Budapesti Közlöny, 1926. április (60. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-01 / 74. szám
A m. kir. belügyminiszter Bauer János eleki születésű és vletőségü, ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, földmives kérelmére saját, valamint Anna és Ilona nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1926. évi 152.271''VIII. számú határozatával „Bálint“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Nedeleczki Mihály békésszentandrási születésű és illetőségű, göböljáráspusztai lakos, róm. kath. vallásu, béresgazda saját, valamint Frigyes, Mária, István, György, Mihály, László, András, Rozália és Lajos nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1926. évi 152.275/VIII. számú határozatával „Nemcsényi“ névre változtatta át. Gróf Széchenyi Emil b. t. tanácsos, a Magyar Vörös-Kereszt Egylet elnöke, az egyleti alapszabályok 48. szakasza és az ifjúsági vörös-kereszt szervezeti szabályzatának 6. pontja értelmében a Magyar Vörös-Kereszt Egylet helyi megbízottjaiul a következőket nevezte ki: Szathmáry Kálmán tanítót, a debreceni Eötvös-u. ref. el. iskolában megalakult ifj. vörös-kereszt csoporthoz; Baranyi Sára tanítónőt, a debreceni nyilastelepi ref. el. iskolában megalakult ifj. csoporthoz; Ormós Lajos tanítót, a debreceni Kossuth-u. ref. el. leányiskolában megalakult ifj. csoporthoz; Kovács Kálmán tanítót, a debreceni csapókerti ref. el. iskolában megalakult ifj. cso- porthoz; Szatmáry Elek tanítót, a debreceni csapókerti ref. el. iskolában megalakult ifj. csoporthoz; Z. Szabó József tanítót, a debreceni Csap-u. ref. el. leányiskolában megalakult ifj. csoporthoz; Törő Mihályné tanítónőt, a debreceni Kálvin-téri ref. el. leányiskolában megalakult ifj. csoporthoz; Karsay János igazgatót, a debreceni Kálvin-téri ref. el. leányiskolában megalakult ifj. csoporthoz; Szabó Vilma tanítónőt, a debreceni Rákóczi-u. ref. el. leányiskolában megalakult ifj. csoporthoz; Réthy Zsigmond tanárt, a hajdúdorogi áll. polg. fiúiskolában megalakult ifj. csoporthoz. Egyszersmind eddigi szolgálataiknak elismerése mellett a helyi megbízotti tisztség alól felmentette: Fischer Erika, pomázi szoc. misszió Ottokár hadiárvaházi nővért; Kuthy István székesfehérvári felsőkereskedelmi fiúiskolai hittanárt; Heissenberger Richard budaörsi lelkészt és Taraszonits M. Ernesztina nővért, a zsámbéki r. k. polg. fiúiskola tanárát, Bilák Szidor hajdudorogi áll. polg. fiúiskolai tanárt. A m. kir. igazságügyminiszter a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok szórványos foganatbavételét a körmendi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság területén fekvő községek közül Egyházashollós, Felsőberkifalu, Felsőjánosfa, Halastó, Hegyhátszentjakab, Hidashollós, Horvátnádalja, Ispánk, Kisrákos, Körmend, Magyarnádalja, Nagyrákos, Nemeshollós, Őrimagyarósd, Pankasz, Pinkamindszent, Rábadoroszló, Rádócujfalu, Szaknyér, Szarvaskend, Szatta, Taródfa és Vasalja községre nézve az 1886 : XXIX., az 1889 : XXXVII., 1891: XVI, az 1900 : XV. és az 1912 : VII. törvénycikkek értelmében elrendelte. A földművelésügyi m. kir. miniszter az: „Oros-borbányai szőlőtelepi birtokosság legeltetési társulatáénak alapszabályait 81.656/1925. sz. alatt jóváhagyta. A m. kir. földművelésügyi miniszter a szentesi és fábiáni gazdák terehalmi legeltetési társulatának alapszabályait 16.458/1926. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907. évi CI. t.-c.-ben meghatározott állami kedvezményeket a Cornit Művek Gomb- és Díszműárugyár r.-t. budapesti cég gombokat és díszműárukat előálltó ipartelepének „Cornit“ (műgyanta) gombokat előállító üzemága részére az üzembehelyezéstől, vagyis 1924. évi augusztus hó 25-től számítandó öt évre engedélyezte. (90.735/1925. XVI. szám.) Budapest, 1926. 74. szám. Csütörtök, április 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, V. kerület, Rózsa utca 111. szám. — Telefon: Upót 921—96. Kiadóhivatal: Budapest, VL ker., Rózsa ucca 111. szám. — Telefőn: Lipót 988—98. Hivatalos Hirdetések: az első 10 szóért 8.000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 2.000 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Bagánhirdetések: 1 hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi.............................16.000 „ Magánosoknak „ ............................40.000 „ Hivatalos Értesítő havi.....................60.000 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000. „ „ „ további 8 old.kint 2.000 „ A Hivatalos Értesítő ára számonként 2.400 „ Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával : Negyedévre: Hatóságoknak .......................... 