Budapesti Közlöny, 1923. április (57. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-21 / 90. szám

r­ talmazás alapján az 1921. évi 2.500/M. E. számú rendelettel (megjelent a Budapesti Köz­löny 1921. évi 78. számában, illetőleg a Pénz­ügyi Közlöny 1921. évi 10. számában) engedé­lyezett és legutóbb az 1923. évi 1.800/M. E. számú rendelettel (megjelent a Budapesti Köz­löny 1923. évi 58. számában, illetőleg a Pénz­ügyi Közlöny 1923. évi 1. számában) felemelt rendkívüli segélyek 1923. évi május hó 1-jétől k­ezdődő hatálylyal a mellékelt kimutatásban feltüntetett összegekre újból felemeltetnek. 2. Azoknál a nyugdíjasoknál, akiknek nyug­díja annak idején az utoljára élvezett beszámít­ható javadalmazás 100%-ánál kisebb százalékkal állapíttatott meg, az új rendkívüli segélynek egy hónapra járó összegét a mellékelt kimutatás 3. hasábjában feltüntetett összegeknek ugyan­annyi százalékában kell megállapítani, mint ahány százalékával — az utoljára élvezett be­számítható javadalmazásnak — nyugdíjuk annak idején megállapíttatott. Amennyiben az ekként kiszámított összeg havi 6500 koronánál kisebb lenne, a rendkívüli segély összegét havi 6500 koronával kell megállapítani. A nyugellátásban vagy kegyelmi ellátásban részesülő volt díjnokokat megillető rendkívüli segélynek egy havi összegét 10.000 koronában, az állandóan alkalmazva volt és nyugbérben vagy kegyelmi ellátásban részesülő napszámoso­kat, munkásokat és az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb alkalmazottakat megillető rendkívüli segélynek egy havi összegét pedig 7000 koro­nában kell megállapítani. A kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban), valamint az 1912: LXV. törvénycikk 7. §-a vagy ehhez hasonló törvényes rendelkezés alap­ján engedélyezett ellátásban részesülőknél első­sorban meg­­kell állapítani, hogy a kegyelmi ellátásuk (kegydíjuk) vagy az idézett törvényes rendelkezés alapján engedélyezett ellátásuk (a lakbérnyugdíjnak megfelelő ellátás figyelmen kívül hagyásával) hány százalékát képezi az illető által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak és a rend­kívüli segélynek egy hónapra járó összegét a­ mellékelt kimutatás, 3. hasábjában feltüntetett összegeknek ezzel a százalékával kell meg­állapítani. Amennyiben ez a százalék 40°­o­­nál kevesebb lenne, a rendkívüli segélynek egy hónapra járó összeget a mellékelt kimutatás 3 hasábjában feltüntetett összegeknek 40°/a-ával kell megállapítani; ha pedig a fentiek szerint a kiszámított összeg havi 6500 koronánál kevesebb­­ lenne, a rendkívüli segély összegét havi 6500 koronával kell megállapítani. 3. Az özvegyek a mellékelt kimutatás 4. hasábjában feltüntetett összegű rendkívüli segély­ben részesülnek. Az 1918. évi december hó 3­1-ike előtt elhalt, valamint az 1918. évi december hó 31-ike előtt nyugalomba helyezett és 1918. évi december hó 31-ike után elhalt altisztei, özvegyei ugyanolyan összegű rendkívüli segélyben részesülnek, mint az 1923. évi 1.800/M. E. számú rendelet I. 14. pontjában felsorolt alkalmazottaknak az özvegyei. Az 1918. évi december hó 31-ike előtt elhalt, valamint az 1­918. évi december hó 31-ike előtt nyugalomba helyezett és 1918. évi december hó 31-ike után elhalt hivatalszolgák özvegyei ugyan­olyan összegű rendkívüli segélyben részesülnek, mint az 1923. évi 1.800/M. E. számú rendelet I. 15. pontjában felsorolt alkalmazottaknak az özvegyei. A kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban), valamint az 1912 : LXV. törvénycikk 7. §-a, vagy ehhez hasonló törvényes rendelkezés alap­ján engedélyezett ellátásban részesülő özvegyek a mellékelt kimutatás 4. hasábjában feltüntetett összegeknek 80°/6-át kitevő rendkívüli segélyben részesülnek. 