Budapesti Közlöny, 1924. augusztus (58. évfolyam, 162-186. szám)
1924-08-01 / 162. szám
I ■üüli CASINO TULAJDONA Budapest, 1924. 162. szám. Péntek, augusztus 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VII. kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Rákóczi-út 54. szám. — Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések : az első 10 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Hagránhirdetések s 1 hatodhasábos *Vttó sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2000 K. Ideiglenes előfizetési Árak az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával. Országos Törvénytár és Hatóságoknak havi ..................... 16000 K Magánosoknak a ....................40000 « Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2000 C Hivatalos Értesítő nélkül: Egyes szám ára további 8 oldalanként ..............................................2000 K A Hivatalos Értesítő ára ...............2400 c Az »Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik, utólagos elszámolás mellett. — Az elszámolandó előfizetési összeg 105000 korona. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére Solt Adolf műszaki főtanácsosnak saját kérelmére történt nyugalomba helyezése alkalmából a miniszteri tanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1924. évi julius hó 21. napján. Horthy s. k. Walkó Lajos s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Andor László miniszterelnökségi segédhivatali főigazgatónak sok évi buzgó és odaadó közhivatalnoki működése alatt szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormány tanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten,, 1924. évi julius hó 15. napján. Horthy s. k. Dr. Vass József s. k. A m. kir. miniszterelnök a minisztertanács folyó évi július hó 11-én tartott határozatához képest Maurer Gyula földmivelésügyi minisztériumi miniszteri tanácsost, a Budapesti Országos Kereskedelmi és Ipari Kikötő ügyeinek helyettes kormánybiztosát, ezen kikötő ügyeinek kormánybiztosává nevezte ki. Berger Lajos László Antal zombori születésű, róm. kath. vallásu, nős, budapesti lakos, magántisztviselő saját, valamint Lajos László Antal nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Szabó« névre kért átváltoztatása az 1923. évi 154.960/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztérimnak 5.700/1924. Ü. E. számú rendelete a lakásügy ideiglenes rendezéséről szóló 3.333. 1924. M. E. számú rendelet kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. t.-c. 2. §-ában és az ehhez tartozó A) mellékletben részletezett intézkedéseknek a lakásbérek fokozatos felszabadítására vonatkozó részében nyert felhatalmazás alapján a lakásügy ideiglenes rendezéséről 3.333/1924. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlönynek 1924. évi április bő 30. napján megjelent 87. számában kihirdetett) rendelet (rövidítve L. B.) kiegészítéseként a következőket rendeli: 1. §, A LE. 46. §-a az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki: Az ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyén által üzleti célra (műhely, üzlet, iroda, raktár stb.) használt helyiségnek, valamint a gyógyszertáraknak az 1924. évi augusztus hó 1. napján esedékessé váló bérét a bérlő augusztus 15. napjáig fizetheti. Ez a rendelkezés a L. E. 47. §-ának 1. és 2. pontjában említett és a bér szempontjából lakásnak tekintendő üzleti célra használt helyiségek bérére nem terjed ki. 2. §. Ez a rendelet az 1924. évi augusztus hó 1. napján lép életbe. Budapest, 1924. évi julius hó 31. napján. Dr. Vass József s. k. a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. A m. kir. belügyminiszter 134.927/1924. VIII. számú rendeletével Jézus szent szivéről nevezett karmelita nővéreknek megengedte, hogy árvaházuk kibővítéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1924. évi augusztus bő 1. napjától számított egy évi időtartamon át gyüjtőivekkel az ország egész területén pénzbeli adományokat gyüjthessenek. A m. kir. belügyminiszter 142.637/XII. 1924. B. I. számú körrendelete az útlevélügyről szóló 1903: VI. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 70.000/1904. B. M. számu utasítás 23. §-ának újabb módosítása. (Valamennyi útlevélkiállitó hatóságnak.) Az 1903 : VI. t.