Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1929. július (63. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-28 / 170. szám értesítője

1929 július 20. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője Versenytárgyalás. Versenytárgyalás. 1380/960. g. 1928/29. szám. A Rákóczi Ferenc m. .kir. reáliskolai nevelőintézet és Zrínyi Ilona m. kir. tiszti leány nevelő - in­téze­t Sopron, az 1929/30. évre szükséges élelmicikkek szállítására 1929. évi augusztus hó 28-án délelőtt 10 órakor nyilvános versenytárgyalást tart. Bővebb felvilágosítást díjtalanul a fenti gazdasági hi­vatal ad. Sopron, 1929. évi julius hó 20. napján. „Rákóczi Ferenc“ m. kir. reáliskolai nevelőintézet és „Zrínyi Ilona“ m. kir. tiszti leányne­velőintézet gazdasági hivatala. *5561 Vegyes hirdetmények. Hirdetmény. P. 453/9. 1929. szám.. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy az Urikány-Zsil­­völgyi Magyar Kőszénbánya Rt. budapesti bejegyzett cégnek, a Tállyai ágostai hitvallású evangélikus egyház és társai elleni ügyében, a Sátoraljaújhelyben 1929. évi február hó 14-én jóváhagyott kisajátítási összeírás­nak 1. az 5. tétel alatt bevezetett, a tállyai 42. számú be­tétben A. I. 11. sorszám 1263/1. helyrajzi szám alatt a Tállyai ágostai hitvallású evangélikus egyház nevén álló 1 hold 804 négyszögöl területből kisajátított 23 négy­szögöl. 2. a 6. tétel alatt bevezetett, a tállyai 277. számú be­tétben A. I. 2. sorszám, 1264/3. helyrajzi szám alatt dr. Fábián Béla és dr. Fábián Sándor nevén álló 3 hold 977 négyszögöl területből kisajátított 56 négyszögöl, 3. a 8. tétel alatt bevezetett, a tállyai 1879. számú be­tétben A. I. 2. sorszám 1266/3. helyrajzi szám alatt Szentmarjay László és neje Sivák Erzsébet nevén álló 1 hold 260 négyszögöl területből kisajátított 28 négy­szögöl, 4. a 6. tétel alatt bevezetett, a tállyai 165 számú be­tétben A. I. 9. sorszám 2260/3. helyrajzi szám alatt Szirmay Sándor (István fia) nevén álló 14 hold 11 négyszögöl területből kisajátított 2 hold 1581 négy­szögöl, 5. a 10. tétel alatt bevezetett, a tállyai 2282. számú be­tétben A. I. 1. sorszám 2261/1. helyrajzi szám alatt Bottka Imre nevén álló 12 hold 880 négyszögöl terü­letű ingatlanból kisajátított 1 hold 567 négyszögöl, 6. a 11. tétel alatt bevezetett, a tállyai 1095. számú betétben A. I. 2. sorszám 2263/3—a. helyrajzi szám alatt 4/18-ad részben barakonyi Kovácsy Sámuel (nős Wé­ber Annával), 4/18-ad részben barakonyi Kovácsy Ferenc (Gábor fia), 1/18-ad részben Kovácsy Sámuel és 9/18-ad részben Kovácsy Ferenc nevén álló 1 hold 904 négyszögöl területű ingatlanból kisajátított 295 négy­szögöl,­ 7. a 12. tétel alatt bevezetett, a tállyai 1762. számú be­tétben A. I. 2. sorszám 2263/3.b. helyrajzi szám alatt barakonyi Kovácsy Ferenc (Gábor fia) nevén álló 1 hold 905 négyszögöl területből kisajátított 368 négy­szögöl, 8. a 14. tétel alatt bevezetett, a tállyai 4. számú be­tétben A. I. 20. sorszám 2272/1. helyrajzi szám alatt özv. báró Mállót Györgyné szül. Berszt Margit bárónő nevén álló 27 hold 994 négyszögöl területű ingatlanból kisa­játított 425 négyszögöl, továbbá a Sátoraljaújhelyben 1929. évi április hó 7-én jóváhagyott kisajátítási összeírásnak, 9. a 6. tétel alatt bevezetett, a tállyai 2275. számú be­tétben A. I. 1. sorszám 745. helyrajzi szám alatt vitéz Tállyai Miklós nevén álló 13 hold 604 négyszögöl te­rületű ingatlanából kisajátított 752 négyszögöl, 10. a 14. tétel alatt bevezetett, a tállyai 338. számú be­tétben A.­­ 2. sorszám 3323. helyrajzi szám 1/12—1/12. részben Uhlyár János, Flegmán Hugóné szül. Uhlyár Mária, kiskorú Uhlyár Ottilia, 3/12—3/12-ed részben Uhlyár Anna, Csajkovszki Istvánné, Uhlyár István és Uhlyár Erzsébet nevén álló 529 négyszögöl területű in­gatlanból kisajátított 148 négyszögöl, 11. a 19. tétel alatt bevezetett, a tállyai 2311. számú betétben A. I. 2. sorszám 3383. helyrajzi szám alatt G. Takács János és neje Dibás Mária nevén álló 3 hold 1131 négyszögöl területű ingatlanból kisajátított 55 négyszögöl, 12. a 21., 23. tétel alatt bevezetett, a tállyai 2132. sz. betétben A. I. 1., 4. sorszám 3386. helyrajzi szám. 3389. helyrajzi szám alatt Eiser Dávidné szül. Paszternák Anna nevén álló 2 hold 812 négyszögöl területű ingatlan­ból kisajátított 182 négyszögöl és a 2 hold 463 négy­szögöl területű ingatlanból kisajátított 195 négyszögöl és 13. a 25. tétel alatt bevezlett, a tállyai 1220. szám­i be­tétben A. + 1. sorszám, 3702. helyrajzi szám alatt Osvai Jánosné szül. Ungvári Zsuzsanna nevén álló 1 hold 378 négyszögöl területű ingatlanból kisajátított 100 négy­szögöl ingatlanokra nézve a kisajátítási eljárás lefolyta­tása végett 1929. évi augusztus hó 21. napjának délelőtti 10 órájára, Jállya községben, a községházához és onnan a helyszínére tárgyalást tűzött ki, amikorra a távollevő és esetleg ismeretlen helyen tartózkodó érdekelteket azzal a figyelmeztetéssel idézi meg, hogy részükre gond­nokul dr. Tóth Lajos, szerencsi ügyvédet nevezte ki és hogy a tárgyalásról való elmaradásuk a kártalanítás tárgyában az érdemleges határozat meghozatalát nem akadályozza. Sátoraljaújhely, 1929. évi julius hó 10. napján. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék. *5569 Hirdetmény. P. 8936/2. 1929. szám. A pestvidéki kir. törvényszék az 1874. évi XXXV. t.-c. 15. §-a értelmében közhírré teszi, miszerint dr. Héderváry Lehel újpesti kir. közjegyző működését Újpesten 1929. évi julius hó 1-vel kezdi meg. Budapest, 1929. évi junius hó 28. napján. A pestvidéki kir. törvényszék. „ 11258 Hirdetmény. Kft. 411/1929. szám. Dr. Nagy Péter veszprémi királyi közjegyző közhírré teszi, hogy Droppa Kálmán szilasbalhási lakos és Droppa Béla budapesti lakos Szilasbalhás községben 1929. évi április hó 23. napján végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt Droppa Károlyné Szabó Karolina volt szilasbalhási lakos után maradt örökség tárgyára, jelesül a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál elhelyezett 6.000 P folyószámla betétre, 1.000 P becsértékű ékszerekre, 4.500 P becsértékű függő termésre, valamint a szilasbalhási 466., 562., 1315., 1353. és 1596. sz. telekjegyzőkönyvekben 658., 657/b., 16., 438., 655/a., 654., 660., 4­37/b, 440/a, 441/b., 436/a., 442/a., 661., 657/b. 1., 659/b., 439. és 657/b. 15. helyrajzi számok alatt bevezetett, 211.500­­ becsértékű ingatlan­jutalékokra örökösödési bizonyítvány kiadását kérték. Alulírott királyi közjegyző az 1894 : XVI. t.-c. 100. §-a értelmében felhívja mindazokat, akik a fent megjelölt hagytékra mint örökösök, köteles részre jogosítottak, vagy utóörökösök igényt támasztanak, hogy igényeiket e hirdetménynek a Budapesti Közlönyben közzététele napját követő naptól számított 45 nap alatt nála jelent­sék be, mert ellenkező esetben a királyi járásbíróság az örökösödési bizonyítvány kiadását a kérvény alapján fogja elrendelni. Veszprém, 1929. évi julius hó 23. nap­ján. Dr. Nagy Péter, kir. közjegyző. 11287 Hirdetmény. Cg. 12791/4. szám. A budapesti kir. tör­vényszék arról szerzett tudomást, hogy a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékének XL. kötet 168. lapján be­jegyzett Kálmán Ernő bank- és értékpapírbizományos cég (VII. kerület, Erzsébet­ körút 44.) megszűnt és a cég­­tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik. Ennélfogva a kir. törvényszék felhívja a cégtulajdo­nost, vagy a jogutódait és mindazokat, akiknek a cég fennállásához érdeke fűződik, hogy ha a cég megszűnésé­nek bevezetése ellen kifogásuk van, ezt a hirdetmény megjelenésétől számított 45 nap alatt terjesszék elő, mert különben a kir. törvényszék a céget az 1927. évi III. t.