Budapesti Közlöny, 1923. március (57. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-15 / 60. szám

1923 márczius 15. Budapesti Közlöny őrizet.­­ A vizsgálat befejezése után az indulásig a 3rajó 3 őrizet alatt áll. Beszállás. 3. Az utasok 2 órával a hajó indulása előtt száll­hatnak be a hajóra. Útlevél és vámvizsgálat. 4­. Az utasok és podgyászok ellenőrzése rendé­szeti (útlevélügyi stb.) szempontból, továbbá ezek­nek és a feladott áruknak megvizsgálása vámjöve­déki szempontból a beszállás, illetve berakás előtt a parton történik. A rendészeti és vámjövedéki vizsgálatot együtt kell megtartani. Hajóralépés. 5. Habár az utasok kísérői és látogatók a rév­kapitányság »Hajóralépési engedély«-ével hajóra léphetnek, kötelesek a hajóralépés, valamint a távozás alkalmával felhívásra magukat a szabály­szerű rendészeti, illetve vámjövedéki ellenőrzés­nek alávetni épúgy mint az utasok. Kiszállás. 6. A hajóra beszállott utasnak a hajóból ismét kiszállni, továbbá a már berakott podgyászt, vagy árut k­irakni csak megokolt esetben és min­denkor csakis a rendészet és vámigazgatás közegei­nek engedélyével és azok közbejöttével szabad. Indulás. T. A hajók csakis a vámhivatali és rendészeti vizsgálat megtartása után indulhatnak; a vizs­gálat megtörténtéről a hajó vezetője meggyőző­dést szerezni köteles. b) Ellenőrzés az érkezéskor. 21. §. Késés: 1. Egy óra időtartamot meghaladó késés eseté­ben a hajóvezető a hajóállomáson szolgálatot tevő ,rendészeti közeget a késés okáról értesíteni tartozik. Útlevél és vámvizsgálat. 2. Az érkező hajók utasainak és kézipodgyá­­s­zuknak rendészeti (útlevélügyi stb.) ellenőrzése és vámhivatali vizsgálata menetközben kiszállás előtt a hajón, a feladott podgyász ellenőrzése és feladott podgyász, valamint a feladott áru vám­hivatali vizsgálata kirakás után a parton rak­tárban történik. Szükség vagy gyanú esetében az ellenőrzés egyeseknél kiszállás után a parton­­ megismételhető. I hajóvizsgálat. 3. Közvetlenül a kiszállás után a rendészeti kő­szegek átvizsgálják a hajót közrendészeti szem­pontból, illetve annak megállapítása céljából, hogy nem maradt-e engedély nélkül azon a hajó­személyzethez nem tartozó egyén. Ennek meg­történte után a hajó a vámigazgatási közegek őrizete alatt marad a rakomány kirakodásának befejeztéig.­­( Ellenőrzés a közbeeső állomásokon. 22. §. A 20. és 21. §-ban foglalt rendelkezéseket érte­lemszerűen alkalmazni kell a közbeeső állomá­sokra is. II. A vontatóhajók és más áruszállító vizijárművek ellenőrzése. a) Általános rendelkezések. 23. §. A vontatóhajók és más áruszállító vizijárművek ellenőrzésére általában a 13—19. §-ban foglalt rendelkezések irányadók. b) Ellenőrzés az érkezéskor. * 24. §. Belépés: 1. Külföldről érkező és nem kizárólag személye­ket szállító vizijárművek kötelesek Szobon, illetve Mohácson, a Tiszán Szegeden megállani, a hajó­­vezető vagy helyettese köteles a révkapit­ányság­­nál és a vámhivatalnál (vámhivatali kirendelt­ségnél) jelentkezni és a vizijárművet a beléptetési eljárásnak alávetni. Külön intézkedés a gönyü~szobi szakaszra. 2. Azon vizijármű, mely külföldről jövet a gönyü szobi szakasz, magyar partját érinteni szándékozik, köteles már Gönyün megállani, a haj£ vezetőei vagy helyettese a révkapitányságnál és a vám­hivatalnál (vámhivatali kirendeltségnél) jelent­kezni és magát a beléptetési eljárásnak alávetni. 