Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1926. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-31 / 25. szám értesítője

9 1926 január 31.________________________A BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE Holtnaknyilvánítás, i .­k. 5608/4. 1925. szám. A szé­kesfehérvári kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Gruber József ül« szül. Palkói Ev­a részéről a 2800/1919. L M. sz. rendelet értelmében előterjesztett keretem folytán Gruber József hol­maknyilvánnitása iránt az eljárást megimdí­tottá és az orosz hálótéren állítólag eltűnt részére dr. Kováts Kétanám székesfehérvári ügyvédet ügygondnokul kirendelte. Az eltűnt neve Gruber József, születési helye Lo­­vasberéiny, szültetési ideje 1874. évi március hó 3. napja, szül­eim­elő neve Gruber Ád­ám és­­ Nagy Er­zsébet, házastársáulalk neve Picsiké Éva, a háziasság­ból gyermek nem szül­­letett, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Lovassberény, az eltűnt­nek ingó és ingatlan vagyoni nem maradt. Az el­tűnt egyén bevonult 1914. évi október hó 3. napjain Székesfehérvárra. Csapattestének megnevezése a volt 17. honvéd gyalogezred, katonai rendfokozata köz­vitáé, utolsó is­mert tábori posta száma 90. Az eltűnt 1916 augusztus hlavábain orosz hadifogságba esett. A kix. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holm­aifcnyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményeikről, ü­gy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­ninit­ás kérdésében határozni. Székesfehérvár, 19­25. évi december hó 31. napján. A székesfehérvári kir. járásbíróság. 1726 Holt,wakn­yilvánitás. Pk. 2527/2. 1925. szám. A paksi , kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Viló István Andrásné paksi (Biritó pusztai) lakosnak a 28000/1919. I. M. és 30000/1922. I. M. szám­ú rendeletek alapján előterjesztett kérelme folytán az állítólag eltűnt Vitó István András paksi Biirittó pusz­tai lakosnak haltnak­­nyilvání­tása iránt az eljárást a mai nappal megindi­­­totta. Az állítólag eltűnt Viló István András 1889 októ­ber hó 22. napján Vi­ló János és Varga Teréz szüleiktől .Született, házastársa Bálint Erzsébet biritói lakos, 1 gyermeke van,, lakása Biritó puszta, volt foglalko­zása Kádársegéd, utolsó lakhelye Paks Biritó puszta, a háború kitöréseikor a­­kecskeméti gyalogezredhez vonult be, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, átlí­­tólag. 1914. évi október havaiban a szerb hadifogság­ban meghalt, vagyona volt. A­­kir. járásbíróság felhívja az eltüntet­és általában mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt élet­ben létéről, holtartóz­kodási hely­éről vagy eltűnésének körü­l­­ényeiről, vagy a koltnáknyilvánítás szempont­jából fontos egyéb körülményekről, különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt 1914. évi október hó 31. napján ,túl még életben volt, ez­t a hirdetmény­nek a bíróságinál történt­­kifüg­getetés­étől számított 60 nap alatt jelentse be. Közli a bíróság­ egyúttal azt a figyel­m­ezteté­st is, hogy ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíró­ság az egyébőktént kiderített tények alapján fog a bolt­­nak nyilvánutás kérdésében határozni. Paks, 1925. évi november hó 21. napján. A paksi kir. járásbíróság. 2079 Holta­iknyilvánitás. 4028/1925. szám. A bácsalmási krr. járásbíróság a Narancsik Andrásalé­­ szül. Dren­­gácss Viktória részéről a 28000/1919. I. M. számú ren­delet alapján előterjesztett kérelem folytán az állí­tólag eltűnt Bar­amcsik András borotai lakos holt­­tnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította é­s az eltűnt részére ügygondnok kirendelését mellőzte. Az elűnt neve Narancsik András, születési helye Csávód­*, születési ideje 1882 november 27. napja, szüleinek neve Narancsuk T­am­ás és Szabó­­Rozália, laknak Csávól von. H házastársának neve Drengács Vik­tória, lakik Borostáni, gyermekeinek neve Katalin és Mihály, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lak­helye Bogota, ingó és ingatlan vagyona nincs, bevo­nulásának időpontja 1914. évi augusztus hó 10. nap, az a csapattest, amelyhez az­­ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a 30. honvéd gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgála­tot, a 30. honvéd gyalogezred, az a hadiesemény, amely közben nyom­a­ veszett, és az eltűnésére vonat­kozó egyéb adatok: 1914. évi szeptember hó 14. nap­ján a szerb harctéren, Kulistye-hegy alján megse­besült s nevezett azóta magáról életjelt nem adott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abba® az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a biró­­ságinak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvá­­nirtás kérdésében határozni. Bácsalmás, 1925. évi november hó 24. napján. A bácsalmási kir. járásbí­róság. 