Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-19 / 66. szám értesítője

2 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 30.24 március 10. okosra nézve a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárást a sir. törvényszék megindította. Vagyonfelügyelő őr. Tóth Elemér budapesti ügyvéd (V., Korall­ u. 10. szám). A hitelezők követelései 1921. évi április hó 1-ig írásban bejelentendők a kir. törvényszéknél. Egyezségi tárgyalási határnap : 1924. évi április hó 7. napjának délelőtt 9 órája dr. Orbán József kir. törvény­széki biró előtt, Budapest, V., Alkotmány­ utca­ 14., III. em. 52. szám. Az eljárás megindításának joghatálya az 1924. évi már­­cius hó 12-én kezdődik. Budapest, 1924. évi március 12-én. A budapesti kir. törvényszék. 2290 Felhívások. Felhívás. P. 909/2. 1924. sz. A debreczeni kir. tör­vényszék dr. Fényes Jenő ügyvéd által képviselt Nagy János debreczeni lakos folyamodó haralma folytán as 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartóskodó Nagy Jánosné szül. Csikós Eszter debreczeni volt lakost,“ hogy fér­jével Nagy Jánossal az 1904. évi december hó 29. napján a debreczeni állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hir­detménynek a hivatalos hírlapban történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következ­tében a bíróság a házasság felbontása felől fog hat­ározni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodási helyéről a biró­­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Brück István debreczeni ügyvéd, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Debreczen, 1924. évi február hó 15. napján. A debreczeni királyi törvény­szék. 3310 Felhívás. P. 517/1. 1924. szám. A pécsi kir. tör­vényszék dr. Büchler Dávid pécsi ügyvéd által kép­viselt Keresztes Teréz kővágószöllősi lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-p. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartóz­kodó Galsi Márton volt kővágószőllősi lakost, hogy feleségével szül. Keresztes Terézzel az 1915. évi junius hó 20. napján az újpesti állami anyakönyv- vezető előtt kötött házasságon alapuló életközös­séget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban tör­tént beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbon­tása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodási helyéről a bíró­­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindí­tandó bontó perben új hirdetményi idézés mellőzésével ügygondnok fogja őt képviselni. Pécs, 1624. évi feb­ruár hó 18. napján. A pécsi kir. törvényszék. 3277 Fer.fivas. 813/1924. szám. A gyulai kir. törvényszék /dr. Christian Kálmán gyomai ügyvéd által képviselt H. Nagy Julianna gyomai lakos folyamodó kérelme folytán az 1894: XXXI. t.-c. 7. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Konrád Salamon volt gyomai lakost, hogy feleségével H. Nagy Juliannával az 1915.­évi szeptember hó 27. napján a gyomai állami anya­­könyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközös­séget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt egyszeri beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tar­tózkodási­ helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontó­­perben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Sulyok Kálmán gyulai lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Gyula, 1924. évi február 14-én. A gyulai kir. törvényszék. " 3314 Felhívás: 1011/1924. sz. A gyulai kir. törvényszék dr. Nyírtai József szeghalmi ügyvéd által képviselt Dögé Julianna szeghalomi lakos folyamodó kérelme folytán az 1894 : XXXI. t.-c. 37. §-ának b) pontja alapján felhivja az ismeretlen helyen tartózkodó Gál József volt szeghalmi lakost, hogy feleségével az 1892. évi május hó 11. napján a szeghalmi ref. egyház lelkésze előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt egyszeri beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodóhelyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontó­­perlaen uj hirdetményi idézés mellőzésével dr. Felföldy Sándor gyulai ügyvéd, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Gyula, 1924 február 21. A gyulai kir. törvényszék. 3333 Gondnokságok. gondnokság. P. 4784/4. 1928. szám. A szekszárdi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Szilágyi István dombóvári lakost a szekszárdi kir. törvényszék az 1924 évi február hó 22. napján jogerőre emelkedett P. 4784/3. 1923. számú ítélettel az 1877. évi XX­­.­c. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Szekszárd, 1924. évi március hó 5. napján.A szek­szárdi kir. törvényszék.­ 3312 Gondnokság. P. 1843/15. 1923. szám. A nyíregyházi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Janaschi Mihály a P. 1848/15 1923. számú 1 sö­birei ítélettől jogerősen gondnokság alá helyeztetett. Nyíregyháza. 1924. évi annál’ hó 14. napján. A nyíregyházi kir. törvény­eik, 3331" Holtnaknnyilvánitások. Holtnaknyílvánitás. P. 807/1924. szám. A nyíregy­házai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy ifj. Vay Péter nyíregyházai lakos részéről az 1911:1. t.-c. 733. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az ál­lítólag eltűnt Vay László volt kisvárdai lakos holt­nak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon meg­indította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Szi­lágyi Jenő nyíregyházai ügyvédet rendelte ki. Felhívja a kir. törvényszék az eltüntet­és mindazo­kat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöljék azo­kat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlöny­ben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Nyíregyháza, 1924. évi február hó 14-én. Nyíregyházai kir. törvényszék. 