4. A szülötten árvák, ideértve a kizárólag kegyelmi ellátásban részesülő szülötten árvákat is, egyenként a mellékelt kimutatás 5. hasábjá­ban feltüntetett összegű rendkívüli segélyben részesülnek; a szülötten árvák részére együtt­véve járó rendkívüli segélynek az összege azon­ban a mellékelt kimutatás 4. hasábjában fel­tüntetett (az özvegyi n­yugdíjban részesülő özve­gyeket megillető) összegeket meg nem haladhatja. 5. Az utalványozási joggal felruházott ható­ságok és hivatalok a jelen rendelettel az 1923.­­évi május hó 1-étől számított hatálylyal fel­emelt összegű rendkívüli segélyeket hivatalból. .. az 1921. évi 2.500/M. E. számú rendelet 13. §-ában meghatározott módon, soron kelvül köte­,­lesek megállapítani és folyósítani. A felemelt összegű rendkívüli segélyeket is ugyanott és ugyanúgy kell elszámolni, mint ahogy a rendkívüli segélyek egyébként is elszá­molást nyernek.­­ Az 1921. évi­­2.500/M. E., az 1921. évi 8.400/M. E., az 1922. évi 1.900/M. E. és az 1923. évi 1.800/M. E. számú rendeleteknek a­­ jelen rendelettel ellentétben nem álló­­ rendel­­­­kezései továbbra is hatályban maradnak, az 1922. évi 6.800/M. E.­ számú rendelet pedig teljes egészében hatályon kívül helyeztetik. 6. A nem állami rendszerű állami vasgyári, állami kőszénbányászati, posta-, távirda- és táv­­beszélő, postatak­arékpénztári és államvasuti tisztviselőkre és­­ egyéb alkalmazottakra ez a rendelet nem terjed ki, ezekre nézve a keres­kedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetérőleg az állami kőszénbányászati tiszt­viselőkre és egyéb alkalmazottakra nézve a pénzügyminiszter külön intézkedik. Budapest, 1923. évi április hó 18-án. Gróf Bethlen István s. k. m. kír. miniszterelnök. Melléklet az 1223. évi 2­763/23. E. számú rendelethez. •• • * ■ Kimutatás a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülötten árvák) részére az 1923. évi május hó 1-jétől kezdve járó rendkívüli segélyeknek egy havi összegéről. 1 2 3 4 5 akkor a rendkívüli segélynek egy hónapra járó összege 1923. évi május hó 1-jétől kezdve Ha a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott tartozik, illetőleg a nyugdíjas, az özvegynek férje vagy a születlen árvának az atyja tartozott, az 1923. évi 1.800/M. E. számú rendelet a tényleges szolgálatban álló tisztvise­lőknél és egyéb alkal­mazottaknál azoknál a nyug­díjasoknál, akiknek nyug­díja annak idején az utol­jára élvezett beszámítható javadalmazá­suknak 100%-ával álla­píttatott meg a tisztviselők és egyéb alkalmazottak özvegyeinél a tisztviselők és egyéb alkalmazottak születlen árváinál egyenként koro­n­a I. 1. pontjában felsoroltak csoportjába 160.000 144.000 72.000 36.000I 2.» » 108.000 97.200 48.600 24.300I 3.» » 92.000 82.800 41.400 20.700 I. 4. »» » 68.000 61.200 30.600 15.300I 5. gi» 48.000 ’ 43.200 • 21.600 10.SOO I. 6. m» 40.000 36.000 18.000 9.000 I. 7. Yfft» 32.000 28.800 14.400 7.200 1. 8.»­­ 29.600 26.640 13.320 6.660 JL 9.» :■­ 27.200 24.480 12.240 6.120 i.10. xr *' T ■ *» » 25.600 23.040 11.520 5.760i 11. 