Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

•» T ........ ■ •’ "t... w sí" minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a veszé­­lyeztetett adóösszegnek ötszörösétől tízszereséig terjedhet. 10. §. Az 1883. évi XXIII. t.-cikk 45—49. §-ai helyett adócsalás esetében az 1920. évi XXXII. t.-c. megfelelő rendelkezései irányadók. , 11. §. Ez a törvény 1924. évi június hó 1-én léjj­e életbe­n azt a pénzügyminiszter hajtja végre. E törvénycikk kihirdetését ezennel el­rendelem, e törvénycikket, mint a nem­zet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszon­­egyedik évi március hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Pál s k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) 1921.­ézi XI. TÖRVÉNYCIKK a gyujtószernyújjtás. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1921. évi április hó 8. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenki­nek, akit illet, hogy Magyarország nem­zetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:­­ Az adó tárgya és mérve. 1. §. A belföldön előállított, valamint a külföld­ről behozott mindennemű és fajtájú gyufa, úgy­szintén a jelen törvényben megjelölt gyújtószer­­számok gyujtószeradó alá esnek. Az adó mérve : a) fadrótos (faszálas) gyufa után csoma­gonként legfeljebb 56 szál tartalom­mal ....................................................... 10 f, ezt meghaladó tartalommal, minden megkezdett 56 szál után további .... 10 f; / b) más gyufa után, csomagonkint leg-­­­feljebb 56 szál tartalommal.............. 40 f, ezt meghaladó tartalommal, minden megkezdett 56 szál után további.. 40 f; c) zsebgyujtószerszám után, legfeljebb 25 gramm súlyban darabonkint___ 2 K, 25 grammot meghaladó súlyú zseb­gyujtószerszám után darabonkint.. 4 K, asztali és fali gyujtószerszám után darabonkint ............................. 6 K.­ ­ A gyufára vonatkozó bejelentési kötelezettség és jövedéki felügyelet. A külföldről behozott gyufa megadóztatása. 2. §. Aki beföldön gyufát állít elő, köteles ezt a­­ jelen törvény életbelep®t<ír®5álhiföff‘ nyolc nap alatt, am­ennyiben pedig üzemét a jelen törvény életbelépése után kezdené meg, legkésőbb tizen­négy nappal az üzem megkezdése előtt a telepe helyére illetékes pénzügyigazgatóságnál a pénzügy­miniszter által rendelettel megállapítandó módon bejelenteni. Ha a vállalkozó az üzemet nem maga vezeti, a telepe helyére illetékes pénzügyigazgatóságnál nevében eljáró üzemvezetőt köteles bejelenteni. Ugyancsak nyelcrr®jralfttt be kell jelenteni az illetékes pénzügyigazgatóságnál mindazokat az üzemi és bírt­ok változásokat, amelyek az adó meg­állapítására és fizetésére, valamint az ellenőrzésre befolyással vannak. Ugyanígy be kell jelenteni az üzemvezető személyében beálló változást is. A kész gyufa raktározására szolgáló helyiségek kijelöléséhez ""a­ pénzügyi" "hatóság jóváhagyása szükséges. A raktári helyiségeket­ a gyártási hely­­ségektől el kell­ különíteni. A vállalkozó köteles a raktári helyiségeken mindazokat a változtatá­sokat foganatosítani, amelyeket a pénzügyi ható­ság a jövedéki ellenőrzés érdekében megkíván. A raktári helyiségeken a vállalkozó által kívánt­­változtatásokat csak a pénzügyi hatóság jóvá­hagyása után szabad foganatosítani. 3.­­ §: A gyufagyárak jövedéki felügyelet alatt állanak. A pénzügyi közegetcdejű­hoz képest az összes gyárt­fei, üzleti, irodai, és raktári helyiségekbe sza­badon beléphetnek és hivatalos eljárásuk kellő be­fejezéséig azokban nappal, az u­t nem tartam­a alatt pedig éjjel is tartózkodhatnak, szemléket ejthet­nek meg, a pénzügyi hatóság által elrendelt fel­jegyzésekbe betekinthetnek, a készleteket fel­vehetik és az ellen­őrzéshez ,ül­gég egy egyéb meg­­­­államtássokat gregen­hatik. A Vállalkozó köteles a gyártási helyiségeken belül a felügyeleti közegek kívánságára alkalmas és a szükséges berendezéssel ellátott helyiséget fűtéssel és világítással együtt díjtalanul rendel­kezésre bocsájtani, s az ellenőrzés gyakorlása végett megjelenő pénzügyi közegeknek a szükséges fel­világosításokat megadni, végül a szükséges segéd­eszközöket és segédmunkaerőket