48.000 k Magánosoknak............................... 120.000 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. Az elszámolásra küldendő összeg 1926 január 1-től 100.000 korona. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyminiszter Ho 117 Antal sárpilisi (Tolna vm.) illetőségű, rom. kath. vallásu, hidjapusztai lakos, m. kir. csendőr családi nevét az 1926. évi 152.124/VIII. számú határozatával „Halász“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Müller József villányi születésű, nagyharsányi illetőségű, pécsi lakos, ág. ev. vallásu, valames kalauz, Baját, valamint József, Erzsébet és Ferenc nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1926. évi 152.266/VIII. számú határozatával „Mecseki“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Hinek Márton Lucsi születésű, teveliületőségü és lakos, róm. sih. vallásu, földműves saját, valamint Rozina nevű kiskorú gyermeke családi nevét az 1926. évi 152.267/VII. számú határozatával „Hegyi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Müller Henrik mórágy születésű és ületőségü, ugyanottani lakos, ref. vallásu, földműves kérelmére saját, valamint Henrik, Magdolna és Teréz nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1926. évi 152.270/VHI. számú határozatával „Mórágyi“ névre változtatta át. A m. kir. pénzügyminiszter 1926. 45.700. számú rendelete évi az adómentesen utalt szesz után fizetendő ellenőrzési illeték, továbbá a sajtok élesztő termelésétől járó adó újabb szabályozása tárgyában. Az 1921. évi Vm. t.-c. 7. és 8. §-ai alapján a következőket rendelem: 1. §. Az adómentesen utalt szesz után fizetendő ellenőrzési illeték mérvét 1926. évi április hó 1-től kezdve minden liter alkohol (1 hlfok szesz) után az általános denaturáló szerrel, valamint a különös denaturáló szerekkel denaturálandó szesznél az ecetgyártásra, továbbá a műselyemgyártásra szánt szesz kivételével, ötszáz (500) papírkoronában, az e-gyártásra szánt szesznél Háromezernégyszáz (3400) papírkoronában, a műselyemgyártásra szánt szesznél Százötven (150) papirkoronában állapítom meg. Ehhez képest az adómentes használatra szánt szesz tárgyában kiadott és az 1899. évi XX. t.-c. végrehajtási utasításának 1. §-a II. pontjához tartozó Szabályzat I. 4. és II. 5. pontjainak első bekezdései akképen módosulnak, hogy a minden liter alkohol után járó és az általános denaturáló szerrel, valamint a különös denaturáló szerekkel denaturálandó szesznél — az ecetgyártásra és a műselyemgyártásra szánt szesz kivételével — fizetendő 500 papírkorona, az ecetgyártásra szánt szesznél 3400 papírkor, és a műselyemgyártásra szánt szesznél 150 papírkorona ellenőrzési illetéket a denaturálandó szesz után még a denaturálás bejelentése előtt kell az e tekintetben hatályban levő rendelkezések értelmében befizetni. Önként értetik, hogy a fentiek szerint járó 500 korona, illetve 150 korona ellenőrzési illetéket oly esetekben is fizetni kell, amelyekben a fennálló szabályok szerint a különös denaturáló szerrel való előzetes denaturálódat (mint pl. a kén- és ecetaether előállításához felhasználandó szesznél) nem követeltetik meg. Ilyen esetekben az ellenőrzési illetéket az adómentes felhasználásra beszerzett szesznek a beszerzésre jogosult vállalatba való átvétele után azonnal, tehát még az adómentes szesznek felhasználása, előtt kell befizetni. 2. §. A sajtok élesztő termelésétől járó adó tételét továbbra is a termelt minden liter alkohol (1 hlfok szesz) után kettőezerhatszáz (2600) papírkoronában állapítom meg. 3. §: Az 1. és 2. §-ok szerint járó összegeket a fogyasztási adó befizetése tárgyában kiadott és az 1925. évi 81.853. számú rendelettel (P. K. 12. sz.) módosított 1924. évi 93.700. sz. rendelet (P. K. 23. szám) értelmében kell a közvetítő postahivatalnál befizetni. 4. §. Egyébként a szesz megadóztatására vonatkozó törvények és rendeletek továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Ez a rendelet 1926. évi április hó 1-én lép életbe. Budapest, 1926. évi március hó 31. napján. A miniszter helyett: Dr. Vértesy Sándor s. k., államtitkár. Egyes számára 4000 korona. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1926. évi 60.618. számú rendelete a borbély- és fodrászipar, valamint rokonszakmai vasárnapi és Szent István napi munkaszünetének újbóli szabályozása tárgyában. A borbély- és fodrászipar, valamint rokonszakmai vasárnapi és Szent István napi munkaszünetének újbóli szabályozása tárgyában múlt évi június hó 19. napján 68.590. szám