Budapesti Közlöny, 1923. március (57. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-15 / 60. szám
1923 márczius 15. Budapesti Közlöny őrizet. A vizsgálat befejezése után az indulásig a 3rajó 3 őrizet alatt áll. Beszállás. 3. Az utasok 2 órával a hajó indulása előtt szállhatnak be a hajóra. Útlevél és vámvizsgálat. 4. Az utasok és podgyászok ellenőrzése rendészeti (útlevélügyi stb.) szempontból, továbbá ezeknek és a feladott áruknak megvizsgálása vámjövedéki szempontból a beszállás, illetve berakás előtt a parton történik. A rendészeti és vámjövedéki vizsgálatot együtt kell megtartani. Hajóralépés. 5. Habár az utasok kísérői és látogatók a révkapitányság »Hajóralépési engedély«-ével hajóra léphetnek, kötelesek a hajóralépés, valamint a távozás alkalmával felhívásra magukat a szabályszerű rendészeti, illetve vámjövedéki ellenőrzésnek alávetni épúgy mint az utasok. Kiszállás. 6. A hajóra beszállott utasnak a hajóból ismét kiszállni, továbbá a már berakott podgyászt, vagy árut kirakni csak megokolt esetben és mindenkor csakis a rendészet és vámigazgatás közegeinek engedélyével és azok közbejöttével szabad. Indulás. T. A hajók csakis a vámhivatali és rendészeti vizsgálat megtartása után indulhatnak; a vizsgálat megtörténtéről a hajó vezetője meggyőződést szerezni köteles. b) Ellenőrzés az érkezéskor. 21. §. Késés: 1. Egy óra időtartamot meghaladó késés esetében a hajóvezető a hajóállomáson szolgálatot tevő ,rendészeti közeget a késés okáról értesíteni tartozik. Útlevél és vámvizsgálat. 2. Az érkező hajók utasainak és kézipodgyászuknak rendészeti (útlevélügyi stb.) ellenőrzése és vámhivatali vizsgálata menetközben kiszállás előtt a hajón, a feladott podgyász ellenőrzése és feladott podgyász, valamint a feladott áru vámhivatali vizsgálata kirakás után a parton raktárban történik. Szükség vagy gyanú esetében az ellenőrzés egyeseknél kiszállás után a parton megismételhető. I hajóvizsgálat. 3. Közvetlenül a kiszállás után a rendészeti kőszegek átvizsgálják a hajót közrendészeti szempontból, illetve annak megállapítása céljából, hogy nem maradt-e engedély nélkül azon a hajószemélyzethez nem tartozó egyén. Ennek megtörténte után a hajó a vámigazgatási közegek őrizete alatt marad a rakomány kirakodásának befejeztéig.( Ellenőrzés a közbeeső állomásokon. 22. §. A 20. és 21. §-ban foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a közbeeső állomásokra is. II. A vontatóhajók és más áruszállító vizijárművek ellenőrzése. a) Általános rendelkezések. 23. §. A vontatóhajók és más áruszállító vizijárművek ellenőrzésére általában a 13—19. §-ban foglalt rendelkezések irányadók. b) Ellenőrzés az érkezéskor. * 24. §. Belépés: 1. Külföldről érkező és nem kizárólag személyeket szállító vizijárművek kötelesek Szobon, illetve Mohácson, a Tiszán Szegeden megállani, a hajóvezető vagy helyettese köteles a révkapitányságnál és a vámhivatalnál (vámhivatali kirendeltségnél) jelentkezni és a vizijárművet a beléptetési eljárásnak alávetni. Külön intézkedés a gönyü~szobi szakaszra. 2. Azon vizijármű, mely külföldről jövet a gönyü szobi szakasz, magyar partját érinteni szándékozik, köteles már Gönyün megállani, a haj£ vezetőei vagy helyettese a révkapitányságnál és a vámhivatalnál (vámhivatali kirendeltségnél) jelentkezni és magát a beléptetési eljárásnak alávetni. 