3. Ha valamely vízijármű Gönyün történt be­léptetése után külföldi partot érint, akkor Szobon újból beléptetési eljárás alá esik. c) Ellenőrzés az indulás előtt. 25. §. Rakodás, vámvizsgálat. 1. Külföldre induló minden vizijármű vezetője a rakodást annak megkezdése előtt az illetékes vámhivatalnak (vámhivatali kirendeltségnek) be­jelenteni köteles. A rakodás a vámhivatal (vámhivatali kirendelt­ség) közegeinek felügyelete mellett történik. A vámhivatal (vámhivatali kirendeltség) a vám­hivatali vizsgálatot megtartja és erről a hajó­tulajdonosnak a megfelelő vámokmányon kívül külön igazolványt állít ki. Távozási engedély. 2. A hajótulajdonos vagy megbízottja köteles a vámhivatali igazolványt a révkapitányságnál be­mutatni, mely a távozási engedélyt írásban adja meg. A révkapitányság írott távozási engedélyét kö­teles megszerezni a vontatmány vagy rakomány nélkül külföldre induló minden vízijármű, kivéve a menetrendszerű járatokban közlekedő személy­szállító hajókat. Kilépés: 3. Külföldre menő minden hajó köteles Szobon, illetve Mohácson, a Tiszán Szegeden megállani, a hajóvezető vagy helyettese a révkapitányság­nál és a vámhivatalnál (vámhivatali kirendelt­ségnél) jelentkezni, ahol a szabályszerű rendészeti ellenőrzés és vámhivatali vizsgálat megtartása után a révkapitányság a kilépési engedélyt meg­adja. Külön intézkedés a szobógönyüi szakaszra. 4. Szobon a vizijármű vezetője bejelenteni köte­les, hogy szándékozik-e a szobi gönyüi szakasz magyar partján fekvő állomásokat érinteni, mely esetben a vízijármű Gönyün újonnan kiléptetési eljárás alá esik. A hajó vezetőjének erre vonatkozó nyilatkozatát a szobi révkapitányság a kilépési engedélyen fel­tünteti. II­. Átmenő (transito) hajók ellenőrzé­se. 20. §. Szabadság. 1. Vizijárművek, utasok és árak átmeneti for­galma a Duna nemzetközinek nyilvánított egész vízhálózatán a teljes egyenlőség alapján minden lobogó részére szabad és nyitva áll oly módon, hogy egyik állam polgárainak, javainak és lobogó­jának hátrányára sem szabad semmiféle meg­különböztetést tenni, történjék ez az átmenet akár közvetlenül, akár átrakodás vagy beraktáro­zás útján. Meghatározás. 2. Átmenőnek (transitónak) olyan vízijárművet kell tekinteni, mely Magyarország területén keres­kedelmi tevékenységet nem fejt ki, azaz szabad (transito) kikötő területén kívül parttal vagy más hajóval szemben ily természetű tevékenységtől tartózkodik. 3. Az átmenő hajó megtartja ebbeli jellegét és mint ilyent kell kezelni akkor is, ha: a) állami intézkedés (vizsgálat, vesztegzár, hajó­­kíséret, be- és kiszállása stb), b) erőhatalom (vis major, baleset, rossz idő, köd, kedvezőtlen vízállás stb.), c) hajózási szükséglet (üzemi anyag vagy élelem beszerzése, vontat­óhajó- vagy vontatmány-csere, éjjelezés stb.), d) valamely szabad (transito) kikötőterü­letén belül kifejtett kereskedelmi tevékenység miatt kénytelen vesztegelni és az a), b) és e) pontokban foglaltak miatt történő vesztegelés alatt semmiféle kereskedelmi tevékenységet nem fejt ki. Megállás: 1. Az átmenő hajókat Szob és Mohács között őrség, esetleg a vámigazgatás közegei kisérik és ebből a célból a vizijárművek az említett be-, illetve kiléptető határállomáson megállani (kikötni) kötelesek. Vámkezelés­ , 5. a) A vámhivatali (vámhivatali kirendeltség) a 16. § 2. a) pontjában előírt rakományjegyzék bemutatását a hajóvezetőtől csak abban az eset­ben követelheti, ha csempészetnek kísérlete bizonyult be a hajóvezetőről, vagy