Budapesti Közlöny, 1923. augusztus (57. évfolyam, 172-196. szám)
1923-08-01 / 172. szám
1923 augusztus 1. Budapesti Közlöny . A m. kir. folyamőrség legénységi állományúegyénei, az 1923. évi július hó 1-jétől kezelve, a mellékelt 3. számú kimutatás szerint megállapított havizsoldot kapják. A rendfokozati illeték és a szolgálati pótdíj a nyugellátásnál beszámítható illetményt képez. 3. A nj. kir. csendőrség, m. kir. vámőrség és m. kir. folyamőrség tényleges szolgálatban álló tagjai, valamint a m. kir. államrendőrségnek tényleges szolgálatban álló őrszemélyzete, a mellékelt 1., 2. és 3. számú kimutatásokban megállapított havidíjon (havi zsoldon) felül, az 1923. évi július hó 1-jétől kezdve, még az alábbi összegű ténylegességi pótdíjban is részesülnek: legénységi állományú egyének egy hónapra ........................................... 3.000 » A ténylegességi pótdíj a tényleges szolgálat teljesítéséhez kötött és a nyugellátásnál be nem számítható illetményt képez. 4. A m. kir. csendőrség, m. kir. vámőrség és m. kir. folyamőrség rangosztályba sorolt havidíjasainak kiszolgálási átalánya az 1923. évi julius hó 1-jétől kezdve, egy hónapra 6.000 koronával állapittatik meg. 5. A m. kir. csendőrség, m. kir. vámőrség és m. kir. folyamőrség tényleges szolgálatban álló olyan tisztjei részére,, akik önhibájukon kívül, betegség, vagy családi vagy vagyoni csapások folytán szorult anyagi helyzetbe jutnak és akik szolgálatuknak minden tekintetben megfelelnek, kérelmükre a félhavi vagy egyhavi havidíjuknak megfelelő kamatmentes havidíjelőleget lehet adni. Egyhavi havidíjelőleget csak egészen kivételesen olyan esetekben lehet engedélyezni, amikor a kérelmező orvosi vagy egyéb bizonyítvánnyal igazolja, hogy az egyhavi havidíjelőlegre feltétlenül szüksége van. A félhavi havidíjelőleget háromhavi, az egyhavi havidíjelőleget pedig hathavi egyenlő és egymásután következő részletben kell visszafizetni. Újabb havidíjelőleget semmi körülmények között sem lehet engedélyezni, amíg a korábban engedélyezett havidíjelőleg visszafizetésére megállapított három, illetőleg hat hónap le nem telt, még akkor sem, ha a korábbi havidíjelőleg a visszafizetésre megállapított három, illetőleg hat hónap letelte előtt fizettetik is vissza. Az olyan havidíjasok, akiknek illetményei bíróilag le vannak foglalva, havidíjelőlegben nem részesülhetnek. 6. Az átmeneti illetékekkel nyugállományba helyezett csendőrségi havidíjasok a 3. pontban említett ténylegességi pótdíjban nem részesülhetnek. A jelen rendeletben felsorolt egyéb illetmények részükre a törvény által meghatározott feltételek és módozatok mellett és időtartamra ugyanúgy illetékesek, mint a tényleges szolgálatban álló egyéneknek. Azok az illetmények azonban, amelyek az átmeneti illetékekkel nyugállományba helyezettek részére kimondottan nincsenek engedélyezve, nem járnak. 7. Mindazok a rendelkezések, amelyek a jelen rendeletben foglaltakkal ellentétben állanak, nem nyerhetnek alkalmazást. 8. A jelen rendeletet a m. kir. csendőrségre, a m. kir. folyamőrségre és a m. kir. államrendőrségre nézve a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg, a m. kir. vámőrségre nézve pedig a pénzügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1923. évi julius hó 30-án. Gróf Bethlen István 8. k . m. kir. miniszterelnök. A IV. rangosztályban egy hónapra 48.000 K, az V.» 7 ̇ 36.000 » a VI.·» 7· 24.000 » a VII.» » 15.000 » a VIII.» 15.000 » a IX. t‹» » 12.000 » a X. t› 7.» 6.000 » a XI.» . * 6.000 » a XII. te t·» 6.000 » . A m. kir. kormánynak 8.851/1922. számú rendelete. A m. kir. folyamőrség fegyverhasználati joga. Az 1922: XIV. t.-c. 1. §-ában foglalt felhatalmazásra a m. kir. minisztérium a minisztertanácsnak 1922. évi október hó 12-én tartott ülésében hozott határozata alapján elrendeli, hogy a m. kir. folyamőrséget a m. kir. csendőrséggel azonos fegyverhasználati jog illeti meg. Budapest, 1923. évi julius hó 28-án. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. péngyminisztériumnak 1923. évi 3.484 P. I. számú körrendelete a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére a kedvezményes áru természetbeni élelmiszerellátás helyett az 1922. évi 4.560. M. E. számú és az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendeletek, valamint az 1923. évi 2.666/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendelet értelmében adandó készpénzváltság összegének az 1923. évi augusztus hónapra szóló megállapítása tárgyában. Körrendelet valamennyi utalványozási joggal felruházott hatósághoz és hivatalhoz, a melléjük rendelt számvevőségekhez és az állandó illetmények, illetőleg ellátási díjak számfejtését teljesítő hivatalokhoz és pénztárakhoz. Az 1922. évi 6.300/M. E. számi rendelet 4. pontja alapján a készpénzváltságra igényjogosultak részére a kedvezményes áru természetbeni élelmiszerellátás helyett járó készpénzváltságnak az összegét az 1923. évi augusztus hónapra — a közélelmezési miniszter úrral egyetértőig — az alábbiak szerint állapítom meg éspedig: a) mindazoknál a Budapesten vagy a Budapesti Környék Közellátási Bizottság körzetébe tartozó helységekben lakó igényjogosultaknál, akik nem az 1922. évi 4.560/M. E. számú, illetőleg