3. Ha valamely vízijármű Gönyün történt beléptetése után külföldi partot érint, akkor Szobon újból beléptetési eljárás alá esik. c) Ellenőrzés az indulás előtt. 25. §. Rakodás, vámvizsgálat. 1. Külföldre induló minden vizijármű vezetője a rakodást annak megkezdése előtt az illetékes vámhivatalnak (vámhivatali kirendeltségnek) bejelenteni köteles. A rakodás a vámhivatal (vámhivatali kirendeltség) közegeinek felügyelete mellett történik. A vámhivatal (vámhivatali kirendeltség) a vámhivatali vizsgálatot megtartja és erről a hajótulajdonosnak a megfelelő vámokmányon kívül külön igazolványt állít ki. Távozási engedély. 2. A hajótulajdonos vagy megbízottja köteles a vámhivatali igazolványt a révkapitányságnál bemutatni, mely a távozási engedélyt írásban adja meg. A révkapitányság írott távozási engedélyét köteles megszerezni a vontatmány vagy rakomány nélkül külföldre induló minden vízijármű, kivéve a menetrendszerű járatokban közlekedő személyszállító hajókat. Kilépés: 3. Külföldre menő minden hajó köteles Szobon, illetve Mohácson, a Tiszán Szegeden megállani, a hajóvezető vagy helyettese a révkapitányságnál és a vámhivatalnál (vámhivatali kirendeltségnél) jelentkezni, ahol a szabályszerű rendészeti ellenőrzés és vámhivatali vizsgálat megtartása után a révkapitányság a kilépési engedélyt megadja. Külön intézkedés a szobógönyüi szakaszra. 4. Szobon a vizijármű vezetője bejelenteni köteles, hogy szándékozik-e a szobi gönyüi szakasz magyar partján fekvő állomásokat érinteni, mely esetben a vízijármű Gönyün újonnan kiléptetési eljárás alá esik. A hajó vezetőjének erre vonatkozó nyilatkozatát a szobi révkapitányság a kilépési engedélyen feltünteti. II. Átmenő (transito) hajók ellenőrzése. 20. §. Szabadság. 1. Vizijárművek, utasok és árak átmeneti forgalma a Duna nemzetközinek nyilvánított egész vízhálózatán a teljes egyenlőség alapján minden lobogó részére szabad és nyitva áll oly módon, hogy egyik állam polgárainak, javainak és lobogójának hátrányára sem szabad semmiféle megkülönböztetést tenni, történjék ez az átmenet akár közvetlenül, akár átrakodás vagy beraktározás útján. Meghatározás. 2. Átmenőnek (transitónak) olyan vízijárművet kell tekinteni, mely Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet nem fejt ki, azaz szabad (transito) kikötő területén kívül parttal vagy más hajóval szemben ily természetű tevékenységtől tartózkodik. 3. Az átmenő hajó megtartja ebbeli jellegét és mint ilyent kell kezelni akkor is, ha: a) állami intézkedés (vizsgálat, vesztegzár, hajókíséret, be- és kiszállása stb), b) erőhatalom (vis major, baleset, rossz idő, köd, kedvezőtlen vízállás stb.), c) hajózási szükséglet (üzemi anyag vagy élelem beszerzése, vontatóhajó- vagy vontatmány-csere, éjjelezés stb.), d) valamely szabad (transito) kikötőterületén belül kifejtett kereskedelmi tevékenység miatt kénytelen vesztegelni és az a), b) és e) pontokban foglaltak miatt történő vesztegelés alatt semmiféle kereskedelmi tevékenységet nem fejt ki. Megállás: 1. Az átmenő hajókat Szob és Mohács között őrség, esetleg a vámigazgatás közegei kisérik és ebből a célból a vizijárművek az említett be-, illetve kiléptető határállomáson megállani (kikötni) kötelesek. Vámkezelés , 5. a) A vámhivatali (vámhivatali kirendeltség) a 16. § 2. a) pontjában előírt rakományjegyzék bemutatását a hajóvezetőtől csak abban az esetben követelheti, ha csempészetnek kísérlete bizonyult be a hajóvezetőről, vagy