Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
1921 április 8. Budapesti Közlöny Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e a gyujtószeradó vagy nem, sem pedig a gyujtószeradó mérvének meghatározása bírósági eljárás tárgya nem lehet. A le nem fizetett gyujtószeradó a hátralékos közadók behajtására nézve megszabott módon hajtandó be. A gyujtószeradó elévülése tekintetében a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-c., illetőleg az 1912. évi Lili. t.-c. vonatkozó rendelkezései irányadók. Büntető rendelkezések. 17. §. Aki a felügyeleti közegeket a jövedéki felügyelet gyakorlásában (3., 11., 12. és 15. §§.) törvényes ok nélkül szándékosan gátolja, különösen pedig az üzleti helyiségbe való belépésüknek ellenszegül vagy a jelen törvényben, vagy az ennek alapján kiadott rendeletekben megállapított időtartam alatt jelenlétüket akadályozza, vagy pedig a gyártási, üzleti, irodai és raktári helyiségek felnyitását, a feljegyzéseknek és a 3. §. 3. bekezdésében vagy a 12. §. utolsó bekezdésében említett esetben az üzleti könyveknek előmutatását megtagadja, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — szabályellenesség miatt 2000 K-tól 20.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 18. §. Aki azalatt, amit a felügyeleti közegek a jövedéki felügyelet gyakorlásában gátoltattak (17. §.), vagy hivatalos eljárásuk alatt, vagy az ily eljárás felett gyakorolt felügyelet tartama alatt a felügyeleti közegek tudta és beleegyezése nélkül az adó megszabása szempontjából fontos adatokat tartalmazó iratot elvisz, megsemmisít, vagy megváltoztat abból a célból, hogy az adótárgyat az adó alól elvonja, vagy aki ebből a célból az említett cselekmények valamelyikét megkísérli, jövedéki kihágást követ el és a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adónak négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szolgáló adó teljes biztonsággal meg nem állapítható, 10.000 K-tól 100.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 19. §. Jövedéki kihágást követ el és a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az adóköteles gyufát vagy gyújtószerszámot az adófizetés kötelezettsége aló azzal, hogy azt bejelentés nélkül vagy szabályellenesen elszállítja vagy magához veszi, vagy bármely más módon szándékosan elvonja. Ha az esedékes adó összege nem állapítható meg, a pénzbüntetés 10.000 K-tól 100.000 K-ig terjedhet. 20. §. Aki a nála készletben levő és eladásra szánt gyufának vagy gyújtószerszámnak beszerzését vagy ■megadóztatását a 15. §. értelmében igazolni nem tudja, szabályellenesség miatt 2000 K-tól 20.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 21. §. Jövedéki kihágást követ el és a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki abban az esetben, ha az adó lefizetését adójegy (10. §.) vagy tartós cél (12. §. 2. bekezdés) alkalmazásával kell feltüntetni, az 1. ij-ban megjelölt gyufát vagy gyújtószerszámot olyan időpontban, amikor annak adójegygyel, illetőleg tartós jellel kell ellátva lennie, ily jegy, illetőleg jel nélkül, avagy hamisított, utánzott, avagy már használt adójegygyel, illetőleg jellel átveszi, megőrzi, eladja, vagy egyébként forgalomba hozza, avagy felhasználja, holott az említett körülményekről tudomása volt, vagy foglalkozásánál fogva megfelelő körültekintéssel, azokról tudomással kellett hírnia. Az ilyen gyufát vagy gyújtószerszámot el kell kobozni, tekintet nélkül arra, hogy kinek a tulajdona és hogy büntető eljárást indítottak-e vagy nem. 22. §. Ha valamely gyufagyár vagy gyújtószerszámgyár vállalkozója az üzemet nem maga vezeti, a vállalkozó szavatol az oly pénzbüntetésért, amelyet az üzemvezető terhére — ebbeli minőségében elkövetett kihágásért vagy szabályellenességért — a jelen törvény vagy a végrehajtása tárgyában kibocsátott rendelet alapján állapítottak meg. Ha a jelen törvénybe vagy a végrehajtása tár-gyában kibocsátott rendeletbe ütköző kihágást vagy szabályellenességet a vállalkozó alkalmazottja vagy megbízottja követi el, és a vállalkozót — vagy amennyiben az