2­44 3—­3 Holtnaknyilvánitás. Pk. N­JT. 177.278/2. 1924. sz. A budapesti központi kir. járásbiró­ság közhírré teszi, hogy Bottyán Józsefné részéről előt­erjesztett holtnak­­nyilvánitási kérelem folytán a 28.000. 1919. I. M. sz. rendelet 7. §-a alapján az eljárást meginditotta. Az eltűnt neve Bottyán József, vallása ref., születési helye Jegényespuszta, szüleinek neve Bottyán József és néhai Domonkos Éva (Gondfi-család), házastársának neve Grábics Rozália, lakik IX., Drégely-u. 16. I. em. 32., két gyermeke van, kik az anyjuknál laknak, az eltűnt foglalkozása postaaltiszt, utolsó lakhelye IX. Drégely-u. 16. I. em. 32., vagyontalan. Bevonult 1914 június 27-én Székesfehérvárra a cs. és kir. 69. gyalogezredhez mint gyalogos, utolsó ismert tábori postaszáma 90. A hadi­esemény, amely közben nyomaveszett, az orosz harc­téren, Vieska községnél eltűnt. A honvédelmi minisztérium értesítése szerint a nyilvántartásban adat nincs. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a főoltnaknyilvání­­tás szempontjából fontos egyéb körülményekről, igaz külö­nösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt e hirdetmény­ben jelzett időn túl még életben volt, ezt a budapesti központi kir. járásbíróságnak 1924. évi május hó 5. nap­jáig jelentse be. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkezik, a bír­óság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. Budapest, 1924 február 22. A budapesti központi kir. járásbiróság. *561 Holtnaknyilvánitás. Pk. XVII. 175897/2. 1924. szám. A budapesti központi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy a Szakács Dénesné részéről előterjesztett holtnak­­nyilvánitási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította.­ Az eltűnt neve Szakács Dénes, vallása ref., születési helye Székelyszenterzsébet, születési ideje 1885 március 30., szüleinek neve Szakács Márton és Lörinczi Mária, házast­ársának neve Lörinczi Sára, ennek lakóhelye VIII. Práter­ utca 17. szám, a házasságból három gyermek született és ezek elhelyezése az anyjuknál, az eltűnt foglalkozása fővárosi altiszt fővárosi elemi iskolánál, az eltűntnek vagyona nem volt. Az eltűnt eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1915 február 15-én Marosvásárhelyre a 20.. honvéd gyalogezredhez mint honvéd, utolsó ismert tábori postaszáma 209, a hadi­esemény megjelölése, mely közben nyoma veszett, az orosz fronton Przemysl bevételénél eltűnt. A honvédelmi minisztérium értesítése szerint eltűnt 1915. évi augusztus hó 21-én. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy ti­voltnak nyilvá­­nítás szempontjából fontos egyéb körülmény­ekről, így különösen ha­ arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hir­detményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a buda­pesti központi kir. járásbiróságnak 1924. évi május hó 6. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderí­tett tények alapján fog a holt­aaknyilvánítás kérdésében határozni. Budapest, 1924. évi február hó 23. napján. A budapesti központi kir. járásbíróság. 1 564 Holtnaknyilvánitás. Pk. 6669/1923. szám. A zalaeger­szegi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy a hadifogságban eltűnt Nagy­ Gyula holtnak nyilvánítása iránt az eljárást folyamatba tette. Az eltűnt neve Nagy Gyula, születési helye és ideje Petrikeresztúr 1882 járcius 11, szüleinek neve Nagy Ferenc és Kovács Rozália, utolsó lakhelye Petrikeresztur, fog­lalkozása földm­ives, nőtlen, lemenője nem marad! ; neve­zett 1914 augusztus hó elején katonai szolgálatra vonult be Nagykanizsán a 20. honvéd gyalogezredhez, az orosz harctérre került, hol 1914 november hóban hadifogságba esett, Tobolszkba vitték és onnan 1917 december 17-én adott magáról utoljára életjelt. A bíróság felhív mindenkit, hogy amennyiben "az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy el­tűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjáról fontos egyéb körülményekről tudomása lenne, erről a bíróságot 60 nap alatt értesítse, mert ha ezen idő alatt bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként ki­derített tények alapján fog a holtnaknyílvánítás kérdé­sében határozni. Zalaegerszeg, 1923. évi november 2-án. A zalaegerszegi kir. járásbíróság. :IMSS Holtnaknyilvánitás. Pk. 568/1924. szám. A kir. járás­bíróság Tulkán Józse­fné dobozi lakos részéről előterjesz­tett kérelem folytán az állítólag eltűnt Tulkán József holtnaknyilvánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Petrovszky György gyulai ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Tulkán József, születési helye és ideje Ókigyóe, 1882 március 19, szüleinek neve néhai Tulkán Flórián és néhai Morothye Zsófia, házas­társának neve Szoboszlai Katalin lakik Dobozon, gyermeke neve írdn kiskorú, lakik Dobozon, az eltűnt foglalkozása urasági inas, utolsó lakhelye Doboz, ingatlana van Dobosz községben,, bevonulásának időpontja 1914 június 28, az a csapattest,­ amelyhez az ismert adatok szerint eredetleg beosztatott­ a békéscsabai 101. gyalogezredhez, az a csapattest, amely­nél utoljára teljesített szolgálatot . 