Budapesti Közlöny, 1928. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-13 / 10. szám

a BUDAPESTI KÖZLÖNY 1928 január 13. (Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-c. 29 §-a (12) be­kez­dése alapján.) .........................................................................város .... kerület. Választójogi előfeltételek :• a) férfiaknál 24, nőknél 30 éves kor, b) 10 éves állampolgárság, e) legalább 2 évi helybenlakás. Választói jogcímek. (T. I. Férfiaknál: 1925: XXVI. törvénycikk.) II. Nőknél: Minták: Dr. Jámbor Emil városi főorvos,I­­zül. , 1890. Szentendrén,­­ Eszterházy­ u. 17. 11* I szülők : J. Sándor és Eüzeséry Ilona. Kelemen Béláné szül. : Asztalos Erzsébet leány gimn. tanár, szül.: Budapesten, 1897. I., Horthy Miklós-út 4­8* szülők : K. .János és Keller Hana. A magyar királyi belügyminiszter 1300/1928. B. M. számi­ rendelete Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925: XXVI t.-cikk 29. §-a (12.) bekez­dése szerint az állami stb. állandó alkalmazottakról készítendő jegyzék mintájának meg­állapítása és elkészítésének szabályai. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-cikk (a szövegben T.) 29. §. (12) bekez­dése szerint minden állami, törvényhatósági vagy községi hatóság, intézet, vagy közüzem, továbbá minden közintézet, közalap, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat vezetője köteles a­ vezetése alatt­ álló hatóság, intézet, üzem, intézmény vagy vállalat állandó alkalmazottairól, valamint a nyilvános vagy nyil­vánossági joggal felruházott tanintézet fenntartója az intézetnél alkalmazott tanári személyzet tagjairól és egyéb állandó alkalmazottairól évenként pontos jegyzéket készíteni, és azt az alkalmazottak lakóhelye szerint illetékes község elöljáróságához (város tanácsához) január 1—31-ike közt megküldeni. Ugyanezen törvényszakasz a szóban lévő jegyzék mintájának megállapítását és elkészítésének részletes szabályozását a belügyminiszterre bízván, e részben a kapott törvényes felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. (1) A jegyzékbe a T. 29. §-a (12) bekezdése szerint csak az állandó alkalmazottakat lehet felvenni, a nem állandó alkalmazottak felvételét tehát mellőzni kell. (2) A jegyzéket az alkalmazott állandó lakhelye szerint (község, város, Budapesten közigazgatási kerü­letenként) kell elkészíteni. 2. §. Miután az említett jegyzékek a választói névjegyzékek teljességének és helyességének biztosítására szolgálnak, azokba mindazokat az adatokat be kell jegyezni, amely adatokat a T. 27. §-a (2) bekezdése szerint a névjegyzéknek tartalmaznia kell. Ehhez képest ennek a jegyzéknek mintáját a választói névjegyzékkel hasonló alakban — a mellékelt minta szerint­— állapítom meg. 3. §. A jegyzéket az alkalmazottakról vezetett hivatalos nyilvántartások alapján kell kitölteni,­­ abban­­ az esetben pedig, ha az említett nyilvántartások a szükséges adatokat nem tartalmazzák, és a hiányzó adatok­­igazolására az alkalmazott sem rendelkezik megfelelő okmányokkal, illetőleg azokat kellő időre beszerezni nem tudja, a kitöltés az alkalmazott bemondása alapján történik. Ebben az esetben azonban a jegyzék jegyzet­rovatába be kell jegyezni, hogy a kitöltés „bemondás alapján“ történt. 4. §: A jegyzéket annak első oldalán lévő két minta szerint ke­l kitölteni, — a mintákban a :--gal meg­jelölt számok a jegyzék első oldalán felsorolt választói jogcímeket jelzik. Ha az alkalmazott több választói jogcímnek is megfelel, valamennyit meg­ kell jelölni. 5. §: A szóban lévő jegyzékek hű és pontos kiállításáért nemcsak a jegyzék készítőjét, hanem az adatokat szolgáltató személyt is felelősség terheli. A T. idevonatkozó megtorló rendelkezései a következők: T. 141. §. (1) Amennyiben súlyosabban büntetendő cselekmény nem forog fenn, vétséget követ el, aki abból a célból, hogy akár ő maga, akár más, törvény ellenére választójogot nyerjen, vagy hogy akár az ő, akár másnak választójoga törvény ellenére megmaradjon, vagy végül, hogy valaki törvény ellenére választójogot ne nyerjen, vagy választójogát törvény ellenére elveszítse: 1. hamis okiratot készít, vagy készíttet, tudva hamis vallomást tesz, tudva hamis felvilágosítást ad, vagy pedig tudva más hamis bizonyítékot vagy adatot szolgáltat; 2. valódi okiratot meghamisít vagy meghamisíttat, elrejt, megsemmisít vagy használhatatlanná tesz ; 3. a választójog kellékeinek igazolásához szükséges okirat kiállítását vagy kiszolgáltatását, vagy a választó­jog kellékeinek igazolásához szükséges vallomást, felvilágosítást, vagy más bizonyíték vagy adat szolgál­tatását törvény ellenére megtagadja . 