24.000 21.600 10.800 5.400 i.12.» » ;¡ 22.400 20.160 10 080 5.040 i.13. 7› 19.200 17.200 8.640 4.320 i.14. 7¡» 17.600 15.840 7.920 3.960 i.15.» ;› 16.000 14.400 7.200 3.600 i.16. 12800 11.520 6.000 3.000, Budapesti Közlöny 1923 április 21. TK­ 3.435/1928. szám. Hirdetmény a brit területeken lefoglalt magyar vagyontárgyak egyességi felhasználására vonatkozó arányszám újabb megállapításáról. A Budapesti Közlöny folyó évi március hó 7-én megjelent 53. számában és folyó évi március hó 21-én megjelent 65. számában közzétett hirdet­ményeink kiegészítéseként közöljük, hogy a brit kiegyenlítő hivatal értesítése szerint a brit hite­lezők javára megállapítandó első osztalék egy angol font után 1 */* (másfél) shilling lesz és ennélfogva ezentúl a brit kiegyenlítő hivatalnál csak oly közvetlen kiegyenlítésre irányuló egyesség számíthat kedvező elintézésre, amelynél — minden egyéb szabályszerű kellék fennforgása mellett — a felhasználandó és evégből a nyír alól feloldandó vagyontárgy értékének az elismert tartozási tőke- és kamatösszeghez való viszonya nem haladja túl 1V* (másfél) shillingnek 1 angol fonthoz való arányát (705:100). A brit kiegyenlítő hivatal egyébként ezúttal is fenntartotta magának a jogot, hogy minden egyes esetben indokolás nélkül megtagadhassa az egyesség jóváhagyását, Budapest, 1923. évi április hó 19. napján. Magyar Királyi Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal. ,426/1923. szám. Felvételre pályázat A budapesti m. kir. állami óvónőképző-inté­zetbe (VII. ker., Szegényház-tér 7.) az 1923/24. iskolai évre az első osztályba csak oly jó zenei hallású, egészséges és ép érzékű tanulók vétet­nek fel, akik 14. életévüket betöltötték s a pol­gári vagy leánygimnázium negyedik osztályát sikerrel elvégezték. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz címzett s meg­felelően bélyegeit és felszerelt felvételi kérvényt az igazgatósághoz kell benyújtani folyó évi május hó 31-ig. A folyamodvány mellékletei: 1. anya­könyvi kivonat; 2. polgári vagy leánygimnázium IV. osztályú bizonyítványa (aki a­ folyamodás ideje alatt végzi a IV. osztályt, csatolja a II. oszt. bizonyítványát s a IV. oszt. félévi­ értesítő­jét és év végén azonnal küldje be bizonyítvá­nyát); 3. Hatósági orvosi bizonyítvány, hogy ép érzékű, egészséges és óvónői pályára alkalmas. 4. Hatósági családi bizonyítvány a családfő állásáról, vagyonáról, a kiskorú és szülői gondo­zás alatt álló gyermekekről. 5. Magyar állam­­polgárságot igazoló illetőségi bizonyítvány. 6. Ha a folyamodó ez évben nem jár iskolába, ható­sági erkölcsi bizonyítvány. A folyamodványra 20 K, mellékletekre 5 K okmánybélyeg ragasz­tandó. A felvételt a vallás- és­­közoktatásügyi miniszter úr végzi s csak akkor válik érvényessé, ha a felvett tanuló szeptember elején zenei hallás és egészségi szempontból kifogás alá nem esik. A tanulók lehetnek bejárók és internátusi bentlakók. Végh József s. k., 3 igazgató. 50.975/1923. IV. vkm. sz. Pályázati füirdetmény. A magyar kir. Erzsébet­­tudományegyetem orvostudományi karán megüresedett belgyógyá­szati tanszékre ezennel nyilvános pályázatot hirdetek. A kinevezendő tanárnak kötelessége lesz tudo­mányszakát a szabályzatokban előírt heti óra­számban és terjedelemben minden félévben elő­adni, a szükséges gyakorlatokat, collequi uniókat megtartani és a klinikát igazgatni.

Next