ha a vám­hivatali zárakat sérülteknek találja. Ezekben az esetekben a vámhivatal (vámhivatali kirendeltség) a vámvizsgálatot megtartja és ha ez alkalommal a rakományj­egy­ék és a rakomány között különb­séget talál, a vámjövedéki büntető eljárást kell megindítani. Ilyen esetekben a hajó vezető nem hivatkozhatik az átmenő forgalom szabadságára abból a célból, hogy akár saját személyét, akár a rakományt a jövedéki büntető eljárás alól ki­vonja. b) A fentebb 5. a) pont alatt említett esetektől eltekintve a vámhivatal (vámhivatali kirendelt­ség) a hajóvezetőtől csupán írásbeli, szükség eseté­ben eskü felajánlása mellett kiállított nyilat­kozatot követelhet, amely vallomást tartalmaz arra, hogy a rakomány tartalmaz-e forgalmi kor­látozás alá eső vagy olyan árukat, amelyeknek behozatala tilos ? A mindenkor fennálló forgalmi korlátozásokat közhírré kell tenni és a határ átlépésekor a hajóvezetővel közölni. c) Amennyiben a beléptető vámhivatal (vám­­hivatali kirendeltség) az átmenő vizijármű rako­mányát vámhivatali zár alá helyezi, a vámhivatali kíséret elmaradhat. Illetékmentesség: 6. Kizárólag az áthaladás tényén alapuló vámot vagy más illetéket átmeneti hajótól nem lehet szedni. Mentesség a gönyü­ szobi szakaszra. 7. A gönyü—szobi Duna-szakaszon az átmenő (transito) hajók rakománya és személyzete men­tes minden vámkezelési alakiság alól. Átmenő (transito) kikötők Budapesten. 8. Budapesten tervezett átmenő­ (transito) ki­kötők a következők: a) A Szobon át beérkező és vámkülföldre továbbmenő Budapesten átmenetileg tartózkodó teherszállító hajók az újpesti sziget mentén a telelő bejárata felett levő 700 m. hosszú part­részen köthetnek ki. b) A Mohácson át beérkező és vámkülföldre továbbmenő Budapesten átmenetileg tartózkodó teherszállító hajók a Duna jobbpartján az össze­kötő vasúti híd és a lágymányosi téli kikötő be­járata közötti 900 m. hosszú partrészen köthet­nek ki. c) Ezeknek a kikötési helyeknek határait fel­­irásos oszlopok jelölik. G) Hajókiséret. 27. §. Általában. 1. Egyrészt az állam érdekeinek megóvása, más­részt a hajózás gyors és zavartalan lebonyolításá­nak biztosítása és az utazó közönség kényelme érdekében hajókíséretet lehet alkalmazni. 2. A hajókíséreti szolgálatot közrendészeti szem­pontból a rendészet, a vámjövedék szempontjából, a vámigazgatás közegei látják el. 3. I hajókiséretnek rendszerint csak külföldi vi­szonylatban közlekedő hajókon van helye ; meg­okolt esetben kivételesen belföldi viszonylatban közlekedő hajókra is el lehet rendelni a kíséretet 28. §. Rendészeti hajókiséret. Rendészeti szempontból hajókíséret alkalmaz­­ható: a) a külföldről jövő vagy odamenő személy­szállító hajókon; b) a külföldről jövő vagy odamenő vontató- és más áruszállító hajókon ; e) az átmenő (transito) hajókon. 29. §. Vámhivatali hajókiséret. 1. Vámhivatali hajókiséretet kell alkalmazni: a) a külföldről jövő vagy oda menő személy­szállító hajókon, ha vámvizsgálatnak a megtar­tása a beléptető, illetve kiléptető határállomáson akadályba ütközik; b) a külföldről jövő vagy oda menő vontat­ó­­vagy más áruszállító hajókon, ha a hajózási válla­latnak a bemondójegyes eljárás alkalmazására nincs felhatalmazása, vagy ha ilyen felhatalma­zása van is, de a rakományt nem lehet vámhivatali zár alá helyezni; c) az átmenő (transito) hajókon az a) és b) alatt említett esetekben ; d) a határvizeken a 17. § 3. pontjában említett esetben. S

Next