ha a vámhivatali zárakat sérülteknek találja. Ezekben az esetekben a vámhivatal (vámhivatali kirendeltség) a vámvizsgálatot megtartja és ha ez alkalommal a rakományjegyék és a rakomány között különbséget talál, a vámjövedéki büntető eljárást kell megindítani. Ilyen esetekben a hajó vezető nem hivatkozhatik az átmenő forgalom szabadságára abból a célból, hogy akár saját személyét, akár a rakományt a jövedéki büntető eljárás alól kivonja. b) A fentebb 5. a) pont alatt említett esetektől eltekintve a vámhivatal (vámhivatali kirendeltség) a hajóvezetőtől csupán írásbeli, szükség esetében eskü felajánlása mellett kiállított nyilatkozatot követelhet, amely vallomást tartalmaz arra, hogy a rakomány tartalmaz-e forgalmi korlátozás alá eső vagy olyan árukat, amelyeknek behozatala tilos ? A mindenkor fennálló forgalmi korlátozásokat közhírré kell tenni és a határ átlépésekor a hajóvezetővel közölni. c) Amennyiben a beléptető vámhivatal (vámhivatali kirendeltség) az átmenő vizijármű rakományát vámhivatali zár alá helyezi, a vámhivatali kíséret elmaradhat. Illetékmentesség: 6. Kizárólag az áthaladás tényén alapuló vámot vagy más illetéket átmeneti hajótól nem lehet szedni. Mentesség a gönyü szobi szakaszra. 7. A gönyü—szobi Duna-szakaszon az átmenő (transito) hajók rakománya és személyzete mentes minden vámkezelési alakiság alól. Átmenő (transito) kikötők Budapesten. 8. Budapesten tervezett átmenő (transito) kikötők a következők: a) A Szobon át beérkező és vámkülföldre továbbmenő Budapesten átmenetileg tartózkodó teherszállító hajók az újpesti sziget mentén a telelő bejárata felett levő 700 m. hosszú partrészen köthetnek ki. b) A Mohácson át beérkező és vámkülföldre továbbmenő Budapesten átmenetileg tartózkodó teherszállító hajók a Duna jobbpartján az összekötő vasúti híd és a lágymányosi téli kikötő bejárata közötti 900 m. hosszú partrészen köthetnek ki. c) Ezeknek a kikötési helyeknek határait felirásos oszlopok jelölik. G) Hajókiséret. 27. §. Általában. 1. Egyrészt az állam érdekeinek megóvása, másrészt a hajózás gyors és zavartalan lebonyolításának biztosítása és az utazó közönség kényelme érdekében hajókíséretet lehet alkalmazni. 2. A hajókíséreti szolgálatot közrendészeti szempontból a rendészet, a vámjövedék szempontjából, a vámigazgatás közegei látják el. 3. I hajókiséretnek rendszerint csak külföldi viszonylatban közlekedő hajókon van helye ; megokolt esetben kivételesen belföldi viszonylatban közlekedő hajókra is el lehet rendelni a kíséretet 28. §. Rendészeti hajókiséret. Rendészeti szempontból hajókíséret alkalmazható: a) a külföldről jövő vagy odamenő személyszállító hajókon; b) a külföldről jövő vagy odamenő vontató- és más áruszállító hajókon ; e) az átmenő (transito) hajókon. 29. §. Vámhivatali hajókiséret. 1. Vámhivatali hajókiséretet kell alkalmazni: a) a külföldről jövő vagy oda menő személyszállító hajókon, ha vámvizsgálatnak a megtartása a beléptető, illetve kiléptető határállomáson akadályba ütközik; b) a külföldről jövő vagy oda menő vontatóvagy más áruszállító hajókon, ha a hajózási vállalatnak a bemondójegyes eljárás alkalmazására nincs felhatalmazása, vagy ha ilyen felhatalmazása van is, de a rakományt nem lehet vámhivatali zár alá helyezni; c) az átmenő (transito) hajókon az a) és b) alatt említett esetekben ; d) a határvizeken a 17. § 3. pontjában említett esetben. S