101. gyalogezred 12. század, katonai rendfokozata káplár, utolsó tábori posta száma 109, az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett 1914 december 19-én küldött utoljára tábori postalapot, azóta nyoma veszett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről,­ haláláról, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos­ egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudo-­­mása, hogy az eltűnt a fent megjelölt időn túl még életben, volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesz­tésétől számított 60 nap alatt e bíróságnak jelentse be, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a­ bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holt­­naknyivánítás kérdésében határozni. Gyula, 1924. én február hó 24-én. A gyulai kir. járásbíróság. 3303 Holtnaknyilvánitás. Pk. 3898/1923. sz. A bácsalmási kir. járásbíróság Kiss Andrásné Sere Viktória részéről a 28.000/1912., illetve 30.000/1922. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kiss András volt mélykúti lakos holtnaknyilvánítása­ iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Kiss András, született. Mélykuton 1890 október 21-én, szüleinek neve néhai Kiss György és Gseke Verona, utóbbi lakik Mélykuton, házastársának neve Sere Viktória, lakik Mélykuton, gyermekeinek neve Kiss Maria Szűcs Imréné. Kiss András 17 éves és Kiss Franciska 13 éves, az eltűnt foglalkozása kisbirtokos, utolsó lakhelye Mélykút község, ahol ingatlan vagyona, maradt, de Cseke Verona haszonélvezi. Bevonulásának időpontja: 1914 június 28., az a csapattest, melyhez az ismert adatok szerint eredetileg betartották, a m. bír. 30. honvédgyalogezred; az a csapattest, melynél utoljára, teljesített szolgálatot, ugyanaz; katonai rendfokozata közhonvéd. Eltűnésére vonatkozó egyéb adatok: 1914 december havában orosz fogságba esett s 1917 november havában irt utoljára, azóta életjelt nem adott magáról. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé-­ ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről s külön­­ösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróság­nál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­, Ságnak jelentse be, mert, ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyílvánitás kérdésében határozni. Bácsalmás, 1923. évi november hó 23. A bács­almási kir. járásbíróság. 3287 Holtnaknyílvánitás. Pk. 912/1924. szám. A nagy­­kanizsai kir. járásbíróság Kis István felsőlakosi lakos részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján elő­terjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kis Pererné volt felsőlakosi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és részére ügygondnokul dr. Elek Mór ügy­védet, nagykanizsai lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Kis Ferenc, születésének helye és ide­ja Fetréte, 1893 május 10,szülei nek­e neve Kis Mihály és Závor Anna, az eltűnt foglalkozása földm­ives, utolsó lakhelye Feleőfakcs , bevonulásának időpontja 1915 december 15, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint beosz­tották a 48. gyalogezred, az a c­sapattest, amelynél utoljára, teljesített szolgálatot ugyanaz, katonai rendfokozata gya­logos, utolsó tábori postaszáma 59, eltűnésére vonatkozó adatok szerint a lucki áttörés idején eltűnt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt ki­függesztésétől számított 60 nap alatt e bíróságnak jelentse be, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nagykanizsa, 1924. évi március hó 4-én. A nagykanizsai kir. járásbíró­ság.­­ 2977 Holtnaknyílvánitás. Pk. 3031/1. 1923. A sásdi kir. járás­bíróság közhírré teszi, hogy özv. Dittrich Jánosné szül. Ruff Erzsébet hegyhátmaróci lakosnak a 28.000/1919.1. M. szám rendelet értelmében előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Dittrich József hegyhátmaróci lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a mai napon meg­indította, egyszersmind részére ügygondnokul dr. Serese György sásdi ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt Dittrich József Hegyhátmarócon, 1893. évi március hó 18-án született, szüleinek neve néhai Dittrich János és Ruf Erzsébet; nőtlen, róm. kath., földm­ives, ingatlan vagyona van Hegyhátmaróc községben ; az eltűnt bevonult 1914 augusztus hó 23-án Pécsre a volt ra. kir. 19. honvéd gyalogezredhez, honnan az orosz harctérre ment s ott mint a volt m. kir. 1. honvéd gyalogezred 2. zászlóalj, 5. század, 2. szakaszának közhonvédje teljesített tényleges katonai szolgálatot, utolsó tábori postaszáma : 14. Állítólag 1915 június hó 15-én Galíciában haslövést kapott és meghalt. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az­ esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holt-­ nak nyilvánítás szempontjából egyéb fontos körülmények­ről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt e hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt a jelen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a biróságnak jelentse be, mert ha a megjelö­t időpontig bejelents nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nitás kérdésében határozni. Sásdi, 1924. évi február 16-án.­­ A sásdi kir. járásbiróság. 2985­­ Holtnaknyilvánitás. Pk. 2757/1923. szám. A szeghalmi kir. járásbiróság özvegy Jónás Imréné Nagy Johanna szeghalmi lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Jónás Sándor szeghalmi volt lakos holtnaknyilvánitása

Next