Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

1921 április 8 Budapest­ Közlöny 10. a 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vámmentes állatok, fogatok és járóművek men­tességüket üresen visszatértükben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó természetben való lerovását vagy községi közmunkát teljesítő álla­tok, fogatok és járóművek; 12. hivatalos működésben eljáró s egyházi jel­vénynyel ellátott lelkészek állatai, fogatai és járóművei; 13. temetkezési meneteknél és búcsújáratoknál használt állatok, fogatok és járóművek, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénynyel vonul; 14. a templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok; 15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) ese­tében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerőnek, tűz­vész, árvíz vagy háború idején a mentőknek, menekülőknek állatai, fogatai és járóművei; 16. a tűzoltók, mentők állatai, fogatai és járóművei, midőn a vész, illetőleg szerencsétlen­ség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek ; 17. minden mezőgazdasági célból közlekedő fogat vagy hajtott állat azon határon­ belül, melyhez tartozik; 18. azok a lovak és teherhordó állatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állí­tási helyre és onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmu­­tatniok; 19. a vámengedélyes által önként vámmente­seknek elfogadott állatok, fogatok és járóművek, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken ala­pulnak ; 20. állami adót szállító, sorshúzás, újoncállí­­tás vagy ellenőrzési szemle céljából utazó köz­ségi elöljárók által használt állatok, fogatok és járóművek; 21. gyalogszemélyek általában, akár visznek terhet, akár nem. Mindazon állatok, fogatok és járóművek veze­tőinek, hajtóinak, amelyek a fenti 5., 6., 8., 9., 10., 11., 15., 18., 19. és 20. pont alattiak sze­rint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazol­ványnyal kell bírniok. b) A vasútnál a vámdíjak fizetése alól men­tesek : 1. a kir. uralkodóház minden tagjának, illető­leg az állam­főnek,­­ és családtagjainak, továbbá az uralkodóház, illetőleg az államfő udvartar­tásának szállítmányai; 2. a kir. udvarhoz, illetőleg államfőhöz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, kép­viselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetőleg vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniük; ha azonban a szállítmányok a fegyveres erő tagjainak házi szükségleteire szolgáló cikkeket tartalmaznak, ezen cikkek után a díjjegyzékben foglalt vám­díj megfizetendő; 5. az állami­ javak általában; 6. a m. kir. posta-távirda (távbeszélő) összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az ár­védelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítá­sára szükséges anyagok, szállítmányok; 8. a templom, iskola és paplak építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tű­z stb.) eseté­ben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt kezerő szállít­mányai; tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 10. a vámszedést eszközlő vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai; 11. emberi hullák és azokat magukban fog­laló koporsók és borítóládák; 12. átviteli szállítmányok, vagyis azok, ame­lyek a címzettek által a vaspályán — anélkül, hogy az állomást elhagynák — a vámtárgy igénybe vétele nélkül továbbittatnak; 13. azok a lovak és teherhordó állatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-cikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak, továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a bájtoknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 14. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra behozott tenyészállatok, úgyszintén az állatkiállításra felhajtott állatok; 15. a vámtulajdonos által önként vámmen­tesnek elfogadott szállítmányok, ideértve mind­azon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak; 16. a tűzoltók és mentők állatai, szállítmá­nyai, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek; 17. azon küldemények, amelyek a vámtárgy érintése vagy használata nélkül Gyöngyös város területéről elszállíttatnak; 18. azon küldemények, melyek netán építendő iparvágányokban szállíttatnak el a vámtárgy érintése nélkül valamely ipari vagy kereskedelmi telepre. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azok­nak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatok. C) Vámengedélyesnek a vámszedési jog gyako­­rolhatásával járó felelősségét, kötelességét és fel­adatát a következőkben határozom meg: 1. A vámengedélyes az 1890. évi I. t.-c.