Budapesti Közlöny, 1921. február (55. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

( 6­­.*V •- ' • ^ j Holtnaknyilvánitás. 12/1921. sz. A berettyóújfalui kir.­­ járásbíróság közhirré teszi, hogy özv. Baranya Jánosné Csáki Julianna bárándi lakos kérelmére a hadban állítólag eltűnt Baranya János volt bárándi lakos­­holtnaknyilvánitása iránti eljárást a 28000/1919. I. M. sz. rendelet 7. §-a alapján folyamatba tette. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halá­lának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­­naknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eleint a hirdetményben jelzett időn túl még élet­ben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 30 nap alatt jelentse be a bíróságnál, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Az eltűntre vonatkozó adatok a következők: Ba­ranya János Bárándon néh. Baranya János és neje Csáki Julianna szülőktől 1888. év december hó 12-én ,született, 1914. év augusztus hó 1-én bevonult a m. kir. 3. honvéd gyalogezredhez és 1915. évben a harc­téren elesett, kinek neje és gyermeke nincs, ingatlanai pedig Báránd község határában fekszenek és 15000 K értéket képviselnek. Berettyóújfalu, 1921 január 11. A berettyóújfalui kir. járásbíróság. 2221 1—1 Holtnak nyilvánítás. Pk. II. 1810/1921. szám. A debre­czeni kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Nagy Sándorné szül. Csiga Eszter debreczeni (Busi­ utca 11. szám alatti) lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állí­tólag eltűnt Nagy Sándor gazdálkodó, volt debreczeni lakos, aki 1880 augusztus hó 12-én Nagy János és Buray Julianna szülőktől született s aki 1914 december 26-án mint népfölkelő a cs. és kir. 101. gyalogezred 0. száza­dához vonult be és ezen ezred kötelékébe tartozott K. u. k. Militär Civilarbeiter-Abtheilung No 8/101. osz­tagával a galíciai harctérre ment s onnan 99. számú tábori posta utján 1915. évi március hó 27-én kül­dött magáról értesítést utoljára, melyben betegségéről panaszkodott. Dankó Mihály debreczeni (Faragó­ u. 20.) és Csige Sándor debreczeni (Bellegelő 265.) lakosok előadása szerint 1915 április hó 2-án súlyosan meg­­betegedve kórházba utaltatott, oda azonban már nem tudott eljutni, mert útközben meghalt, holttestét azon­ban, mivel a csapat 3 napig állandóan visszavonulóban volt, feltalálni nem lehetett. Nagy Sándorné Csige Eszterrel 1908 február 12-én kötött házasságából 1911 december 11-én Erzsébet nevű gyermekük született, vagyona a debreczeni 11964. sz. tkvi betétben fekszik. Ingóságai neje keze­lésében vannak, holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügy­gondnokul dr. Bárdos Jakab debreczeni ügyvédet ren­delte ki. Felhívja a kir. járásbíróság az eltüntet­és minden­kit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjá­ból fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fentebb jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróság­­tól történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a járásbíróságnak, mert ellenkező esetben a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Debreczen, 1921. évi február hó 9. napján. A debreczeni királyi járásbíróság. 2223 1—1 három gyermek atyja, vagyontalan, katonai szolgá­latra 1914 július 26-án vonult be a 3. honvéd huszár­ezred 3. lövészszázad 4. szakaszához mint közember. 1916 július 6-án fogságba esett, legutóbb 1916 július 13-án ift. Berettyóújfalu, 1920 október 11-én. A berettyó­újfalui kir. járásbir­óság. 2228 1—1 Holtnaknyilvánitás. 2925/1920. sz. A berettyóújfalui kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Papp Károlyné körösnagyharsányi lakos kérelmére a hadban állítólag eltűnt Papp Károly körösnagyharsányi volt lakos holt­nak nyilvánítása iránti eljárást a 28000/1919. 1. M. sz. rendelet 7. §-a alapján folyamatba tette. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az eset­ben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha a megjelölt időpontig beje­lentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a­doltnaknyilvánítás kér­désében határozni. Az eltűntre vonatkozó adatok a következők : Papp Károly (nős Pásztor Margittal) 1882. évi február 19-én született Papp Gergely és Fekete Julianna szülőktől Komársban, földmives, vagyontalan, gyermektelen, ka­tonai szolgálatra 1915 március 15-én vonult be a 66. gyalogezred 2 század gépfegyverosztagához mint köz­legény, legutóbb 1915 június 26-án írt, állítólag meg­sebesült. Berettyóújfalu, 1920. évi október 10. napján. A berettyóújfalui kir. járásbíróság. 2229 1-1 Holtnaknyilvánitás. H. 2768/1920. szám. A nagy­kőrösi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy dr. Hor­­vát Márton ügyvéd által képviselt Kis Ország Ferencné nagykőrösi lakosnak a 28000/1919. I. M. számú rende­­let 1. §-a alapján előterjesztett kérelmek folytán a világháborúval kapcsolatos események következtében állítólag eltűnt Kis Ország Ferenc holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügy gondnokai dr. Lisznai Pál nagykőrösi ügyvédet kirendelte. Az eltűnt neve Kis Ország Ferenc, születési helye és ideje Nagykőrös 1885. évi szeptember hó 20. napja, szüleinek neve Kis Ország Ferenc és Szarvas Julianna, házastársának neve és lakása Kasza Julianna Nagykőrös, gyermekei neve és lakása Kis Ország Julianna és Mária Nagykőrös, foglalkozása földmives napszámos, utolsó lakhelye Nagykőrös, bevonulásának időpontja 1914. évi általános mozgósítás, eredeti és utolsó beosztása m. kir. 29. honvéd gyalogezred mun­kásosztag, katonai rendfokozata nincs, meghalt 1915. évi október hó 25-én orosz hadifogságban, Taskend­­ben, ingatlan vagyona nincs. A kir. járásbíróság felhiv mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy egyéb fontos körülményekről. így különösen arról lenn­e tudomása, hogy az eltűnt a föntebb jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróság­nál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be. Amennyiben e határidő alatt ily bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog határozatot hozni. Nagy­kőrös, 1920. évi november hó 5. napján. A nagykőrösi kir. járásbíróság. 2230­1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 132/1920. szám. A kiskőrösi kir. járásbiróság a bábomban eltűnt Szabó Sándor kis­kőrösi volt lakos holtnaknyilvánitása Iránt az eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet értelmében meg­indította. Az eltűnt neve Szabó Sándor, született 1637 julius 11-én Kiskőrösön, szülei néhai Szabó János és Valoch Mária kiskörösi lakosok, gyermekei nincsennek, fog­lalkozása földmives, utolsó lakóhelye Kiskörös volt, ingatlan vagyona van Kiskőrös községben. Az eltűnt katonai szolgálatot teljesített a volt m. kir. 30. honvéd gyalogezredben, ahova Kecskemétre 1914 augusztus 1-én, onnan a szerb harctérre került, ahol 1914 december 7-én hadifogságba került, rang­fokozata közlegény volt, 1915 év óta életjelt nem adott, hir róla nem érkezett, az Olasz- és Francia­­országból hazatérő hadifoglyokkal nem jött haza. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüg­gesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíró­ságnak. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig beje­lentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdé­sében határozni. Kiskörös, 1921. évi január hó 19-én. A kiskőrösi kir. járásbiróság. 2227 1—1 Holtnaknyilvánitás. 3075/1920. szám. A berettyó­újfalui kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Tar Jánosné körösnagyharsányi lakos kérelmére hadban állítólag eltűnt Tar János körösnagyharsányi lakos holtnak nyilvánítása iránti eljárást 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján folyamatba tette. A bíróság felhív mindent.az, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálá­nak vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­­nyilvánítás szempontjából egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hir­detményben jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnál, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Az eltűntre vonatkozó adatok a következők: Tar János (nős Bittó Rózával) 1881 december 27-én szüle­­­tett Tar József és Tóth Zsuzsanna szülőktől, földmives. Holtnaknyilvánitás. Pk. 177/1921. sz. A körmendi