Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-09 / 75. szám
Budapest, 1921. 75. szám. Szombat, április 9. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VI. kerület, Rákóczi-út 54. szám.. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 , 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesüls ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10», engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. ‡ » » 16 ‹ » .1 ¡ » s » tovább! 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ................... 4 » BUDAPEST] K 0 Z L O N Y. A m. kir. pénzügyminiszter 1921. évi 16.000. számú rendelete a bortermelési adóról szóló 1918. évi I. t-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról alkotott 1921. évi VI. t.-c. végrehajtása tárgyában. A bortermelési adóról szóló 1918. évi I. t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról alkotott 1921. évi V. t.-c. végrehajtása tárgyában a következőket rendelem: 1. §. Az 1921. évi VI. t.-c. 1. §-ának rendelkezése értelmében az idézett t.-c. életbelépési Hajtjával kezdődőleg — az 1918. évi I. t.-c. 1. §-a alá eső bormust és bor után a jelen rendelet 4. §-a szerint kedvezményes adótétel alá eső bormennyiség kivételével — az eddig járó hl.-ként 14 K bortermelési adó helyett, hl.-ként 84 K bortermelési adó fizetendő. Egyebekben az 1918. évi I. t.-c.-nek, valamint az annak végrehajtása tárgyában kiadott 1918. évi 1.000. számú utasításnak rendelkezései mindazonáltal az alábbi módosításokkal, illetve kiegészítésekkel továbbra is érvényben maradnak. 2. §. Az 1. §. 1. bekezdése szerint fizetendő bortermelési adóból az államot hitként 72 K, a bortermelési adó kezelésével megbízott községet 9 K illeti, míg a fenmaradó 3 K a bortermelési adót nem kezelő községek javára szolgáltatandó be és a törvényhozás által megállapítandó módon való felhasználás végett a belügyminiszter rendelkezésére bocsátandó. Ehhez képest az 1918. évi 1.000. számú végrehajtási utasítás mindazokban a §-aiban, amelyekben a) az államot illető hektoliterenként 10 K-ról van említés téve, hektoliterenként 72 K-t, b) a községeket illető hektoliterenkénti 4 K-ról van említés téve, hektoliterenként 12 K-át, c) a kezeléssel megbízott községeknek, illetve a bortermelési adót nem kezelő községeknek jutó hektoliteren kinti 2—2 K-ról van említés téve, hektoliterenkint 9, iletve 3 K-át kell érteni és alkalmazni. A jelen §-ban foglalt rendelkezések a 4. §. szerint adózó borra önérthetőleg nem vonatkoznak. 3. §. Az 1918. évi L.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1918. évi 1.000. számú utasítás 7. §-ában a bornak vagy bormustnak az államot illető adó lefizetése nélküli vagy visszatérítésének igénye melletti kiszállítására vonatkozólag foglalt rendelkezések továbbra is érvényben maradnak, mindazonáltal azzal az eltéréssel, hogy a jelen utasítás 2. § ának rendelkezéseihez képest az államot illető adót bl.-ként 72 K-val, az adónak a községeket illető részét pedig bl.-ként 12 K-val kell számításba venni. 4. §. Az 1921. évi VI. t.-c. 2. §-a értelmében minden szőlőbirtokos bortermelő saját házi és gazdasági szükségleteinek céljaira összes terméséből évente 3 hektoliter mustot vagy bort hektoliterenként 14 K kedvezményes adótétel mellett használhat fel. Ebből az összegből hektoliterenként 12 K az államot, 2 K pedig a kezeléssel megbízott községet illeti, míg a bortermelési adót nem kezelő községek ebből a kedvezményes adótételből nem részesülnek. Annak az ellenőrizhetése végett, hogy minden szőlőbirtokos bortermelőnél évente legfeljebb 3 hektoliter must vagy bor kerüljön kedvezményes adótétel mellett megadóztatásra, a »Szemleiv« »Jegyzet« rovatában mindenkor pontosan fel kell tüntetni azt a mennyiséget, amely után a termelő a kedvezményes adótételt fizette. A jelen §. 1. bekezdése szerint fizetendő adó esedékességére, fizetésére és kezelésére vonatkozólag a rendes adótétel alá eső borra megállapított rendelkezések nyernek alkalmazást, amihez képest az 1918. évi I. t.-c. 11. §-ában meghatározott adómentes leszámításra és évi levonásra vonatkozó rendelkezések a kedvezményes adótétel mellett felhasználható mennyiségre is alkalmazást nyernek. A jelen §. 1. bekezdése szerint fizetendő adó beszedése és elszámolása tekintetében az 1918. évi 1.000. számú végrehajtási utasítás vonatkozó, rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, mindazonáltal azzal, hogy az idézett végrehajtási utasítás 10. §-ában foglalt azok a rendelkezések, amelyek a bortermelési adót nem kezelő községeket megillető összegre vonatkoznak, a jelen §. 1. bekezdése szerint fizetendő adó elszámolásánál nem nyernek alkalmazást. Önként értetik, hogy bornak az államot illető adó lefizetése nélküli vagy visszatérítésének igénye melletti kiszállítására vonatkozó rendelkezések a kedvezményes adótétel alá eső borra nem nyernek alkalmazást, mert az ilyen bort a termelő kizárólag saját házi és gazdasági szükségleteinek céljaira használhatja. 5. §. A községi elöljáróságok (hegyközségek) a termelőket az 1918. évi I. t.