1461 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2369/1925. szám. A pécs­­váradi kir. járásbíróság Gombos Józsefné szül. Ambrus Éva zemgővárkonyi lakos részéről a 28000/919. I. M. szám­ú rendelet alapján előterjesztett kérelme folytán az állítólag hősi halált halt Gombos József volt zengővárkonyi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást folyamatba tette. Az eltűnt neve Gombos József, születési helye Zen­­gővárkony, születési ideje 1885 december 24. napja, szüleinek neve Gombos József és Hosszú Erzsébet, házastársának neve Ambrus Éva, lakinak Zengő­­várk­onyban, gyermeke neve Gombos Éva, 18 éves, la­kik Zenővártkonyban, az eltűnt foglalkozása föld­­mives, ingó vagyona van, bevonulásainak időpontja 1914 julius 28. napja, az a csapattest, amelynél utoljára szolgált, a volt pécsi 19. honvéd gyalogez­red, katonai rendfokozata közlegény, utolsó tábori postaszáma 350., az a hadiesemény, amely közben nyom­aveszett és eltűnésére vonatkozó egyéb adatok, az 1914. évi november hó 4-én az orosz harctérre került, ahonnan több lapot irt. Utolsó lapját a mun­kácsi megügyelőállomásbról írta 1915 február hó 25-én. Ezek szerint lábf­agy­ással­­került a­­kórházba, de a megfigyelőállomás értesítése szerint tífusz betegség­ben halt meg 1915 március 6-án. A Vöröskereszet Egylet az elhalálozás idejéül 1915 március hó 31. napját jelölte meg. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Pécsvárad, 1925. évi de­cember hó 31. napján. A pécsi váradi ki­r. járásbíró­ság. 1838 Holtnaknyilvánitás, Pb. 3838/1925. szám. A sziget­vári kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Lőrenc Mántonné szül. Nett Anna endrődi lakos részéről a 28000/1919. ,illetve 30000/1922. I. M. számú rendeletek alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Lórenc Márton volt endirőci lakos részére ügygondnokul dr. Szily Ádá­m szigetvári ügyvédet rendelt ki. Az eltűnt neve Lórenc Márton, születési helye Endirőc, születési ideje 1881 március 7. napja, szü­leinek neve Ló­renc Má­rton és Böihm­ Regina, laknak Endrőcon, háza­stársának neve Nett Anna, lakik End­­irőcon, gyermekeinek neve Lórenc József, Ferenc, Adám, Ágnes és Márton, laknak Endirőcön, az eltűnt foglalkozása kőmives és kisbirtokos, utolsó lakhelye Endrőc, ingatlan vagyona fél ház Endrőc községben, bevonulásának időpontja 1914 július 29. napja, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, a 19. honvéd gyalogezred, katonai rendfokozata köz­vitéz, utolsó tábori postaszáma 10., az a hadiese­mény, amely közben nyom­aveszett. Szerbiában 1914 decemberében hadifogságba került és 191­5 január 7-én küldte utolsó értesítését, azóta nyom­aveszett és eltűnt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az e­setben, ha ez eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bí­róságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nítás kérdésében határozni. Szigetvár, 1925. évi de­cember hó 4. napján. A szigetvári­­kir. járásbíró­ság. *720 Holtnaknyilvánitás. Pk. 10433/2. 1925. szám. A kecskeméti kir. járásbíróság a Für Sándorné részé­ről a 28000/1919. I. M. számára rendelet alapjain elő­terjesztett­ kérelem folytán az állítólag eltűnt, Für Sándor volt lajosmizs­ei lakos holtan,k nyilvánnitása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Für Sándor, születési helye Kecs­kemét, születési ideje 1874 május 26. napja, szüleinek neve Für András és Bohus Zsuzsanna házastársá­­nak neve Szurok Julianna, a­lknafe Lajosmizsén, germeke neve Für Erzsébet, lakik az anyjánál, az eltűnt foglalkozása napszámos, utolsó lakhelye, tar­tózik­odó helye Lajosai izse, vagyontalan, bevonulásá­nak időpontja 1915 november 3. napja, az a csapat­­test, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a m. kir. 90­. honvéd gyalogezred, 3. zászlóalja, az a csapattest, amelynél utoljára telje­sített szolgálatot, ugyanaz, utolsó tábori postaszáma 189., az a hadiesemény, amely közben nyom­aveszett. 1916 június havában Cserinovitzinál, orosz hadifog­ságba esett s áil­lítóla­g 1918-ban a fogságban elhalt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt,­­ezt a hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróság­nál jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Kecskemét, 1925. évi december hó 24. napján. A kecskeméti kir. járás­bíróság. 1727 Holtnaknyilvánitás. P. 46/1926. szám. A zalaeger­szegi kiír. törvényszék közhírré teszi, hogy Illés István káptalanfai lakos részéről az 1911. évi I. t.