Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1940. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-05 / 3. szám értesítője

1940 január 5. — I. szám. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője A csapat, melyhez az ismert adatok szerint beosztot­ták : cs. és kir. 48. gy. e. A csapat, melynél utoljára szolgálatot teljesített : cs. és kir. 48. gy. e. Katonai rendfokozata : közlegény. Utolsó hadiposta száma ismeretlen. Eltűnésére vonatkozó adatok : Nagykanizsáról 1915. január 1-én ezredével az orosz harctérre ment, innen üzenetet küldött, levelet nem irt, a kárpáti harcokban fogságba került és 1919. év óta nem adott élet­jelt magáról. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hir­­detménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől szá­mított 60 nap alatt e bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Nagykanizsa, 1939. évi december hó 16. napján. A nagykanizsai kir. járásbíróság. ** 8 ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kideritett tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Gödöllő, 193­9. évi december hó 16. napján. A gödöllői királyi járásbíróság. 26 Holtnak nyilvánitás. 9260/1939. szám. Az egri királyi járásbíróság Uzelmann Bálintné Svei­er Katalin a'.debrői lakos részéről a 28.000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Uzelman Bálint, volt a'­debrői lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindítja. Az eltűnt neve Uzelmann Bálint, születési helye Aldebrő, születési ideje 1888. február hó 2., szüleinek neve: Uzelman Ferenc és neje néhai Obitcsek Julianna, aldebrői lakosok; házastársának neve Svei­er Katalin. Az eltűnt foglalkozása földmives, bevonulásának idő­pontja: 1911. augusztus hó 14., az a csapattest, melyhez bevonult: a 10. honvéd gyalogezred, legutoljára szolgált ugyanott, rendfokozata gyalogos. Az a hadiesemény, mely közben nyomaveszett, 1915. év május 9-én Orosz­­lengyelországban, Bobove város mellett haslövet kapott. Vagyona van Aldebrő és Kápolna községben. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, úgy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, hogy azt a bíróságnál 60 nap alatt jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kideritett tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Eger, 1939. évi szeptember hó 30. napján. Az egri királyi járásbíróság. 9735 Holtnaknyilvánitás. Pk. 5895/1939/2. szám. Az oros­házi kir. járásbíróság özv. Vigh Imréné Sarkadi Katalin csorvási (Újtelep 107. sz. a.) lakos részéről a 44200. 1925. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Vi Ág­h Imre volt csorvási lakos holtnak nyilvánulása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve : Vigh Imre. Születési helye és ideje : Szeghalom, 1874. év dec. 25. Szüleinek neve : Vigh József és Szívós Mária, elhaltak. Házastársának neve : özvegy Vigh Imréné Sarkadi Katalin. Lakik Csorváson. Utolsó lakhelye (tartózkodási helye) Csorvás. Az eltűnt foglalkozása : földmives. Az eltűnt bevonulásának időpontja : 1915. november hó 3. Az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották : debreceni honvéd gyalogezred. Az a csapattest, melynél utoljára szolgált , ugyanaz. Katonai rendfokozata : közlegény. Az a hadicselekmény, amely közben nyoma veszett : az olasz harctéren a vipachi kórházban állítólag 1917. év decemberében meghalt. A kir. járásbíróság ezért felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 69 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kideritett tények alap­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Orosháza, 1920. évi december hó 14. napján. Az orosházi kir. járásbíróság. ** 5 Holtnaknyivánitás. Pk. 14715/1939. szám. A gödöllői kir. járásbíróság Kalmár Jánosné részéről a 28.000/1919 I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kalmár János volt vérségi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve : Kalmár János, szül.­helye : Verseg, ideje : 1877. február 16., szüleinek neve : Kalmár János és Kis Magdolna, házastársának neve: Milos Mária, lakik Versegen, gyermekeinek neve : János, István és Erzsébet, laknak Versegen, az eltűnt foglalkozása föld­műves, utolsó rendes lakhelye? Verseg, ingatlan vagyona Verseg községben van, bevonulásának időpontja 1915. évi február hó 10. napja, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották : 312. számú honvéd gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot: 11. számú században, katonai rendfokozata honvéd, utolsó tábori postaszáma 253. volt, az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett ismeretlen, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok : 1916. évi június hó 2-án utolsó életjel, azóta róla hír nem érkezett. A kir. járásbíróság, felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodás helyé­ről, vagy eltűnésének egyéb körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse­­be, mert Holtnak nyilvánulás. P. 1891/1939. szám. Az ungvári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Pavlovics Miklósné ungvári lakos részéről az 1911:1. t.­cikk 733. §-ának 1. pontja alapján előterjesztett kérelem folytán az állí­tólag eltűnt Pavlovics Miklós volt ungvári lakos holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Tury István ügyvéd, ungvári lakost rendelte ki. Az eltűnt az 1893. évben, április hó 13-án született, szülei: Pavlovics András és Boluk Rozália, házastársa Horbács Julia, legutolsó ismert foglalkozása vasöntő. Felhívja a kir. törvényszék az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életben­létéről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek él­etbenléte meg­állapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított egy év­­letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Ungvár, 1939. évi december hó 4. napján. Az ungvári királyi törvényszék. 