kir. járásbiróság Török József volt szoczői lakos ■ holtnaknyilvánitása iránt folyamatba tett ügyben felhiv mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűntnek állított Török József, aki Szőcze községben 1879. évi junius hó 5. napján született, utoljára Szőcze község­ben lakott, foglalkozása cipész volt, ingó és Ingatlan vagyona Szucze községben fekszik, felesége egy gyer­mekével Szőcze községben lakik, aki 1915. év január hó 2. napján mint a 18. honvéd gyalogezred gyalo­gosa katonai szolgálatra Sopronba bevonult, ugyan­ezen ezred kötelékében (tábori postaszáma 50) orosz harctérre került és ott a kárpáti harcokban 1915 április havában eltűnt, életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy­ arról tudnak, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a­,bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentsék be, mert amennyiben ezen határidő alatt bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján határoz. Kör- Körmend, 1921 január 27-én. A körmendi kir. járás­biróság. 2044 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1173/1921. szám. A zala­egerszegi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Egyed Flóriánná Kocsis Borbála pakodi lakos kérelmére a holtnaknyilvánitási eljárást megindította. Az eltűnt neve Egyed Flórián, születési helye Dötk, születési ideje 1888 március 7., lakhegye Pakod, szüleinek neve Egyed János és Somogyi Borbála, felesége Kocsis Borbála, egy gyermek atyja, mint­egy két holdnyi ingatlana van Pakod és Detk közsé­gek határában, nevezett 1915. évi január hó 15-én katonai szolgálatra vonult be Nagykanizsára a 20. sz. honvéd gyalogezredhez, 1915 május 5-én az orosz hartérre került, hol a 21. sz. honvéd gyalogezredhez osztották és ennek 2. zászlóalj 5. század 3. szakaszá­ban szolgált, többé vissza nem tért és 1916 július óta életbenlétéről hír nincsen, utolsó tábori postaszáma 23. A biróság felhív mindenkit, hogy amennyiben az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéról, halálá­nak vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­­naknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmé­nyekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, a bíróságot 60 nap alatt értesítse. Ha ezen határidő alatt értesítés nem érkezik, a biróság a holtnaknyilvánitás kérdésében az egyébként kide­rített tények alapján fog határozni. Zalaegerszeg, 1921. évi február hó 13. napján A zalaegerszegi kir. járás­biróság. ........ ..........­­*308 1—1 Budapesti Közlöny 1921 február 23. Holtnaknyilvánitás. Pk. 64/1921. szám. A rétsági kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Huszarik Jánosné szül. Gólisz Mária kisecseti lakos részéről a 28000. 1919. I. M. számú rendelet 2. §-a alapján előterjesz­tett kérelem folytán az állítólag eltűnt Huszarik János volt kisecseti lakos holtnak nyilvánítása iránt az el­járást a mai napon megindította, ügygondnok kiren­delésének szükségessége fel nem merült. Eltűnt 1885-ben született Czaczán, atyja Huszarik Jakab, anyja Delincsák Teréz volt, bevonult 1914. évi augusztus hó elsején Trencsénbe a 71. gyalogezredé­hez mint közlegény, harctéri beosztást a harmadik századhoz nyert, állítólag 1914 augusztus 21-én elesett Lublin körüli harcokban, utoljára 1914 augusztus 15-én írt. Felhívatik mindenki, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy különösen arról, hogy nevezett 1914. évi augusztus hó 21-én túl még életben volt, tudomása lenne, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Ha 60 nap alatt bejelentés nem érkezik, a biróság az eltüntet biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Rétság, 1921. évi február hó 19. napján. A rétsági kir. járás­biróság. 2267 1—1 Holtnak nyilvánitás. 