Budapesti Közlöny, 1922. május (56. évfolyam, 101-124. szám)
1922-05-19 / 115. szám
Budapest, 1922. 115. szám. Péntek, május 19. BUDAPEST] Szerkesztőség, VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VI., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 1,0 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva la’/o engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküle Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. »»16» » 6» » » » további 8 oldalanként 3 . A Hivatalos Értesítő ára .................. 4 * HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi pénzügyminiszter előterjesztésére Füssl Emil és Temesváry Imre műszaki tanácsosokat az állami földmérésnél műszaki főtanácsosokká a VI. fizetési osztályba kinevezem, továbbá Péchy Tibor műszaki tanácsosnak a műszaki főtanácsosi címet és jelleget adományozom. Kelt Budapesten, 1922. évi május hó 11. napján. Horthy s. k. Kállay s. k. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Unger Emil m. kir. államvasuti főmérnököt a Budapesten rendezett elektromos szerelőipari tanfolyam II. része vizsgabizottságának tagjává az 1923. év végéig terjedő időre kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Németh Sámuel volt , felsőlövői ág. fi. ev. főgimnáziumi igazgatót a soproni ág. h. ev. főgimnáziumhoz a fennálló szerződés értelmében rendes tanárrá kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Reiszig Mária gyors- és gépírónő, pécsi pénzügyi díjnokot a kezelők és kezelőnők részére megállapított IX. fizetési fokozatba ideiglenes minőségű pénzügyi számvevőségi kezelőnővé a pécsi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Schultz Ferenc menekült városi iktatót a X. fizetési osztályba végleges minőségű pénzügyi irodatisztté, Hegedűs László államvasúti állomásfelvigyázót és Jánassy Ferenc menekült tanítót a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi irodasegédtisztekké a szolnoki m. kir. pénzügyigazgatósághoz kinevezte. A m. kir. minisztérium 4.333/1922. I. E. rendelete a tej szabad forgalmának bevezetése és Budapest székesfőváros, valamint nagyobb városok (községek) tejellátásának szabályozása tárgyában. A m. kir minisztérium az 1920. évi VI. törvénycikkben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Minden tejtermelő — ideértve a termelők szövetkezeteit is, — továbbá az a vállalkozó vagy tejvállalat, amely nem kizárólag saját tehenészetében termelt tej forgalombahozatalával foglalkozik s a tej hygienikus kezeléséhez és szállításához a 3600/1921. F. M sz. rendelettel megkívánt üzemengedély birtokában van, tejkészletét folyó évi május hó 16-tól kezdődőleg akár megrendelésre, akár piaci árusításra szabadon hozhatja be úgy Budapest székesfővárosba, mint az ország bármely városába (községébe). Tejtermelőknél és ezek szövetkezeteinél a tejbehozatalhoz az előbbi bekezdésben megkívánt üzemengedélyt a földmivelésügyi miniszter külön engedélye pótolja; napi 50 litert meg nem haladó készletek behozatalához azonban a forgalombahozóra illetékes helyi hatóság engedélye és ennek alapján kiállított személyazonossági igazolvány is elegendő. 2. §. Házhoz szállítani tejet csak megrendelésre szabad. A megrendelést az ellenőrzést gyakorló hatóság kívánságára a forgalomba hozv a megrendelő irat (könyv, levél stb) felmutatásával tartozik igazolni. A tejjel házalni, azaz a tejet megrendelés nélkül házról-házra járva fogyasztásra kínálni tilos. Budapest székesfővárosban, valamint 20000-nél több lakosú városban (községben) nyílt elárusításra szánt tejet csak a hatóság által e célra kijelölt helyen (piacon) szabad forgalomba hozni. A helyi hatóság minden egyes nyílt vagy zárt piacon (vásárcsarnok) tartozik e célra a közegészségügyi követelményeket is kielégítő megfelelő helyet kijelölni. Tejet üzletekben kiárusítani csakis a helyi hatóság engedélyével s a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi XLII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 38.286/1896. számú végrehajtási rendelet 8. §. 1. a) pontjának utolsó bekezdésében előirt jelzések és felírások eltartásával szabad. 