Budapesti Közlöny, 1926. szeptember (60. évfolyam, 198-222. szám)

1926-09-28 / 220. szám

1926 szeptember 28. Budapesti Közlöny 4. egy elsőrendű elismerő jutalmat, 5. egy másodrendű elismerő jutalmat. A kitűzött erdősitési jutalmakért az érde­kelt birtokosok (bérlők) azokkal az erdősí­téseikkel versenyezhetnek, amelyeket az 1879. évi XXXI.­­cikk 165. §-ában, továbbá az 1894. évi XII.­­cikk 13. és 14. faiban körülirt és az ország hegy- és dombvidékein elterülő kopár és vizmosásos területeken ál­talánosságban véve az állami pénzsegély igénybevétele nélkül foganatosítottak. Kivételes esetekben versenyre bocsátom azo­kat az 1924. és 1925. év folyamán végzett erdősítéseket is, amelyeket a birtokos állami segéllyel, rendkívül nehéz viszonyok között különös gonddal és a kapott állami segélyt meghaladó költséggel teljesített és azokkal fontos közérdekeket sokszorta nagyobb mértékben elégített ki, mint amennyire saját érdekeit előmozdította. Az 1. alatti jutalomért versenyző erdősí­téseknek egy tagban legalább 50 kh., a 2. alatti jutalomért versenyző erdősítéseknek egy tagban legalább 40 kh., a 3. alatti juta­lomért versenyző erdősítéseknek egy tagban legalább 30 kh., a 4. alatti jutalomért ver­senyző erdősítéseknek egy tagban legalább 20 kh., az 5. alatti jutalomért versenyző erdő­sítéseknek egy tagban legalább 10 kh. kiter­jedésünknek és a talaj minőségének megfe­lelően választott fafajokkal teljesítettek-ők kell lenniök. Pályázó birtokos (bérlő) a versenyre bo­csátott erdősítésért jutalomra csak abban az esetben tarthat igényt, ha az erdősítést állan­dóan gondozta és a szükséges pótlásokat foganatosította. Önként érthetően tartozik a létrejövő erdőt továbbra is az 1879. évi XXX.­­cikk 2., illet­ve 4. §-ai szerint erdőként fentartani és kezelni. A feltételeknek megfelelő erdősítésekk­el az erdősítést teljesítő erdő- vagy gazdatiszt, valamint a beerdősített terület bérlője is pályázhat, de pályázati kéréséhez mellékel­nie kell a birtokos írásbeli nyilatkozatát, amelyben az kijelenti, hogy a­ pályázatban leendő részvételhez hozzájárul. A versenyre bocsátott erdősítések az 1927.­­évben fognak a helyszínen felülvizsgáltat­ni. A jutalmak odaítélésénél az erdősítések sikere és közgazdasági jelentősége, az alkal­mazott fafaj megfelelő volta, az erdősítésnél felmerült nehézségek és az erdősítésre for­dított költségek fognak irányadóul szolgálni. A pályázati kérvényben az erdősítés helyét (község, dűlő, helyr. sz.) kiterjedését, a beerdő­sített talaj minőségét, az erdősítésre használt fafajokat s azok elegyarányát, az erdősítésre fordított munka- és anyagköltség­eket és végül a beerdősített területet környező terület­részletek minőségét és mivelési módját pon­tosan meg kell jelölni és a kérvényt 1926. évi december hó 15-éig kell az erdősítés he­lyére illetékes m. kir. erdőigazgatóságnál benyújtani.­­ Budapest, 1926. évi március havában. M. kir. földmivelésügyi minisztérium.­sekkel pályázhatnak, amelyeket a magyar Alföldet magukba foglaló törvényhatóságok és pedig: Békés, Hajdú, Jász-Nagykun-Szol­­nok, Szabolcs vármegyékben, Arad, Bács- Bodrog, Bereg, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Heves, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szatmár, Torontál, Ung és Zemplén várme­gyéknek a magyar Alföldhöz tartozó síkvi­­déki részeibe bekebelezett szolgaidrói járá­sokban és rendezett tanácsú városok hatá­rában Baja, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét és­­ Szeged törvényhatósági joggal felruházott városok határában fekvő futó­homokos és szikes területeken vagy ártere­ken ,az 1924. és 