üzemet nem a vállalkozó maga vezeti — az üzemvezetőt a hivatásából folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében szándékos vagy gondatlan mulasztás terheli, a vállalkozó, illetőleg az üzemvezető az el,követett.jóhágásra, va^szaftál^elleng^égix. megszabott büntetéssel büntetendő, kivéve, ha a cselekmény elkövetését rendes gondossággal sem előzhette volna meg. 23. §: Aki a jelen törvényben megszabott valamely bejelentést elmulaszt, — amennyiben a mulasztás a jelen törvény értelmében súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — úgyszintén az az adóköteles, aki a jelen törvény alapján vezetendő feljegyzéseket nem a jelen törvény alapján kibocsátott rendeletben megszabott módon vezeti, szabályellenesség miatt 2.000 K-tól 20.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, 24. §. Azokban az esetekben, amelyekben a pénzbüntetés összege az adó mértékétől függ, a gyufának vagy a gyújtószerszámnak az a készlete, amelyre nézve a kihágást elkövették, a kiszabandó pénzbüntetés biztosításának zálogán) szolgál. Ehhez képest abban az esetben, ha az este.., a pénzbüntetést le nem fizeti, vagy megfej**' ám nem biztosítja, '.az ily készletet el kell árazni és a vételárból a megrövidített adó 1. \. nása után fennmaradó összeget elsősorban a pénzbüntetés fedezésére kell fordítani. 25. §. A jelen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sújtott minden egyéb cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség 500 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 26. §. A jelen törvény határozmányaiba ütköző jövedéki kihágások felett, amennyiben az 1909. évi XI. t.-c. 95. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett , az 1909. évi XI. t.-c. 101. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 800/1916. I. M. számú rendelet által megjelölt kir. törvényszékek, mint jövedéki büntetőbíróságok és a kir. Ítélőtáblák, utóbbiak mint másodfokú és utolsófokú bíróságok járnak el. Szabályellenesség miatt a pénzbüntetést a pénzügyigazgatóság szabja ki; határozata ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez van fellebbezésnek helye. E pénzbüntetést behajthatatlansága esetében elzárásra (1879. évi XL. t.-c. 15. §-ának 1. pontja) kell átváltoztatni; az átváltoztatás módjára az 1909. évi XI. t.-c. 99. §-a irányadó, azonban az elzárás tartama két hónapot nem haladhat meg. Szabályellenesség miatt pénzbüntetés kiszabásának nem akadálya az a körülmény, hogy a kir. bíróság a terheltet a jövedéki kihágás vádja alól felmentette. Átmeneti és vegyes rendelkezések, életbelépés. 27. §. A jelen törvény életbelépésének napján bárkinek a birtokában vagy őrizetében levő és összesen 100 kis dobozt vagy tokot meghaladó gyufamennyiség pótadó alá esik. A pótadó mérve tekintetében az 1. §. a) és b) pontjaiban foglalt rendelkezések irányadók. Mindenki, akinek az 1921. évi április hó 1. napján gyufakészlete összesen 100 kis dobozt vagy tokot meghalad, az egész készletet, valamint a készlet tárolási helyét a pénzügyminiszter által rendeletben kijelölt pénzügyi közegeknél legkésőbb az 1921. évi április hó 15. napjáig bejelenteni, a készletnek felvételét megengedni és a pótadótlefizetni köteles. Aki belföldön az l. 1t. c) pontjában megjelölt gyujtószerszámok árusításával foglalkozik, az 1921. évi április hó 1. napján birtokában vagy őrizetében levő ilyen gyujtószerszámkészletét az 1921. évi április hó 15. napjáig a pénzügyminiszter által rendeletlen'TaieT^^'pénzügyi közegeknél bejelenteni, a készletnek felvételét megengedni és a pótadót az 1. §. c) pontjában megállapított adótételek szerint lefizetni köteles. A bejelentésre, készletfelvételre és az adó lefizetésére vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Aki a jelen §-ban megszabott bejelentést elmulasztja, vagy akinek tényleges készlete a bejelentett mennyiséget 5%-kal meghaladja, az jövedéki kihágást követ el és a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett pótadó négyszeresétől nyolcszorosáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A bejelentés körül elkövetett, de a gyújtószer mennyiségére nem vonatkozó egyéb szabályellenesség 500 K-tól 2000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 28. §: Gyula előállításának céljára új ipartelepet létesíteni, illetőleg üzembehelyezni csakis a pénzügyminiszternek a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve adott engedély alapján szabad. 29. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter: 1. hogy a belföldön forgalomba vagy felhasználásra kerülő gyufa után — tekintet nélkül annak belföldi, vagy külföldi eredetére — a törvényhozásnak való utólagos bejelentés .kötdezettsiggj* más lett az államkincstár részére részesedést biztositson és ezt a részesedést a jelen törvény életbelépése napján már szabadforgalomban levő s 10 kis dobozt vagy tokot meghaladó gyufakészlet után is — a 27. §-ban megállapított pótadóra együttesen — beszedethesse ; 2. hogy a gyufa alapárát (gyári ár), továbbá a gyufáért a nagykereskedési, valamint a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban követelhető legmagasabb árt, nemkülönben a gyufa minőségét — szem előtt tartva a fehér vagy sárga foszfor felhasználására vonatkozólag az 1911. évi V. törvénycikkben foglalt tilalmat, — a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve időről-időre megállapíthassa és ellenőriztethesse. 30. §. A jelen törvényben a gyufa megadóztatására vonatkozólag foglalt összes rendelkezések a 29. §. 1. pontja alapján megállapítandó kincstári részesedésre is alkalmazást nyernek. Ehhez képest minden esetben, amikor a gyufa után járó gyújtószeradót megrövidítették, vagy a megrövidítés veszélyének kitették, az elkövetett cselekményt, illetőleg mulasztást úgy kell tekinteni, hogy ezáltal a kincstári részesedést is megrövidítették, illetőleg a megrövidítés veszélyénél kitették. Ilyen esetben tehát a pénzbüntetés kiszabásának alapjául mindig a gyújtószeradó és a mindenkori kincstári részesedés együttes összegét kell venni. 31. §. Jelen törvény az1921. évi április hó 15. napjániéjAxletba,és azt a pénzu^rmSiSStef'Ea^ja' vegre, aki az érdekelt miniszterekkel egyetértve jár el. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszonegyedik évi március hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. (P. H.) , 1921. ÉVI XII. TÖRVÉNYCIKK a alkalmazottak munkaadói által az alkalmazottaik nyugdíjintézete részére juttatott adományok illetékmentességéről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1921. évi április hó 8. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Ha a magánszolgálatban álló alkalmazottak munkaadója saját alkalmazottainak olyan nyugdíjintézetére (nyugdíjalapjára), amelynek nyereségre irányuló vállalkozása nincs, a jelen törvény életbelépésének napja és az 1925. évi december 31. napja közé eső időben ingatlan vagy ingó dolgokat, vagyonjogokat vagy értékeket ingyenes jogügylet útján ruház át, az ilyen vagyonátruházás után ajándékozási és az ezzel kapcsolatos ingatlan vagyonátruházási illeték nem jár. Ez a mentesség csak akkor illeti meg a jogügyletet, ha az átruházás olyan nyugdíjintézetre (nyugdíjalapra) történik, amelynek kormányhatóság részéről jóváhagyott alapszabályai vannak és az alapszabályok szerint a nyugdíjintézet (nyugdíjalap) vagyona céljától el nem vonható, a nyugdíjintézet (nyugdíjalap) feloszlásakor pedig a vagyonfelesleg közcélra fordítandó. 2. §. Ha a nyugdíjintézet (nyugdíjalap) a jelen törvény hatálya alá eső vagyonátruházás útján szerez ingatlant, az illetékegyenértéket az ilyen ingatlan után a szerzéstől számított 10 év elteltétől kezdve köteles fizetni. 3. §. A jelen törvényben megállapított illetékmentesség kiterjed a városi ingatlan vagyonátruházási illetékre is. (1920. évi XXXIV. t.-c. 115—117. §-ok.) 4. §. Az 1. §. alapján illetékmentes jogügyletet az illetékes m. kir. állampénztárnál (Budapesten a m. kir. központi díj- és ületékkiszabási hivatalnál) — esetleg a telekkönyvi hatóság útján — 15 nap alatt ugyanúgy kell bejelenteni, mintha az a vagyonátruházási illeték alól mentett nem lenne. A bejelentés alkalmával be