9728 Holtnak nyilvánitás. 13139/1939. szám. A bajai királyi járásbíróság Körmendi Mihályné szül. Schindler Rozália részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Schindler Ferenc, volt bajai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Schindler Ferenc, születési helye és ideje : Baja, 1889. junius hó 30., nőlsen. Szüleinek neve: néhai Schindler János és Bokányi Magdolna, laktak Baja. Ingatlan vagyona csekély értékben. Bevonulásának időpontja 1914. augusztus hónap. Az a csapattest, mely­­hez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották: a 23. honvéd gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot a 23. honvéd gyalogezred. Katonai rendfokozata honvéd. Utolsó tábori postaszáma isme­retlen. Az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, a szerb harctéren 1914. évi augusztus hó folyamán állítólag elesett. A kir. járásbíróság fel­hív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, úgy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetmény­nek a bíróságnál történt kifüggesztésé­től számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Baja, 1939. évi október hó 28. napján. A bajai királyi járásbíróság. 9734­ 5 Holtnaknyilvánitás. Pk. 16821/1939. szám. A háború­ban eltüntek holtnaknyilvánitása tárgyában az újpesti kir. járásbíróság vitéz Tiszaváry Kálmánná részéről a 28.000,1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Tichy István volt rákospalotai lakos holtnak nyilvánulása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve : Tichy István, születési helye és ideje : Újpest, 1894. április 15., szüleinek neve : Tichy József és Meszijárik Franciska, lakták : Rákospalota. Az el­tűnt foglalkozása : asztalossegéd, vallása : rk., utolsó lakhelye : Rákospalota, bevonulásának időpontja : 1914-ben a cs. és kir. 32-es gyalogezredhez, melyhez nevezettet eredetileg beosztották. Nevezett 1914. őszén orosz fogságba esett. Omszkból írta utolsó levelezőlapját 1914. évi karácsonyakor. Katonai rendfokozata : gyalogos. 1917-ben szökés köz­ben, mint orosz foglyot agyonlőtték Oroszországban. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről tudnak, vagy az eltűnésnek körülményéről, így külö­nösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a fenti határidőn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a hatóságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentsék be, mert ha a most meg­jelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kideritett tények alapján fog a holtnaknyil­vánítás kérdésében határozni. Újpest, 1939. november 20-án. Az újpesti kir. járásbíróság. 9736 Holtnaknyilvánitás. Pk. 14211/1939. szám. A kecs­keméti kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Antal Ilona budapesti (Bank­ utca 3. sz.) lakos kérelmére a 28.000/1919. I. M. sz. rendelet alap­ján az állítólag eltűnt Antal Gyula volt izsáki lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a mai napon megindította s az eltűnt ré­szére ügygondnokul dr. Hegedűs Ferenc ügyvéd, kecs­keméti lakost rendelte ki. A holtnak nyilvánitani kért Antal Gyula volt izsáki lakos Nagyvázsony községben született 1883. évi októ­ber hó 7 napján, törvénytelen származású, anyja, néhai Antal Mária, nős volt néhai Atkári Máriával, s házas­ságából egy gyermek született: Antal Ilona budapesti lakos. Antal Gyula volt izsáki lakos róm­. kath. vallású­, földmives foglalkozású s vagyona az Izsák községben fekvő 372 négyszögöl házhely-ingatlanból áll. Az Izsák község elöljárója által kiállított községi bizonyítvány­ból, valamint a becsatolt, s Pataki János izsáki lakossal felvett jegyzőkönyvből kitűnőleg a holtnak nyilvání­­tandó Antal Gyula volt izsáki lakos 1914-ben vonult be a világháború kitörésekor Izsák községből, a volt cs. és kir. 38. gyalogezredhez katonai szolgálatra, hosszú időn keresztül a szerb harctéren harcolt, résztvett a Labác környéki harcokban is 1915. évben. Az 1916. év január­jában látták utoljára a Fehértemplom körüli harcok­ban s bajtársai állítása szerint ottan elesett. Antal Gyula volt izsáki lakos, holtnak nyilvánitandó 1916. évi január hónapja óta életjelt magáról nem adott, s vissza sem tért. A bíróság ennélfogva felhívja a 28.000/1919. I. M. sz. rendelet 7. §-a értelmében az eltüntet­és mindazokat, akik az eltűnt életbenlétéről, haláláról, vagy eltűnésé­nek körülményeiről, különösen arról, hogy 1916. évi január hó 31-ike után még életben volt — tudomással bírnak, ezt a tudomásukat a jelen hirdetménynek a bíróságnál 1939. évi december hó 5. napján történt ki­függesztésétől számitott 60 nap alatt alálirt bíróságnál, vagy az ügygondnoknál szóbelileg, vagy írásban jelent­sék be, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, melyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Kecskemét, 1939. évi november hó 30. nap­ján. A kecskeméti kir. járásbíróság. 9695 Holtnaknyilvánitás. Pk. 13382/1939. szám. A bajai kir. járásbíróság Krisztináim András vaskuti lakos részéről a 28.00071919. I. M. számú rendelet alapján előterjesz­tett kérelem folytán az állítólag eltűnt Krisztmann Gábor, volt vaskuti lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Krisztmann Gábor, születési helye és ideje: Vaskút, 1878. március hó 22., szüleinek neve: Krisztmann János és Gruber Julianna, laktak Vaskút­on. Házastársának neve: Schmidt Marianna, lakik: Vaskút községben. Gyermekeinek neve: Gábor és Antal, laknak Vaskuton. Ingó vagyona nincs. Ingatlan vagyona 15.100 pengő értékben. Bevonulásának időpontja 1914. évi augusztus hó. Az a csapattest, melyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a 30. honvéd gyalogezred.

Next