Budapesti Közlöny, 1934. április (68. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
Budapest, 1934. Vasárnap, április I Szerkesztőség : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 60 4 53. Kiadóhivatal : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 60 - 64. Kiadóhivatali kirendeltség: Budapest, V., Szalay-utca 16—14. sz. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések dija, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 ar., minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 ar. f. Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási dija félhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 ar. f. Ezek a díjak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban megjelenő kivonatokért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak. Budapesti Közlöny. Hatóságoknak havonkint . . . 1 ar.P 281. „ negyedévenkint . 3 „ 84 „ Magánosoknak havonkint ... 3 „ 20 „ „ negyedévenkint. 9 „ 60 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.kint — 16 „ Hivatalos Értesítő. Havonkint............................4 ar. P 80 f. Negyedévenkint....................14 „ 40 „ Számonkint........................ — 20 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a m. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 20 al. pengő. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére Petényi János rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, a washingtoni magyar királyi követség vezetőjét a Cuba Köztársaságban való képviselettel követi minőségben megbízom. Kelt Budapesten, 1934. évi március hó 24. napján. Horthy s. k. Kánya Kálmán s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy a pécsi magyar királyi Erzsébet tudományegyetem az evangélikus hittudományi kar fennállásának tíz éves évfordulója alkalmából Bancsó Antalt, a volt soproni evangélikus theologiai akadémia nyugalmazott tanárát és igazgatóját, Csüresz Sándor debreceni magyar királyi Tisza István tudományegyetemi nyilvános rendes tanárt, Kiss Istvánt, a dunáninneni ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület püspökét, Mayer Endrét, a volt eperjesi evangélikus theologiai akadémia nyugalmazott tanárát és dékánját, Pröhle Henrik pozsonyi lelkészt, a volt pozsonyi evangélikus theologiai akadémia tanárát és D. dr. Stange Károly göttingai egyetemi tanárt a protestáns egyházi közélet és tudományosság terén szerzett kiváló érdemeik elismeréséül theologiai tiszteletbeli doktorrá avassa és részükre a tiszteletbeli doktori oklevelet kiszolgáltassa. Kelt Budapesten, 1934. évi március hó 27. napján. Horthy s. k. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. Am. kir. kereskedelemügyi miniszter az 1934—1936. évekre újjáalakított Mérnöki Tanács elnökévé — a Tanács jelölése alapján — Schilling Zoltánt, a 111. kir. szabadalmi bíróság elnökét, gépészmérnököt, a Mérnöki Tanács tagját, a Tanács alelnökeivé pedig Biró Zoltán ny. miniszteri tanácsost, erdőmérnököt, a Mérnöki Tanács tagját és Schulek János műépítészt, országos középítési tanácsost, építészmérnököt, a Mérnöki Tanács tagját az 1923: XVII. t.-c. 27. §-a alapján a Tanács működése tartamára kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 99.128. 1933. II. 3. számú rendeletével az Országos Magyar Kertészeti Egyesület mellett megszervezte a Magyar Kertészeti Növényfajtaujdonságokat Elbíráló Országos Bizottságot, melynek feladata lesz a kertészeti növényfajtaujdonságok értékének megállapítása és azoknak abból a szempontból való elbírálása, hogy minden tekintetben alkalmasak-e a közforgalomba való bevezetésére. A bizottság elnökévé Mohácsy Mátyás m. kir. gazdasági tanácsost, a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet igazgatóját, alelnökévé pedig Varga Márton székesfővárosi kertészképző iskolai igazgatót nevezte ki. A m. kir. belügyminiszter 177.043/1934. B. M. VIII. számú körrendelete az elemi károk (tűz, jég) esetén külcstinos segélynyújtást vállaló alakulatok és egyesületek működése tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Számos községben a lakosok egy-egy csoportja megállapodást, szerződést kötött abból a célból, hogy az egyes szerződőknél tűz- vagy jégkár esetén az előállott kár a szerződő felek között közvetlenül, kölcsönösen feloszlassák és így a károsult vesztesége legalább részben megtérüljön .... Ezekkel az alakulatokkal szemben az érdekelt szakminiszterekkel egyetértően arra az álláspontra kellett helyezkednem, hogy az ily alakulatok, amelyeknek alapszabályaik sincsenek, amennyiben tagjaik szerződésileg csupán arra kötelezik magukat, hogy kár (tűz, jég) esetén altruista alapon, biztosítási díj szedése nélkül, természetbeni szolgáltatásokkal kölcsönösen segélyezzék egymást, nem tekinthetők sem szövetkezeteknek, sem egyesületeknek, sem pedig az 1923 : VIII. t.