Budapesti Közlöny, 1924. május (58. évfolyam, 88-111. szám)

1924-05-10 / 94. szám

Szerkesztéség: Budapest, VII. kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület, Rákóczi­ út 54. szám. — Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések : az első 10 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhifizetések: 1 hatodhasábos sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2000 K. Ideiglenes előfizetési árak az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával® Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi .................. IBOOO­K Egyes szám ára további 8 oldalon-Magánosoknak . ........................40 KM‡0 -r­ként.................................................. 2000 « Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2000 « A Hivatalos Értesitő ára ................2400 « Az »Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminis­­terium által megállapított ára alapján történik, utólagos elszámolás mellett. — Az elszámo­landó előfizetési összeg 35000 korona. SMO TULA , Budapest, 1924. ■. szám. Szombat,május 1O. it A TJT­Á­ TV HIVATALOS LAP. ■ HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi pénzügyminiszter elő­terjesztésére dr. Teleszk­y János belső titkos tanácsos, nyugalmazott magyar királyi pénzügyminisztert az Országos Pénzügyi Tanács elnöki és tagsági tiszte alól saját kérelmére felmentem és meg­engedem, hogy neki ebből az alkalomból kiváló és rendkívül buzgó működéséért teljes elismerésem tudtul adassák. Kelt Budapesten, 1924. évi április hó 26. napján. Horthy s. k. Walkó Lajos s. k. A magyar királyi miniszterelnök elő­terjesztésére megengedem, hogy Nagy Jánosnak, az Országos Földbirtokrendező Bíróság tanácselnökének saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából a jog­szolgáltatás terén sok éven át kifejtett­­kiváló és buzgó szolgálatáért elismerésem tudtul adassák. Kelt Budapesten, 1924. évi április hó 27. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A magyar királyi miniszterelnöknek a­­minisztérium nevében tett előterjesztésére­­dr. Gyurkovich László magyar királyi [közigazgatási bírósági itélőbirót az Orszá­gos Földbirtokrendező Bírósághoz tanács­elnökké kinevezem. Kelt Budapesten, 1924. évi április hó 27. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A Kormányzó Tör ö Főméltósága a folyó évi április hó 26 napján Buda­pesten kelt magas elhatározásával gróf Chotek Rezsőné született Ráday Mária grófnő, csillagkeresztes és palotahölgynek a Magyar Vöröskereszt Egylet társ­elnökéül, továbbá dr. vitéz Simon­ Elemér­nek Sopron vármegye és Sopron szabad királyi város főispánjának, a Magyar Vöröskereszt Egylet központi főmegbizott, főgondnokául az 1924., 1925. és 1926. évek tartamára történt megválasztását jóváhagyni, illetve utóbb nevezettet állá­sában megerősíteni, végül Bors Károlyné született Takács Edithet a Magyar Vörös­­kereszt Egylet megbízottjául kinevezni méltóztatott. Ennser Fülöp Henrik soproni születésű, rom. kath. vallásu, nős, söptei illetőségű, buda­pesti lakos, okt. ny. m. kir. honvédezredes csa­ládi nevének »Enesy« névre kért átváltoztatása az 1924. évi 49.187/IX számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetek. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Wienben megjelenő »Deutschösterreichische Abend-Zeitung« című napilaptól a postai szál­lítás jogát megvonta. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Savanyukúton (Sauerbrunnban) megjelenő »Burgenländische Bauernstimmen« című idő­szaki laptól a postai szállítás jogát megvonta. Magyar kir. kereskedelemügyi miniszter 10.279/X. 1924. szám. Folyó évi május bő 1-től kezdve a postai értékcikkek és értékes nyomtatványok ára a következő: 1. Levelezőlap a benyomott 20 K-ás posta­bélyeg értékén felül darabonként........... 50 K. 2. Szállítólevél a pénzügyi illetékkel együtt darabonként .................... 150 K 3. Utánvétel*­ szállítólevél a pénzügyi ille­tékkel együtt darabonként .................... 200 K. 4. Postautalvány űrlap darabonként 100 K. 5. Hivatalos postautalványárlap darabon­ként 100 K. 6. Postai megbízási lap a benyomott 20 K-ás postabélyeg értékén felül darabonként 150 K. 7. Postai megbízás (jegyzék) darabon­ként 50 K 8. Fedezeti lap darabonként............ 100 K. 9. Frank­ócédula darabonként ....... 150 K. 10. Árubevallás darabonként ........ 50 K. 11. Értéklevélboríték darabonként ... 150 K. 12. Táviratlap közönséges sürgős (hírlap) darabonként .............................................. 100 K. 13. Szelvényes táviratlap (magán vagy állami) darabonként .............................................. 200 K. 14. Tábori postai levelezőlap (csak hivatalos használatra) 100 darab ............................. 20 K. Budapest, 1924. évi április bő 24-én. A miniszter helyett: Demény Károly s. k., államtitkár, sék és pedig az esedékesség napjától annak a hónapnak a végéig, amely hónapban a befizetés történik. A késedelmi kamatok számításánál az 1923. évi VII. t.-c. 21. §-ának rendelkezései alkal­mazandók. A papírkoronában kivetett és kivetendő köz­szolgáltatások után továbbra is az 1923. évi XXXIII. t.-c. 2. §-a értelmében a késedelem minden megkezdett hónapjára 10%-os adópót­lékot kell számítani. Ugyancsak havi 10%-os pótlékot kell számítani az aranykoronában fize­tendő közszolgáltatásoknak az 1924. évet meg­előző időkből származó tartozásaira az 1924. évi június hó 30-áig (amely napig azok a tar­tozásnak megfelelő összegű papírkoronával tör­­leszthetők­ teljesített befizetés esetében is. Az aranykorona értékre való áttéréssel, vala­mint a folyó évi befizetéseknek átszámításával járó nagymérvű munkatöbbletre való tekintettel, elrendelem, hogy az aranykorona értékben fize­tendő köztartozásoknak végrehajtás útján való behajtását mindaddig, míg a múlt évi hátralé­kok egyesítése és azoknak, valamint a folyó évi lerovásoknak aranykorona értékre való átszámí­tása befejezést nem nyert, legkésőbb azonban a folyó évi július hó 15-éig mellőzze, illetve csak veszély­banforgása esetén foganatosítsa. A továbbra is papírkoronában fizetendő köz­tartozásokat, úgyszintén az állami kölcsönelőleg, illetve kölcsönhátralékokat azonban nem fizetés esetén az előírt határidőben be kell hajtani. Budapest, 1924. évi május hó 8-án. A miniszter helyette­­Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A sz. kir. pénzü­gyminisztérum 1924. évi 76,630. számi­ rendelete az aranykorona értékben fizetendő köztartozások után szedhető késedelmi kamatok, valamint az ily tartozások behajtása tárgyában. Körrendelet valamennyi m­. kir. pénzügyigaz­gatóságnak, székesfővárosi m. kir. adófelügyelő­­nek, valamennyi m. kir. állampénztárnak, városi adóhivatalnak és községi elöljáróságnak. Az államháztartás egyensúlyának helyreállí­tásáról szóló 1924. évi IV. t.-c. 2. §-ához csa­tolt részletezés B. I. pontjának (4) bekezdése alapján elrendelem, hogy az aranykorona érték­ben fizetendő közszolgáltatások késedelmes be­fizetése esetén 1924. évi május hó 16-ikától kezdődőleg, illetve az ezen tartozásoknak az 1924. évet megelőző időkből származó hátralékai után 1924. évi julius bó 1-étől kezdődőleg évi 12 vagyis havi 1%-os késedelmi kamat szedes­ A m. kir. pénzügyminisztérium 185.202. Vlt/a. 1923. számú rendezete az 1922. évi XXIV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 200.000. számú utasitás 3. §-án­ak ki­egészítése tárgyában. Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigaz­gatóságnak — a székesfővárosi m. kir. pénz­ügyigazgatóság kivételével — és a székesfővá­rosi m. kir. adó­felügyelőnek. A társulati adóról szóló 1922. évi XXIV. t.-c. 1. §-a (1) bek. 1. pontja értelmében a Magyarországon székelő kereskedelmi társaságok, tehát az ezek közé tartozó közkereseti és betéti társaságok is társulati adót kötelesek fizetni. Ugyanezek a társaságok az általános kereseti adóról szóló 1922. évi XXIII. t.-c. 2. §-ának 3. pontja értelmében azon a címen mentesülnek az általános kereseti adó alól, mert a társulati adó alá tartozó jövedelmek nem tartoznak álta­lános kereseti adó alá. Tekintettel a gyakorlatban eddig már tapasz­talt­ama nézeteltérésekre, amelyek a közkereseti és betéti társaságok társulati adóval való meg­rovása körül felmerültek, egyöntetű eljárás biz­tosítása céljából az 1922. évi 200.000. számú végrehajtási utasításnak a közkereseti és betéti társaságok adóalanyiságáról rendelkező 3. §-át azzal egészítem ki, hogy a kufárok, vásári áru­sok, állandó üzletteleppel nem bíró árusok, házalók társulásai egyáltalában nem, továbbá amennyiben üzletük a kisipar körét nem haladja meg, a zsibárusok, korcsmárosok, közönséges fuvarosok, hajósok és általában az iparosok társulásai összhangban az 1875. évi XXXVII. törvény­ Egyes száma ára 2000 korona.

Next