Budapesti Közlöny, 1928. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-13 / 10. szám

Budapesti i9£@ Péntekj Január 13, KJ 10. szám. •• •• KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, I. kér., Vár, Nándor-tér 1. sz. — Telefon: I. 153—63. Kiadóhivatal: Budapest, I. kér., Vár, Nándor-ter 1. sz. — Telefon: T. 153—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések: az első 10 szóért 24 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 16 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg meg­küldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények dija clőleféscn küldendő be. Magánhirdetések: 1 uj hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 17 fillér. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ...... IP 28f. Magánosoknak „ ...... 3 „ 20 n Hivatalos Értesítő havi . . .. . 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ n » b további S old.-kint — 16 „ A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak Magánosoknak 3 P 84 f. 9,60. Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg 1028. január 1-től 24 pengő. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére Abonyi István budapesti lakos, sakk­mesternek, a Magyar Sakkszövetség elnökének a sakk-kultura terén szerzett érdemei elisme­réseid a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten. 1928. évi január hó 3. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A magyar királyi pénzügyminiszter előter­jesztésére vitéz Szabó József pénzügyi főtaná­csost, a miskolci pénzügyigazgatóság ideigle­nes vezetőjét pénzügyigazgatóvá a VI. fizetési osztály A. fizetési csoportjába való megha­gyása mellett kinevezem. Kelt Budapesten, 1927. évi december hó 31. napján. Horthy s. k. Dr. Búd János s. k. A magyar királyi belügyminiszter a m. kir belügyminiszteri, állami rendőrségi és várme gyei számvevőségi tisztviselők egyesitett létszá mába Schlemmer Sándor zalaegerszegi m. kir pénzügyi számvizsgálót a IX. fizetési osztályba vármegyei számvizsgálóvá, a magyar király pénzügyminiszter pedig Molnár Gyula várme gyei számtisztet a m. kir. központi vámigazga lóság mellé rendelt számvevőséghez a XI. tize tési osztályba m. kir. pénzügyi számtiszlté ne vezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszi- tér Kincsesné Kardos Mária oki. tanítónőt a sashalmi állami elemi iskolához állami elemi népiskolai tanítóvá kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­ter Hadnagyné Mikó Etel oki. tanítót a bakon- szegi ref. elemi iskolához az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának b) pontjában nyert felhatalmazás alapján ref. elemi iskolai rendes tanítóvá ne­vezte ki. Ä m. kir. belügyminiszter Í.6G0/Í928. B M. számú rendelete. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925: XXVI. t.-cikk 29. §-a (12.) bekezdése szerint az állami stb. állandó alkalmazottakról készítendő jegyzék mintájának megállapítása és elkészítésé­nek szabályai. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-cikk (a szövegben T.) 29. §-a (12) bekezdése szerint minden állami, tör­vényhatósági vagy községi hatóság, intézet vagy közüzem, továbbá minden közintézet, közalap, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat vezetője köteles a vezetése alatt álló fhatóság, intézet, üzem, intézmény vagy vállalat állandó alkalmazottairól, vala­mint a nyilvános vagy nyilvánossági joggal fel­ruházott tanintézet fenntartója az intézetnél alkalmazott tanári személyzet tagjairól és egyéb állandó alkalmazottairól évenkint pon­tos jegyzéket készíteni, és azt az alkalmazot­tak lakóhelye szerint illetékes község elöljáró­ságához (városi tanácsához) január 1—31-ike közt megküldeni. Ugyanezen törvényszakasz a szóbanlévő jegyzék mintájának megállapítását és elkészí­tésének részletes szabályozását a belügyminisz­terre bízván, e részben a kapott törvényes fel- bataljpiazás alapján a következőket rendelem: 1. §. (l) A jegyzékbe a T. 29. §-a (12) be­kezdése szerint csak az állandó alkalmazotta­kat lehet felvenni, a nem állandó alkalmazot­tak felvételét tehát mellőzni kell. (2) A jegyzéket az alkalmazott állandó lakó­helye szerint (község, város, Budapesten köz- igazgatási keríiletenkint) kell elkészíteni. 