Budapesti Közlöny, 1929. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1929-05-01 / 98. szám
Budapest, 1929) 98. szám. Szerda» május I» BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz.— Telefon: Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási díja 1 új hatodhasábos/m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi....................1 F 28 f. Magánosoknak ....................3 „ 20 „ Hivatalos Értesítő havi . . . . 4,80 , Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 , 1 r, n további 8 old.kint — 16 „ A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 ,, Az ,,Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 pengő. Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak............................3 P 84 f, Magánosoknak............................9 „ 60 _ HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. pénzügyminiszter dr. Sztojka Miklós szegedi, Szathmári Albert zalaegerszegi, Holdy Jenő és dr. Bedő Áron budapesti pénzügyi tanácsosi címmel és jelleggel felruházott pénzügyi titkárokat, Köntzey Albert pénzügyi tanácsosi címmel és jelleggel felruházott komáromi pénzügyi titkárt és földadónyilvántartási biztost, továbbá Brey Jenő pénzügyi tanácsosi címmel és jelleggel felruházott kaposvári pénzügyi titkárt a jelen állomáshelyükön a VII. fizetési osztály A. fizetési csoportjába pénzügyi tanácsosokká kinevezte.A m. kir. földmivelésügyi miniszter Laux János VIII. fizetési osztályú m. kir. főállatorvost a VII. fizetési osztályba sorolt m. kir. főállatorvossá, Bauer Zsigmond és dr. Hexner Adolf IX. fizetési osztályú m. kir. állatorvosokat Vill. fizetési osztályba sorolt m. kir. főállatorvosokká, végül Hrapil Róbert és Blazsevátz József X. fizetési osztályú m. kir. állatorvosokat a IX. fizetési osztályba sorolt m. kir. állatorvosokká kinevezte. A m. kir. központi vámigazgatóság Schwach Gyula, Karap Imre, Szoucsek Béla, Notter Ferenc, Hausz Mihály, Kati Lajos, Bárdi Árpád és Verő Tibor pil. napidijasokat a budapesti m. kir. fővámhivatalhoz segélydijas vámgyakornokokká kinevezte.A m. kir. belügyminiszter Besity Miklós Gazán 1877. évben született, róm. kath. vallású, törvényhatósági átkaparó, garai lakos, valamint Márton nevű kiskorú gyermeke családi nevét az 1929. évi 249.575/VIII. számi határozatával „Balázs“ névre változtatta át. ;4 m. kir. belügyminiszter ifj. Srba János Budapesten 1910. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, felsőkereskedelmi iskolai tanuló családi nevét az 1929. évi 250.958. VIII. számi határozatával „Csorba“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Pothorszki Béla 1901. évben Alsószentgyörgyön született, izsáki illetőségű és lakos, róm. kath. vallásu, nőtlen, róm. kath. tanító kérelmére családi nevét az 1929. évi 251.404 VIII. számi határozatával „Pál“ névre változtatta át. M. kir. kereskedelemügyi miniszter 1929. évi 88.275 VI. szám. A Kecskeméti korlátolt közforgalmú gazdasági vasút Engedélyokirata Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város közönsége a magyar kir. kereskedelemügyi miniszter 1928. évi május hó 30.-án 100.641 1927. szám alatt kelt rendeletével engedélyt nyert arra, hogy Kecskemét város belterületéről kiindulólag Bugacon át Kiskunmajsa községig egy korlátolt közforgalomra is berendezendő keskeny nyomtávú gőz, illetve motorüzemű gazdasági vasutat létesítsen. Ezen gazdasági vasúton a korlátolt közforgalom életbeléptetését az 1888. évi augusztus hó 11.-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján 1888. évi augusztus hó 23.-án 37.553. szám alatt kiadott rendelet értelmében a következő feltételek mellett engedélyezem : 1. §• Ezen okirat erejénél fogva Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város közönsége, mint a Kecskeméti gazdasági vasút engedélyese engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy az említett gazdasági vasutat a korlátolt közforgalom céljaira és pedig személyek és áruk szállítására berendezze és alább foglalt feltételek mellett a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt megszakítás nélkül üzemben tartsa. 