-c. alapján a Biztosító Magánvállalatok m. kir. Állami Felügyelő Hatósága ellenőrzése alá tartozó magánvállalatoknak. Ennek megfelelően az ily keretekben működő alakulatok sem egyesületi, sem biztosítási szempontból nem esnek hatósági ellenőrzés alá, működésükhöz semmiféle engedély nem szükséges. * A tűz vagy egyéb kár esetén segély nyújtásával foglalkozó jótékonysági egyesületekre nézve hivatali elődömnek az ezekre vonatkozó 196.644/1929. és 118.343/1930. B. M. számi körrendeletét egyidejűleg való hatályon kívülhelyezése mellett, a m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértően a következőket közlöm tájékoztatás végett. Oly jótékonysági egyesületeknél, amelyek-,nél a tagok elemi kár esetén kölcsönösen segíteni akarják egymást, az alapszabályokban határozottan ki kell mondani, hogy ennek a segélyezésnek nincsen biztosítási jellege és a tagok teljes káruk megtérítésére nem számíthatnak ; továbbá, hogy csakis oly mértékben igényelhetnek segélyezést, amely mértékben az egyesület teljesítőképessége ezt megengedi. Nem számíthatnak ellenben a tagok segélyezésre különösen abban az esetben, ha az illető községet, amelyben a tagok laknak, a lakosság tömegét sújtó tűzkár, vagy egyéb ily arányú elemi kár éri, amelynek enyhítése egyébként az egyesület feladata volna. Minthogy a tagoknak juttatandó segélyezés nem biztosítás, az alapszabályokban nem lehet oly kifejezéseket használni (pld. biztosítási díj, összeg, stb.), amelyekből azt a téves következtetést lehetne levonni, hogy a tagok elemi kár ellen biztosítva vannak. Azt, hogy a tagok az egyesület teljesítőképességéhez mérten segélyezésre és nem biztosításra számíthatnak, a tagok által aláírandó belépési nyilatkozatokban külön is fel kell tüntetni. Az ily egyesületekre nézve egyébként a többi társadalmi egyesületekre érvényes jogszabályok kötelezők. Budapest, 1934. évi március hó 27-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. • in. kir. belügyminiszter. Egyes számai»a 10 fillér*. A m. kir. pénzügyminiszter 400/1934. P. M. számú rendelete az 1918 : XXII. törvénycikk rendelkezéseinek az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete alkalmazottaira és nyugdíjasaira alkalmazása tárgyában. A közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságait terhelő tartozások rendezéséről és hitelszükségleteiknek kielégítéséről szóló 1918: XXII. t.-c. 2- 11. és 12. §-aiban kapott felhatalmazás alapján az igazságügyminiszter úrral egyetértve a következőket rendelem : 1 §• Az 1927 : XXI. t.-c. 115. §-ának negyedik bekezdése, illetőleg 181. §-ának harmadik bekezdése értelmében, figyelemmel az 1928 : XL. t.-c. 101. §-ára, az 1918: XXII. törvénycikk rendelkezései kiterjednek : 1. az Országos Társadalombiztosító Intézetnek és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének azokra a tényleges szolgálatban álló és állami rendszerű fizetési osztályba tartozó tisztviselőire, továbbá kezelőire (kezelőnőire) és altisztjeire, akik a költségvetésben rendszeresített állást (alkalmazást) töltenek be, 2. az Országos Társadalombiztosító Intézetnek és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének mindazokra a nyugdíjasaira, akik az 1. pontban felsorolt minőségben voltak alkalmazva, 3. az Országos Munkásbiztosító Pénztár alkalmazottai megszűnt nyugdíjintézetének az 1. pontban felsoroltakkal egy tekintet alá eső azokra a nyugdíjasaira, akik ezidőszerint az Országos Társadalombiztosító Intézet vagy a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete terhére részesülnek nyugellátásban. A jelen rendelet 1. §-ának 1—3. pontja alá eső alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságaiból — az 1918 : XXII. t.-c. 8. §-ában külön megjelölt követeléseken felül — általában csak az 1927 : XXI. törvénycikk hatálybalépése (1928. január 1.) előtt keletkezett olyan