Budapesti Közlöny, 1924. november (58. évfolyam, 238-262. szám)
1924-11-01 / 238. szám
Budapest, 1924. 238. szám. Szombat? november 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztő a Ag Budapest, VIL kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon : József 1O 21. Kf»d«H—_l»l « Budapest, Vtt kerület, Rékezi-út 51 szám. — Telefon : József 13 91. Hivatalos hirdetések az első 10 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebbóért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő éra. Az Iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Majd a hirdetések : 1 hatodhasábos •%, sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2000 K. Ideiglenes előfizetést Arak az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával. Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ....................... 1GOOOK Magánosoknak . .......................40000 « Egyes szám ára 8 old. terjedelemig dOOOL Egyes szám ára további 8 oldalanként .............................. 9000 K A Hivatalos Értesítő ára ............... 24000 ’ AzOrszágos Törvénytárára az előfizetés az egyes főzeteknek, a magy. ktr. belügyministerium által megállapított ára alapján történik, utólagos elszámolás mellett — Az elszámolandó előfizetési összeg 200.000 korona. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. minisztériumnak 3.600/1924. M. E. számú rendelete a Csehszlovák Köztársaság területén lakó, illetőleg ott székhellyel bíró személyekkel szemben fennálló, régi osztrák és magyar koronában keletkezett követelések és tartozások összeírása tárgyában. •A magyar kir. kormány a csehszlovák kormánnyal megállapodott abban, hogy a régi, • f 'k és magyar koronában keletkezett köve- P“*t * tartozásokat, azoknak rendezését . 71 a tárgyalások (lásd a trianoni szerződés régi ikk d) pontjának utolsó bekezdését) elő• ' 'téve végett mindkét kormány összeiratja. ***. ok folytán a magyar kir. minisztérium összeírást az 1922 :XVII. t.-c. 6. §-a alapu 7 alábbiak szerint elrendeli, annak hangsa® ozásával, hogy ebből a rendeletből sem 8Uly°a kérdésre vonatkozóan, hogy mely követések és tartozások lesznek az említett rendezés körébe bevonandók, sem pedig a rendezés kódjára nézve semmiféle következtetést vonni ! - lehet. stem ! Mindazok a természetes személyek, akiknek lakóhelye, továbbá mindazok a jogi sze-élyek és más hasonló önálló gazdasági alapok amelyeknek székhelye 1919. évi február hó 26-án Magyarország területén volt, kötelesek a 2. §-ban felsorolt kivételekkel az alábbi rendelkezések szerint bejelenteni a magánjogi címen alapuló és a jelen rendelet életbelépése napján még fennálló mindazokat a pénzköveteléseiket és pénztartozásaikat, amelyek 1919. évi február hó 26-ika előtt keletkeztek vagy ezen nap előtt kötött szerződéseken, vagy más jó magánjogi ügyleteken alapulnak, amennyiben e követelések és tartozások : 1. a csehszlovák állammal szemben 1918. évi október hó 28-ika után, de 1919. évi február hó 26-ika előtt keletkeztek (a csehszlovák állammal 1913. évi október hó 28-ika után, de 1919. évi február hó 26-ika előtt kötött szerződéseken vagy más magánjogi ügyleteken alapulnak) ; 2. 1919. évi február hó 26-ika előtt olyan természetes személlyel vagy jogi személlyel vagy más hasonló önálló gazdasági alannyal szemben keletkeztek (ilyen személlyel vagy gazdasági alannyal kötött szerződéseken vagy magánjogi ügyleteken alapulnak), akiknek lakhelye, illetőleg amelyeknek székhelye az említett napon a Csehszlovák Köztársaság területén volt . 3. 1919. évi február hó 26-ika előtt magyar pénzintézeteknek és biztosító intézeteknek a Csehszlovák Köztársaság területén fennállott fiókjaival szemben keletkeztek (ezen fiókokkal az említett időpont előtt kötött szerzeteseken vagy más magánjogi ügyleteken alapulnak). A magyar állam magánjogi követelései és tartozásai abban az esetben jelentendők be, ha azok a jelen § 2. pontjában említett személyekkel szemben 1918. évi október hó 28-ika után, de 1919. évi február hó 26-ika előtt keletkeztek (ha azok a jelen § 2. pontjában említett személyekkel szemben 1918. évi október hó 28-ika után, de 1919. évi február hó 26-ika előtt kötött szerződéseken vagy magánjogi ügyleteken alapulnak). Bejelentési kötelezettség alá esnek mind a lejárt, mind pedig a le nem járt követelések és tartozások. 