Budapesti Közlöny, 1922. február (56. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
* éu crap® sz, 26. szám. Szerva, február f* HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-ut 54. szám. Telefon: József 20—21 Kiadóhivatal: VH-* Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13--91 Hivatalos hirdetések: ^ s, Az első 10 szóért 7 KI 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezen felül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül* Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Magánhirdetések Egy hatodasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétezer vagy többször beiktatva 10"/o engedmény. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig p kor. ‡ » » 16 » » O » 1 › ‹ további S oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ................. 4 » BUMPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Torday Ferenc budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetemi magántanárnak a nevezett egyetem orvostudományi karán »A gyermekgyógyászat, különös tekintettel a csecsemő kór- és gyógytanára« című tárgykörből történt magántanári képesítésének a »Gyermekvédelem« című tárgykörre történt kiterjesztését jóváhagyólag tudomásul vette és őt ezen minőségében megerősítette. A minisztertanács felhatalmazása alapján a la. kir. kincstári jogügyi igazgató dr. kiscsepelényi ifj. Sántha György budapesti lakost a m. kir. kincstári jogügyi igazgatósághoz ideiglenes minőségű jogügyi segédfogalmazóvá nevezte ki. A szegedi kir. ítélőtábla elnöke Lukács Iván jogszigorló, szegedi lakost a vezetése alatt álló ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségű díjas joggyakornokká nevezte ki. Faszt Pál horvátnádaljai születésű, róm. kath. vallásu, akóberkifalui illetőségű és lakos, vendéglős családi nevének »Székely« névre kért átváltoztatása az 1922. évi 569/VI. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Sámel Ede gencsi születésű, vázsnoki illetőségű és lakos, ref. vallásű, szőlőtulajdonos, valamint János, Béla és Lili nevű kiskorú gyermekei családi nevének örökhagyó nevelőatyja által viselt »Szilágyi« névre kért átváltoztatása az 1922. évi 2058/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Dr. Garfunkel Rózsa Julia magyarláposi születésü, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, orvos családi nevének »Gál« névre kért átváltoztatása az 1922. évi 8 585/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Ig Misicz Elemér egri születésű, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, m. kir. államnyomdai tiszt családi nevének »Csortos« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 112431/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztériumnak 1.018/1922. H. E. számú rendelete a géperejű járműveknél vasabroncsok használatának korlátozásáról szóló 8.770/1920. M. E. számú rendelet hatályának a gépkocsik által vontatott pótkocsikra való kiterjesztése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1920. évi VI. törvénycikkben foglalt felhatalmazás alapján a géperejű járműveknél vasabroncsok használatának korlátozása tárgyában 1920. évi október 13. napján 8.770/1920. M. E szám alatt kiadott (a »Budapesti Közlöny« 1920. évi október hó 21-ik napján megjelent 251-ik számában kihirdetett) rendelet hatályát 1922. évi május hó 1. napjától kezdődőleg a gépkocsik által vontatott pótkocsikra is kiterjeszti. Ehhez képest 1922. évi május hó 1. napja után a gépkocsik által vontatott pótkocsikon is csak rugalmas tömörgummiabroncsokat vagy pneumatikokat szabad használni. 1. Ez a tilalom azonban nem terjed ki a traktorok, motorokék és nehéz műhelykocsik által vontatott olyan pótkocsikra, amelyek a közutakról szóló 1890. évi I. t.-c. 129. §. második bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelő abroncsfelületekkel vannak ellátva. Budapest, 1922. évi január hó 24-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. belügyminiszter az 1922. évi január hó 2-án 96.622/1920. szám alatt kelt rendeletével a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrral egyetértőkig megengedte, hogy a József kir. herceg Szanatórium Egyesület szanatóriuma fenntartási költségeinek fedezésére és a tüdővész elleni küzdelem céljaira az ország egész területén gyűjtőívekkel és perselyekkel 1922. évi január bó 15-től számított egy évi időtartamon át pénzbeli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter az 1922. évi január bő. 14-én 117.561/1921. szám alatt kelt rendeletével a m. kir. vallás- és közoktatási miniszter úrral egyetértőkig megengedte, hogy a »Sződligeti Települők Egyesülete« a Sződligeten létesítendő iskola építéséhez szükséges anyagi eszközök megszerzése céljából 1922. évi február hó 1-től számított hat havi időtartamon át az ország egész területén gyüjtőkönyvekkel pénzbeli adományokat gyűjthessen. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter 65.955/1922. XIV—1. számú körrendelete a gyümölcsfahernyók kötelező irtása tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tissviselőjének. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t.-c. 50. §-a szerint minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbb azonban március bő végéig a belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fáit és bokrait a kártékony hernyóktól, illetőleg hernyófészkektől és lepketojásoktól megtisztítani s az összegyűjtött hernyókat, hernyófészkeket és hernyótojásokat elégetni. Ugyanezen törvényszakasz szerint a később mutatkozó kártékony hernyókat is megfelelő módon pusztítani kell. Elődömnek az 1921. évi január hó 16-án 19.111. szám alatt kelt rendeletére beérkezett jelentésekből megelégedéssel értesültem arról, hogy a gyümölcsfahernyók irtása az elmúlt évben eredményesen eszközöltetett és azok csak egyes helyeken léptek fel tömegesebben. A gyümölcstermelésnek a mai közgazdasági viszonyok között való fokozott jelentőségére való figyelemmel a hernyók kötelező irtásának lelkiismeretes végrehajtására különös súlyt helyezvén, a sikeres védekezés érdekében a folyó évre vonatkozólag is elrendelem a következőket: 1. A községi elöljáróságok (városi polgármesterek) kötelesek a gyümölcsfahernyók irtására vonatkozó törvényes kötelezettséget legkésőbb február hó 28-áig a legszélesebb körben közhírré tenni. Ahol a dobszóval való hirdetés szokásos, az irtás köteles teljesítésének kihirdetését időközönként a szükséghez képest többször meg kell ismételni. 2. A hernyóirtás elvégzésére a határidőt a törvényben megjelölt időn belül a helyi és égalji viszonyoknak megfelelően oly időpontra kell kitűzni, hogy a hernyóirtás még a rügyek fakadása előtt tényleg foganatosíttassék. Az ily módon megállapított határidőre az 1. pont értelmében teljesítendő kihirdetéskor a figyelmet külön is fel kell hívni. Figyelmeztetni kell az érdekelteket arra, hogy a hernyók irtását feltétlenül még a tavasz kinyitta előtt igyekezzék mindenki elvégezni, mert az irtás akkor még sokkal könnyebb és kisebb munkával hajtható végre, mint tavaszszal, mikor a sok pete kikelt és a hernyók a fa koronájában annak lombozata között szertekusztak. 3. A kihirdetés alkalmával figyelmeztetni kell a bírtokosokat arra is, — hogy aki az irtást a birtokán elmulasztja — az 1894: XII. t.-c. 95. §-ának k) pontja értelmében kihágást követ el és a kiszabandó büntetésen felül a községi (városi) elöljáróság fogja az irtást a mulasztó költségére elvégeztetni. Ezzel a figyelmeztetéssel egyidejűleg közzéteendő a hernyóirtásra vonatkozó mellékelt »Útmutatás« is, melynek kellő számban való sokszorosításáról az érdekelt hatóságok tartoznak gondoskodni. 4. Az irtás végrehajtását a községi elöljáróság (város tanácsa) a községi (városi) mezőgazdasági bizottság közreműködésével köteles ellenőrizni. Ehhez képest az ellenőrzésre általuk kijelölendő megbízottak tartoznak az irtási határidő lejárta után a mező- és hegyőrök kísérete mellett az összes gyümölcsös kerteket és lombos fákkal beültetett területeket bejárni, hogy személyesen győződjenek meg az irtás kellő foganatosításáról. A netán tapasztalt mulasztások eseteiben ezeknek a közegeknek válik kötelességévé, hogy a mulasztót a törvény rendelkezése szerint megbüntetése végett a helyi hatóságnak még aznap bejelentsék, mikor is a községi (városi) elöljáróság az idézett törvény 52. §-ának rendelkezéséhez képest tartozik az irtást mulasztó költségére napszámosokká, azonnal elvégeztetni. 5. A köztulajdonhoz tartozó fákat és bokrokat a községi (városi) elöljáróság köteles a hernyóktól megtisztíttatni. Az utak mentén, valamint az úttesten az irtásról az útfentartó köteles gondoskodni. 6. Ha a felügyeleti hatóság (főszolgabiró, polgármester) a részéről is foganatosítandó ellenőrzés során azt tapasztalná, hogy a jelen rendeletem végrehajtása körül a helyi hatóságot valamely mulasztás terheli, a mulasztó közeg ellen a fegyelmi eljárás megindítása iránt haladéktalanul intézkedni köteles. A hernyóirtást közegeimmel magam is ellenőriztetni fogom s ha tudomásomra jutna, hogy valahol az irtás kellő időben meg nem történt, a mulasztó tisztviselő vagy hatósági közeg ellen részemről is kénytelen leszek megtorlást alkalmazni. Végül felhívom a címet, hogy folyó évi június hó 1-ig tegyen hozzám jelentést arról, hogy a) a jelen rendeletevi végrehajtása megtörtént-e és minő eredménynyel? b) A hernyók milyen mértékben mutatkoztak? c) Hatósági irtás a mulasztók költségére hány esetben foganatosíttatott? d) Hányan ítéltettek el kihágás miatt? e) Kötelességmulasztás címén indíttatott-e fegyelmi eljárás valamely hatósági közeg ellen? Egyes szava ára 3 korona