Budapesti Közlöny, 1923. augusztus (57. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-01 / 172. szám

1923 augusztus 1. Budapesti Közlöny . A m. kir. folyamőrség legénységi állományú­­egyénei, az 1923. évi július hó 1-jétől kezelve, a mellékelt 3. számú kimutatás szerint meg­állapított havizsoldot kapják. A rendfokozati illeték és a szolgálati pótdíj a nyugellátásnál beszámítható illetményt képez. 3. A nj. kir. csendőrség, m. kir. vámőrség és m. kir. folyamőrség tényleges szolgálatban álló tagjai, valamint a m. kir. államrendőrségnek tényleges szolgálatban álló őrszemélyzete, a mel­lékelt 1., 2. és 3. számú kimutatásokban meg­állapított havidíjon (havi zsoldon) felül, az 1923. évi július hó 1-jétől kezdve, még az alábbi összegű ténylegességi pótdíjban is részesülnek: legénységi állományú egyének egy hó­napra ........................................... 3.000 » A ténylegességi pótdíj a tényleges szolgálat teljesítéséhez kötött és a nyugellátásnál be nem számí­tható illetményt képez. 4. A m. kir. csendőrség, m. kir. vámőrség és m. kir. folyamőrség rangosztályba sorolt havi­díjasainak kiszolgálási átalánya az 1923. évi julius hó 1-jétől kezdve, egy hónapra 6.000 koronával állapittatik meg. 5. A m. kir. csendőrség, m. kir. vámőrség és m. kir. folyamőrség tényleges szolgálatban álló olyan tisztjei részére,, akik önhibájukon kívül, betegség, vagy családi vagy vagyoni csapások folytán szorult anyagi helyzetbe jutnak és akik szolgálatuknak minden tekintetben megfelelnek, kérelmükre a félhavi vagy egyhavi havidíjuk­nak megfelelő kamatmentes havidíjelőleget lehet adni. Egyhavi havidíjelőleget csak egészen kivéte­lesen olyan esetekben lehet engedélyezni, ami­kor a kérelmező orvosi vagy egyéb bizonyít­vánnyal igazolja, hogy az egyhavi havidíjelő­legre feltétlenül szüksége van. A félhavi havidíjelőleget háromhavi, az egy­havi havidíjelőleget pedig hathavi egyenlő és egymásután következő részletben kell vissza­fizetni. Újabb havidíjelőleget semmi körülmények kö­zött sem lehet engedélyezni, amíg a korábban engedélyezett havidíjelőleg visszafizetésére meg­állapított három, illetőleg hat hónap le nem telt, még akkor sem, ha a korábbi havidíj­előleg a visszafizetésre megállapított három, ille­tőleg hat hónap letelte előtt fizettetik is vissza. Az olyan havidíjasok, akiknek illetményei bíróilag le vannak foglalva, havidíjelőlegben nem részesülhetnek. 6. Az átmeneti illetékekkel nyugállományba helyezett csendőrségi havidíjasok a 3. pontban említett ténylegességi pótdíjban nem részesül­hetnek. A jelen rendeletben felsorolt egyéb illetmények részükre a törvény által meghatá­rozott feltételek és módozatok mellett és idő­tartamra ugyanúgy illetékesek, mint a tényleges szolgálatban álló egyéneknek. Azok az illetmé­nyek azonban, amelyek az átmeneti illetékekkel nyugállományba helyezettek részére kimondottan nincsenek engedélyezve, nem járnak. 7. Mindazok a rendelkezések, amelyek a jelen rendeletben foglaltakkal ellentétben állanak, nem nyerhetnek alkalmazást. 8. A jelen rendeletet a m. kir. csendőrségre, a m. kir. folyamőrségre és a m. kir. állam­­rendőrségre nézve a belügyminiszter a pénzügy­­miniszterrel egye­tér­tőleg, a m. kir. vámőrségre nézve pedig a pénzügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1923. évi julius hó 30-án. Gróf Bethlen István 8. k . m­. kir. miniszterelnök. A IV. rangosztályban egy hónapra 48.000 K, az V.» 7 ̇ 36.000 » a VI.­­·» 7· 24.000 » a VII.» » 15.000 » a VIII.» 15.000 » a IX. t‹» » 12.000 » a X. t› 7.» 6.000 » a XI.» . * 6.000 » a XII. te t·» 6.000 » . A m. kir. kormánynak 8.851/1922. számú rendelete. A m. kir. folyamőrség fegyverhasználati joga. Az 1922: XIV. t.