2 §• Engedélyes pontosan alkalmazkodni köteles : a) jelen engedélyokirat határozataihoz, b) a vasút forgalmi szolgálatára nézve jóváhagyandó utasításhoz, c) a vasúti üzletszabályzat határozmányaihoz, amennyiben ezek a határozmányok a vasútra nézve tett rendelkezésekkel módosítást, vagy korlátozást nem szenvednek, d) a magánhasználatú és korlátolt közforgalmú pályákra nézve kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, szabályzatokhoz és utasításokhoz. 3. §■ Az 1888. évi augusztus hó 23.-án 37.553. szám alatt kelt rendelet 3. §-ában foglalt határozmányok alapján az 1927. évi szeptember hó 20.-án megtartott közigazgatási bejárás alkalmával a korlátolt közforgalomra való tekintettel megállapított és a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1928. évi május hó 30.-án 106.641 1927. szám alatt kelt rendeletével jóváhagyott épitkezéseket és berendezéseket foganatosítani, illetve előállítani tartozik. Köteles ezen kivül engedélyes a forgalom igényeinek kielégítése szempontjából a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által akár az építés, akár az üzlet alatt netán kívánt, illetve elrendelt kiegészítéseket, vagy pótlásokat minden kárpótlási, vagy egyéb igény nélkül végrehajtani. 4. §■ Engedélyes az 1888. évi augusztus hó 23.-án 37,553. szám alatt kelt szabályrendelet 5. §-a értelmében a m. kir. postát a m. kir. kereskedelemügyi miniszter kívánságára menetrendszerű vonataival és saját személyzetével minden megtérítési igény nélkül szállítani és az e részben megállapítandó módozatokhoz alkalmazkodni köteles. A korlátolt közforgalomra berendezendő vasútnak megépítésére és üzletére az 1881. évi XLI. t.-c. 1. szakasza szerint a közérdekű vállalatok részére biztosított kisajátítási jog az 1888. évi augusztus hó 23.-án 37.553. szám alatt kelt rendelet 8. szakaszában foglalt határozmányok mérvadása szerint megadatik. 6. §. A személy és áruforgalom lebonyolítása céljából köteles engedélyes hetenként legalább háromszor mindkét irányban legalább egy-egy, vagyis összesen két-két vegyesvonatot közlekedtetni. A vonatok a mutatkozó szükség szerint a m. kir. kereskedelemügyi miniszter kívánságára szaporítandók. A menetrend, valamint annak minden változtatása a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása elé terjesztendő. 7 §• A menet és szállítási díjakat, az úti podgyász viteldíjakat, valamint a mellékilletékeket az engedélyes meghallgatásával a m. kir. kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. Ugyancsak megilleti a nevezett minisztert az arra való jog, hogy ezen menet és szállítási díjakat és mellékilletékeket összeségükben vagy részben bármikor leszállíthassa. 8. §. Azokat az állami tisztviselőket, hivatalnokokat és szolgákat, akik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki célból a vasutat használják, aki málháikkal együtt ingyen kell szállítani. 9. §• A vasút üzleti és igazgatási ügyekben az engedélyes, valamint alárendelt közegei által egymás között váltott és saját alkalmazottaikkal közvetített levelezések a vasúton a postaüzleti szabályzat I. része 2. §-ának 2. d) pontja értelmében díjmentesen szállíthatók. 10. §: Akár közforgalmú, akár magánhasználatú más, pályák csatlakozását és keresztezését nemkülönben közös vonalhasználatát a m. kir. kereskedelemügyi miniszter rendelkezésére az engedélyes tűrni tartozik. Ugyancsak a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg békés megegyezés hiányában a csatlakozás, keresztezés, vagy közös használat feltételeit is. 11. §• A vasút bevételeiről és forgalmáról az 1888. évi augusztus 23.-án 37.553. szám alatt kelt szabályrendelet 11. szakasza értelmében egybeállítandó számadásokat, illetve kimutatásokat az engedélyes legkésőbb a következő év junius hó végéig a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez három példányban felterjeszteni köteles. 12. §. A jelen engedély hatálya a korlátolt közforgalom megnyitásának napjától számítandó 10 év tartamára terjed. Budapest, 1929. évi április hó 18.-án. A miniszter helyett : Dezseffy s. k. államtitkár. Egyes számára 100 fillér.