Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

1921 április 8. Budapesti Közlöny Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e a gyujtószer­­adó vagy nem, sem pedig a gyujtószeradó mérvének meghatározása bírósági eljárás tárgya nem lehet. A le nem fizetett gyujtószeradó a hátralékos közadók behajtására nézve megszabott módon hajtandó be. A gyujtószeradó elévülése tekintetében a köz­adók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-c., illetőleg az 1912. évi Lili. t.-c. vonatkozó rendelkezései irányadók. Büntető rendelkezések. 17. §. Aki a felügyeleti közegeket a jövedéki felügyelet gyakorlásában (3., 11., 12. és 15. §§.) törvényes ok nélkül szándékosan gátolja, különö­sen pedig az üzleti helyiségbe való belépésüknek ellenszegül vagy a jelen törvényben, vagy az en­nek alapján kiadott rendeletekben megállapított időtartam alatt jelenlétüket akadályozza, vagy pedig a gyártási, üzleti, irodai és raktári helyisé­gek felnyitását, a feljegyzéseknek és a 3. §. 3. be­kezdésében vagy a 12. §. utolsó bekezdésében emlí­tett esetben az üzleti könyveknek előmutatását megtagadja, az — amennyiben cselekménye súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik — szabály­ellenesség miatt 2000 K-tól 20.000 K-ig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő. 18. §. Aki azalatt, amit a felügyeleti közegek a jövedéki felügyelet gyakorlásában gátoltattak (17. §.), vagy hivatalos eljárásuk alatt, vagy az ily eljárás felett gyakorolt felügyelet tartama alatt a felügyeleti közegek tudta és beleegyezése nélkül az adó megszabása szempontjából fontos adatokat tartalmazó iratot elvisz, megsemmisít, vagy meg­változtat abból a célból, hogy az adótárgyat az adó alól elvonja, vagy aki ebből a célból az említett cselekmények valamelyikét megkísérli, jövedéki kihágást követ el és a megrövidített vagy a meg­rövidítés veszélyének kitett adónak négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénz­­büntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szol­gáló adó teljes biztonsággal meg nem állapítható, 10.000 K-tól 100.000 K-ig terjedhető pénzbünte­­­téssel büntetendő. 19. §. Jövedéki kihágást követ el és a megrövi­dített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az adó­köteles gyufát vagy gyújtószerszámot az adófize­tés kötelezettsége aló­ azzal, hogy azt bejelentés nélkül vagy szabályellenesen elszállítja vagy magá­hoz veszi, vagy bármely más módon szándékosan elvonja. Ha az esedékes adó összege nem állapítható meg, a pénzbüntetés 10.000 K-tól 100.000 K-ig terjed­het.­­ 20. §. Aki a nála készletben levő és eladásra szánt gyufának vagy gyújt­ószerszámnak beszerzését vagy ■megadóztatását a 15. §. értelmében igazolni nem tudja, szabályellenesség miatt 2000 K-tól 20.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 21. §. Jövedéki kihágást követ el és a megrövi­dített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki abban az esetben, ha az adó lefizetését adójegy (10. §.) vagy tartós cél (12. §. 2. bekezdés) alkalma­zásával kell feltüntetni, az 1. ij-ban megjelölt gyufát vagy gyújtószerszámot olyan időpontban, amikor annak adójegygyel, illetőleg tartós jellel kell ellátva lennie, ily jegy, illetőleg jel nélkül, avagy hamisított, utánzott, avagy már használt adójegygyel, illetőleg jellel átveszi, megőrzi, eladja, vagy egyébként forgalomba hozza, avagy felhasz­nálja, holott az említett körülményekről tudomása volt, vagy foglalkozásánál fogva megfelelő körül­tekintéssel, azokról tudomással kellett hírnia. Az ilyen gyufát vagy gyújtószerszámot el kell kobozni, tekintet nélkül arra, hogy kinek a tulajdona és hogy büntető eljárást indítottak-e vagy nem. 22. §. Ha valamely gyufagyár vagy gyújtószer­­számgyár vállalkozója az üzemet nem maga vezeti, a vállalkozó szavatol az oly pénzbüntetésért, amelyet az üzemvezető terhére — ebbeli minő­ségében elkövetett kihágásért vagy szabályellenes­ségért — a jelen törvény vagy a végrehajtása tárgyában kibocsátott rendelet alapján állapítot­tak meg. Ha a jelen törvénybe vagy a végrehajtása tár-­­­gyában kibocsátott rendeletbe ütköző kihágást vagy szabályellenességet a vállalkozó alkalma­zottja vagy megbízottja követi el, és a vállalkozót — vagy