Budapesti Közlöny, 1921. január (55. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

1921 január 14 Budapest­ Közlöny Csődmitszüntetés. Cg. 5212/29. 1915. sz. A szegedi Mr. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy a Kelemen Márton műszerész szegedi lakos ellen az 1913. évi június hó 23. napján 17679/P. 1913. szám alatt kelt végzéssel megnyitott csőd vagyonhiány oká­ból a Cs. T. 135. §-a alapján az 1919. évi május hó 15. napján Cs. 5212/23. 1915. szám alatt kelt végzéssel megszüntettetett. Szeged, 1920. évi augusztus hó 12-én. A szegedi kir. törvényszék. 427­1—1­­........ ....... 1 ■ Felhívások. Felhívás. P. 6031/1920. szám. A kecskeméti kir. tör­vényszék dr. Kemény Jenő szabadszállási ügyvéd által képviselt Gróf Dezsőné szül. Weinberger Janka sza­badszállási lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Gróf Dezső kereskedő volt szabadszállási lakost, hogy feleségével Szabad­szálláson 1913. évi március bó 11. napján a szabad­­szállási állami anyakönyvvezető előtt kötött házas­ságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete követ­keztében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Wéber Mihály kecskeméti lakos, most kinevezett ügy­gondnok fogja őt képviselni. Kecskemét, 1920. évi december hó 31. napján. A kecskeméti kir. tör­vényszék. • 372­3—2 Felhívás: I. 1921/1. szám. Ismeretlen helyen tartóz­kodó Tóth Dénes a nagyigmándi m. kir. állampénz­tárhoz beosztott menekült komáromi állampénztári tiszt felhivatik, hogy ezen felhívás közzétételétől számított 8 napon belül szolgálattételre a nagyigmándi m. kir. állampénztár főnökénél annyival is inkább jelentkezzék, mert ellenkező esetben a szolgálati sza­bályok 254. §-ában foglalt rendelkezéshez képest állá­sáról önként lemondottnak fog tekintetni. Komárom, 1921 január 4. A komáromi m. kir. pénzügyigazgató­­ság kirendeltsége. Komárom­újváros. *65­1—1 Gondnokságok. Gondnokság. P. I. 1092/7. 1920. sz. A nagykanizsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy öreg Harmadás József nagyrécsei lakost az 1920. évi december hó 15. napján jogerőre emelkedett P. I. 1092/6. 1920. számú ítéletével az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Nagy­kanizsa, 1920. évi december hó 24. napján. A nagy­­kanizsai kir. törvényszék. 422 1 — 1 Gondnokság. P. I. 1569/5. 1920. sz. A nagykanizsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Bodiczky Lajosné nagykanizsai lakost az 1920. évi december hó 11. napján jogerőre emelkedett P. I. 1339/3. 1920. számú ítéletével az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Nagykanizsa, 1920. évi december hó 24. napján. A nagykanizsai kir. tör­vényszék. ___________________ 420 1—1 Gondnokság. P. I. 1068/4. 1920. szám. A nagykani­zsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Péter János nagykanizsai lakost az 1920. évi december hó 24. nap­ján jogerőre emelkedett P. I. 1068/3. 1920. számú íté­letével az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Nagykanizsa, 1921 január 3./A nagykanizsai kir. törvényszék. 421 1—1 Hirdetmények. Hirdetmény. 2681/1920. tk. sz. Mucsony községnek telekkönyvi betétei az 1886 : XXIX., az 1889 : XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-cikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cikk­ 15. és 17. §-ai alapján,­— ideértve e §-oknak az 1889. évi XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. faiban és az 1891: XVL t.-cikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIXL t.-cikk 7. §-a és az­ 1891. évi XVI. t.-cikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt be­jegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely teher­tétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-cikk 15. §-a alapján való mellő­zését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1921. évi július hó 20-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határ­idő eltelte után indított törlési kereset annak a har­madik személynek, aki időközben nyilván könyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik­ az 1886 : XXIX. t.-cikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889 : XXXVIII. t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegé­szítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1921. évi július hó 20. napjáig bezárólag a telek­könyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmon­­dásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körül­írt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889 : XXXVIII. t.-c. 16. §-a alapján történt bejegyzé­sét sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1921. évi július hó 20. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbít­ható záros határidő eltelte után a betétek tartalmát csak a törvény rendes útján és csak az időközben nyilván könyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a beté­tek szerkesztáséra kiküldött bizottságnak eredeti okira­tokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Edelény, 1919. évi december hó 16. napján. Az edelényi kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság. *54­3—3 Hirdat.mány. Pk. 1902/5. 1920. szám. A Zirczvidéki Takarékpénztár zirczi bej.­ cég a m. kir. minisztérium­nak 7254/1920. M. E. számú rendelete értelmében zár alá vette az Ungár József (Ibányí) névre 1919 április hó 17-én 12/468. szám alatt betett 50000 korona betét­összeget, amely a tőkésítésekkel 1920 julius hó 1-ével 51048 , 30­0 összegű állományt mutat ki. Minthogy a zárolt betéti­ összegre az említett ren­delet 3. §-a értelmében lefolytatott hirdetményi eljárás folyamán senki sem je­lntett be igényt, a bíróság az említett rendelet 6. §-ának 1. bekezdése értelmében végrehajtás terhével kötelezi a Zirczvidéki Takarék­­pénztár részvénytársaságot, hogy a zárolt betéti összeget 8 nap alatt szállítsa be a központi állampénztárba. Egyúttal a zárolt betéti összegről kiállított betét­könyvet az említett rendelet 7. §-ának 2. bekezdése értelmében semmisnek nyilvánítja. Erről a Zirczvidéki Takarékpénztár igazgatóságát és a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságot értesíti. Zircz, 1920. évi november hó 12. A zirczi kir. járás­bíróság. *63­1—1 Sárlat. 2279/1920. szám. A Jászvidéki takarékpénz­tár r.-t jászkiséri cég jászapáti­ fiók­intézete a 7254/1920. M. E. sz. kormányrendelet alapján a nála 1918 október 31-ike és 1920 augusztus 6-ika között elhelyezett következő gyanús folyószámlás betéteket zárolta, u. m.: 1. »Cipőnagykereskedők számlája» címen „ .................................. ... ... ... 119840 K —­ru­l. 2. Jászsági alsójárási megyei be­vásárlási alapszámla ......... ......... 32817­8­50­0 3. Jászapáti vágómarha értékesítő alapszámla _.........._........................ 80394­8­84 » 4. Jászapáti cipőmunkások ható­sági közüzem számla „. ._ ... ............. 2229 » 20 . A kir. járásbíróság felhívja mindazokat, akik a zárolt vagyonra igényt kívánnak érvényesíteni, hogy igényüket e hirdetménynek a »Budapesti Közlönyében történt közzétételétől számított 30 nap alatt a kir. járás­bíróságnál jelentsék be, mert különben a biróság az említett rendelet 6. §-a értelmében fog intézkedni. Jászapáti, 1920. évi november hó 29. A jászapáti kir. járásbíróság. 415 1—1 Holtnaknyi­lván­itások. Holtnaknyilvánitás. 4338/1920. sz. A szombathelyi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Sommer Henrikné szül. Hafner Mária birtokosnő horvátfalvi lakos részé­ről az 1911. évi I. t.-c. 748. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag 1920. évi január hó 16-án az omszki fogolytáborban elhalt Sommer Henrik volt kisbirtokos horvátfalvi lakos elhalálozása tényének megállapítása iránt az eljárást a mai napon megindí­­totta és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Horváth Zsigmond ügyvéd szombathelyi lakost rendelte ki. Felhívja a kir. törvényszék mindazokat, akiknek az állítólag elhalt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a kir. törvényszéket vagy az ügygondnokot az állító­lag elhalt életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöl­jék azokat az adatokat, amelyekből a nevezettnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a kir. törvényszék Sommer Henrik elhalálozását ennek a hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt har­madszori közzétételét követő naptól számított egy év eltelte után a Pp. szabályai szerint meg fogja állapí­tani. Szombathely, 1920. évi december hó 17-én. A szombathelyi kir. törvényszék. 373­3—2 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2704/1920. sz. A kismartoni kir. járásbiróság Kucher Károlyné szül. Schmidt Anna kérelmére az 1915. évi október óta a világháborúban eltűnt Kucher Károly után, ki Oka községben 1885. évi május hó 6. napján született, kinek szülei id. Kucher Károly és Passer Eleonóra, neje szül. Schmidt Anna, ki két gyermeknek atyja, foglalkozásra nézve földmives napszámos, vagyontalan, a holtnaknyilvánítási eljárást folyamatba tette. Az eltűnt az általános mozgósítás alkalmával a 3. sz. vártüzérezredhez Nagykanizsára bevonult, leg­utóbb mint tizedes az orosz harctéren szolgált, Przemysl vár eléstekor orosz hadifogságba került és Samarkand város (Turkesztán) katonai közkórházában állítólag hasihagymázban megbetegedett és a napi­parancs szerint állítólag 1915. évi október havában elhalt. Mindazok, akik az eltűnt hollétéről, eltűnésének körülményeiről, más fontos körülményekről vagy arról, hogy az eltűnt még életben van, vagy az 1915 október után még életben volt, tudomással bírnak, felhivat­nak, hogy ezt a jelen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztése napjától számított 60 nap alatt az alulírt bírósággal vagy az ügygondnokul kiren­delt dr. Schreiner Viktor kismartoni ügyvéddel közöl­jék, mert ellenesetben a biróság a holtnaknyilvánitás tárgyában a kiderített tények alapján fog határozni. Kismarton, 1920. évi december hó 5. napján. A kis­martoni kir. járásbiróság. 366 1—1 Holtnakn­yilvánítás. 3171/1920. szám. A berettyó­újfalui kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Ráduly Józsefné berettyótújfalui lakos kérelmére a hadban állí­tólag eltűnt Ráduly József berettyóújfalui lakos holtnak­­nyilvánítása iránti eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján folyamatba tette. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halá­lának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni.­­Az eltűntre vonatkozó adatok a következők : Ráduly József, (nős Pintye Juliannával) 1879. évben Berettyó­­szentmártonban született Ráduly János és Csora Mari szülőktől, gazdálkodó, vagyonos, katonai szolgálatra 1914 julius 29. vonult be a 3 honvéd gyalogezred II. tábori zászlóaljhoz mint közember, tábori postaszáma 151 volt,­­1914 október óta róla semmi hír. Berettyóújfalu, 1920. évi október hó 25. A berettyóújfalui kir. járás­­bírósága 397 leí­rottnak nyilvánitás. Pk. 5860/8. 1920. szám. A kapos­vári kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy dr. Obetkó Károly vm. tiszti főügyész kaposvári lakosnak a 28000. 1919. I. M. számú igazságügyminiszteri rendelet értel­mében előterjesztett kérelme folytán az állítólag eltűnt Freifogel Mihály szomajomi­ lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította, egyúttal részére ügygondnokul dr. Keresztúri Lajos ügyvédet kirendelte. Freifogel Mihály született Szentlászló községben 1879 november 3-án Freifogel József és neje Henfe Teréz szülőktől, ingó vagyona van, róm. kath., hentes és mészáros, házasságon kívüli viszonyban élt Kovács Máriával, a viszonyból Margit és Irma nevű gyerme­kek származtak, tábori postaszáma 84. Mint napföl­­kelő 1914 julius 27-én bevonult a 19-ik honvéd gyalog­ezredhez, 1914 augusztus 22-én ment ki a 4-ik menet­­századdal a szerb harctérre és ott a II. tábori század­nál szolgált. 