4. hatóság vagy küldöttség előtt tudva hamis vagy hamisított okiratot, vagy más ilyen bizonyítékot vagy adatot használ fel. 5. most az 1—4. pontokban felsorolt valamelyik cselekmény elkövetésére b­ábízni törekszik. (2) Büntetett a cselekmény, ha azt valaki hivatala, vagy hivatalos megbízása körében követi el. T. 142. §. A 141. §-ban meghatározott cselekmény büntetése: 1. az 1., a 2. és a 4. pont esetében két évig terjedhető fogház és kétezer aranykoronáig terjedhető pénz­­büntetés ; 2. a 3. és az 5. pont esetében egy évig terjedhető fogház és ezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetés; 3. a b­ekezdés esetében két évig terjedhető a börtön. C. §. Végül a következőkre Ivánok nyomatékosan rámutatni A T. 28. §-a és az 1923 . XxIl. t.-c. 50. .§-a szerint az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét csak minden ötödik évben kell újra összeállítani, a közbeeső években ellenben azt csak ki kell igazítani. A T. 29. §-a szerint továbbá a névjegyzék új összeállítása a választó­jogosultak vallomásszolgáltatása alapján történik. Ebből következik egyfelől az, hogy az általános vallomásszolgáltatá­s csak minden ötödik évben kötelező, másfelől az, hogy a névjegyzékbe való felvétel mindig csak a számlálólapon adott vallomás alapján történhetik. Nyomatékosan utalok ennélfogva arra, hogy akik magukat a választók névjegyzékébe újabban szerzett választójoguk alapján fel akarják vétetni azáltal, hogy a T. 29. §. (12). bekezdésében említett jegyzékbe fel­vetettek, vallomásadási kötelességük alól nem mentesülnek; tehát ha számlálólapot ki nem töltenek és azt be nem­ szolgáltatják, a névjegyzékbe új választókként nem lesznek felvehetők. A T. 29. §-ában körülírt számlálólapokat a községi jegyző és városi tanács bocsátja rendelkezésükre és szedi össze olyan időben, hogy azok az összeíró küldöttségek rendelkezésére álljanak akkor, amikor a küldött­ségek érdemleges munkálatukat megkezdik LT. 30. §. (2)], ugyancsak a községi jegyző és városi tanács bocsátja rendelkezésre az állandó alkalmazottak jegyzékét is. Budapest, 1928. évi január hó 1-én.j Dr. Scitovszky Béla s. k. m.­Mr. belügyminiszter. (Város.) 1. „régi jog“ (aki jelenlegi lakóhelyének 1918. évre érvényes választói névjegyzékébe fel volt véve [T. 1. §. (3)] ; 2. egyetemet vagy más főiskolát végzett — korára tekintet nélkül [T. 1. §. (AJ . 3. az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte [T. 1. §. (■)]; 4. az elemi népiskola IV. osztályának elvégzé­sével egyenlő értékű műveltség megszerzését iga­zolta [T. 1. §. (01. 5. az elemi népiskola IV. osztályának elvégzésé­vel egyenlő értékű műveltsége köztudomású [T. 33. §. (A3 . , 6. az elemi népiskola XV. osztályának elvégzésé­vel egyenlő értékű műveltsége köz- vagy magán­tisztviselői vagy egyéb állásából (foglalkozásából) nyilvánvaló [T. 33. §. (A1­­­7. arany-, ezüst- vagy bronz- vitézségi érme van [T. 33. §. (2)], 8. a katonaságnál altiszti fokozatot viselt [T. 33. §• (A). 9. sajá­t és családja eltartását biztosító ipari (kereskedelmi) üzletet vagy vállalatot önállóan folytat [T. 33. 5. (1)] ; 10. önállóan gazdálkodik saját vagy felesége olyan földbirtokán, amelyek kát. tiszta jövedelme legalább 60 aranykorona LT. 33. §. (A). 11. egyetemet vagy más főiskolát végzett, korára tekintet nélkül [T. 2. §. (A); 12. az elemi népiskola VI. osztályát sikeresen elvégezte [T. 2. §. 0); 13. más tanintézetnek az elemi népiskola VI. osztályával tanértékre nézve egyenrangú osztályát (tanfolyamát) sikeresen elvégezte [T. 2. §. (i)] ; 14. az elemi népiskola VI. osztályának elvégzé­sével egyenlő értékű műveltség megszerzését iga­zolta [T. 2. §. (i)]; 15. az elemi népiskola IV. osztályát sikeresen elvégezte és három élő törvényes gyermeke van IX. 2. S. (A 1I. 10. az elemi népiskola IV. osztályát sikeresen elvégezte és saját vagyona jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát, ha önnálló ház­tartást vezet [T. 2. §. (2) 2.1 . 17. az elemi népiskola VI. osztályának elvég­zésével egyenlő értékű műveltsége köztudomású LT. 33. §. (Aj.­­ 13. az elemi népiskola VI. osztályának elvégzé­sével egyenlő értékű műveltsége köz- vagy magán­tisztviselői vagy egyéb állásából (foglalkozásából) nyilvánvaló [T. 33. §. (AJ . 19. vele együttélő férjének a 9. pontban körül­írt ipari (kereskedelmi) üzletében vagy vállalatában tevékenyen részt vesz fT. 33. §. (5gj . 20. a 10. pontban körülírt földbirtokon önállóan gazdálkodó férjével együtt él [T. 33. §. (…)]. Folyószám Az alkata azotli családi és utóneve (leánykori családi és utóneve), állása (foglalkozása), születési éve és helye, pontos lakása, szüleinek családi és utónevei. A *-gal­ megjelölt­ számok a borítékon felsorolt választói jogcímet jelzik. \ Jegyzet: \ • • ...... j- - - v ...........% 1 • • --------1 y • -----­* 1

Next