1925. években, állami pénz­segély igénybevétele nélkül, saját költségü­kön létesítettek. Az 1. alatti jutalomért versenyző erdősí­téseknek egy tagban legalább 50 k. h., a 2. alatti jutalomért versenyző erdősítéseknek egy tagban legalább 40 k. h., a 3. alatti juta­lomért versenyző erdősítéseknek egy tagban legalább 30 k. h., a 4. alatti jutalomért ver­senyző erdősítéseknek egy tagban legalább 20 k. h., az 5. alatti jutalomért versenyző erdősítéseknek egy tagban legalább 10 k. h. kiterjedésüeknek és a talaj minőségének megfelelően választott fa­fajokkal teljesítet­teknek kell lenniök. Pályázó birtokos (bérlő) köteles a ver­senyre bocsátott erdősítést a jutalom oda­ítélésének idejéig állandóan gondozni és ab­ban a szükséges pótlásokat foganatosítani. A feltételeknek meglévő erdősítésekkel az erdősítést teljesítő erdő- vagy gazdatiszt is pályázhat, de pályá­­i k­érelmében mel­lékelnie kell a birtokos ,"'"­1­eli nyilatkoza­tát, melyben az kijelenti, hogy a pályázat­ban leendő részvételhez hozzájárul. A versenyre bocsátott erdősítések az 1927. évben fognak a helyszínen megbíráltat­­ni. A­­jutalmak odaítélésénél az erdősítés sikere és közgazdasági jelentősége, az alkal­mazott fafaj megfelelő volta, az erdősítésnél felmerült nehézségek és az erdősítésre for­dított költségek fognak irányadóul szolgálni. A pályázati kérvényt, melyben az erdő­sítés helyét (község, dűlő, helyrajzi szám), kiterjedését, a beerdősített terület talajá­nak minőségét, az erdősítésre használt fa­fajokat s azok elegyarányát, az erdősít­ő­re fordítót munka- és anyagköltséget és wC-t a beerdősített területet környező terület­részletek minőségét és mivelési módját pon­tosan meg kell jelölni, az 1926. évi december hó 15-éig kell az erdősítés helyére illetékes m. kir. erdőigazgatóságnál benyújtani. Budapest, 1926. évi március havában. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 20.877/1926. I. 2. szám. Pályázati hirdetmény erdősítési jutalmakra. Az Alföld szikes és futóhomokos terüle­tein, valamint árterein az 1924. és 1925. évek folyamán sikerrel teljesített közérdekű erdő­sítések jutalmazására pályázatot hirdetik és ez alkalommal az erdősítéseket végzett bir­tokosok (bérlők) részére 5 jutalmat bocsátók versenyre és pedig: 1. egy elsőrendű nagy jutalmat,­­ 2. egy másodrendű nagy jutalmat, 3. egy harmadrendű nagy jutalmat, 4. egy elsőrendű elismerő jutalmat, 5. egy másodrendű elismerő jutalmat. Azonkívül az erdősítési munkálatok veze­tőit, akik a jutalmazott erdősítések létesítése körül érdemeket szereztek, a teljesített mun­ka nagysága és sikere arányában elismerő oklevél kíséretében külön pénzjutalomban fogom részesíteni. A kitűzött erdősitési jutalmakra az érde­kelt birtokosok (bérlők) azokkal az erdősíté­ 24.210­ 1926. X. szám. Pályázat légi postabélyeg tervrajzaira. A postaforgalom lebonyolítására szüksé­ges légi postabélyegek tervrajzaira nyilvá­nos pályázatot hirdetek. A pályázat feltételei a következők: 1. A rajzok a jelenleg forgalomban­­vő aratós vagy országházas bélyegek rajzának négyszeres — tehát 72/88, illetve 72/112 m/m. — nagyságában tervezendők és egy vagy kétszínű, réznyomás útján leendő sokszoro­sításra alkalmasan, vonalas rajzban, fehér sima papíron (lehetőleg kartonon) tollal és fekete tussal készítendők. A rajzoknak teljesen befejezetteknek s sokszorosításra alkalmasoknak kell lenniök. Kétszínű nyomáshoz két külön-külön rajz tervezendő. A két szin egymás fölé vagy egymás mellé való nyomásra tervezhető, a két szin vonalai tehát egymást keresztezhe­tik is. A bélyegrajzon vagy legalább egy­­7 -én az utánzást megnehezítő finom hajszálvo­nalat is kell alkalmaznia. 