Budapesti Közlöny, 1933. július (67. évfolyam, 146-171. szám)

1933-07-01 / 146. szám

1933 július 1. hetileg 1938. évi december hó 31-ig közegész­ségügyi célokra is felhasználtassék. Ehhez ké­pest a 100.000/1932. F. M. számú rendelet 119. §-ának módosítása és kiegészítése tárgyában — a belügyminiszter úrral egyetértésben — az alábbiakat rendelem : I. Vármegyékre vonatkozóan. (1) Azt, hogy a törvényhatóság az átmeneti időben az ebadóalap jövedelemnek hányad részét kívánja közegészségügyi célokra felhasz­nálni, a hivatkozott végrehajtási rendelet 119. §-ának (3) bekezdése alapján alkotandó eb­tartási szabályrendeletben kell megállapítani. Az e célra felhasználható rész az 1928 : XIX. t.-c. 37. §-a szerint az ebadó jövedelem fele részét nem haladja meg. (2) Az ebadóalap költségvetésében úgy a szükségleti, mint a fedezeti részen a közegész­ségügyi célt szolgáló tételeket külön kell fel­tüntetni, vagyis a költségvetést két külön feje­zetre kell osztani. A fejezetenkénti elkülönítést a könyvelésnél is meg kell tartani és az ebadó­ból befolyó jövedelmet mindig a szabályrende­letben megállapított megosztási kulcs szerint kell a két fejezet között elkönyvelni. Az év végén mutatkozó és közegészségügyi célt szol­gáló maradványt pedig a következő költség­­vetésben fedezetként kell előirányozni. A feje­zetek között hitelátruházásnak helye nincs. (3) Az ebadóalap költségvetését évenként október 15-éig, a zárszámadást pedig május 15-éig kell a vonatkozó törvényhatósági bizott­sági véghatározatokkal együtt 3—3 példányban a földmivelésügyi miniszterhez felterjeszteni. Az ebadóalap költségvetését és zárszámadását a közegészségügyi célra felhasználható jövede­lemrészt illetően a földmivelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértően vizsgálja felül és hagyja jóvá. (4) Azokat a határozatokat, amelyek az eb­adóalapnak a költségvetésbe fel nem vett vagy ott közelebbről meg nem jelölt célra való igénybevételére vonatkoznak, csak kormány­­hatósági jóváhagyás után lehet végrehajtani. A jóváhagyás kérdésében az állategészségügyi célokat szolgáló jövedelemrészt illetően a föld­mivelésügyi miniszter, a közegészségügyi jöve­delem igénybevételére nézve pedig a belügy­miniszter határoz. (5) A 100.000/1932. F. M. számú rendelet 119. §-ának (10) bekezdése azzal egészül ki, hogy az ebadóalapnak közegészségügyi célra szolgáló jövedelemrésze terhére engedélyezett kölcsön folyósításához megkívánt előzetes en­gedély megadása kérdésében a földmivelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben dönt. (6) A 100.000/1932. F. M. számú rendelet 119. §-ának (12) bekezdésében megkívánt és az ebadó összegéről és annak felhasználásáról szóló jelentésben (zárszámadásban) a közegész­ségügyi célt szolgáló tételekre vonatkozó részt a földmivelésügyi miniszter a belügyminiszter­rel együtt vizsgálja felül. (7) Abban az esetben, ha a megyei város az állategészségügyi és közegészségügyi kiadások fedezéséről a saját háztartási költségvetésében gondoskodik, a vármegyei törvényhatóság az illető megyei város területén befolyó ebadó jövedelmet az említett kiadások fedezésére a megyei város részére átengedheti. II. Törvényhatósági jogú városokra vonatkozóan. (8) E rendelet 1. pontjának rendelkezéseit a törvényhatósági jogú városokra is alkalmazni kell. Egyébként a törvényhatósági jogú városok az eladó jövedelmet és az e jövedelem terhére teljesítendő kiadásokat a háztartási költség­­vetés keretében irányozzák elő. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe és az 1938. évi december hó 31-éig marad hatályban. Budapest, 1933. évi junius hó 27-én. A miniszter helyett : Dr. Mayer Károly s. k. állam­titil­ár. A m. kir. pénzügyminiszter 85.004. számú rendelete az 1933. évi 85.000. és 85.001. számú pénz­ügyminiszteri rendeletek hatálya alá tartozó áruk készletváltság kulcsainak megállapítása tárgyában. (1) Az 1933. évi 85.000. számú pénzügy­­miniszteri rendelettel­­megjelent a Budapesti Közlöny 1933. évi 134. számának melléklete­ként) adóváltság alá vont áruk után fizetendő készletváltság kulcsait az alábbiakban álla­­pitom meg : 1. A vámtarifa 192., 222., 226., 246., 348., 353. a) és 406. számai alá tartozó adóváltság alá vont vámmentes áruk készletváltságának kulcsát az 1933. évi 85.000. számú pénzügy­­miniszteri rendelet mellékletében az említett áruk behozatali forgalmára megállapított kul­csokkal egyező százalékban állapítom meg. 2. A vámtarifa 407., 679., 681., 940. és 942. jegyzet­számai alá tartozó műanyagáruk, továbbá a vámtarifa 948. száma alá tartozó áruk közül a műanyagból készült rudak, leme­zek és csövek, valamint a vámtarifa 950. szá­mának jegyzete alá tartozó áruk készletváltsá­gának kulcsa 12%. 3. Az 1933. évi 85.000. számú pénzügyminisz­teri rendelet 1. §-ában felsorolt egyéb olyan áruk után, amelyeknek belföldi forgalmára a rendelet mellékletében megállapított adóvált­ság kulcsa 15%, a készletváltságfizetésre köte­les kereskedők 8%-os, a készletváltságfizetésre köteles iparosok pedig 5%-os készletváltságot tartoznak fizetni az említett áruk igazolt be­szerzési ára után. Ha a készletváltságot nem a beszerzési, hanem a valószínű eladási ár alapján kell megállapítani, a készletváltság kulcsa kereskedőknél 7%, iparosoknál 4%. 4. Glatt-, fésű-, gomb- és fogkefe-, valamint ékszerutánzat-, díszműáru-, baba- és játékszer­­készítő, készletváltságfizetésre köteles ipari üze­mek kész árukészletük valószínű eladási ára után 7 % -os készletváltságot tartoznak fizetni. 5. A vámtarifa 910. száma alá tartozó zon­gora, pianinó és harmonium készítésével fog­lalkozó iparosok a raktárukon levő kész zon­gora, pianinó és harmonium valószínű eladási ára után 2%-os készletváltságot, az említett áruknak raktárukon levő vas-, fém-, gyöngy­ház-, vagy egyéb adóváltság alá vont termé­szetes és műanyag alkotórészei után pedig az igazolt beszerzési ár alapján 5%-os, a való­színű eladási ár alapján 4%-os készletváltsá­got tartoznak fizetni. Kereskedők az üzletük­ben tároló kész zongora, pianinó és harmó­nium, továbbá személyszállító automobil, mo­torkerékpár és oldalkocsi után készletváltságot fizetni nem tartoznak. 6. A vámtarifa 962., 963. és 964. száma alá tartozó, az üveg-, bőr-, textil- és kaucsukáruk forgalmi adóváltságáról szóló rendeletekkel már korábban adóváltság alá vont áruk kivé­telével az 1933. évi 85.000. számú pénzügy­­miniszteri rendelet 1. §-ban felsorolt — az előző 1—5. pontok rendelkezése alá nem eső — áruknak készletváltságkulcsa az igazolt be­szerzési ár után 4%, illetve a valószínű eladási ár után 3%. (2) A vámtarifa 684. b) száma alá tartozó világítási üvegáruk után, amelyeknek adóvált­­ságkulcsát legutóbb az 1933. évi 85.001. számú pénzügyminiszteri rendelet (megjelent a Buda­pesti­ Közlöny 1933. évi 134. számában) állapí­totta meg, az igazolt beszerzési ár alapján 9%, a valószínű eladási ár alapján pedig 10% kész­letváltságot kell fizetni. (3) A bizományosnak átadott áruk után a készletváltságot a megbízó köteles megfizetni. A bizományosnak az 1933. évi 85.