-c. végrehajtása tárgyában kibocsátott 70.000/1904. B. M. számu utasításnak legutóbb 11.501/1924. B. M. számu körrendelettel módosított 29. §-át 1924. évi július hó 31-ével hatályon kívül helyezem és helyébe 1924. évi augusztus hó 1-ei hatállyal a következő rendelkezések lépnek életbe: Az útlevelek kiállításáért járó díjak a törvény 14. §-a alapján következőleg állapíttatnak meg: 1. Napszámosok, munkások, iparossegédek és tanoncok, cselédek és általában a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élők, továbbá az összes közszolgálatban levő alkalmazottak — ideértve a nyugdíjasokat és mindezeknek ellátást élvező hozzátartozóit is — részére szóló útlevelekért kiállítási díj és bélyegilleték fejében összesen 1, azaz egy aranykorona fizetendő. 2. Minden más foglalkozásúak részére szóló útlevelekért kiállítási díj és bélyegilleték fejében összesen 8 azaz nyolc aranykorona fizetendő. Az aranykoronának megfelelő papírkoronát a magyar királyi pénzügyminiszter úr által havonként előre megállapítandó átszámítási kulcs szerint kell beszedni a felektől és elszámolni az útlevélszámadásban. Ha az útlevél érvényességének tartama egy éven túl terjed, a kiállítási díj, azaz a mindenkori bélyegilleték levonása után fennmaradó összeg kétszeresét, ha két éven túl terjed, annak háromszorosát kell fizetni. A bélyegilleték ezen esetekben is csak egyszeresen rovandó le. Az egy útlevélbe bejegyzett útitársak után külön díjak és illetékek nem szedhetők. Útleveleknek az Utasítás 17. §-a értelmében történő meghosszabbítása esetén a felektől e címen ugyanolyan összeg szedendő be, mintha útlevél kiállításáért folyamodtak volna. Az útlevél bélyegilletéke azonban a csekkszámlára nem fizetendő be, mert a bélyeg a fél által természetben rovandó le a meghosszabbítás alkalmával. Felhívom Méltóságodat (Kapitány Urat), intézkedjék az iránt, hogy a hatósága alá tartozó összes érdekelt hivataloknál a használatban levő hivatalos kiadványokban (könyvekben) a fentimódosítások feltüntettessenek. Budapest, 1924. évi julius hó 25-én. A miniszter helyett: Dr. Kószó István s. k. államtitkár. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 75.900/1924. F. I. számu rendelete az 1895: XLVI. t.-c. végrehajtása körül felmerülő szakszerű vizsgálatokért járó dijak augusztus havi szorzószámainak megállapítása tárgyában. Az 1895: XLII. t.-c. alapján működő vegykisérleti (vegyvizsgáló) állomások részére 1920. évi február 17-én 90.240/E. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeinek szorzószámát folyó évi augusztus havára a 72.000/1924. F. M. sz. rendelet 1. §-a értelmében és 109.534/1924. P. M. rendelettel augusztus havára megállapított vagyonváltság búzaár alapulvételével 2000 (kettőezer) koronában, a m. kir. vetőmagvizsgáló állomások részére 1918. évi július 11-én 130.461/F. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeire vonatkozólag pedig ugyancsak a folyó évi augusztus havára 3000 (háromezer) koronában állapítom meg. Budapest, 1924 julius hó 30-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Újhelyi Andor s. k., miniszteri oszt. tanácsos. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 19.209/X. 1924. számu rendelete. Folyó évi augusztus hó 1-től kezdve az alább felsorolt postai értékcikkek eladási ára a következő lesz: 1. Közönséges szállítólevél a benyomott p. ü. bélyeggel együtt darabonként 200 korona. 2. Utánvételes szállítólevél a benyomott p. ü. bélyeggel együtt darabonként 250 korona. 3. Postai megbízási lap darabonként 200 korona. 4. Postautalvány darabonként 150 korona. 5. Frankócédula darabonként 200 korona. A többi itt fel nem sorolt értékcikk ára nem változik. Budapest, 1924. évi julius hó 25-én. A miniszter helyett: Demény Károly s. k. államtitkár. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az 1884 : XVII. t.-c. 122. §-a értelmében megalakult devecseri ipartestület alapszabályait az 1924. évi 76.813. XIX. sz. a. kelt rendeletével az idézett t.-c. 128. §-a alapján jóváhagyta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 78.038/1924. XIV. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Bihar vármegye területéhez tartozó Komádi községben az eddig március hó 20-át, április hó 20-át, augusztus hó 16-át és október hó 1-ét magában foglaló hét pénteki napjára eső országos kirakó- és állatvásárt ezentúl az április, június, augusztus és október hó 20-át magában foglaló hét pénteki napján tartsák meg. Egyes szám ára 2000 korona.