Budapesti Közlöny, 1922. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1922-05-19 / 115. szám

Budapest, 1922. 115. szám. Péntek, május 19. BUDAPEST] Szerkesztőség,­ VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VI­., Rákóczi-út 54. sz. Ath­enaeum-épület. Telefon : József 13—91. K­ÖZL­Ö­N­Y. H­IVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 1,0 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva la’/o engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküle Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor Negyedévre 120 kor. Egy­es szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor­­. »»16» » 6» » » » további 8 oldalanként 3 . A Hivatalos Ér­tesí­tő ára .................. 4 * HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi pénzügyminiszter előterjesztésére Füssl Emil és Temesváry Imre műszaki tanácsosokat az állam­i földmérésnél műszaki főtanácsosokká a VI. fizetési osztályba kinevezem, továbbá Péchy Tibor műszaki tanácsosnak a műszaki főtanácsosi címet és jelleget adományozom. Kelt Budapesten, 1922. évi május hó 11. napján. Horthy s. k. Kállay s. k. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Unger Emil m. kir. államvasuti főmérnököt a Buda­pesten rendezett elektromos szerelőipari tan­folyam II. része vizsgabizottságának tagjává az 1923. év végéig terjedő időre kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Németh Sámuel volt , felsőlövői ág. fi. ev. fő­gimnáziumi igazgatót a soproni ág. h. ev. fő­gimnáziumhoz a fennálló szerződés értelmében rendes tanárrá kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Reiszig Mária gyors- és gépírónő, pécsi pénzügyi díjnokot a kezelők és kezelőnők részére megállapított IX. fizetési fokozatba ideiglenes minőségű pénzügyi számvevőségi kezelőnővé a pécsi m. kir. pénz­ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Schultz Ferenc menekült városi iktatót a X. fizetési osztályba végleges minőségű pénzügyi irodatisztté, Hegedűs László államvasúti állomásfelvigyázót és Jánassy Ferenc menekült tanítót a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi irodasegédtisztekké a szolnoki m. kir. pénzügyigazgatósághoz ki­nevezte. A m. kir. minisztérium 4.333/1922. I. E. rendelete a tej szabad forgalmának bevezetése és Buda­pest székesfőváros, valamint nagyobb városok (községek) tejellátásának szabályozása tár­gyában. A m. kir minisztérium az 1920. évi VI. tör­vénycikkben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Minden tejtermelő — ideértve a terme­lők szövetkezeteit is, — továbbá az a vállalkozó vagy tejvállalat, amely nem kizárólag saját tehe­nészetében termelt tej forgalombahozatalával foglalkozik s a tej hygienikus kezeléséhez és szállításához a 3­600/1921. F. M sz. rendelettel megkívánt üzemengedély birtokában van, tej­készletét folyó évi május hó 16-tól kezdődőleg akár megrendelésre, akár piaci árusításra sza­badon hozhatja be úgy Budapest székesfővárosba, mint az ország bármely városába (községébe). Tejtermelőknél és ezek szövetkezeteinél a tej­behozatalhoz az előbbi bekezdésben megkívánt üzemengedélyt a földmivelésü­gyi miniszter külön engedélye pótolja; napi 50 litert meg nem ha­ladó készletek behozatalához azonban a for­­galombahozóra illetékes helyi hatóság engedélye és ennek alapján kiállított személyazonossági igazolvány is elegendő. 2. §. Házhoz szállítani tejet csak megrende­lésre szabad. A megrendelést az ellenőrzést gya­korló hatóság kívánságára a forgalomba hozv a meg­­rendelő irat (könyv, levél stb) felmutatásával tar­tozik igazolni. A tejjel házalni, azaz a tejet megrendelés nélkül házról-házra járva fogyasz­tásra kínálni tilos. Budapest székesfővárosban, valamint 20000-nél több lakosú városban (községben) nyílt elárusí­­tásra szánt tejet csak a hatóság által e célra kijelölt helyen (piacon) szabad forgalomba hozni. A helyi hatóság minden egyes nyílt vagy zárt piacon (vásárcsarnok) tartozik e célra a köz­egészségügyi követelményeket is kielégítő­ meg­felelő helyet kijelölni. Tejet üzletekben kiárusítani csakis a helyi hatóság engedélyével s a mezőgazdasági termé­nyek, termékek és cikkek hamisításának tilal­­mazásáról szóló 1895. évi XLII. t.-c. végre­hajtása tárgyában kiadott 38.286/1896. számú végrehajtási rendelet 8. §. 1. a) pontjának utolsó bekezdésében előirt jelzések és felírások eltar­tásával szabad. 