Budapesti Közlöny, 1921. január (55. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

2 kezdette meg, az ügyletet mint érvénytelent mel­lőzni kell. A­mennyiben olyan szerződésről vagy egyéb jogi tényről van szó, amely a fennálló szabályok szerint a miniszter felsőbb hatósági jóváhagyá­sára szorul, a határozatot jóváhagyás végett a miniszter elé kell terjeszteni, aki a kérdésben — a pénzügyminiszterrel egyetértve — a bírói út kizárásával határoz. A felszámoló bizottságnak a jelen­t. alapján hozott határozata ellen a határozat kézbesítésé­től vagy egyébként való közlésétől számított 15 nap alatt a miniszterhez fellebbezésnek van helye, aki a kérdésben — a pénzügyminiszter­rel egyetértve — a bírói út kizárásával határoz. E­nnek a §-nak, szabályait megfelelően alkal­mazni kell azokra az 1. bek. alá eső szerződé­sekre s egyéb jogi tényekre is, amelyek az 1919. évi március hó 21. napja előtt jöttek létre, de az 5. §. 1. bekezdésében megjelölt időben a felszámoló intézmény javára teljesítettek, ha­csak kölcsönös teljesítés esete nem forog fenn. ti. §. A felszámoló bizottság előterjesztésére a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve — a bírói út kizárásával — hatályosnak ismerheti el az előbbi §. alá nem eső (például írói művek készítésére, előadásokra stb. vonatkozó) olyan megbízást, amelyet a 2. §. alá eső intézménynél az úgynevezett tanácsköztársaságnak hatósági színezettel működő szerve valamely megbízott­nak adott, ha a megbízott a megbízásnak az úgynevezett tanácsköztársaság idejében egészen vagy túlnyomó részben eleget tett és ha a meg­bízás rendes, törvényes működési körben is megadható lett volna. Nem lehet hatályosnak elismerni a megbízást, ha a tárgya vagy telje­sítésének módja jogszabályba vagy a jó erkölcsbe ütközik, haza- vagy nemzetellenes vagy az állam, az általa fentartott üzem, intézet vagy intéz­mény jellegével, céljával vagy rendeltetésével össze nem egyeztethető. Ha a miniszter a meg­bízást hatályosnak el nem ismeri, a másik fél a kapott szolgáltatást visszatéríteni köteles, még abban az esetben is, ha az ügyletet ő maga már egészen teljesítette. A felszámoló intézménynél működött egyének kötelesek azokat az összegeket, amelyeket ré­szükre az 1919. évi augusztus hó 1. napját követő időre fizetés, előleg vagy segély címén vagy más hasonló címen kifizettek, — még­pedig teljes névértékükben — visszatéríteni, hacsak a felszámoló bizottság javaslatára a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve indokolt esetben másként nem határoz. A­kit a büntető bíróság a 4.039/1919. M. E. számú rendeletben szabályozott eljárás során jogerősen elítélt, az köteles teljes névértékben visszatéríteni azokat az összegeket, amelyeket az úgynevezett tanácsköztársaság rendelkezései alapján a közpénzekből vagy­ közpénzek fel­használásával is fizetésül vagy egyéb címen fel­vett abból az állásából kifolyólag, amely állás­ban az elítélésének alapjául szolgált bűncselek­ményt elkövette. Ezt a visszatérítés iránti követelést a felszámoló bizottság a budapesti kir. törvényszék mint kerületi gazdasági bíró­ság előtt érvényesíti. A bíróság a visszatérítés kötelezettségét abban az esetben is kimondja, ha az előbbi bekezdésben említett bűncselek­mény tényálladéka fennforog, a bűnvádi eljárást azonban a terhelt távolléte, halála vagy más ok miatt megindítani, folytatni vagy befejezni nem lehet. 7. §: A szerződések vagy egyéb jogi tények ellenértékére nézve azok az árak és munkabérek irányadók, amelyek a szállítás vagy munka telje­sítésének idejében érvényben állottak, hacsak az 1919. évi március hó 21. napja előtt kötött szerződésben más ellenszolgáltatás nincs meg­állapítva. Az ellenértéket a tartozás névértéké­nek megfelelő teljes összegben kell teljesíteni. 