egészen vagy részben a minisztérium által megjelölendő nemzeti célú társadalmi intézménynek engedheti át. IV. Vegyes rendelkezések, 12. §. A jelen rendelet nem nyer alkalmazást az 1. §. alá eső oly tanácsköztársasági intézmények felszámolására, amelyekről külön rendelet intézkedik. 13. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A végrehajtásához esetleg szükséges szabályokat a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Budapest, 1921. évi január hó 12. napján. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. 5.721/1920. M. E. sz. alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1920 julius 15-én megjelent 160. számában kihirdetett) rendelet az alább említett rendelkezések kivételével hatályát veszti. Ehhez képest a Papírelosztó Bizottság működése, továbbá mind a rotációs, mind az éves nyomópapír beszerzése és forgalma tekintetében megállapított korlátozások megszűnnek, azonban a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R T. az eddig beszerzett rotációs újságpapírból az eddigi igényjogosultakat a részükre megállapított arányban 1921. évi április hó 1. napjáig részesíti. 2. §. A 4578/1920. M. E. számú rendeletnek az uj időszaki lapok megjelenését szabályozó VI. §-ában, valamint az időszaki lapoknak vasárnapon és ünnepnapon s az azt követő reggelen való megjelenését eltiltó Vik. §-ában foglalt rendelkezések továbbra is hatályban maradnak. 3. §. A m. kir. miniszterelnök az állam pénzügyi érdekeinek megóvása céljából mind a rotációs, mind az éves nyomópapír forgalma és felhasználása tekintetében esetről-esetre korlátozásokat állapíthat meg. 4. §. Aki a jelen rendeletnek vagy az ennek alapján kibocsátott rendeleteknek bármely rendelkezését megszegi vagy kijátszsza, avagy megszegésénél vagy kijátszásánál bármi módon közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Budapest,1921 január 12. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. BUDAPEST KÖZLÖNY 1921 január 12. A m. kir. minisztériumnak 309/1921. M . E. számú rendelet© a rotációs újságpapír és ives nyomópapír forgalma tárgyában. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. A m. kir. minisztérium által a rotációs újságpapír és ives. nyomópapír beszerzése és elosztása tárgyában 4578/1920. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1920 junius 12-én megjelent 132. számában kihirdetett) rendelet, valamint az ennek módosítása tárgyában A m. kir. minisztériumnak 310/1921. S. E. számú reádelete a bányavállalatok javára ingatlanok tekintetében kikötött vételi és ideiglenes használati jogokról. A m. kir. minisztérium az 1912 : LXIII. t.-c. 16. §-ában, az 1914 : L. t.-c. 14. §-ában és az 1920 : VI. t.-c. 1. §-ában kapott felhatalmazások alapján a következőket rendeli: 1. §. Ha valamely bányavállalat az üzeméhez szükséges ingatlan megszerzése végett az ingatlan tulajdonosával 1919. évi december hó 31. napja előtt létrejött szerződésben vételi jogot akképen kötött ki, hogy az ingatlanért fizetendő vételárat a felek határozott összegben előre megállapították, az ilyen vételi jog a jelen rendelet életbelépésével hatályát veszti. Amennyiben a vállalat az üzeméhez szükséges ingatlant az ingatlan tulajdonosával kötendő újabb megegyezés útján nem tudja megszerezni, megszerzése végett a bányajog értelmében a kisajátítási eljárás megindítását kérheti. Az előbbi bekezdés megfelelően áll arra az esetre is, ha valamely bányavállalat 1919. évi december hó 31. napja előtt létrejött szerződésben az üzeméhez szükséges ingatlan használatának ideiglenes átengedését biztosította meghatározott díjért (bérért, haszonbérért). 2. §. Ha a bányavállalat az 1. §. 1. vagy 2. bekezdésében említett szerződésben kikötött jogára hivatkozva az ingatlant 1919. évi augusztus hó 6. napja után már birtokába vette, az ingatlan átengedésére kötelezett fél a jelen rendelet életbelépésétől számított két hónapon belül a bányajog értelmében kérheti a kisajátítási eljárás megindítását annak megállapítása végett, hogy az átengedett ingatlanért a szerződés értelmében járó ellenszolgáltatás mennyiben marad alatta annak az ellenszolgáltatásnak, amelyet az ingatlan birtokbavételekor kisajátítás útján is el lehetett volna érni. A bányavállalat a kisajátítás során jogerősen megállapítandó többletet köteles az ingatlant átengedő félnek megfizetni vagy az ingatlant a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül eredeti állapotban neki visszabocsátani. 3. §. Az 1. §. szerint a bányavállalatok javára kikötött jogok érvényesítése végett a jelen rendelet életbelépése előtt indított a még jogerős ítélettel be nem fejezett perekben az eljárást a bíróság hivatalból is köteles megszüntetni. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe.. A listán szükségesnek mutatkozó mk-