-c. 1. §-ában foglalt felha­talmazásra a m. kir. minisztérium a miniszter­­tanácsnak 1922. évi október hó 12-én tartott ülésében hozott határozata alapján elrendeli, hogy a m. kir. folyamőrséget a m. kir. csend­őrséggel azonos fegyverhasználati jog illeti meg. Budapest, 1923. évi julius hó 28-án. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. péngyminisztériumnak 1923. évi 3.484 P. I. számú körrendelete a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkal­mazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére a kedvezményes áru természet­beni élelmiszerellátás helyett az 1922. évi 4.560. M. E. számú és az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendeletek, valamint az 1923. évi 2.666/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendelet értelmé­ben adandó készpénzváltság összegének az 1923. évi augusztus hónapra szóló megállapítása tár­gyában. Körrendelet valamennyi utalványozási joggal felruházott hatósághoz és hivatalhoz, a melléjük rendelt számvevőségekhez és az állandó illet­mények, illetőleg ellátási díjak számfejtését tel­jesítő hivatalokhoz és pénztárakhoz. Az 1922. évi 6.300/M. E. szá­mi rendelet 4. pontja alapján a készpénzváltságra igényjogosul­tak részére a kedvezményes áru természetbeni élelmiszerellátás helyett járó készpénzváltságnak az összegét az 1923. évi augusztus hónapra­ — a közélelmezési miniszter úrral egyetértő­ig — az alábbiak szerint állapítom meg és­pedig: a) mindazoknál a Budapesten vagy a Buda­pesti Környék Közellátási Bizottság körzetébe tartozó helységekben lakó igényjogosultaknál, akik nem az 1922. évi 4.560/M. E. számú, ille­tőleg az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendelet értelmében részesülnek készpénzváltságban, mint­hogy ezek az 1923. évi július h­ó 1-étől augusztus hó 15-éig ter­jedő időre kiadott ható­sági lisztjegyekre igénynyel bírnak és ennél­fogva az 1923. évi augusztus 1-étől 15-ig ter­jedő félhónapra a lisztnek nagy részét hatósági áron vásárolhatják meg, minden egyes kedvez­ményes ellátásra jogosult személy után 20.000 (húszezer) koronában; b) a készpénzváltságban részesítendő összes többi igényjogosultnál minden egyes kedvez­ményes ellátásra jogosult személy után 23.000 (huszonháromezer) koronában. Megjegyzem, hogy a készpénzváltságnak ebben az összegében a kedvezményes áru burgonya után járó készpénzváltság nem foglaltatik benn, mint­hogy erre nézve az 1923. évi július hó 1-jétől 1924. évi június hó végéig terjedő időre járó kedvezményes áru burgonya tekintetében ki­adandó külön rendelet fog intézkedni. Utasítom a számfejtő hivatalokat, hogy az 1922. évi 4.560/M. E. számú, illetőleg az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendeletek értelmében ellátottaknak tekintendő, valamint mindazon tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére, akik az 1923. évi 2.666/P. M. számú pénzügyminisz­tériumi körrendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 131. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 17. számában) alapján a kedvezményes áru élelmiszereknek természetben való igénybevétele helyett kész­­pénzváltságot kívántak, az 1923. évi augusztus hónapra járó készpénzváltságnak az utalványo­zásáról, előírásáról, számfejtéséről és kifizeté­séről, az 1923. évi 2.600/M. E. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 85. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 13. számában) 1. pontjában, illetőleg az 1923. évi 2.666/P. M. számú pénzügyminisz­tériumi körrendelet 8. és 9. pontjaiban foglal­tak értelmében haladéktalanul gondoskodjanak. figyelmeztetem a számfejtőhivatalokat, hogy a készpénzváltságra való igényjogosultságban időközben bekövetkezett változásokról, az 1923. évi 2.600/M. E. számú rendeletben foglaltak értelmében, soronkívü­l kötelesek az utalványo­zási joggal felruházott illetékes hatósághoz (hivatalhoz) előterjesztést tenni. A készpénzváltság összegének az Utalványo­zási Jegyzékben való kimutatására nézve az 1923. évi 2.600/M. E. számú rendeletnek 9. pontja, míg azoknak kifizetésére és elszámolá­­ ­­ sára nézve az 1922. évi 4.560/M. E. szám­ú rendeletnek 12—20. pontjai irányadók azzal az eltéréssel, hogy ez utóbbi rendeletnek 19. pontjában említett pénzkezelési kimutatások leg­később 1923. évi szeptember hó 15-ig küldendők meg a m. kir. pénzügyminisztériumi számvevő­ség központi csoportjához. Budapest, 1923. (­vi julius hó 31-én. Dr. Kállay Tibor s. k., m. rcir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter 116.027/VIH. b. 1923. számú rendelete a malmok által 1323 augusztus havában őrlési adó fejében beszolgáltatott gabona (vámgabona) árá­nak megállapítása tárgyában. Az őrlési adóról szóló 1921. évi XXXIX. t.-c. 14. §-ában, illetve az 1922. évi XVII. t.-c. 13. §. 3. pontjában nyert felhatalmazás alapján; a malmokkal az 1922/1923. évre kötött meg­állapodás értelmében az 1923. évi augusztus havá­ban a vámőrlés után beszolgáltatott kontingens gabona, továbbá a kereskedelmi őrlés után és az ellenőrzött malmokból beszolgáltatott, illetve beszolgáltatandó gabona térítési árát a m. kir., közélelmezésügyi miniszter úrral egyetértve méter mázsánként a következőkép állapítom meg: Rozs (kétszeres) ...... 31.000 K Árpa...................... 29.000 K Tengeri ................ 35.000 K Zab ...................................................... 43.000 » Köles .................................. 30.000 » Tatárka ...................... 32.000 » Oest.............. 1.500 » Jelen rendeletemben megállapított árak kon­tingens gabonánál 29/6-nál nem több idegen keve­réket tartalmazó, egészséges, legalább szokvány­­súlyminőségűre, a kereskedelmi malmok és az ellenőrzött malmok által beszolgáltatott gaboná­nál pedig az 1921. évi 144.000. számú föld­­mivelésügyi miniszteri rendeletben megállapított­ minőségű gabonára vonatkoznak. Budapest, 1923. évi julius hó 28-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1923. évi 116.028. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és általános forgalmi adók megállapítása szempont­jából koronaértékre történő átszámitásáról. (Körrendelet valamennyi m­. kir. pénzügyigaz­gatósághoz, a m. kir. fővámhivatalhoz, a m. kir.­ központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz, vala­mennyi vámhivatalhoz és az összes m. kir. állam­­pénztárakhoz.) Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, vala­mint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazások alapján a következőket rendelem: 1­ §• Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyi­ben a kincstár joga erre az illetékre 1923. évi julius havában nyílt meg, továbbá az 1923. évi augusztus havában esedékes általános for­galmi adó megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-okban meghatározott kulcsok szerint számí­tandók át koronaértékre, még­pedig, ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizá­ban, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a meg­felelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámí­tási kulcs a 3. §-ban közölve van, a forgalmi adók tekintetében a devizákra megállapított kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely kül­földi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügyminisztérium döntését kell kikérni

Next