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 31. §-ának (2) be­kezdésében foglalt rendelkezés alapján tett írás­beli bejelentését a forgalmi adóhivatal a meg­bízó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes forgalmi adóhivatalhoz köteles megküldeni. Ha a megbízó az 1933. évi 85.000. számú pénz­ügyminiszteri rendelet 4. §. (1) és (2) bekezdé­sének rendelkezése szerint adóváltságfizetésre köteles iparű­ző, vagy az említett rendelet 8. §-ának rendelkezése alá eső kereskedő, készlet­váltságot a bizományosnak átadott áruk után sem tartozik fizetni, hanem a bizományosa ál­tal elért eladási ár után köteles annak idején a megfelelő összegű adóváltságot megfizetni. (4) Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1933. évi junius hó 28-án. A miniszter helyett : Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 85.912/1933. szá­m remlelete az újabb árulajstrom-módositás, valamint a vám­tarifához kiadott magyarázatokban eszközlendő módosítások közzététele tárgyában. a) Árulajstrom-módositás. A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. keres­kedelemügyi miniszterrel egyetértőleg az 1924. évi XXI. t.-c. mellékletét képező vámtarifához készített árulajstromon a következő módosítást rendelte el : 602. sz. A 348. t. sz.-hoz fűződő árulajstrom-szöveg­­ből törlendők „falappagyanta, pedofilgyanta“ szavak. Ehhez képest a 348. t. sz.-hoz fűzött Meg­jegyzések 1. pontjának (5) bekezdésében a „jalappagyanta , pedofilgyanta szavak tör­lendők. Egyúttal a 456. t. sz.-hoz fűzött Meg­jegyzések 1. pontjának új (4) bekezdése gya­nánt felveendő a következő szöveg : „(4) E tarifaszám szerint kell kezelni a fa­­lappa-, pedofil-, guajacgyantát és más, növény­részekből alkohollal, aetherrel és efélékkel való kivonás és az oldószer elpárologtatása vagy az oldott anyag kicsapása által előállított hasonló gyantaszerű készítményeket.“ b) Módosítások a magyarázatokban. A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. keres­kedelemügyi miniszterrel egyetértőleg az 1924. évi XXI. t.-c. mellékletét képező vámtarifához kiadott magyarázatokban az alábbi módosítá­sok keresztülvezetését rendelte el : A. ) A 207. t. sz.-hoz tartozó Megjegyzések 3. pontja (3) bekezdésének végére a következő szöveget kell felvenni : „Ezek a rendelkezések megfelelően alkal­mazhatók fonódák javára is, melyek a fent körülírt árut közvetlenül feldolgozzák.“ B. ) A 227. 1. sz.-hoz fűzött Megjegyzések 2. pontjának végére felveendő a következő szö­veg : „Belföldi folyóiratok és napilapok külföldön eladatlan, visszahozatalra kerülő példányai, illetőleg fejrészei (remittendák) nem tekinten­dők makulatúrapapirosnak, miért is azokat a 227. b) t. sz. szerint vámmentesen kell kezelni.“ C. ) A 310. t. sz.-hoz fűzött Megjegyzések 1. pontja (2) bekezdésében a „Nyers krezolként“ szavakkal kezdődő szöveg a bekezdés végéig törlendő, helyette a következő szöveg veendő fel : „Az egységes összetételt mutató krezolokat tisztítottakként kell kezelni.“ D. ) A 350. t. sz.-hoz tartozó Megjegyzés (2) be­kezdésében a zárójeles szöveg után beikta­tandó „valamint a gyökérterpentinolajat is.“ E. ) A 361. t. sz.-hoz fűzött Megjegyzések (3) be­kezdésének végére „(Kittfett) stb.“ szavak közé felveendő az „ásványolaj nélkül készült gép­­zsír“ szövegrész. Egyúttal a 374. 1. sz.-hoz tar­tozó Megjegyzések 1. pontja (3) bekezdésében a („szirkenőcs“) szó után felveendő „gépzsír“ szó. BUDAPESTI KÖZLÖNY 3

Next