6. §. A jelen rendelet 5. §-a és 6. §-ának 1. és 2. bekezdése alapján hozott miniszteri hatá­rozatok bírói végrehajtását a felszámoló bizottság megkeresésére a budapesti kir. törvényszéknek mint kerületi gazdasági bíróságnak elnöke ren­deli el. 9. §. Ha a felszámoló intézménynél oly vagyon, vagy vagyonrész van, amely az úgynevezett tanácsi köztársaság idejében történt társadalmi gyűjtés­ből vagy egyéb adakozásból keletkezett, erre a vagyonra vagy vagyonrészre az adakozókat vissza­­követelési jog meg nem illeti. II. Kizárólag közpénzből fentartott intézmények ügyeinek lebonyolítása. 10. §. A jelen rendeletnek 2. §-ában, továbbá 3. §-ának­—3. és bekezdéseiben fogat­ásindel kezések nem nyernek­­alkalmazást az 1. §-ban említett olyan intézmények ügyeinek lebonyolí­tására, amelyeket az úgynevezett tanácsköz­társaság idejében kizárólag közpénz felhaszná­lásával tartottak fenn. A miniszter az ilyen intézmény ügyeinek lebonyolítását saját hatás­körében intézi, szükség esetében a lebonyolítás céljából miniszteri biztost nevez ki vagy az ebből a célból már működő miniszteri biztost tisztében meghagyja. Az ily intézmények ügyei­nek lebonyolítására a jelen rendelet 4—9. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni; a felhívott §-okban felszámoló bi­zottságnak fentartott jogkör a minisztert illeti meg. A miniszteri biztos a miniszter felhatal­mazása alapján pert is indíthat; olyan ügyben, amelyben az ügyvédi képviselet nem kötelező, a bíróság előtt személyesen is eljárhat. 111. Az úgynevezett »Országos Propaganda Bizottság« és az úgynevezett közoktatásügyi népbiztosságnál »a szocializmus állami propa­gandája« elnevezéssel alakított csoport és az ezekkel kapcsolatban volt intézmények ügyeinek lebonyolítása. 11. §. Az úgynevezett népköztársaság idejé­ben »Országos Propaganda Bizottság« néven részben társadalmi adakozás felhasználásával alakított intézmény ügyeit, amely különböző társadalmi célokat, részben területvédést, majd törvényellenes forradalmi célokat szolgált, később pedig az úgynevezett tanácsköztársaság törvény­­ellenes céljainak szolgálatába állíttatott és az úgynevezett közoktatásügyi népbiztosság tudo­mányos és népszerű propaganda osztályává alakíttatott át, úgyszintén az ezzel kapcsolatban volt úgynevezett agitátorképző iskola (párt­iskola) s az úgynevezett földmíves propaganda osztály, továbbá­­a szocializmus állami propa­gandája« elnevezéssel létesített csoport egyéb osztályainak ügyeit a jelen rendelet II. fejeze­tében foglalt rendelkezések szerint kell lebonyo­lítani a jelen §-ban foglalt eltérésekkel. A­zokra az adományokra és esetleges szapo­rulatokra, amelyekkel az említett intézmények vagyonához akár az úgynevezett népköztársaság, akár az úgynevezett tanácsköztársaság idejében társadalmi gyűjtés vagy önkéntes adakozás (tagsági díj, előadások jövedelme stb) útján hozzájárultak, visszakövetelési jog nem érvé­nyesíthető; az ekként előállott vagyon a m. kir. államkincstárra száll. U­gyancsak az államkincstárra száll az emlí­tett intézmények tulajdonában álló mindazok­nak a sajtótermékeknek és egyéb szellemi mű­veknek vagy árucikkeknek tulajdona a rájuk vonatkozó szellemi tulajdonnal (szerzői jog stb.) és a belőlük befolyó jövedelemmel együtt, ame­lyek az említett intézmények kiadásában vagy közvetítésével jelentek meg, vagy­ amelyeket ezek az intézmények készíttetek s ezek fejében a felszámoló intézményt, illetőleg az államot meg­térítés semmi címen sem terheli. A­z előbbi bekezdés szerint az államkincstárra szállt jogokat az állam egészen vagy részben a minisztérium által megjelölendő nemzeti célú társadalmi intézménynek engedheti át. IV. Vegyes rendelkezések, 12. §. A jelen rendelet nem nyer alkalmazást az 1. §. alá eső oly tanácsköztársasági intéz­mények felszámolására, amelyekről külön rende­let intézkedik. 13. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A végrehajtásához esetleg szükséges sza­bályokat a m­. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. B­udapest, 1921. évi január hó 12. napján. Gróf Teleki Pál s. k., m­. kir. miniszterelnök. 