az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendelet értelmében részesülnek készpénzváltságban, minthogy ezek az 1923. évi július hó 1-étől augusztus hó 15-éig terjedő időre kiadott hatósági lisztjegyekre igénynyel bírnak és ennélfogva az 1923. évi augusztus 1-étől 15-ig terjedő félhónapra a lisztnek nagy részét hatósági áron vásárolhatják meg, minden egyes kedvezményes ellátásra jogosult személy után 20.000 (húszezer) koronában; b) a készpénzváltságban részesítendő összes többi igényjogosultnál minden egyes kedvezményes ellátásra jogosult személy után 23.000 (huszonháromezer) koronában. Megjegyzem, hogy a készpénzváltságnak ebben az összegében a kedvezményes áru burgonya után járó készpénzváltság nem foglaltatik benn, minthogy erre nézve az 1923. évi július hó 1-jétől 1924. évi június hó végéig terjedő időre járó kedvezményes áru burgonya tekintetében kiadandó külön rendelet fog intézkedni. Utasítom a számfejtő hivatalokat, hogy az 1922. évi 4.560/M. E. számú, illetőleg az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendeletek értelmében ellátottaknak tekintendő, valamint mindazon tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére, akik az 1923. évi 2.666/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 131. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 17. számában) alapján a kedvezményes áru élelmiszereknek természetben való igénybevétele helyett készpénzváltságot kívántak, az 1923. évi augusztus hónapra járó készpénzváltságnak az utalványozásáról, előírásáról, számfejtéséről és kifizetéséről, az 1923. évi 2.600/M. E. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 85. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 13. számában) 1. pontjában, illetőleg az 1923. évi 2.666/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendelet 8. és 9. pontjaiban foglaltak értelmében haladéktalanul gondoskodjanak. figyelmeztetem a számfejtőhivatalokat, hogy a készpénzváltságra való igényjogosultságban időközben bekövetkezett változásokról, az 1923. évi 2.600/M. E. számú rendeletben foglaltak értelmében, soronkívül kötelesek az utalványozási joggal felruházott illetékes hatósághoz (hivatalhoz) előterjesztést tenni. A készpénzváltság összegének az Utalványozási Jegyzékben való kimutatására nézve az 1923. évi 2.600/M. E. számú rendeletnek 9. pontja, míg azoknak kifizetésére és elszámolá sára nézve az 1922. évi 4.560/M. E. számú rendeletnek 12—20. pontjai irányadók azzal az eltéréssel, hogy ez utóbbi rendeletnek 19. pontjában említett pénzkezelési kimutatások legkésőbb 1923. évi szeptember hó 15-ig küldendők meg a m. kir. pénzügyminisztériumi számvevőség központi csoportjához. Budapest, 1923. (vi julius hó 31-én. Dr. Kállay Tibor s. k., m. rcir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter 116.027/VIH. b. 1923. számú rendelete a malmok által 1323 augusztus havában őrlési adó fejében beszolgáltatott gabona (vámgabona) árának megállapítása tárgyában. Az őrlési adóról szóló 1921. évi XXXIX. t.-c. 14. §-ában, illetve az 1922. évi XVII. t.-c. 13. §. 3. pontjában nyert felhatalmazás alapján; a malmokkal az 1922/1923. évre kötött megállapodás értelmében az 1923. évi augusztus havában a vámőrlés után beszolgáltatott kontingens gabona, továbbá a kereskedelmi őrlés után és az ellenőrzött malmokból beszolgáltatott, illetve beszolgáltatandó gabona térítési árát a m. kir., közélelmezésügyi miniszter úrral egyetértve méter mázsánként a következőkép állapítom meg: Rozs (kétszeres) ...... 31.000 K Árpa...................... 29.000 K Tengeri ................ 35.000 K Zab ...................................................... 43.000 » Köles .................................. 30.000 » Tatárka ...................... 32.000 » Oest.............. 1.500 » Jelen rendeletemben megállapított árak kontingens gabonánál 29/6-nál nem több idegen keveréket tartalmazó, egészséges, legalább szokványsúlyminőségűre, a kereskedelmi malmok és az ellenőrzött malmok által beszolgáltatott gabonánál pedig az 1921. évi 144.000. számú földmivelésügyi miniszteri rendeletben megállapított minőségű gabonára vonatkoznak. Budapest, 1923. évi julius hó 28-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1923. évi 116.028. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és általános forgalmi adók megállapítása szempontjából koronaértékre történő átszámitásáról. (Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. fővámhivatalhoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz, valamennyi vámhivatalhoz és az összes m. kir. állampénztárakhoz.) Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazások alapján a következőket rendelem: 1 §• Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre 1923. évi julius havában nyílt meg, továbbá az 1923. évi augusztus havában esedékes általános forgalmi adó megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-okban meghatározott kulcsok szerint számítandók át koronaértékre, mégpedig, ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a forgalmi adók tekintetében a devizákra megállapított kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügyminisztérium döntését kell kikérni