3. §. Azzal szemben, aki tejhamisitásért vagy hamisított tej forgalombahozataláért az 1895. évi XLII. törvénycikkbe vagy a jelen rende­letbe ütköző kihágás miatt már jogerősen elítél­tetett s ellene ugyanily kihágás miatt jobb eljárás tétetett folyamatba (visszaesés) a fej­­behozatalra a földmivelésü­gyi miniszter­ől vagy az illetékes elsőfokú helyi hatóságtól nyert engedély az eljárás befejeztéig az eljáró hatóság idevonatkozó javaslatára az engedélyt kiadó hatóság­­által ideiglenesen megvonható, jogerős marasztaló ítélet esetén pedig az engedély 3 év tartamára elvonandó. Az elsőfokú rendőri büntető bíróság nyilván­tartást vezet azokról az egyénekről, akiket az 1895: XLVI. törvénycikkbe vagy a jelen rende­letbe ütköző kihágás miatt előtte megindult eljárás alapján jogerősen elitéltek. Az ily kimutatá­sokat félévenként a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez kell felterjeszteni. 4. §. Amennyiben az 1895. évi XLVI. tör­vénycikk alapján végzendő hatósági minta­vételnél az előzetes helyszíni ellenőrző vizsgálat szerint az ellenőrzött tejkészlet hamisítottsága (ideértve a lefölözött tejnek megfelelő jelzés nélküli és savanyútejnek édesként való árusítá­sát is) kétséget■ kizárólag megállapítható, a hamisított tejkészletet már a mintavételkor fel­dolgozás útján értékesíteni kell. Büntető ítélet esetében az értékesítésből befolyó összeg a minta­vétel helyére illetékes várost (községet) illeti azzal a kikötéssel, hogy azt kizárólag a tejellen­őrzés költségeinek fedezésére tartozik felhasz­nálni. 5. §: Budapest székesfőváros tanácsa és Újpest r. t. város tanácsa felhatalmaztatik arra, hogy a mindenkori piaci áron tejigazolvány kiadása útján biztosíthassa a csecsemők, a gyermekek, terhes nők, a 65 éven felüli agyok és a be­tegek részére szükséges tejmennyiséget abban az esetben, ha a székesfőváros területén üzem­engedélyt nyert tejvállalatok által forgalomba hozott tej napi mennyisége 80 000 (nyolcvan­­ezer) litert, illetve Újpest város területén 8000 (nyolcezer) litert el nem ér. Ez a tejmennyiség naponként, gyermekek részére 2 éves korig napi... 1 liter gyermekek részére 2—3 éves korig napi % » terhes nők részére napi ........................ 1 » 65 éven felüli agyok részére napi....... % » fertőző betegek részére............................. 1 » olyan betegek részére, akiknek felépü­léséhez feltétlenül szükségeltetik, napi 1/1 . Az így biztosított tejmennyiség kiszolgálta­tására az összes üzemengedélyt nyert fővárosi tejvállalatokat napi forgalmuk arányában kell kötelezni. Abban az esetben, ha a tejet tejigazolvány ellenében az előbbi bekezdés szerint arra jogo­sultak közül havonta a székesfővárosban leg­alább tízezren (10.000), Újpesten pedig egyezer (IOOO) tényleg ki nem váltják, eme városok tanácsai az előbbi bekezdésben foglalt felhatal­mazással nem élhetnek. Ha a földmivelésügyi miniszter a közélelme­zési miniszterrel egyetértve megállapítja, hogy a székesfővárosba és Újpest r. t. városba fel­hozott tejmennyisége az erre feltétlenül reá­­szorulók szükségletét kielégíti, a földmivelésügyi miniszter a székesfőváros tanácsának és Újpest r. t. város tanácsának tejigazolvány kibocsájtási jogát akkor is felfüggesztheti, ha a tejet iga­zolvány alapján tényleg igénybe vevők száma a fővárosban tízezret (10.000), illetőleg Újpesten egyezret (1000) meg is haladja. A zavartalan átmenet elérése céljából Buda­pest székesfőváros tanácsa és Újpest r. t. város tanácsa az 1922. évi június hó 30. napjáig a jelen §. első­ bekezdésében felsorolt jogosultak részére és ezen felül a kórházak részére, az ott megjelölt mértékig a tejet biztosíthatja, függet­lenül a beérkező tej mennyiségétől és a tejet igazolvány alapján tényleg igénybevevők szá­mától. 6. §. Átmeneti intézkedések. Az 1. §-ban megkívánt külön miniszteri és helyhatósági engedélyek 30 nap alatt megszer­zendő, ezen határidő letelte előtt e címen sem eljárás indításnak, sem elkobzásnak helye nincsen. A 2. §-ban említett megrendelőirat (levél, könyv stb.) beszerzésére 15 napi határidő enge­délyeztetik, amelynek letelte előtt e címen sem eljárás indításának, sem elkobzásnak helye nincsen. 7. §: Büntető rendelkezések. Az a tejszállító vagy árusító, aki a jelen ren­delet valamely rendelkezését megszegi vagy ki­­játszsza, amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000­­-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbünte­tést 2000­­-n felül a megállapított nyereség két­szeresére felemelt összegig terjedhet. E kihágás miatt az eljárást a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrendőrség területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Végső fokon a földmivelésügyi miniszter biráskodik. 8. §. Jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe s azt a földmivelésügyi miniszter a közélelmezési miniszterrel egyetértve hajtja végre. Jelen rendelettel a tej szabadforgalmát részben megkötő 4.090/1921. M. E. sz. rendelet hatályát veszti, nem érinti azonban a jelen­len­ szám­ára 3 korona

Next