Budapesti Közlöny, 1921. január (55. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

1921 január 14 Budapesti Közlöny­ ­es szabályokat az igazság­ü­gyminiszter az ille­tékes miniszterekkel egyetértve a felmerülő­­szük­séghez képest rendelettel állapíthatja meg. Budapest, 1921. évi január hó 12. napján. Gróf Teleki Fái s. k., m. kir. miniszterelnök, a m. Mr. hasvédelmi miniszter 29/eIn. 32/1921. számú körrendelete az özvegyek és árvák drágasági­pótlékának felemelése tárgyában. A minisztertanács, tekintettel a nehéz meg­élhetési viszonyokra, az 1921. évi január 4-én tartott ülésében hozzájárult ahhoz, hogy a rang­­osztályba sorolt hivatásos katonai havidíjasok ellátást élvező özvegyeinek és árváinak az 1918. évi 30.593. és 32.852/eln. 28. számú körrende­­letek szerint engedélyezett drágasági pótléka fel­­emeltessék. A minisztertanácsnak e határozata alapján a rangosztályba sorolt hivatásos katonai havidíjasok törvényes vagy csupán kegyelmi ellá­tást élvező özvegyei és árvái részére visszamenőleg 1920. évi január hó 1-től kezdve az alkotandó új katonai ellátási törvény életbeléptetéséig az általuk eddig élvezett drágasági pótlék egyidejű beszüntetése mellett a XI. rangosztályban a törvényes özvegyi nyugdíj és nevelési járulék, illetőleg a kegyelmi ellátás 300°/o-át, a X. rangosztályban 275, a IX. és YII. rangosz­tályban 250, a YIL és VI. rangosztályban 200, az V. rangosztályban 175, a IV. rangosztály­ban 100 és a III. és magasabb rangosztályban 80%/6-át kitevő drágasági pótlék engedélyeztetik. A drágasági pótlék összegének a fentiek sze­rint való megállapításánál az özvegyek által a törvényes nyugdíjon felül esetleg élvezett pót­lékot és kegydíjat számításon kívül kell hagyni. A drágasági pótlékok hivatalból lesznek folyó­sítva, azok sem magán, sem pedig állami köve­telések vagy tartozások fejében le nem foglal­­hatók és minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentesek, tehát jövedelmi adó alá nem esnek. A felmerülő költségek az állami költségvetés Rendes Kiadások II. fejezet, 13. cím, 6. rova­tát terhelik. B­udapest, 1921 január 13. M. Tár. honvédelmi miniszter. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter múlt évi 50.217/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Laurin és Klement automobil r.­t. buda­pesti bej. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonat­kozó évi rendes közgyűlését 1921. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter múlt évi 50.262/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott ren­deletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Májer és Hoffmann gőzmalom részvénytársaság felszámolás alatt szegedi hel.­cég az 1914., 1915., 1916., 1917., 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter múlt évi 81.640/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a­ Hungária Jaguard szövőgyár r.-t buda­pesti bej. cég az 1919. üzletévra vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. kereskedelemügyi m. kir. miniszter a T. 80.098/21.1920. szám. Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak. A területén működő iparhatóságok és ipar­testületek megfelelő értesítése végett az 1920. évi április hó 29-én 43.456/21. szám alatt kelt itteni rendeletnek a munkakönyvek árára vonat­kozó rendelkezések hatályon kívül helyezésével a következőket közlöm: T­ekintettel a munkakönyvek előállításával és forgalo­­bahozatalával járó költségek s az anyag­árak, valamint a munkabérek újabb emelkedé­sére a munkakönyvek árát darabonként további intézkedésig 7 korona 50 fillérben állapítom meg, a bélyegilletéket pedig az 1920. évi XXIV. t.