1914. évi december hó 9-én szerb fog­ságba került és ott állítólag járványos betegség foly­tán hősi halált halt. Utolsó áll­andó lakhelye Szomajom. Felhiv a kir. járásbiróság mindenkit, akinek az eltűnt életbenlétéről tudomása van, hogy a bíróságot erről ezen hirdetménynek, a hirdetményi táblán való kifüggesztésétől számítandó 60 napon belül értesítse, mert amennyiben ez idő lejártáig bejelentés nem­ érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Kaposvár, 1920. évi december hó 23. napján. A kapos­vári kir. járásbiróság. 417 1—1 Holtharcnyílvár­itás. Pk. XVII. 192007/1920. sz. András István holtnaknyilvánitása ügyében a biróság a folyó évi december hó 6-án kart hirdetményben hivatalból ki­rendelt dr. Horváth Sándor ügyvéd ügygondnok helyett, miután a­ kézbesítő jelentése-k szerint hadbavonult, dr. Horváth Miksa budapesti ügyvédet nevezte ki. Budapest, 1920. évi december hó 17. napján. A budapesti­­köz­­ponti kir. járásbiróság. 41­8­1—1 Holtnak nyilvánítás. 3070/1920. szám. A szarvasi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Gyuris Pálné szül. Uhljár Judit szarvasi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Gyuris Pál volt szarvasi lakos holt­nak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Gyuris Pál Szarvason 1886 május hó 12-én született, szüleinek ne­ve néh. Gál János és néh. Neumann Anna, házastársának neve Uhljár Judit, gyermeke nincs, ingó és ingatlan vagyona Szarvas és Nagyszénás községek területén van. Nevezett 1914 július hó 30-án vonult be Békés­csabára a volt cs. és kir. 101. gyalogezredhez, onnan 1916. évben az olasz harctérre került, rendfokozata nem volt. 1916 május hó 26-án az olaszokkal lefolyt ütközetben eltűnt, tábori postaszáma 46 volt. Ezek alapján a bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről lenne tudomása.., azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be, mert ha a fenti időpontig bejelentés a bírósághoz nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Szarvas, 1921. évi január hó 4. napján. A szarvasi, kir. járásbiróság. . 426­1-1 Holtnaknyilvánitás. pk. 1264/2. 1920. szám. A zirczi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Navratyil Jó­­zsefné Kanyár Anna lókuti lakos a 28000/1919. I. M. számú rendelet 1. §-a alapján férje Navratyil József lókuti lakos elhalálozása tényének bírói megállapítá­sát kérte. Az eltűntnek adatai a következők :• Neve és fog­lalkozása Navratyil József napszámos, születési helye és ideje Lókut 1887 január 20., utolsó rendes lakhelye Lókut, szülei Navratyil János és Rauscher Mária, há­zastársa Kanyár Anna, gyermeke Navratyil Ella, ingó­ingatlan vagyona nincs, katonai szolgálatára vonatkozó adatok: bevonult 1914 augusztus 2-án a volt közös 19. számú gyalogezredhez, utoljára a 126. sz. gyalogezred 8. századánál teljesített szolgálatot, katonai rendfoko­zata gyalogos, tábori postaszáma ismeretlen, eltűné­sére vonatkozó adatok: századparancsnokának kérel­mezőhöz küldött értesítése szerint 1918 június 23-án a valdibollai ütközetben elesett. Ezek alapján a bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt ezen hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha a fenti időpontig a bíróság­hoz b­éjelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holt®aknyilvánitás kér­désében határozni. Zircz, 1920. évi október hó 13. napján. A zirczi kir. járásbiróság. 419 l.i Holtnak nyilvánitás. Pk. 4157/1. 1920. szám. A ka­posvári kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Kalmár Antalra szül. Gergely Anna taszári lakosnak a 28000. 5

Next