rendelkezésükre bocsátani. A különleges felhatalmazással rendelkező pénz­ügyi tisztviselők kívánságára, ezeknek az ellen­őrzés gyakorolhatása végett, az üzleti könyvekbe való betekintést is meg kell engedni. Ha a vállalkozó vagy üzemvezetője a jelen tör­vénybe vagy az annak alapján kibocsátott rende­letbe ütköző jövedéki kihágás miatt büntetve volt, a gyufagyár állandó felügyelet alá helyez­hető. Az ennek folytán felmerülő költségek a vállal­kozót terhelik. Ebben az esetben a vállalkozó a pénzügyi hatóság kívánságára a pénzügyi köze­geknek az állandó felügyelet gyakorlásához szük­séges helyiségeket díjtalanul rendelkezésre bocsá­tani köteles. Minden gyufagyári vállalkozó a törvény életbe­lépése napján az ipartelepen meglevő gyufakész­letet legkésőbb a törvény életbelépése napjától számítandó 48 óra alatt a telephelyére illetékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni és a készletnek felvételét a pénzügyigazgatóság rendelkezéséhez képest bármikor megengedni köteles. A vállal­kozó köteles továbbá a törvény életbelépésének, új gyufagyár létesítése esetében pedig az üzem megkezdésének napjától kezdődőleg a gyufa elő­állításáról és forgalmáról a pénzügyminiszter által rendelettel megáll­apí­tandó feljegyzéseket vezetni. A készletfelvételeknél talált hiány után a vállal­kozó az adót 24 óra alatt megfizetni köteles, ha­csak hitelt érdemlő módon be nem bizonyítja, hogy a hiányzó mennyiség elemi csapás folytán semmisült meg. A belföldön előállított gyufa megadóztatása. / 4. §. Gyufának a gyártelepről való mindennemű? elszállítása adóköteles művelet, amelylyel az adó­­­­fizetési kötelezettség beáll. Ehhez képest gyufának .-A gyártelepről való elszállítását a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó módon be kell jelenteni. ""“Gyufát a gyártelepről csupán hétköznapokon, és pedig reggel 8 óra és este 6 óra közt szabad elszállítani. E rendelkezés alól az illetékes pénzügy­­igazgatóság indokolt esetben kivételt engedélyez­het. 5. §: A belföldön előállított gyufa után az adót legkésőbb a gyufának a gyártelepről való elszállí­tása időpontjában kell megfizetni. Az adó fizeté­sére a vállalkozó, jövedéki kihágás esetében pedig a vállalkozó közvetlen szavatossága mellett az üzemvezető van kötelezve. 6. §. A külföldre kiszállításra kerülő gyufa, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feltételek mellett, az adó alól mentes. 7. §. A vasúti és gőzhajózási vállalatok a kü­lde­­mény rendeltetési helyére illetékes pénzügyőri sza­kasznak kötelesek azokat a küldeményeket beje­lenteni, amelyek eredetileg külföldön tartózkodó címzett részére kerültek feladásra, de utólagos rendelkezés folytán a belföldön kerülnek kiszol­gáltatásra. 8. §: Gyulát kizárólag csomagolva szabad for­galomba hozni. Mind a belső, mind a külső csoma­goláson az előállító nevét és telepének helyét fel­tűnő módon fel kell tüntetni. A forgalomba hoz­ható csomagolások fajtáját, nagyságát és számo­zását, valamint azt az időpontot, amelytől kezdve az előírásnak meg nem­ felelő csomagolások többé forgalomba nem hozhatók, a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 9. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter: 1. hogy gyufának adóval terhelten szabadrak­tárba való beraktározását, az államkincstár érde­keinek biztosítása céljából szükséges feltételek és elővigyázati intézkedések mellett engedélyez­hesse ; 2. hogy az adó fizetésére rendelettel megállapí­tandó feltételek mellett hitelt engedélyezzen. III. §. A külföldről behozott gyufa után az adót az átvevő a behozatali megvámolás alkalmával, a vámhivatalnál köteles lefizetni. “A megadóztatás megtörténtét, minden egyes csomagoláson adójegy alkalmazásával kell fel­tüntetni. A pénzügyminiszter azonban az adójegy alkalmazását átmenetileg felfüggesztheti abban az­­ esetben, ha a belföldi szükséglet kielégítése végett I­­gsiuskftk külföldre­ való behozatalára szükség vap és adójegy alkalmazása a behozatalt a fogyasztás szempontjából hátrányosan befolyásolná. A pénzügyminiszter megengedheti, hogy a cso­magolások már a gyufának bel­földre való behozatala előtt láttassanak el adójegygyet. Az utasok által az utazás tartama alatt való saját használatra magukkal hozott és az utazás alatti fogyasztás mérvének megfelelő mennyiségű gyufa nem esk adó álé Fadrót- (gyufaszál) és gyufadobozgyárak ellen­őrzése. 