Budapesti Közlöny, 1921. december (55. évfolyam, 271-296. szám)
1921-12-01 / 271. szám
Budapest, 1921. 271. szám. Csütörtök, december 1. BUDAPESTI* KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. száma. Telefon : József 20-21. Kiadóhivatal: dr. Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte, iktatandó hirdetmények díja előlegesen kft sitő ára. Az a hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10®/* engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kjO& Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor» · »‹16» · 6». » » » további 8 oldalanként 3 ‹ A Hivatalos Értesítő ára ........... £ * HIVATALOS RÉSZ. A Kormányzó Ur Főméltósága 1921. évi november hó 1-én kelt magas elhatározásával a. m. kir. belügyminiszter előterjesztésére kegyesen megengedni méltóztatott, hogy Márku István földbérlő, nyírábrányi lakosnak hazafias és egyházi célok támogatásával tanusított példaadó áldozatkészségéért elismerése tudtát adassék. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter 56.789/1921. VII. számú rendelete a betegség esetére önkéntes továbbfizetéssel biztosított foglalkozásnélküliek napibérosztálya . tárgyában. , A betegségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról szóló 5.400/1919. M. E. számú rendelet kiegészítésére és módosítására vonatkozó 8.524/1921. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1921. évi október hó 14-én megjelent 230. számában) 2. §-a alapján az alapszabályokban teendő intézkedés hatálybalépéséig elrendelem, hogy az önkéntes továbbfizetéssel biztosított foglalkozás nélkül levők közül az I. napibérosztályba tartozók az önkéntes továbbfizetéssel fentartott tagságuk egy évének leteltével is ebben a napibérosztályban maradnak, a lí—IX. napibérosztályba tartozók pedig az önkéntes továbbfizetéssel fentartott tagságuk egy esztendejének leteltével egy-egygyel alacsonyabb napibérosztályba soroztatnak. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1921 november hó 19. Dr. Bernoldk Nándor s. k., m. Mr. népjóléti és munkaügyi miniszter. A vagyonváltságról szóló I. törvény (1921. évi XV. t.) 9. §. negyedik bekezdésében foglalt eme felhatalmazás alapján a folyó kamat nagyságát az Országos Pénzügyi Tanács meghallgatása után 2 (kettő) %-ban állapítom meg. Folyó évi 112 589. számú rendeletemmel (megjelent a Budapesti Közlöny 1921. évi augusztus 24-iki számában) a magyar koronaértékről szóló betétek, folyószámlakövetelések és letétek, továbbá a külföldi pénzértékről szóló betétek és folyószámlakövetelések után járó vagyonváltságost egészében behívtam. A behívás folytán azok a pénzintézetek (bankcégek), amelyeknél a rendeletnek 1921. évi augusztus hó 24-én történt közzétételéig a jóváírás még nem következett be, a jóváírás napjától, amelyeknél pedig a jóváírás a rendelet közzétételéig már megtörtént, a rendelet közzétételének napjától számított tizenötödik napig tartoznak a folyó kamatot fizetni, mert a behívói rendelet értelmében utóbbiaknál a jóváírás napjától számitott 15-ik napon beáll az esedékesség. Ha a pénzintézet (bankcég) az esedékesség előtt fizeti be a vagyonváltságot, úgy természetesen csakis a jóváírástól a befizetés napjáig jár a folyó kamat. Amennyiben a vagyonváltság az 1921. évi 96 401. számú rendelet folytán 30°/6-os előleg gyanánt részben már a jóváirás előtt befizettetett, az ily módon előre befizetett vagyonváltság után folyó kamat a pénzintézettel (bankcéggel) szemben nem számítható fel. Budapest, 1921 november hó 20-án. A miniszter helyetti Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1921. évi 128.920. számúendelete A vagyonváltságról szóló I. törvény (1921. évi XV. 1)9. §. negyedik bekezdése értelmében járó folyó kamat megállapítása tárgyában. Körrendelet Valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a székesfővárosi kivételével, a m. kir. adófelügyelőhöz és az összes m. kir. állampénztárakhoz. A vagyonváltságról szóló I. törvény (1921. évi XV. t.) 9. §-a elrendeli, hogy a magyar koronaértékről szóló betétek, folyószámla követelések és letétek után magyar koronaértékben, továbbá a külföldi pénzértékről szóló betétek és folyószámlakövetelések után az illető külföldi pénznemben megállapított vagyonváltságnak megfelelő összeget a" pénzintézetek (bankcégek) az érvényesített kimutatás kézbesítésétől számított 15 napon belül a »Magyar királyi államkincstárt illető vagyonváltság« című számlán az államkincstár javára irni kötelesek. A jóváírt összegeket a pénzügyminiszter tetszése szerinti időközökben és részletekben hívja be. A pénzügyminiszter által ekként behívott összegek a behívásra irányuló rendelet kézbesítésétől számított tizenötödik napon esedékesek. A pénzintézet (bankcég) az államkincstár javára irt vagyonváltság összeg után a jóváírás napjától az esedékességig a kincstárnak folyó kamatot köteles fizetni, amelynek magasságát a pénzügyminiszter az Országos Pénzügyi Tanács meghallgatása után rendelettel állapítja meg. A m. kir. pénzügyminiszternek 1921. évi 128.940. számú rendelete a magyar koronaértékről szóló betétek, folyószámlakövetelések és letétek, továbbá a külföldi pénzértékről szóló betétek és folyószámlakövetelések után megállapított vagyonváltságnak behívásáról szóló 1921. évi 112.589. számú rendeletnek a cseh-szlovák állampolgárok és jogi személyekre való alkalmazása tárgyában. Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz a székesfőváros kivételével s a székesfővárosi m. jár.adó felügyelőhöz. A vagyonváltságról szóló I. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 1921. évi 55.000. számú pénzügyminiszteri utasítás 5. §. i) és j) pontjai értelmében a cseh-szlovák állampolgárok és jogi személyek betétei folyószámlakövetelései és lététei ugyanolyan feltételek mellett vagyonváltságkötelesek, mint amely feltételek fennforgása esetében a magyar állampolgárok és jogi személyek vagyonváltság alá esnek. Külföldi állampolgárokra és jogi személyekre nézve a törvényben biztosított kedvezőbb elbírálás tehát nem terjed ki a cseh-szlovák állampolgárokra és jogi személyekre nézve mindaddig, míg a viszonosság alapján a cseh-szlovák köztársasággal más megállapodás nem létesül. Az utasítás 11. §. utolsó bekezdése értelmében külön kimutatásokat kell készíteni a csehszlovák állampolgárok és jogi személyek (vagyonösszességek) tulajdonát képező betétekről, folyószámlák, vetélésekről és letétekről. A kivetést a pénzügyi hatóságnak azért meg kell ejteni, mivel a külön kimutatás készítésének csupán az volt az indoka, hogy megkönnyíttessék a vagyonváltság törlése, illetőleg visszautalása arra az esetre, ha a cseh-szlovák köztársasággal a viszonosság létrejön. Az 1921. évi 112.589. számú rendeletemmel elrendeltem a vagyonváltság behívását. Ennek folytán a magyar korona értékéről szóló betétek, folyószámla követelések és letétek, továbbá a külföldi pénzértékről szóló betétek és folyószámlakövetelések után megállapított vagyonváltság azokra a pénzintézetekre (bankcégekre) nézve, amelyeknél a jóváírás a behívó rendelet közzétételét megelőzőleg következett be, a közzététel napját (1921 augusztus 24.) követő 15. napon esedékessé vált, azokra a pénzintézetekre és bankcégekre nézve, amelyeknél a jóváírás 1921 augusztus 24-ike után következett be, a jóváírást követő 15. napon áll be az esedékesség. Mivel a cseh-szlovák állampolgárok és jogi személyek (vagyonösszeségek) betétei, folyószámlakövetelései és letétel után járó vagyonváltság is kivetendő, ennélfogva ez is esedékessé válik és befizetendő. Gyakorlati célszerűségi okokból azonban kivételesen megengedem, hogy az utasítás 11. §. utolsóelőtti bekezdése értelmében külön kimutatásba foglalt csehszlovák betétek, folyószámlakövetelések és letétek után kivetett vagyonváltság befizetése függőben tartassák további rendelkezésekig. Amennyiben azonban a pénzintézet (bankcég) a vagyonváltságot már befizette volna, ez okból jelen rendeletem alapján visszatérítésnek helye nincsen. A jelen rendelettel halasztást nyert csehszlovák betétek, folyószámlakövetelések és letétek befizetési határidejét, amennyiben a viszonossági tárgyalások sikerre nem vezetnének, annak idején rendeletileg fogom megállapítani és e határidőig késedelmi kamat nem jár, a pénzintézet (bankcég) azonban az 1921. évi 128.920. sz. rendeletmel meghatározott folyó kamatot köteles e határidőig fizetni. Budapest, 1921 november hó 20-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. Egyes szám, arattkorona, 160.123/1921. szám. Hirdetmény. Értékpapirforgalmi adónak készpénzben vált lerovása. Az 1900. évi XL.-c. és az annak végrehajtása iránt az 1900. évi 1.881. P. M. szám alatt kiadott utasítás 39. §-a alapján a Magyarolasz bank r.-t. szegedi (Vörösmarty u. 5.), Szeged-alsóvárosi (Boldogasszony Sugárút 79.), hódmezővásárhelyi, szombathelyi és miskolczi fiókjai bel. cégek engedélyt nyertek arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett értékpapirforgalmi ügyletektől az 1920. évi XXIV. t.-c. 44. §-a értelmében járó értékpapírforgalmi adót a vonatkozó lajstromkivonatainak beterjesztése mellett minden hónap 1-ét követő 14 napon belül az illetékes szegedi, hódmezővásárhelyi, szombathelyi, illetőleg miskolczi m. kir. állampénztárnál készpénzben fizethessék le. Budapest, 1921. évi november hó 23-án. M. kir. pénzügyminisztérium. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 92.376/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Murány völgyi h. é. vasu.t r.-t.