amennyiben az üzemet nem a vállalkozó maga vezeti — az üzemvezetőt a hivatásából folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesí­tésében szándékos vagy gondatlan mulasztás ter­heli, a vállalkozó, illetőleg az üzemvezető az el­­,követett.jóhágásra, va^szaftál^elleng^égix. meg­szabott büntetéssel büntetendő, kivéve, ha a cse­lekmény elkövetését rendes gondossággal sem előz­hette volna meg. 23. §: Aki a jelen törvényben megszabott vala­mely bejelentést elmulaszt, — amennyiben a mu­lasztás a jelen törvény értelmében súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik — úgyszintén az az adóköteles, aki a jelen törvény alapján veze­tendő feljegyzéseket nem a jelen törvény alapján kibocsátott rendeletben megszabott módon vezeti, szabályellenesség miatt 2.000 K-tól 20.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, 24. §. Azokban az esetekben, amelyekben a pénzbüntetés összege az adó mértékétől függ, a gyufának vagy a gyújtószerszámnak az a készlete, amelyre nézve a kihágást elkövették, a kiszabandó pénzbüntetés biztosításának zálogán) szolgál. Ehhez képest abban az esetben, ha az es­te.., a pénzbün­tetést le nem fizeti, vagy megfej**' ám nem bizto­sítja, '.az ily készletet el kell ár­azni és a vétel­árból a megrövidített adó 1. \. nása után fenn­maradó összeget elsősorban a pénzbüntetés fede­zésére kell fordítani. 25. §. A jelen törvénybe ütköző és külön bünte­téssel nem sújtott minden egyéb cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség 500 K-ig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 26. §. A jelen törvény határozmányaiba ütköző jövedéki kihágások felett, amennyiben az 1909. évi XI. t.-c. 95. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett , az 1909. évi XI. t.-c. 101. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 800/1916. I. M. számú rendelet által megjelölt kir. törvényszékek, mint jövedéki bün­tetőbíróságok és a kir. Ítélőtáblák, utóbbiak mint másodfokú és utolsófokú bíróságok járnak el. Szabályellenesség miatt a pénzbüntetést a pénz­ügyigazgatóság szabja ki; határozata ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez van fellebbezésnek helye. E pénzbüntetést behajthatatlansága eseté­ben elzárásra (1879. évi XL. t.-c. 15. §-ának 1. pontja) kell átváltoztatni; az átváltoztatás mód­jára az 1909. évi XI. t.-c. 99. §-a irányadó, azon­ban az elzárás tartama két hónapot nem halad­hat meg. Szabályellen­esség miatt pénzbüntetés kiszabásá­nak nem akadálya az a körülmény, hogy a kir. bíróság a terheltet a jövedéki kihágás vádja alól felmentette. Átmeneti és vegyes rendelkezések, életbelépés. 27. §. A jelen törvény életbelépésének napján bárkinek a birtokában vagy őrizetében levő és összesen 100 kis dobozt vagy tokot meghaladó gyufamennyiség pótadó alá esik. A pótadó mérve tekintetében az 1. §. a) és b) pontjaiban foglalt rendelkezések irányadók. Mindenki, akinek az 1921. évi április hó 1. nap­ján gyufakészlete összesen 100 kis dobozt vagy tokot meghalad, az egész készletet, valamint a készlet tárolási helyét a pénzügyminiszter által rendeletben kijelölt pénzügyi közegeknél legkésőbb az 1921. évi április hó 15. napjáig bejelenteni, a készletnek felvételét megengedni és a pótadót­­lefizetni köteles. Ak­i belföldön az l. 1t. c) pontjában megjelölt gyujtószerszámok árusításával foglalkozik, az 1921. évi április hó 1. napján birtokában vagy őrizeté­ben levő ilyen gyujtószerszámkészletét a­z 1921. évi április hó 15. napjáig a pénzügyminiszter által rendeletlen'TaieT^^'pénzügyi közegeknél bejelen­teni, a készletnek felvételét megengedni és a pót­adót az 1. §. c) pontjában megállapított adótéte­lek szerint lefizetni köteles. A bejelentésre, készletfelvételre és az adó lefize­tésére vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a pénz­ügyminiszter rendelettel állapítja meg. Aki a jelen §-ban megszabott bejelentést elmu­lasztja, vagy akinek tényleges készlete a bejelen­tett mennyiséget 5%-kal meghaladja, az jövedéki kihágást követ el és a megrövidített, vagy a meg­rövidítés veszélyének kitett pótadó négyszeresé­től nyolcszorosáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. A bejelentés körül elkövetett, de a gyújtószer mennyiségére nem vonatkozó egyéb szabályellenes­ség 500 K-tól 2000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 28. §: Gyula előállításának céljára új ipartelepet létesíteni, illetőleg üzembehelyezni csakis a pénz­ügyminiszternek a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve adott engedély alapján szabad. 29. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter: 1. hogy a belföldön forgalomba vagy felhaszná­lásra kerülő gyufa után — tekintet nélkül annak belföldi, vagy külföldi eredetére — a törvényho­­zásnak való utólagos bejelentés .kötdezettsiggj* más­ lett az államkincstár részére részesedést biztosit­son és ezt a részesedést a jelen törvény életbelé­­pése napján már szabadforgalomban levő s 10­ kis dobozt vagy tokot meghaladó gyufakészlet után is — a 27. §-ban megállapított pótadóra együttesen — beszedethesse ; 2. hogy a gyufa alapárát (gyári ár), továbbá a gyufáért a nagykereskedési, valamint a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban követel­hető legmagasabb árt, nemkülönben a gyufa mi­nőségét — szem előtt tartva a fehér vagy sárga foszfor felhasználására vonatkozólag az 1911. évi V. törvénycikkben foglalt tilalmat, — a kereske­delemügyi miniszterrel egyetértve időről-időre meg­állapíthassa és ellenőriztethesse. 30. §. A jelen törvényben a gyufa megadóztatá­sára vonatkozólag foglalt összes rendelkezések a 29. §. 1. pontja alapján megállapítandó kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek. Ehhez képest minden esetben, amikor a gyufa után járó gyújtószeradót megrövidítették, vagy a megrövidítés veszélyének kitették, az elkövetett cselekményt, illetőleg mulasztást úgy kell tekin­teni, hogy ezáltal a kincstári részesedést is meg­rövidítették, illetőleg a megrövidítés veszélyénél kitették. Ilyen esetben tehát a pénzbüntetés ki­szabásának alapjául mindig a gyújtószeradó és a mindenkori kincstári részesedés együttes összegét kell venni. 31. §. Jelen törvény az­­1921. évi április hó 15. napjániéjAxletba,és azt a pénzu^rmSiSStef'Ea^ja' vegre, aki az érdekelt miniszterekkel egyetértve jár el. E törvénycikk kihirdetését ezennel el­rendelem, e törvénycikket, mint a nem­zet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszon­­egyedik évi március hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. (P. H.) , 1921. ÉVI XII. TÖRVÉNYCIKK a alkalmazottak munka­adói által az alkalmazottaik nyugdíjintézete részére juttatott adományok illetékmentességéről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1921. évi április hó 8. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenki­nek, akit illet, hogy Magyarország nem­zetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Ha a magánszolgálatban álló alkal­mazottak munkaadója saját alkalmazottainak olyan nyugdíjintézetére (nyugdíjalapjára), amely­nek nyereségre irányuló vállalkozása nincs, a jelen törvény életbelépésének napja és az 1925. évi december 31. napja közé eső időben ingat­lan vagy ingó dolgokat, vagyonjogokat vagy értékeket ingyenes jogügylet útján ruház át, az ilyen vagyonátruházás után ajándékozási és az ezzel kapcsolatos ingatlan vagyonátruházási illeték nem jár. Ez a mentesség csak akkor illeti meg a jog­ügyletet, ha az átruházás olyan nyugdíjintézetre (nyugdíjalapra) történik, amelynek kormány­­hatóság részéről jóváhagyott alapszabályai van­nak és az alapszabályok szerint a nyugdíjinté­zet (nyugdíjalap) vagyona céljától el nem von­ható, a nyugdíjintézet (nyugdíjalap) feloszlása­kor pedig a vagyonfelesleg közcélra fordítandó. 2. §. Ha a nyugdíjintézet (nyugdíjalap) a jelen törvény hatálya alá eső vagyonátruházás útján szerez ingatlant, az illetékegyenértéket az ilyen ingatlan után a szerzéstől számított 10 év elteltétől kezdve köteles fizetni. 3. §. A jelen törvényben megállapított illeték­­mentesség kiterjed a városi ingatlan vagyon­átruházási illetékre is. (1920. évi XXXIV. t.-c. 115—117. §-ok.) 4. §. Az 1. §. alapján illetékmentes jogügy­letet az illetékes m­. kir. állampénztárnál (Buda­pesten a m. kir. központi díj- és ületékkisza­­bási hivatalnál) — esetleg a telekkönyvi hatóság útján — 15 nap alatt ugyanúgy kell bejelen­teni, mintha az a vagyonátruházási illeték alól mentett nem lenne. A bejelentés alkalmával be

Next