11. §. Azok a vállalatok, amelyek fadrótoknak (gyufaszálaknak) vagy gyufa tartására szolgáló dobozoknak, de nem kész gyufának előállításával foglalkoznak ugyancsak bejelentési kötelezettség alá esnek és jövedéki felügyelet alatt állanak. Az erre vonatkozó szabályokat a pénzügyminisz­ter rendelettel állapítja meg. A gyujtószerszámok megadóztatása. 12. §. Az 1. §. c) pontjában megjelölt s belföl­dön előállított gyujtószerszámok után az adót a gyújtószerszám előállítója köteles megfizetni. A gyújtószerszafu­ előállítójának kell tekinteni azt is, aki a gyújt­ószerszámot nem a saját üzemében készített, hanem máshonnan beszerzett alkatré­szekből állítja össze. A külföldről behozott gyújtó­szerszám után járó adót az átvevő köteles meg­fizetni. Az adó lefizetésének módjára és időpontjára vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a pénzügy­­miniszter rendelettel állapítja meg. Az adó lefize­tését minden egyes gyújt­ószerszámon tart­ós jel alkalmazásával kell feltüntetni. A gyújt­ószerszámnak, valamint a gyújtószer­szám céljaira szolgáló gyújtási ötvözetnek elő­állítása, a pénzügyminiszternek rendelettel meg­állapítandó közelebbi rendelkezései szerint jövedéki felügyelet alatt áll. Aki belföldön az 1. §. c) pontjában megjelölt gyújt­ószerszámot állít elő, az ipartelepen a jelen törvény életbelépésének napján meglevő gyújtó­­szerszámkészletet legkésőbb a törvény életbelé­pése napjától számítandó 8 nap alatt a telephelyére illetékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni, a készletnek felvételét a pénzügyigazgatóság rendel­kezéséhez képest bármikor megengedni, továbbá, a törvény életbelépésének napjától kezdődőleg a gyujtószerszámok előállításáról és forgalmáról a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feljegyzéseket vezetni köteles. Aki gyujtószerszám előállítását a jelen törvény életbelépése után kezdi meg, ezt legkésőbb tizen­négy nappal az üzem megkezdése előtt, a telepe helyére illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelen­teni és az említett feljegyzéseket vezetni köteles. A készletfelvételek alkalmával talált hiány után a vállalkozó az adót 24 óra alatt megfizetni köte­les, hacsak hitelt érdemlő módon be nem bizo­nyítja, hogy a hiányzó mennyiség elemi csapás folytán semmisült meg. A különleges felhatalmazással rendelkező pénz­ügyi tisztviselők kívánságára ezeknek az ellenőrzés gyakorolhatása végett, az üzleti könyvekbe való betekintést is meg kell engedni. 13. §: A külföldre kiszállításra kerülő gyújtó­szerszám a pénzügyminiszter által rendelettel meg­állapítandó feltételek mellett az adó alól mentes. Az utasok által az utazás tartama alatt való saját használatra magukkal hozott egy darab gyujtószerszám nem esik adó alá. 14. §. A vasúti és gőzhajózási vállalatok, vala­mint a postahivatalok kötelesek a küldemény ren­deltetési helyére illetékes pénzügyőri szakasznak a jelen törvény 1. §. c) pontjában megjelölt azo­kat a gyujtószerszámokat bejelenteni, amelyek eredetileg külföldön tartózkodó címzett részére kerültek feladásra, de utólagos rendelkezés foly­tán, belföldön kerülnek kiszolgáltatásra. A gyufa és gyujtószerszám forgalmának ellen­őrzése. 15. §. A jelen törvény 1. §-ában említett gyufá­nál, és gyújt­ószerszámoknak forgalma, a pénzügy­­miniszternek rendelettel megállapítandó közelebbi rendelkezései szerint, jövedéki felügyelet alatt áll. Ehhez képest a készletben lévő s eladásra szánt gyufának és gyújtószerszámnak beszerzését és megadóztatását a pénzügyi közegek kívánságára igazolni kell. Kezesség, illetékesség, adóbehajtás, elévülés. 16. §. Ha két vagy több személy van az adó fizetésére kötelezve, ez a kötelezettség őket egye­temlegesen terheli. Az adóköteles gyufa és gyújtószerszám szavatol az azt terhelő adóért, tekintet nélkül a harmadik­­ személyek jogaira. Budapesti Közlöny 1921 április 8.

Next