2. A légi postabélyeg rajza csakis légi forgalomból veheti tárgyát, azonban repülő­gépek, léghajók rajzainak sablonos lemáso­lása lehetőleg kerb­lentső. A magyaros jellegbe a tervezésnél figy­e­­­­lemmel kell lenni. 3. Minden bélyegrajzhoz annak a bélyeg eredeti nagyságára kisebbített fénykép má­solata csatolandó. Mivel a túlságosan aprólékos vagy, tömött tervrajzok a nyomóeszközök vésését, illetve az átnyomást megnehezítik s a nyomás éles­ségét hátrányosan befolyásolhatják, a ter­vezőnek figyelemmel kell lenni arra, hogy az említett fényképen legfinomabb hajszál­­vonalú részletek is szabatosak és tiszták legyenek. 4. A rajzokon külön sorban „Magyaror­szág“ s külön sorban az értéket jelző szám és „fillér“ szó alkalmazandó. Kétszínű rajz­nál az értéket jelző szám keretben helye­zendő el. Mindezeket tisztán olvasható, tetszetős és arányos alakú betűkkel és számokkal kell megrajzolni. A számok a tervező tetszése szerint ugyanegy rajzon egyszer vagy két­szer is alkalmazhatók, azonban mindenütt jól láthatók legyenek. Kétszínű rajznál színvázlat is csatolandó. 5. Pályadíjak a következők: első díj 4 millió korona, második díj 3 millió korona. A díjazott művek a reprodukálás jogával a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium tulajdonába mennek át s azok felett tetszése szerint rendelkezik, tehát azt nemcsak bé­lyegnek, hanem más célra is felhasznál­hatja, vagy a reprodukálástól el is tekinthet. 6. Amennyiben az elfogadott tervrajzon a bírálóbizottság vagy a magyar kir. állami nyomda a kivihetőség szempontjából kisebb változtatást vagy módosítást tartana szük­ségesnek, a pályázó azokat külön díj nélkül egy héten belül köteles elvégezni. A tervrajzok sokszorosítása stb. ügyében esetleg szükséges felvilágosításokért az ér­dekeltek forduljanak közvetlenül a magyar kir. állami nyomdához (Budapest, I., Vár, Nándor-tér). 7. A pályaműveket 1926. évi október hó 15-e déli 12 óráig lezárt és lepecsételt borí­tékban kell a posta vezérigazgatóság 3. ügy­osztályában (Budapest, I., Krisztina körút 12. Postapalota III. em. 334. ajtó) elismer­vény ellenében benyújtani. A pályaműveket és a tervező nevét s lakását tartalmazó bo­rítékot is, ugyanavval a jeligével kell el­látni. Postán küldött pályaművek elisne­v­é­­nyéü­l a postai feladóvevény szolgál. 8. A pályadíjakat 9 tagú bizottság fogja odaítélni. A bírálóbizottságban az Országos Képzőművészeti Tanács 5 taggal, a m. kir. postavezérigazgatóság 3 taggal, a magyar kir. állami nyomda 1 taggal vesz részt. Elnöke a magyar kir. posta vezérigazgatója. A pályázatban csak magyar állampolgá­­rok vehetnek részt. Budapest, 1926. évi junius hó 23-án, M. kir. kereskedelemügyi miniszter. 3/F. 268—1926. sz. Hirdetmény. Borsod vármegyében Parasznya községben működő postaügynökség folyó évi szeptember hó 28-án ideiglenesen megszüntettetik. A jelzett időtől kezdve az ügynökség kéz­besítő kerületébe tartozó Parasznya, Kondó és Varbó községek, továbbá Ludna puszta a sajószentp­éteri postahivatal kézbesítő kerüle­tébe osztatott be. Debrecen, 1926. évi szeptember hó 25-én. A debreceni m. kir.­­postaigazgatóság. 3/B. 426/1926. szám. Hirdetmény. Zala vármegye keszthelyi járásához tartozó Zalavár községben levő IV-ed osztályú posta­­hivatal folyó évi szeptember hó végével meg­szűnik és helyette folyó évi október hó 1-től kezdve változatlan forgalmi körrel postai ügy­nökség lép életbe. Az új ügynökség bárhova szóló levélpostai küldemények, továbbá csak belföldre szóló postautalványok, értéklevelek, kézi-, betét- és közönséges csomagküldemények felvételével. *

Next