-c. 2. §-a alapján hivatalból törölni fogja. Buda­pest, 1929. évi julius hó 12. napján. A budapesti kir. törvényszék, mint cégbíróság. *5533 — Holtnaknyilvánitások. —- 1 — I I I i -TMrv————* Holtnaknyilvánitás. Pk. 2617/2. 1929. szám. A siklósi kir. járásbíróság Czene Mária gordisai lakos részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt édes atyja Czene Já­nos gordisai lakos holtnak nyilvánulása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Gel­ler Samu ügyvédet, siklósi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Czene János, születési helye és ideje Gordisa. 1867. julius 4., Szüleinek neve Czene Samu és Vas Júlia, házastársának neve Róth Mária, gyermekének neve, Mária, uto­lsó lakhelye Gordisa, ingó és ingatlan vagyona van, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották 1914. évi december havá­ban, katonai rendfokozata népfelkelő, kocsis, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok . Bausz Ferenc állítása szerint 1915. évi március hó 13-án Vinkovcén katonai kórház­ban meghalt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményéről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál 1929. júl. 10-én történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnál je­lentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Siklós, 1929. évi július hó 3. napján. A­ siklósi kir. járásbiróság. 11170 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2790/2. 1929. szám. A sásdi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Hild Jánosné született Knösel Anna Mária bika­li lakosnak a 28000. 1919. I. M. számú renddel értelmében előterjesztett ké­relme folytán az állítólag eltűnt Hild János bikali volt lakos holtnak nyilvánilása iránt az eljárást a mai napon megindította, egyszersmind ügygondnokul dr. Stein An­dor sásdi ügyvédet rendelte ki. Iluid János, aki Bikás községben született 1881. évi március hó 25. napján Hild János és Hollenbach Juli­anna szüleiktől, házasságot kötött Knösel Anna Máriá­val, gyermekei 2 nagykorú és 2 kiskorú, vallása ágh. hitv. evengelikus, foglalkozása földmives, vagyontalan, bevonult az általános mozgósításkor 1914. évbe­n, mint tizedes a volt 19. honvéd gyalogezredhez, Pécsre, mely­nek 3. századába osztva 1914. évi november hó 6-án a Drina melletti harcokban állítólag eltűnt. Tábori posta­száma 84. volt. Azóta sem tőle, sem róla h­ír nem érkezett. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a bíróság az egyébként rendelkezésre­­álló adatok alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Sásd, 1929. évi július hó 18. napján. A sásdi kir. járás­biróság. 11223 Holtnaknyilvánitás. Pk. 8839/1929. szám. A szombat­­helyi kir. járásbiróság dr. Csupor Sándor szombat­helyi ügyvéd által képviselt Vass Lajosné, keszthelyi lakos részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alap­ján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Vass Lajos, volt szombathelyi lakos haltnaknyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Vass Lajos, születési helye Nagysitke,, születési ideje 1876. január hó 9., szüleinek neve néhai­ Vass János és néhai Csőre Erzsébet, házastársának neve Kolozár Hana, gyermeke nem volt, testvére Vass Karaul­­ina férj. Sámson Istvánná vásárosmiskei, Vass Erzsébet) Fabics Józsefné vásárosmiskei, V­ass Cecil férjezett, Minnich Károlyné budapesti, Vass Péter sárvári, Vass­ Borbála sárvári, az eltűnt foglalkozása kovács, utolsó lakhelye Szombathely, ingó- és ingatlan vagyona nincs., Bevonulásának időpontja 1914. év augusztus 3., az úl csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredeti-­­leg beosztották a III. hadtápdandár, 18/1. hiút lápzászló­­­alj 3. század, katonai rendfokozata közlegény, utolsó), tábori postaszáma 12/1., az a hadiesemény, amely köz­ben nyoma veszett: a III. hadtápdandár 18/1. hadtáp-­ zászlóalj, 3. század parancsnokának 1915. évi április hó és 20-án kelt értesítése szerint 1915. évi április hó 5-én,­ a 7/2. sz. tábori kórházban, betegség követkzetében is meghalt. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az­­ esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a kir.­ járásbíróságnál (Szombat­hely, Szily János­ u. 5. sz. földszint 5.) jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Szombathely, 1929. évi junius hó 9. napján. A szombat­­helyi kir. járásbiróság. *5521 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2808/1929. szám. A putnoki királyi járásbiróság közhírré teszi, hogy id. G. Domon­kos András, kánói lakos kérelmére a világháborúban állítólag eltűnt ifj. G. Domonkos András, volt kánói­­lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a 28.000. 1919. I. M. számú rendelet alapján megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Hegyi Lajos putnoki ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve ifjú G. Domonkos András, kánói la­,­kos, kisbirtokos és bányamunkás aki Kánón született 1887. évi február hó 8-án, id. G. Domonkos András és kurátor Kovács Mária szülőktől, 1914. évi augusztus 1-én vonult be a 16. honvéd gyalogezred 3. századához, honnan már 1914 október 30-án az orosz harctérre ment és november hó 10-én küldte utolsó levelét és azóta semmi hírt nem adott magáról, s az eltűnés határidejéül 1914. évi november hó 14-ikét kéri a fent nevezett megállapítani. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt 'a steritjé-szett ' időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál 1929. évi július hó 12. napján történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelen­tse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a bíróság az egyébként rendelkezésre álló a­­datok alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Putnok, 1929. évi junius hó 5. napján. A putnoki kir. járásbiróság. 1927. Holtnaknyilvánitás. Pk. 3107/1929. szám. A csongrádi kir. járásbiróság Nagy János kérelmére a 28000/1919. I. M. sz. rend. alapján előterjesztett kérelem folytán közhírré teszi, hogy az állítólag eltűnt­ Nagy János volt csongrádi lakos holtnak nyilvánulása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Bozó Andor csong­rádi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Nagy János, születési helye Csongrád, foglalkozása földmives, utolsó lakóhelye Csongrád, va­gyona ingatlan, bevonulásának időpontja 1919. június 27., az a csapattest, amelyhez beosztották a cs. kir. 46. gyalogezred, rendfokozata gyalogos közlegény, utolsó tábori postaszáma 647., az eltűnésére vonatkozó adatok : az utolsó olasz harctéri visszavonulásnál tűnt el és azóta magáról éle­tjelt nem adott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy­ abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményéről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől, számított 10 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a biróság az egyébként rendelkezésre álló adatok alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Csongrád, 1929. évi junius hó 5. napján. A csongrádi ki­r. járásbiróság.__________________ 10778 Holtnaknyilvánitás. Pk. 12557/2. 1929. szám. A kiskun­­félegyházai kir. járásbiróság özv. Biró Antalné részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Biró Sándor volt szanki lakos holtnak nyilvánulása iránt az eljárást meg­indította. Az eltűnt neve Biró Sándor, születési helye Szánk, szü­letési ideje 1890. évi március hó 12., szüleinek neve néhai Biró Antal­­ és Szan­ka Éva, hozzátartozójának neve Szanka Éva, lakik Szánk. Az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye (tartózkodási helye) Szánk.­­ A hold ingatlan vagyona maradt, bevonulásának időpontja 1915. év, az a csapat, melynél utoljára tel­jesített szolgálatot a 38. gyalogezred, katonai rendfoko­zata közlegény. Kiskunfélegyháza, 1929. évi július hó 11. napján. A kiskunfélegyházai királyi járásbiróság. 9

Next