-c. 2. §-a értelmében 1 korona 50 fillére emelem fel. E­hhez képest a munkakönyvek idézett rende­lettel megállapított mintáját olyképen módosítom, hogy a munkakönyv első oldalán annak árára vonatkozólag feltüntetendő szöveget a következő­képen változtatom meg: A munkakönyv ára: b­élyeg........................... 1 K 50 f nyomtatás és kiállítás..... 7 K 50 f összesen...... 9 K­f­f. B­udapest, 1921. évi január hó 8-án. A miniszter helyett: Dr. Liptáik s. k., államtitkár. Hirdetmény. Csekkek u­tán járó bélyegilletékek készpénzben való fizetésének engedélyezése. A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása 58. §-ának a) pontja alapján a Szegedi Általános Hitelbank E.-T. szegedi cégnek megenged­tetett,hogy az általa kiadandó csekkárlapok után az 1908. évi LV­III. t.-c. 24. §-a, illetve az 1920. évi XXIV. t.-c. 2­. §-a értelmében járó bélyegilletéket, a vonat­kozó naplókivonatok beterjesztése mellett, min­den hó lejártával a következő hónap 14 napjáig az illetékes szegedi m. kir. állampénztárnál kész­pénzben fizethesse le. B­udapest, 1921. évi január hó 7-én. M. kir. pénzügyminisztérium. Hirdetmény. Csekkek után járó bélyegilletékek készpénzben való fizetésének engedélyezése. A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása 52. §-ának a) pontja alapján a Közgazdasági bank és taka­rékpénztár r.-t. székesfehérvári cégnek meg­engedtetett, hogy az általa kiadandó csekk­­űrlapok után az 1908. évi LVIII. t.-c. 24. §-a, illetve az 1920. évi XXIV. t.-c. 2. §-a értel­mében járó bélyegilletéket, a vonatkozó napló­kivonatok beterjesztése mellett, minden hó le­jártával a következő hónap 14-ik napjáig az illetékes székesfehérvári m. kir. állampénztárnál készpénzben fizethesse le.­­ B­udapest, 1921. évi január hó 7-én. M. kir. pénzügyminisztérium. Hirdetmény. Értékpapír forgalmi adónak készpénzben való lerovása. A­z 1900. évi XI. t.-c. és az annak végre­hajtása iránt az 1900. évi 1,881. P. M. szám alatt kiadott utasítás 33. §-a alapján Szűcs Richárd tőzsdealkusz budapesti (Koronaher­­ceg­ u. 6. sz.) lakos engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett érték­­papirforgalm­i ügyletektől az 1920. évi XXIV. t.-c. 44. §-a értelmében járó értékpapirforgalmi adót a vonatkozó lajstromkivonatainak beter­jesztése mellett minden hónap 1-ét követő 14 napon belül az illetékes budapesti IX. ker. m. kir. állampénztárnál készpénzben fizethesse le. B­udapest, 1921 január 7. M. kir. pénzügyminisztérium. Hirdetmény. Értékpapirforgalmi adónak készpénzben való lerovása. Az 1900. évi XT. t.-c. és az annak végre­hajtása iránt az 1900. évi 1,881. P. M. szám alatt kiadott utasítás 33. §-a alapján az Egy­házmegyei Takarékpénztár R.-T. egri cég engedélyt nyert arra hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett értékpapirforgalmi ügy­letektől az 1920. évi XXIV. t.-c. 44. §-a ér­telmében járó értékpapirforgalmi adót a vonat­kozó lajstromkivonatainak beterjesztése mellett minden hónap 1-ét követő 14 napon belül az ille­tékes egri m. kir. állampénztárnál készpénzben fizethesse le. B­udapest, 1921 január 7. M. kir. pénziigyminiutermm. Hirdetmény. Értékpapirforgalmi adónak készpénzben való lerovása. A­z 1900. évi XI. t.-c. és az annak végre­hajtása iránt az 1900. évi 1­ 881. P. M. sz. alatt kiadott utasítás 33. §-a alapján az Angol- Magyar Bank B.