2. §. Miután az említett jegyzékek a válasz­tói névjegyzékek teljességének és helyességé­nek biztosítására szolgálnak, azokba mindazo­kat az adatokat be kell jegyezni, amely adato­kat a T. 27. §-a (2) bekezdése szerint a név­jegyzéknek tartalmaznia kell. Ehhez képest ennek a jegyzéknek mintáját a választói névjegyzékkel hasonló alakban — a mellékelt minta szerint — állapítom meg. 3. §. A jegyzéket az alkalmazottakról veze­tett hivatalos nyilvántartások alapján kell' ki­tölteni, — abban az esetben pedig, ha az emlí­tett nyilvántartások a szükséges adatokat nem tartalmazzák, és a hiányzó adatok igazolására az alkalmazott sem rendelkezik megfelelő ok­mányokkal, illetőleg azokat kellő időre besze­rezni nem tudja, a kitöltés az alkalmazott be­mondása alapján történik. Ebben az esetben azonban a jegyzék jegyzetrovatába be kell je­gyezni, hogy a kitöltés „bemondás alapján“ történt. 4. §. A jegyzéket annak első oldalán lévő két minta szerint kell kitölteni, — a mintákban a *-gal megjelölt számok a jegyzék első oldalán felsorolt választói jogcímeket jelzik. Ha az al­kalmazott több választói jogcímnek is megfe­lel, valamennyit meg kell jelölni. 5. §. A szóbanlévő jegyzékek hű és pontos kiállításáért nemcsak a jegyzék készítőjét, ha­nem az adatokat szolgáltató személyt is fele­lősség terheli. A T. idevonatkozó megtorló rendelkezései a következők: m T. 141. §. (1) Amennyiben súlyosabban bün­tetendő cselekmény nem forog fenn, vétséget követ el, aki abból a célból, hogy akár ő maga, akár más, törvény ellenére választójogot nyer­jen, vagy hogy akár az ő, akár másnak válasz­tójoga törvény ellenére megmaradjon vagy vé­gül, hogy valaki törvény ellenére választójogot ne nyerjen, vagy Választójogát törvény ellenére elveszítse: 1. hamis okiratot készit, vagy készíttet, tudva hamis vallomást tesz, tudva hamis felvi­lágosítást ad, vagy pedig tudva más hamis bi­zonyítékot vagy adatot szolgáltat; 2. valódi okiratot meghamisít vagy megha- misitlat, elrejt, megsemmisít vagy használha­tatlanná tesz; 3. a választójog kellékeinek igazolásához szükséges okirat kiállítását vagy kiszolgálta­tását, vagy a választójog kellékeinek igazolá­sához szükséges vallomást, felvilágosítást, vagy más bizonyíték vagy adat szolgáltatását tör­vény ellenére megtagadja; 4. hatóság vagy küldöttség előtt tudva hamis vagy hamisított okiratot, vagy más ilyen bizo­nyítékot vagy adatot használ fel; 5. mást az 1—4. pontokban felsorolt vala­melyik cselekmény elkövetésére reábirni törek­szik. (2) Büntetett a cselekmény, ha azt valaki hi­vatala, vagy hivatalos megbízása körében követi el. T. 142. §. A 141. §-ban meghatározott cse­lekmény büntetése: 1. az 1., a 2. és a 4. pont esetében két évig terjedhető fogház és kétezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetés; 2. a 3. és az 5. pont esetében egy évig terjed­hető fogház és ezer aranykoronáig terjedhető pénzbüntetés. 3. a (2) bekezdés esetében két évig terjed­hető börtön. 6. §. Végül a következőkre kivánok nyoma­tékosan rámutatni: A T. 28. §-a és az 1926 : XXII. t.-c. 50. §-a szerint az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét csak minden ötödik évben kell újra összeállítani, a közbeeső években ellenben azt csak ki kell igazítani. A T. 29. §-a szerint továbbá a névjegyzék uj összeállítása a választójogosultak vallomásszol­gáltatása alapján történik. Ebből következik egyfelől az, hogy az általános vallomásszolgál­tatás csak mindon ötödik évben kötelező, más­felől az, hogy a névjegyzékbe való felvétel mindig csak a számlálólapon adott vallomás alapján történhetik. Nyomatékosan utalok ennélfogva arra, hogy akik magukat a választók névjegyzékébe újab­ban szerzett választójoguk alapján fel akarják vétetni, az által, hogy a T. 29. §. (12) bekez­désében említett jegyzékbe felvétettek, vallo- másadási kötelességük alól nem mentesülnek; tehát ha számlálólapot ki nem töltenek és azt be nem szolgáltatják, a névjegyzékbe uj válasz­tókként nem lesznek felvehetők. A T. 29. §-ában körülirt számlálólapokat a községi jegyző és városi tanács bocsátja ren­delkezésükre és szedi össze olyan időben, hogy azok az összeíró küldöttségek rendelkezésére álljanak akkor, amikor a küldöttségek érdem­leges munkálatukat megkezdik [T. 30. §. (2)j, ugyancsak a községi jegyző és városi tanács bocsátja rendelkezésre az állandó alkalmazot­tak jegyzékét is. Budapest, 1928. évi január hó 1-én. Dr. Scitovszky Béla s. k.. m. kim belügyminiszter. Egyes szám ára lö fillér. r l

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék