Budapesti Közlöny, 1922. február (56. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-28 / 48. szám
/j ; ‘VT Budapest, 1922. i *• w 48. szám. \s * Kedd, február 28. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. VII Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal , Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések : Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Maiján hirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. vagy többször beiktatva 10/0 engedmény. Kétszer Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül s Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor.5' Negyedévre 120 kor. Egyes szén ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. ‹ ‹»10‹ · 6* ‡ » 1 további 8 oldalanként 3 * A Hivatalos Értesitő ára ................... 4 » HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Gere Géza, Gábos Sándor és Kormos Gyula ideiglenes minőségű miniszteri számellenőröket, továbbá Csiky Árpád, Ficker Mária, dr. Jeszenszkyné Werner Ella, Kaszás József, Wéber Gusztáv, Láng Mihály, Turcsányi Jenő, Fábián János és Mingovits István ideiglenes minőségű miniszteri számtiszteket ezen állásukban véglegesítette. A m. kir. igazságügyminiszter Szilla József belügyminiszteri fordítót a budapesti kir. törvényszék mellé a tót és cseh nyelvekre állandó tolmácscsá kinevezte. A m. kir. igazságügyminiszter Kovács Gyula debreczeni kir. ügyészségi irodafőtisztet a debreczeni kir. törvényszéki fogházhoz a IX. fizetési osztályba sorozott fogházgondnokká, Szabó Lajos miskolczi kir. törvényszéki fogházőrmestert pedig a miskolczi kir. törvényszéki fogházhoz a XI. fizetési osztályba sorozott fogházfelügyelővé nevezte ki. _______ A m. kir. pénzügyminiszter Varga János honvédtiszthelyettest a m kir. honvédelmi miniszteri számvevőségnél, a XV. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi számtisztté a m. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal mellé rendelt számvevőséghez kinevezte. M a ty e k a Béla Dénes Károly brassói születésű, budapesti illetőségű és lakos, róm. kath. ▼állású, m. kir. államvasuti segédtitkár, valamint László nevű kiskorú gyermeke cáfeládi nevének „Matérca« névre kért átváltoztatása az 1922. évi 7.592. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztérium 1.504/1922. I. E. számú rendelete a szerb-horvát-szlovén megszállás alól felszabadult területen levő pénzintézeteknél (bankcégeknél) 1921. évi július 31-ike után az Osztrákmagyar bank felülbélyegzetlen vagy u. n. első jugoszláv felülbélyegzésű bankjegyeiben (»pécsi koronákban«) történt befizetések 30%-ának levonása és a Pénzintézeti Központhoz való beszállítása tárgyában. A szerb-horvát-szlovén megszállás alól felszabadult területen a bankjegykicserélés alkalmával történt 30%-os levonásnak lehetőleg egyenlő és igazságos keresztülvitele tárgyában kiadott (a Budapesti Közlöny 1921. évi október hó 9-én megjelent 226. számában kihirdetett) 7.436/1921. M. E. sz. rendelet alapján beszerzett adatok igazolták, hogy az ottani pénzintézeteknél (bankcégeknél) 1921 július 31-ike után oly szokatlanul nagymérvű befizetések történtek, hogy az említett 30%-os levonásnak lehetőleg egyenlő és igazságos keresztülvitele érdekében indokoltnak mutatkozik ezeket a befizetéseket készpénzletéteknek tekinteni s ehhez képest a 30%-os levonást ezekre a befizetésekre is alkalmazni. Ennélfogva a m. kir. minisztérium az 1920: VI. t.-c.-ben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A szerb-horvát-szlovén megszállás alól felszabadult területen levő pénzintézetek (bankcégek) kötelesek: a) mindazokat az összegeket, amelyeket a 7.436/1991. M. E. számú rendelet értelmében zárolni kellett — az alábbi 2. §-ban foglalt kivétellel — 1922. március 15-éig bezárólag a Pénzintézeti Központhoz beszállítani; b) ennek megtörténtéről érdekelt ügyfeleiket haladék nélkül ajánlott levélben részletes elszámolás kíséretében értesíteni; • c) a levont összegekről a Pénzintézeti Központ részéről kiadandó űrlapok felhasználásával pontos kimutatást készíteni és azt a pénz beszállításával egyidejűleg a Pénzintézeti Központnak beküldeni. 2. §: A 4.436/1921. M E. számú rendelet értelmében történt 30°/6-os zárolás feloldandó a folyószámlatartozásra teljesített olyan befizetésekre vonatkozólag, amelyeknél a folyószámlatartozás keletkezése és visszafizetése között — a keletkezés és visszafizetés napját nem számítva — 10 napnál hosszabb idő nem telt el. A keletkezés, illetőleg a visszafizetés napjának azt a napot kell tekinteni, amelynek értékével a megterhelés, illetőleg jóváírás történt (értékelés napja). Ennek a rendelkezésnek az alkalmazása szempontjából, ha ugyanannak a személynek ugyanazon folyószámlán régebbi és újabb keletű folyószámlatartozása áll fenn, akkor az általa teljesített visszafizetést mindig az újabb tartozásra teljesétettnek kiesekkejtenk a 3. §. A 30%-os levonás alá eső takarék- és folyószámlabetéteknek a vagyonváltság alóli mentessége tekintetében a 7.436/1921. M. E. számú rendelet bevezetésében és 4. §-ában foglaltak irányadók. 