-T. debreczeni fiókja engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett értékpapirforgalmi ügyletektől az 1920. évi XXIV. t.-c. 44. §-a értelmében járó értékpapirfogalmi adót a vonatkozó lajstrom­kivonatainak beterjesztése mellett minden hónap 1-ét követő 14 napon belül az illetékes debreczeni m. kir. állampénztárnál készpénzben fizethesse le. B­udapest, 1921 január 7. M. kir. pénzügyminisztérium. 206/1921. szám. Felírás. A­z Országos Menekültügyi Hivatal közhírré teszi, hogy a magyar királyi pénzügyminiszter menekült közszolgálati alkalmazottak részére a székesfővárosi adófelügyelőnél, a debreczeni, kaposvári, miskolczi, szegedi, székesfehérvári, szolnoki, veszprémi és zalaegerszegi pénzügy­igazgatóságnál rövid tartamú adóügyi tanfolya­mokat szervez. A tanfolyamokra mindazok a pénzügyi igaz­gatás körén kívül álló menekült állami, állam­­vasúti, vármegyei, városi és községi közszolgá­lati alkalmazottak jelentkezhetnek, akik legalább a középiskola (főgimnázium, főreál) 8 osztályát sikerrel elvégezték, tanítói oklevéllel, felső keres­kedelmi iskola érettségi bizonyítványával vagy katonai, avagy gazdasági tanintézet elvégzéséről­­ szóló bizonyítványnyal bírnak.­­ A tanfolyamokon kiképzett tisztviselők rész­ben a városoknál és községeknél felmerülő adó­ügyi teendők ellátásával fognak megbizatni, részben a pénzügyi hatóságoknál és hivatalok­nál nyernek elhelyezést. Új beosztásuk kereté­ben mielőbbi végleges alkalmazásra számíthat­nak. Azok, akik községeknél, városoknál nyer­nek alkalmazást, a községi adóügyi teendők sikeres és kellő időben való ellátása esetén ren­des illetményeiken felül külön jutalomban is fognak részesülni. A tanfolyamok ingyenesek. Jelentkezni Buda­pesten a székesfővárosi adófelügyelőnél, vidéken pedig azoknál a pénzügyigazgatóknál kell, akik a pénzügyminiszter rendelete értelmében a tan­folyamok rendezésére utasíttattak. (Debreczen, Kaposvár, Miskolcz, Szeged, Székesfehérvár, Szol­nok, Veszprém és Zalaegerszeg.) T­ekintettel arra, hogy az állam igen súlyos pénzügyi viszony­ai miatt az ezidőszerint ideig­lenes szolgálati beosztásban levő vagy beosztás nélkül menekülési segélyben részesülő mene­kült közalkalmazottak illetményeinek (menekü­lési segélyének) esetleges fokozatos beszünte­tésével számolni kell, az Országos Menekültügyi Hivatal ezúton is nyomatékosan felhívja a menekült közalkalmazottakat, hogy az exisz­­tenciájuk biztosítása érdekében rendezett és jövőbeni végleges elhelyezkedésüket és megélhe­tésüket is biztosító tanfolyamokra minél nagyobb számmal jelentkezzenek. Báró Horváth Emil s. k., államtitkár, az Országos Menekültügyi­ Hivatal vezetője,. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. B­ó­t­h Sándor kisvárdai ügyvéd családi nevét belügyminiszteri engedélyével »Révész« névre változtatta át. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy az orosz hadifogságból visszatért dr. Teres­­tényi István debreczeni ügyvéd ügyködését új­ból megkezdette, minélfogva a 452/1915. szám alatt­rendelt ideiglenes irodagondnokságot meg­szüntette, dr. Kun Mihály debreczeni ügyvéd ideiglenes irodagondnok e tiszte alul felmente­tett és hogy dr. Terestényi István ügyvéd iro­dáját a kamara kerületén belül Hajdúböször­ménybe tette át. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Tardos Henrik Szolnok székhelyivel bejegyzett és Berettyóújfaluból menekült ügy­védet a rendes kamarai névjegyzékből törölte" s ugyanez a nagyváradi kamara kerületébe eső 3

Next