5.721/1920. M. E. sz. alatt kibocsátott (a Buda­pesti Közlöny 1920 julius 15-én megjelent 160. számában kihirdetett) rendelet az alább említett rendelkezések kivételével hatályát veszti. E­hhez képest a Papírelosztó Bizottság mű­ködése, továbbá mind a rotációs, mind az éves nyomópapír beszerzése és forgalma tekintetében megállapított korlátozások megszűnnek, azonban a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R­­ T. az eddig beszerzett rotációs újságpapírból az eddigi igényjogosultakat a részükre meg­állapított arányban 1921. évi április hó 1. nap­jáig­ részesíti. 2. §. A 4­578/1920. M. E. számú rendeletnek az uj időszaki lapok megjelenését szabályozó VI. §-ában, valamint az időszaki lapoknak vasárnapon és ünnepnapon s az azt követő reggelen való megjelenését eltiltó Vik­. §-ában foglalt rendelkezések továbbra is hatályban maradnak. 3. §. A m. kir. miniszterelnök az állam pénzügyi érdekeinek megóvása céljából mind a rotációs, mind az éves nyomópapír forgalma és felhasz­nálása tekintetében esetről-esetre korlátozásokat állapíthat meg. 4. §. Aki a jelen rendeletnek vagy az ennek alapján kibocsátott rendeleteknek bármely ren­delkezését megszegi vagy kijátszsza, avagy meg­szegésénél vagy kijátszásánál bármi módon közre­működik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. B­udapest,­­1921 január 12. Gróf Teleki Pál s. k., m­. kir. miniszterelnök. BUDAPEST KÖZLÖNY 1921 január 12. A m. kir. minisztériumnak 309/1921. M . E. számú rendelet© a­ rotációs újságpapír és ives nyomópapír for­galma tárgyában. A m­. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. A m­. kir. minisztérium által a rotációs újságpapír és ives. nyomópapír beszerzése és el­osztása tárgyában 4­578/1920. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1920 junius 12-én megjelent 132. számában kihirdetett) ren­delet, valamint az ennek módosítása tárgyában A m. kir. minisztériumnak 310/1921. S. E. számú reádelete a bányavállalatok javára ingatlanok tekintetében kikötött vételi és ideiglenes használati jogokról. A m. kir. minisztérium az 1912 : LX­III. t.-c. 16. §-ában, az 1914 : L. t.-c. 14. §-ában és az 1920 : VI. t.-c. 1. §-ában kapott felhatal­mazások alapján a következőket rendeli: 1. §. Ha valamely bányavállalat az üzeméhez szükséges ingatlan megszerzése végett az ingat­lan tulajdonosával 1919. évi december hó 31. napja előtt létrejött szerződésben vételi jogot akképen kötött ki, hogy az ingatlanért fizetendő vételárat a felek határozott összegben előre megállapították, az ilyen vételi jog a jelen ren­delet életbelépésével hatályát veszti. Amennyi­ben a vállalat az üzeméhez szükséges ingatlant az ingatlan tulajdonosával kötendő újabb meg­egyezés útján nem tudja megszerezni, meg­szerzése végett a bányajog értelmében a kisajá­títási eljárás megindítását kérheti. A­z előbbi bekezdés megfelelően áll arra az esetre is, ha valamely bányavállalat 1919. évi december hó 31. napja előtt létrejött szerződés­ben az üzeméhez szükséges ingatlan használatá­nak ideiglenes átengedését biztosította meghatá­rozott díjért (bérért, haszonbérért). 2. §. Ha a bányavállalat az 1. §. 1. vagy 2. bekezdésében említett szerződésben kikötött jogára hivatkozva az ingatlant 1919. évi augusztus hó 6. napja után már birtokába vette, az ingat­lan átengedésére kötelezett fél a jelen rendelet életbelépésétől számított két hónapon belül a bányajog értelmében kérheti a kisajátítási el­járás megindítását annak megállapítása végett, hogy az átengedett ingatlanért a szerződés értelmében járó ellenszolgáltatás mennyiben ma­rad alatta annak az ellenszolgáltatásnak, amelyet az ingatlan birtokbavételekor kisajátítás útján is el lehetett volna érni. A bányavállalat a kisajátítás során jogerősen megállapítandó többletet köteles az ingatlant átengedő félnek megfizetni vagy az ingatlant a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül eredeti állapotban neki visszabocsátani. 3. §. Az 1. §. szerint a bányavállalatok javára kikötött jogok érvényesítése végett a jelen rendelet életbelépése előtt indított a még jogerős ítélettel be nem fejezett perekben az eljárást a bíróság hivatalból is köteles meg­szüntetni. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép­­ életbe.. A listán szükségesnek mutatkozó mk­-

Next