3. §. Azzal szemben, aki tejhamisitásért vagy hamisított tej forgalombahozataláért az 1895. évi XLII. törvénycikkbe vagy a jelen rendeletbe ütköző kihágás miatt már jogerősen elítéltetett s ellene ugyanily kihágás miatt jobb eljárás tétetett folyamatba (visszaesés) a fejbehozatalra a földmivelésügyi miniszteről vagy az illetékes elsőfokú helyi hatóságtól nyert engedély az eljárás befejeztéig az eljáró hatóság idevonatkozó javaslatára az engedélyt kiadó hatóságáltal ideiglenesen megvonható, jogerős marasztaló ítélet esetén pedig az engedély 3 év tartamára elvonandó. Az elsőfokú rendőri büntető bíróság nyilvántartást vezet azokról az egyénekről, akiket az 1895: XLVI. törvénycikkbe vagy a jelen rendeletbe ütköző kihágás miatt előtte megindult eljárás alapján jogerősen elitéltek. Az ily kimutatásokat félévenként a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez kell felterjeszteni. 4. §. Amennyiben az 1895. évi XLVI. törvénycikk alapján végzendő hatósági mintavételnél az előzetes helyszíni ellenőrző vizsgálat szerint az ellenőrzött tejkészlet hamisítottsága (ideértve a lefölözött tejnek megfelelő jelzés nélküli és savanyútejnek édesként való árusítását is) kétséget■ kizárólag megállapítható, a hamisított tejkészletet már a mintavételkor feldolgozás útján értékesíteni kell. Büntető ítélet esetében az értékesítésből befolyó összeg a mintavétel helyére illetékes várost (községet) illeti azzal a kikötéssel, hogy azt kizárólag a tejellenőrzés költségeinek fedezésére tartozik felhasználni. 5. §: Budapest székesfőváros tanácsa és Újpest r. t. város tanácsa felhatalmaztatik arra, hogy a mindenkori piaci áron tejigazolvány kiadása útján biztosíthassa a csecsemők, a gyermekek, terhes nők, a 65 éven felüli agyok és a betegek részére szükséges tejmennyiséget abban az esetben, ha a székesfőváros területén üzemengedélyt nyert tejvállalatok által forgalomba hozott tej napi mennyisége 80 000 (nyolcvanezer) litert, illetve Újpest város területén 8000 (nyolcezer) litert el nem ér. Ez a tejmennyiség naponként, gyermekek részére 2 éves korig napi... 1 liter gyermekek részére 2—3 éves korig napi % » terhes nők részére napi ........................ 1 » 65 éven felüli agyok részére napi....... % » fertőző betegek részére............................. 1 » olyan betegek részére, akiknek felépüléséhez feltétlenül szükségeltetik, napi 1/1 . Az így biztosított tejmennyiség kiszolgáltatására az összes üzemengedélyt nyert fővárosi tejvállalatokat napi forgalmuk arányában kell kötelezni. Abban az esetben, ha a tejet tejigazolvány ellenében az előbbi bekezdés szerint arra jogosultak közül havonta a székesfővárosban legalább tízezren (10.000), Újpesten pedig egyezer (IOOO) tényleg ki nem váltják, eme városok tanácsai az előbbi bekezdésben foglalt felhatalmazással nem élhetnek. Ha a földmivelésügyi miniszter a közélelmezési miniszterrel egyetértve megállapítja, hogy a székesfővárosba és Újpest r. t. városba felhozott tejmennyisége az erre feltétlenül reászorulók szükségletét kielégíti, a földmivelésügyi miniszter a székesfőváros tanácsának és Újpest r. t. város tanácsának tejigazolvány kibocsájtási jogát akkor is felfüggesztheti, ha a tejet igazolvány alapján tényleg igénybe vevők száma a fővárosban tízezret (10.000), illetőleg Újpesten egyezret (1000) meg is haladja. A zavartalan átmenet elérése céljából Budapest székesfőváros tanácsa és Újpest r. t. város tanácsa az 1922. évi június hó 30. napjáig a jelen §. első bekezdésében felsorolt jogosultak részére és ezen felül a kórházak részére, az ott megjelölt mértékig a tejet biztosíthatja, függetlenül a beérkező tej mennyiségétől és a tejet igazolvány alapján tényleg igénybevevők számától. 6. §. Átmeneti intézkedések. Az 1. §-ban megkívánt külön miniszteri és helyhatósági engedélyek 30 nap alatt megszerzendő, ezen határidő letelte előtt e címen sem eljárás indításnak, sem elkobzásnak helye nincsen. A 2. §-ban említett megrendelőirat (levél, könyv stb.) beszerzésére 15 napi határidő engedélyeztetik, amelynek letelte előtt e címen sem eljárás indításának, sem elkobzásnak helye nincsen. 7. §: Büntető rendelkezések. Az a tejszállító vagy árusító, aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy kijátszsza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetést 2000-n felül a megállapított nyereség kétszeresére felemelt összegig terjedhet. E kihágás miatt az eljárást a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrendőrség területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Végső fokon a földmivelésügyi miniszter biráskodik. 8. §. Jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe s azt a földmivelésügyi miniszter a közélelmezési miniszterrel egyetértve hajtja végre. Jelen rendelettel a tej szabadforgalmát részben megkötő 4.090/1921. M. E. sz. rendelet hatályát veszti, nem érinti azonban a jelenlen számára 3 korona