2. §. Nem esnek bejelentési kötelezettség (az 1. §. alapján eszközlendő összeírás) alá : a magyar kir. Postatakarékpénztárral szemben fennálló követelések és tartozások ; 2. az Osztrák-Magyar Bankkal szemben fennálló követelések és tartozások, valamint az Osztrák-Magyar Bank felszámolásából folyólag, az utódállamokra átszállott követelések és tartozások ; 3. az árvaszékek (gyámpénztárak) követelései és tartozásai, minthogy ezek külön rendelkezés alapján fognak összeiratni ; 4. a szerződésszerűen ismétlődő mindennemű fizetések (pl. életjáradékok, tartásdíjak, stb.) , de nem tartoznak ide a törlesztéses kölcsönök törlesztési részletei, amelyek bejelentési kötelezettség alá esnek ; értékpapírokon alapuló követelések és tartozások (tőkevisszafizetés, kamat és osztalék), takarékbetéti könyvek azonban nem tartoznak ide és bejelentési kötelezettség alá esnek ; 6. állami vagy társadalmi (szociális) biztosításból, továbbá a viszontbiztosításból és a magánbiztosításból eredő követelések és tartozások, kivéve, ha az esemény, amelyre a biztosítás köttetett, 1919. évi február hó 26-ika előtt bekövetkezett ; 7. anyaintézet és fiókja között fennálló kölcsönös követelések és tartozások ; 8. azok a követelések és tartozások, amelyek már a jelen rendelet életbelépése előtt mindkét fél beleegyezésével fenntartás nélkül teljesíttettek. Ellenben az 1919. évi február hó 26-ika után mindkét fél beleegyezése nélkül bírói letétbehelyezés útján teljesített követelések és tartozások összeírandók. 3. §. A jelen rendeletben megállapított bejelentési kötelezettség szempontjából közömbös az, hogy a hitelező vagy az adós magyar vagy csehszlovák állampolgár-e. Az a körülmény, hogy a bejelentésre kötelezett hitelező vagy adós lakóhelyét (székhelyét) 1919. évi február hó 26-ika után Magyarország területéről elhelyezte, őt a bejelentési kötelezettség alól nem mentesíti, kivéve, ha a jelen rendelet életbelépésekor sem Magyarország, sem a Csehszlovák Köztársaság területén lakóhelye (székhelye) nincsen. Eszerint a hitelező vagy az adós abban az esetben is tartozik bejelentését a jelen rendelet értelmében Magyarországon megtenni, ha lakóhelyét (székhelyét) 1919. évi február hó 26-ika után a Csehszlovák Köztársaság területére helyezte át. Az a körülmény, hogy valamely követelés vagy tartozás bármely okból (engedmény, tartozásátvállalási" örökség, stb.) bárhol lakó (székhellyel biró) harmadik személyre szállt át, a bejelentési kötelezettséget nem érinti. 4. §. A bejelentéseket az e célra kiadott űrlapok pontos kitöltésével legkésőbb 1924. évi december hó 31. napjáig a Pénzintézeti Központnál (Budapest, IV., Deák Ferenc u. 1. sz.) kell benyújtani. Ezek az űrlapok az előállítási költségnek megfelelő áron a Budapesti Közlönyben és a napilapokban legközelebb közzéteendő helyeken fognak árusíttatni. A jelen rendeletben megszabott bejelentési kötelezettség alól nem mentesíti a hitelezőt vagy adóst az a körülmény, hogy követelését vagy tartozását valamely más rendelet alapján esetleg már korábban bejelentette. Ilyen korábbi bejelentés a jelen rendelet szempontjából figyelembe nem vehető. A bejelentésnek postai beküldése esetében a feladás napja tekintendő a bejelentés napjának. 5. Egy bejelentésbe csak ugyanazon személyek között fennálló követelésekvagy tartozások vehetők fel. Minden bejelentést három példányban kell benyújtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell : 1. a hitelező nevét, továbbá lakóhelyét (székhelyét) és állampolgárságát : a) 1919. évi február hó 26-án és b) 1924. évi november hó 1-én ; 2. az adós nevét, továbbá lakóhelyét (székhelyét) és állampolgárságát: a) 1919. évi február hó 26-án és b) 1924. évi november hó 1-én ; 3. a követelés vagy tartozás tőkeösszegét (kamatok nélkül) 1919. évi február hó 26-án és 1923. évi junius hó 30-án ; törlesztéses kölcsönöknél az ezen napokat megelőző utolsó törlesztési részlet esedékessége napján mutatkozó tőkemaradvány összegét ; 4. azt, hogy az 1919. évi február hó 26-ával a 3. pont szerint kimutatott követelés, illetőleg tartozás fennállott-e már 1918. évi október hó 28-án is és ha igen, mily összegben ; 5. ha valamely tartozás az 1919. évi február hó 5-ike és 1919. évi február hó 26-ika közötti időben keletkezett, vagy ha a Magyarország területén lakó adós részéről valamely bejelentési kötelezettség alá eső tartozás fedezetéül 1919. évi február hó 5-ike után átutalás történt a Csehszlovák Köztársaság területére, akkor ezek a körülmények megjelölendők ; 6. a kamatlábat és a hátralékos kamatok összegét a 3. pontban meghatározott időpontok szerint ; 7. a követelés, illetőleg tartozás keletkezésének napját (pl. a szerződésnek, a kötelezvénynek, a váltónak keltét) ; 8. az esedékesség napját ; 9. a követelés vagy tartozás közelebbi megjelölését (pl. könyvkövetelés, váltó-, folyószámla-, jelzálogos követelés) ; II. a záloggal biztosított követeléseknél és tartozásoknál a zálog tárgyának közelebbi megjelölését (jelzálognál az ingatlan pontos megjelölése, kézizálogul pedig pl............ k0_róna névértékű magyar »hadikölcsönkötvény«) ; 11. betétkönyveknél : a) a 3610/1924. M. E. számú Hirdetmény alapján tett bejelentés napját ; b) annak megjelölését, hogy a betétkönyv a tulajdonos nevére vagy más névre, vagy jeligére szól-e ; 12. a követelés vagy tartozás összegére vonatkozó egyéb megállapodásokat. A lap mai számához az »Országos Törvénytár« előfizetői részére az »Országos Törvénytár «-nak az 1924. évi XXII. törvénycikket tartalmazó 11. száma csatolva van. Egyes szám ára 4000 korona.