-c. 733. §-ának 1. pontja alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Illés Károly volt kápta­lanfai lakos k­o­lm­akinyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügy­gondnokul dr. Boschán Ernő ügyvédi, zalaegerszegi lakost rendelte ki. Felhívja a kir. törvényszék az eltűnt, és mind­azokat, akiknek az eltűnt életben­létéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az el­tűnt életben­tlétérő­l értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életben- léte megállapítható, mert ellen­kező esetben a biróság az eltüntet a jelen hirdetményink a Budapesti Köz­lönyben történt harmadszori beiktatását követő alap­tól számított egy év letette után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Zalaegerszeg, 1926. évi január hó 13. napján. A zalaegerszegi kiír. törvényszék. 1287­3—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 20442/1. 1926. szám. A sze­gedi kiír. járásbíróság Frischák Mártonné­­Bartók Ve­ron szegedi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérdém folytán az állitólag eltün­t Bartók Andor volt szegedi lakos holtnak nyilklámitása­ iránt a­z eljárást megindította, és­­az eltűnt részére ülgyig­ondnokiot nem rendelt ki. Az eltűnt n­eve Bartók András, születési helye Szeged, születési ideje 1874 nov. 22., szüleinek neve Bartók Pál és Molnár Rózái, laknak Szegeden nőt­len, az eltűnt foglalkozása mészáros, utolsó lakhelye (tartózkodási helye) Szeged, vagyontalan, bevonulá­sának időpontja 1915 nyarán, az a csapattest, mely­hez az is­mert adatok szerint eredetileg beosztották, a 48. gyalogezred, az a csapat­ test, amelynél utol­jára teljesített szolgálatot, a 62. gyalogezred, ka­tonai rendfokozata közvitéz, utolsó tábori posta­­száma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben, nyom­aveszett, olasz hardtéren olasz hadifogságba került és 1919 március 11-én irt utoljára. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenilétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körü­lményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl nyéig életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­ni­itás kérdésében határozni. Szeg­ed, 1926. évi ja­nuár hó 14-én. A szegedi kir. járásbíróság. 1830 Holtnaknyilvánitás. Pk. 20140/1. 1925. szám. A sze­gedi kir. járásbíróság öziv. ■ Németh Antalné szegedi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán­­az állítólag eltűnt Németh Ferenc volt szegedi lakos holtnak­­n­yilvánitásaa iránt az eljárást megindította és az el­tűnt részére ügygondnokot nem rendelt ki. Az eltű­n­t neve Németh Ferenc, születési helye Szeged, születési ideje 1891 julius 25., szüleinek neve néhai Németh Antal és Volitord Rózás, utóbbi lakik Szegeden, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye (tartózkodási helye) Feketeszél 184., vagyontalan, bevon,állásának időpontja. 1914 julius 28., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok sze­rint eredeti­sleg beosztották, az 5. honv. gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgá­latot, ugyanaz, katonai rendi fokoztató közvitéz, az a hadiesemény, amely közibe­n n­yoma veszett , i­smeret­len, eltömésére vonatkozó egyéb adatok: 1917 július 15-én irt utoljára orosz fogságból. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az­ eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, s­gy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­ni­tás kérdésében határozni. Szeged, 1925. évi de­cember hó 22-én. A szegedi Mr. járásbíróság. 1831 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2857/2. 1925. számi. A paksi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Puskás Jó­zsefné szül. Frics Rozália duna­szentgyörgyi lakos­nak a 28000/1919. I. M.­­ és 30000/1922. I. M. számra rendeletek alapján előterjesztett kérelme folytán az állítólag eltűnt Puskás János dunaszentgyörgyi lakosnak a holtnak,nyilvánítása iránt az eljárást a m­ai nappal megindította. Az eltűnt neve Puskás János, születési helye Du­na­szen­tgyörgy, születési ideje 1884 január 1. napja, szüleinek neve Puskás Mihály és Gzigler Erzsébet, házastársának neve Flics Rozália, lakik Dunaszent­­gyürgyön, gyermekei vannak, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Dunaszent­györgy, bevo­nulásának időpontja 1914. év, az a csapat,test, amely­hez az is­mert adatok szerint eredetileg bevonult, a 17. honvéd gyalogezred, utolsó tábori postaszáma 14., az a hadiesemény, amely közben nyom­aveszett és eltűnésére vonatkozó egyéb adatok, állítólag 1916. évben, orosz hadifogságban meghalt. A ki­r. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt, életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­­ságinak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények, alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdéseiben határozni. Paks. 1928. évi j­anuár hó 14. napján. A paksi ldr.járásbíróság. 1842 Holtnaknyilvánitás. Pk. 9540/1925. szám. A gödöllői kir. járásbíróság özv. Münsberger Gusztávné szül. Nagy Piroska kispesti lakos, Szalay­ utca 7. számú lakos részérül a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán, az állítólag

Next