-ben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, akikre és amelyekre a vámdíjak fentebbi jegyzékben köte­lezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmentes szemé­lyektől, illetőleg tárgyak, áruk és szállítmányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem köve­­telhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vámengedélyes a vámtárgyat állandóan jó kar­ban tartani, szükség esetén újból épiteni, ellen­kező esetben ellene az idézett törvény határo­zatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vám­­engedélyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, evégből kötelessége lesz : a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és­ forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vám­jövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleg újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámszedési jog gyakorlásából eredő bevé­telekről és a vámtárgy építése, kezelése és fen­­tartása címén felmerülő kiadásokról rendszeres számadás vezetendő. A számadás törvényszerű megállapítása és felsőbb hatósági megerősítése után a bevételek-­­­ről és kiadásokról vámengedélyes részéről külön­­ kimutatás készítendő s az az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában megjelölt elsőfokú hatóság részéről megfelelő hitelesítéssel ellátva a vármegye al­ispánja utján elém terjesztendő. A kimutatásba­n a bevételek a hiteles forgalmi adatok feltüntetése mellett díjtételek szerint részletezendők, a kiadások pedig akként, hogy az építés, kezelés és fentartás címén felmerülő költségek külön legyenek feltüntetve. Az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában felsorolt hatóságoknak kötelességévé teszem annak szigorú ellenőrzését, hogy a vámjövedelem nem szolgál-e külön jövedelmi vagy keresetforrásul s amennyi­ben ilyen körülmény fenforgását észlelnék, köte­lességük a vámdíjtételek leszállítása iránt a meg­felelő lépéseket megtenni. 5. A forgalmi adatoknak és azok alapján a vámbevételeknek a jövőben leendő pontos meg­­állapíthatása és a szükséges ellenőrzés megfelelő gyakorolhatása céljából kötelességévé teszem vámengedélyesnek, hogy a sorompóknál gyakorolt vámszedésnél a vámbevételek terhére kiadásként elszámolható költségen az egyes vámdíjtételek­­nek megfelelő és két egyenlő részszelvényből álló bárcákat tartalmazó, összefűzött és a rendőr­kapitány hivatalos pecsétjével ellátott jegyfüze­teket szerezzen be s a vámtárgyat használók­nak a vámdíj lefizetése alkalmával és annak igazolásául a lefizetett vámdíjnak megfelelő, a jegyfüzetből leszakított bárcajegyet szolgáltasson ki. A bárcajegy másik fele a jegyfüzetben maradván, az ellenőrzés és adatgyűjtés céljaira fog szolgálni. D) A vámdíjtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. 85. §-a értelmében több, mint a­mennyi szükséges. E) Közérdekből, különösen hadászati szem­pontokból szükséges hasonló létesítmények állam­költségen való megépítését és forgalombahelye­­zését engedélyes kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. F) Az engedélyes mindazt, amit az 1890. évi i. t.-c. és annak alapján a kereskedelemügyi minisz­ter rendel, esetleg — amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna— rend­­büntetésnek terhe alatt foganatosítani tartozik. Ez a rendbüntetés esetenként 200 koronánál nagyobb nem lehet. G) Úgy a v vasúti, mint a sorompó vámra nézve fentebb megállapított vámdíjjegyzék —a vámszedés helyein — a közigazgatási hatóság által hitelesitett példányban, jól látható helyen, olvashatóan írva, állandóan kifüggesztve tar­tandó. H) Az 1890. évi I. t.-c.-nek a vámokra vonat­kozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapest, 1921. évi április hó 1-én. Dr. Kegyeshalmy s. k., kereskedelemügyi m. kir. miniszter. NEM HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Bott Nándor veszprémi püspöknek a kaposvári állami főgimnázium fűtése céljaira adományozott egy vagon fáért köszönetét fejezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Robert Witt Mr. londoni lakosnak azért az áldozatkészségéért, hogy a »Connoisseur« című művészeti folyóirat 1914—1920. évi hat teljes évfolyamát az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum könyvtárának ajándékozta, köszönetét fejezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter özv. Todoresk­u Gyuláné Horváth Aranka úrnő­nek a Todoresku-Horváth-könyvtár gyarapítá­sára adományozott 10 ezer koronáért elismerő köszönetét nyilvánította. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. A m. kir. minisztériumnak I.S77/1921. M. E számú rendelete folytán a Budapesti Közlöny fő lapja a hirdetmények kivonatát közli, mig a hirdet­mények teljes szövege a Budapesti Közlöny Hiva­talos Értesítőjében mint melléklapon jelenik meg Hivatalos hirdetmények. Árverések. Pk. X. 232622/1920. sz. 6600 K-ra becsült bútorok és más ingóságok. Bpesten, V., Csáky-u. 32. I. 5. sz. a. 1921 ápr. 8. déli 12 órakor. Schrank József, bir. végre­hajtó. 4122 1—I Pk. I. 1592/1921. sz. 1420 K-ra becsült vendéglői­­berendezés. Bpesten, I., Lágymányosi-u. 3. sz. ven­déglőben 1921 ápr. 21-én d. e. 8 órakor. Réh Ferenc, bir. vhajtó. 4126 1—1 107/1921. sz. 8000 K-ra becsült var­rógép és bútorok, Nagykörösön, V., 108. sz. a. 1921 ápr. 16-án d. a. 3 órakor. Wizer Aladár nagykőrösi bir. vhajtó. 4163 1—1­30/1921. sz. 5210 K-ra becsült zongora, szőnyegek és házi bútorok Miskoczon (Kazinczy­ u. 12.­ 1921 ápr. 9-én d. c. 10 órakor. Némethy Károly, miskolczi k­r. vhajtó. , 4167 1-1 Pk. 1324/1920. sz. 11300 K-ra becsült ingóságok. Nemestelek községben 1921 ápr. 12-én d. c. 9 órakor. Felsőpulyai kir.­­ bíróság. 4170 1—1­ 7 k Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjében közölt hírdetmények kivonata. A Hivatalos Értesítő kapható 4 koronáért a kiadó­­hivatalban VII., Rákóczi­ Ut 54. szám.

Next