1622/1920. szám. A szentlőrinczi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Majer Vincéné szül. Vályi Erzsébet bodai lakos részéről előterjesztett holtnaknyilvánitási kérelme folytán az eljárást meg­indította s az eltűnt részére ügygondnokul dr. Soy Pongrácz szentlőrinczi ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Majer Vince, születési helye és ideje Baranya 1886. évi április hó 8. napján, atyja neve Majer Vince, anyja neve Vátyi Katalin, házas­társának neve Vátyi Erzsébet, eltűntnek gyermeke az 1909. évi november hó 19. napján született Erzsébet, foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Baranya (Baranya megye), vagyona nincs. Majer Vince 1914. év július 28-án Baranyáról Pécsre a volt pécsi m. kir. honvéd gyalogezredhez vo­nult be katonai szolgálatra, ahonnét ugyanazon év augusztus elején a tábori ezreddel a szerb harctérre vitetett és a tábori ezred 3. századában volt beosztva mint közlegény, eltűnt, legutoljára 1914 szeptember havában érkezett tőle levél, utolsó ismert tábori posta­száma 84, a volt cs. és kir. hadügyminisztérium 1914 november 3-án 44. sz. alatt kiadott veszteségi lajstrom tartalma szerint megsebesült, ugyanily értesítést adott a Vöröskereszt Egylet igazgatósága. A járásbíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálá­nak vagy eltűnésének egyéb körülményeiről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál 1920. évi novem­ber hó 15. napján történt kifü­ggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak­, egyszersmind közölje az adatokat, melyekből az eltűntnek életben­­léte megállapítható, mert ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kideritett tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Szentlőrincz, 1920. évi november hó 5. napján. A szent­­lörinczi kir. járásbiróság. 2270 1—1 Holtnaknyilvánitás. 1563/1920. szám. A szentlőrinczi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Ujpál Józsefné szül. Vörös Anna tétényi lakos részéről előterjesztett holtnaknyilvánitási kérelem folytán az eljárást meg­indította s az eltűnt részére ügygondnokul dr. Sey Pongrác szentlőrinczi ügyvédet kirendelte. Az eltűnt neve Ujpál József, születési helye Tengeri, született 1893 augusztus 24-én, atyja neve Ujpál Ádám, anyja neve Varga Mária, házastársa neve Vörös Anna, gyermeke nincs, foglalkozása földmives, utolsó lak­­helye Tengeri (Baranya megye), ugyanott ingatlan vagyona is van. Ujpál József 1914 augusztus 24-én vonult be Pécsre a volt cs. és kir. 52. gyalogezredhez, ahonnét kikép­zés végett Újvidékre, majd kiképzés után a szerb harc­térre került, a pécsi 52. gyalogezred 11. századában, annak első századában teljesített szolgálatot, állítólag Kragujevácz körül ütközetbe került és elesett, ott el is temettetett volna és sírja felirásos jellel is el lenne látva, rendfokozata nem volt, utolsó ismert tábori posta száma 211, legutoljára 1914 november 5-én kelt leve­lében adott hírt magáról. A katonai hatóságtól érte­sítés róla nem érkezett. A Vöröskereszt Egylet 1918 február 15-én 83917. sz. a. kelt értesítése szerint 1914 november 22-én megsebesült. A járásbíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltiltásának egyéb körülményeiről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hir­detményben jelzett időn túl még életben volt, azt e hir­detménynek a bíróságnál 1920 november hó 6. napján történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jel­entsa be a bíróságnak, egyszersmind közölje azon adatokat, melyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­­nyilvánítás kérdésében határozni. Szentlórincz, 1920. évi október hó 25. napján. A szentlőrinczi kir. járás­biróság. 2271 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 7791/1920. szám. A gödöllői kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy a magyar igaz­ságügyminiszternek 28000/1919. I. M. számú rendelete értelmében Kamnhald Andrásné kérelmére Kamhald András volt rákoscsabai lakosnak, aki 1886 június 4-én Domonyban Kamhald András és Udvardy Zsuzsanna szülőktől született, felesége Gaál Mária, egy kiskorú gyermeke van, bevonult az általános mozgósításkor a 32. gyalogezredhez mint gyalogos. 1914 augusztus 4-én Midrigek­nál (Galiczia) eltűnt, holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Ennélfogva felhív mindenkit, aki Ramhald András életbenlétéről, tartózkodási helyéről, esetleg halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy arról tud, hogy 1914 augusztus hó 4. napja után életben volt, azt

Next