-c. 10. §-ában, illetve az idézett t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1918. évi 1.000. számú utasítás 2. §-ában előírt bejelentési kötelezettség teljesítésére, minden évben egy héttel a szüret megkezdése előtt, az egyes helyiségekben, tanyai központokban szokásos módon (dobszó, több mint 10.000 lakossal bíró helyiségekben falragasz stb. útján) külön is figyelmeztetni kötelesek azzal, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása az 1918* 191**tív t.-c.-ben megállapított büntetést vonja maga után. A községi elöljáróságok (a hegyközségek a községi elöljáróságok útján) ennek a rendelkezésnek mikénti teljesítése felől a területükre illetékes pénzügyigazgatóságnak minden év október hó 10-ig jelentést tenni kötelesek. A pénzügyigazgatóságok a területükön levő s bortermelési adót kezelő községek elöljáróságát (a hegyközségeket a községi elöljáróság útján) a fentebbi kötelezettség teljesítésére minden év július havában külön is utasítani kötelesek azzal, hogy a községi elöljáróság ezen kötelezettség pontos teljesítéséért fegyelmileg is felelős. 6. §. Az 1918. évi I. t.-c. 16. §-ában előírt ellenőrzést az illetékes pénzügyőri szakaszok minden évben január, április, július és október havában kötelesek teljesíteni. Kötelesek evégből a jelzett hónapok folyamán a bortermelési adót kezelő községekbe kiszállni s ott mindenekelőtt a községeknek a bortermelési adóra vonatkozó ügykezelését ellenőrizni. Ezt követőleg az egyes adózó feleknél kell a szükséghez képest az ellenőrzést megejteni. Az ellenőrzés folyamán különös figyelem fordítandó arra, vájjon az 1918. évi 1.000. sz. utasítás 2., 3. és 5. §-aiban előírt rendelkezések pontosan és lelkiismeretesen végrehajtottak-e. A pénzügyőri biztosi kerület vezetője a pénzügyőri szakaszok ez irányú működését felülvizsgálni köteles. Az esetleg tapasztalt hiányok pótlását a helyszínen azonnal el kell rendelni és a tett intézkedésekről, valamint az ellenőrzés eredményéről a pénzügyőri szakaszok a vizsgálatot követő 8 nap alatt a biztosi kerület vezetőjéhez jelentést kötelesek tenni, aki azt megjegyzései kíséretében az illetékes kir. pénzügyigazgatósághoz minden egyes községre vonatkozólag további 14 nap alatt felterjeszti. A pénzügyigazgatóság ezeket a jelentéseket megvizsgálja és az esetleg szükséges intézkedéseket megteszi. Egyes számára 3 korona. A HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. külügyminiszter előterjesztésére kaltenbrunni Reutter Sándor konzuli irodafőigazgatónak az alkonzuli címet adományozom. Kelt Budapesten, 1921. évi március hó 15. napján. Horthy s. k. Grate s. k. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság kebelében alakított felső kereskedelmi iskolai tanárvizsgáló bizottság tagjaivá az 1895. évi 44.001. sz. rendelettel kiadott felső kereskedelmi iskolák szervezete VL részének 4. pontja értelmében az 1920/21. iskolaév kezdetétől számítandó öt év tartamára kinevezte. A kereskedelmi számtanra: dr. Jucid Gyula fővárosi felső keresk. iskolai igazgatót és dr. Groschmid Lajos egyetemi nyilvános rendkívüli tanárt, a politikai számtanra: dr. Jucid Gyula fővárosi felső keresk. igazgatót és dr. Groschmid Lajos egyetemi nyilv. rendkívüli tanárt, a földrajzra: dr. gróf Teleki Pál egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Cholnoky Jenő egyetemi nyilvános rendes tanárt és dr. Mike Aurél egyet. magán és polgári isk. tan.-képző főisk. r. tanárt, az áruismeretre és chemiai technológiára: dr. Doby Géza tud. egyet.m. tanárt és dr. Tűr Mihály műegyetemi m. tanárt, a mechanikai technológiára : Rejti Sándor műegyetemi nyilv. r. tanárt, a kereskedelmi levelezésre és kereskedelmi ismeretekre : dr. Schack Béla felső kereskedelmi iskolai főigazgatót és Karch Kristóf egyetemi nyilvános r. tanárt, a könyvvitelre: Karch Kristóf egyet nyilv. r. tanárt és Trautmann Henrik keresk. akadémiai tanárt A kereskedelemügyi m. kir. miniszter dr. Jakab László miniszteri osztálytanácsost az Egyesitett bádogos- és szerelőipar budapesti központját és a Budapesti építőlakatos és rokonszakmák direktóriumát felszámoló bizottságokban viselt tiszte alól, dr. Jalsoviczky Zoltán miniszteri titkárt pedig a Bútorelosztő hivatal és az Országos lakásbiztosság zárlati osztályát felszámoló bizottságokban viselt tiszte alól — tekintettel más irányú hivatali elfoglaltságukra — eddigi buzgó szolgálataik egyidejű elismerése mellett felmentette. » Egyúttal kinevezte dr. László Gyula jogügyi tanácsost a Bútorelosztó hivatal és az Országos lakásbiztosság zárlati osztálya felszámolt bizottság tagjává. _______ Kiskorú Enyiház Mihály békéscsabai születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, cipész családi nevének »Könyves« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 2.578/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. ( Helyreigazítás. A Budapesti Közlöny 1921 április 7-én megjelent 73.számában közzétett G. 39.356. sz. rendeletmásodik szakaszának második és harmadik bekezdése helyesen igy hangzik: 1 47. 1. sz.-ból len- és kendermag, továbbá más szám alá nem tartozó olajos magvak q-ként a telisúly után.............................................. 200 K 102/4. 1. sz.-ból növényi zsíros olajok kg-ként a teljsuly után .......................................... 2 Kg