4. §. A pénzintézet igazgatója és igazgatóságának tagjai, más cégeknél pedig a cégtulajdonosok személyesen és egyetemlegesen egész vagyonukkal felelősek azért, hogy a 7.436/1921. M. E. sz. rendelet 1. §-a értelmében levonás alá eső összes befizetések 30%-a teljes összegben az 1. §-ban meghatározott határidőig a Pénzintézeti Központhoz beszállíttassék s hogy a levonások szigorúan az idézett rendelet értelmében történjenek. Ezt a pénzügyminiszter alkalmas módon, esetleg kiküldött útján minden egyes pénzintézetnél (bankcégnél) ellenőrzi. 5. §. Azok a pénzintézetek, amelyek a bankjegykicserélés alkalmával történt 30%-os levonás következtében súlyos helyzetbe kerültek és ezt igazolják, a pénzügyminisztertől kérhetik a levont összeg részbeni visszatérítését. A pénzügyminiszter ily kérelmekről a Pénzintézeti Központ meghallgatásával határoz. 6. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe, végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Budapest, 1922. évi február hó 26-án. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. désével felhatalmazást nyert a kormány arra, hogy a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és árvák) részére az 1921: XLVI. törvénycikk 1. §-ának első bekezdése szerint járó rendkívüli segélyeket az 1922. évi június hó végéig folytatólagosan engedélyezhesse és kifizethesse. A közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) anyagi helyzetének javításáról, valamint egyes állami bevételek fokozásáról szóló 1922: VI. törvénycikk 1. §-ának első bekezdésével pedig arra is felhatalmazást nyert a kormány, hogy a közszolgálati tisztviselők, és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és árvák) részére az 1921: XLVI. törvénycikk 1. §-ának első bekezdése alapján engedélyezett rendkívüli segélyeknek mérvét 1922. évi február hó 1-jétől kezdve a jelenlegi összegeknek 100%-ával felemelhesse. Ezeknek a határozmányoknak a végrehajtása tárgyában a m. kir. minisztérium a következőket rendeli: 1. Mindazok a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak, továbbá mindazok a közszolgálatban állott és nyugdíjat (kegydíjat stb.) élvező tisztviselők és egyéb alkalmazottak, valamint a közszolgálatban állott és meghalt tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak mindazok a nyugdíjat (kegydíjat stb) élvező özvegyei és születlen árvái, akik a közszolgálatban álló tisztviselőknek s egyéb alkalmazottaknak (nyugdíjasoknak, özvegyeknek és szülötten árváknak) rendkívüli segélyben való részesítése tárgyában 1921. évi április hó 1-jén kiadott 2.500/M. E. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1921. évi 78. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1921. évi 10. számában), valamint az 1921. évi október hó 8-án kelt 8.400/M. E. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1921. évi 232. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1921. évi 30. számában) szerint rendkívüli segélyre igényjogosultsággal bírnak, az 1922. évnek április, május és június hónapjaiban is részesíttetnek az idézett rendeletekben megállapított feltételek és módozatok mellett rendkívüli segélyben, a rendkívüli segélynek az öszszege azonban az 1922. évnek február hónapjától kezdve az utóbb idézett rendelettel meghatározott összegeknek kétszeresével állapittatik meg. Eszerint az 1922. év február, március, április, május és junius hónapjainak mindegyikére az 1921. évi 2.500/M. E. számú rendelet 2.§-ának 1. pontjában felsoroltak 8.000 K 11. » 800 » §-ában említett •utkaparók ........ 800 K ek 8. §-ában említett nyugdíjasok és özrek közül azok, akiknek nyugdíja (kegydíja stbjt évi 3.200 K-t nem halad meg 800 K, évi 3.200 K-nál több, de évi 4.000 K-t nem halad meg 1.000 K, évi 4.000 K-nál több, de évi 5.000 K-t nem halad meg 1.200 K, évi 5.000 K-nál több, de évi 6.000 K:t nemi halad meg 1400 K, évi 6.000 K-nál több, halad meg 1.600 K, évi 8.000 K-nál több de évi 8.000 K-t nem ■ 1.800 K, 2. » 5.400 * 3. »· 4.600 » 7· 4. »· 3.400 » 5. »· 2.400 ‹» 6. »» 2.000 »· 7. »» 1.600 *» 8. » 1.400 *» 9. »» 1.200 * 10. »· 1.000 * A m. kir. minisztériumnak 1922. évi 1.900. M. E. számú rendelete a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülőtlen árvák) rendkívüli segélyének folytatólagos engedélyezése és felemelése tárgyában. Az 1921/22. költségvetési év augusztus hó 1-jétől december hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921: XXXIV. törvénycikk hatályának 1922. évi junius hó végéig való kiterjesztéséről szóló 1922:1. törvénycikk 2. §-ának második bekez Egyes számára 3 korona.