Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1940. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-02 / 26. szám értesítője

1940 február 2. — 20. szám. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 4. az idézett rendelet 20. §-ának 1. pontja értelmé­ben Bércfa, Málnás és Patakvereje, valamint az Atrásza nevű dűlők teljes egészükben, mint egységes gazdasági területek, továbbá a Domb dűlő, Kovácsvölgy, Borásza, Hosszak és Szurdokalj nevű dűlőkben fekvő belsősé­gek, mint a községi belsőségekkel összefüggő bekerített külbirtokok és a hozzájuk tartozó udvaroknak és ker­teknek az új út- és árokhálózat által nem érintett és kicserélés alá nem eső részei ; 5. ugyanezen rendeletszakasz 2. pontja értelmében Boknásza és Kajtásza nevű dűlő teljes egészben, mint nagyrészt szőlő, gyümölcsös és fás terület ; 6. ugyanezen rendeletszakasz 3. pontja értelmében a Kovács testvérek hengermalma és a hozzátartozó terü­letnek az új út- és árokhálózat által nem érintett és kicserélés alá nem eső részei ; 7. a fe­lidézett rendelet 21. §-a alapján kizára­tott a tagosítási eljárásból a bükkszenterzsébeti volt úrbéres birtokosság Belsőrét nevű dűlőben elterülő közös legelő­jének az új út- és árokhálózat, dűlőbeosztás és határ­­kiigazítás által nem érintett és kicserélés alá nem eső része. Az idegen községbeli lakosok illetményeinek levonása után a tagosítási eljárásba bevonható összterületnek, — amennyiben az érdekeltség nagyobb százalékban nem állapodnék meg, — legalább 5%-a a meglévő közös legelő kiegészítésére fordítandó. Ennélfogva a kir. törvényszék a tagosítást a 34700. 1935. I. M. sz. rendelet 59. §-a értelmében el fogja rendelni, ha azoknak a birtoka, akik a tagosítást kíván­ják, a község tagosítandó területének egynegyed részét teszi. Az állami, a törvényhatósági és községi vagyont, a közalapítványi javakat, a közintézetek, az árvák és gondnokság alatt lévők birtokát, a tagosítást kivánó felek birtokához fogja szám­tani s a tárgyaláson meg nem jelent feleket ug­y fogja tekinteni, mint akik a tagosításba beleegyeznek. A kir. törvényszék figyelmezteti az érdekeltséget, hogy a 34700/1935. I. M. sz. rendelet 58. § ában foglalt ren­delkezéshez képest a fentebb ki­űzött tárgyaláson az eljáró bíró kérdésére nyilatkoznia kell arra nézve is, hogy a tagosítás jogerős megengedése es­tére a brtok­­rendező mérnök személyére nézve megál­apodott-e ? Ha az érdekeltség a b­itokrendező mérnök személyére nézve előterjesztést fog tenni, akkor a birtokrendező mérnök választása kérdésében is a szavazási labs­rom alapján az érdekelt feleket az eljáró bíró meghallgatja, a birtokrendező mérnök személyére vonatkozó szava­zást azonban csak akkor fogja jegyzőkönyvbe venni, ha a birtokrendező mérnököt a megengedhetőség kér­désében szavazó összes érdekeltek egyhangúlag válasz­tották meg, vagy amennyiben a szavazatok több bir­tokrendező mérnök között oszlanak meg, csak akkor, ha a legtöbb szavazatot nyert birtokrendező mérnökre szavazók birtokmennyisége a tagosítandó terület felét meghaladja. Eger, 1940. évi január hó 24. napján. Az egri kir. törvényszék. **109 Hirdetmény. 381/1940. kb. szám. A m. kir. Kereske­delem- és Közlekedésügyi Miniszter ur 92.331/1939. XI. sz­em határozásával a M. kir. Kincstár részére, a fűzfő— litéri út és fűzfő—gyártelepi bekötőút, Kádárta, Litér, Királyszentistván és Vörösberény községeken átvonuló szakaszának kiépítéséhez szükséges és a vonatkozó kisajátítási összeírásban és tervrajzokban feltüntetett ingatlan területrészek megszerzésére, az 1881. évi XLI. t.-csikk 1. §-ának 1. pontja és az 5. §-a alapján ki­sajátítási jogot engedélyezett s a kisajátítás alá vont ingatlanokra a kisajátítási eljárásnak a kiv. t.-csikk 32. és következő §-a­ értelmében történő lefolytatását el­rendelte. Az ismertetett miniszteri elhatározásban foglalt ren­delkezésekhez képest a 7890/1930. M. E. számú rendelet 5. §-ának 3. bekezdése értelmében alakult bizottság a kisajátítási tervrajz és összeírás megállapítása, az érdekelt felek között esetleg létrehozható békés egyes­­ség előzetes megkísérlésére és az érdekelt felek részé­ről az 1881 : XLI. t.-cikk I. fejezete alapján esetleg emelt igények és észrevételek letárgyalása céljából a tárgyalást : 1. Kádárta községre Gyulafirátóton a községházainál, 1940. évi február hó 26-án délelőtt 9 órakor; 2. Vörös­­berényre az ottani községházán, 1940. évi február hó 26-án délután 3 órakor; 3. Királyszentistván községre Litér községházán, 1940. évi február hó 27-én délelőtt 9 órakor és 4. Litér községre a községházán, 1940. évi február hó 27-én délután 3 órakor kezdi meg. A kisajátítási tervrajz és összeírás, úgyszintén a hir­detmény egy-egy példánya a szokásos hirdelőhelyeken folyó évi február hó 5-től folyó évi február hó 20-ig bezárólag terjedő 15 nap alatt közszemlén lesz, ahol azokat a hivatalos órák ideje alatt bármelyik érdekelt­nek jogában áll megtekinteni. Ezt a hirdetményt a Budapesti Közlöny­hivatali lap­ban egy ízben közzétenni rendelem. Felhívom ezért a kisajátítási összeírásban felsorolt ingatlanok tulajdonosait, a telekkönyvi érdekelteket és mindazokat, akik ezen el­járásnál magukat bármely ok miatt érdekeltnek tekintik, hogy a kitűzött tárgyalási napon és helyen a bizottság előtt jelenjenek meg. Észrevételeiket akár szóban, akár írásban okvetlenül adják elő, mert a bizottság az 1881. évi XLI. t.­cikk 34. §-a értelmében a kisajátítási terv felett akkor is határozni fog, ha az érdekeltek közül senki sem jelenik meg. Veszprém, 1940. évi január hó 25. napján. Veszprém vármegye közigazgatási bizottságának ki­sajátítási albizottsága. *20238 tett kérelem folytán az állítólag eltűnt Ambrus Sándor földműves, volt szentpéterszegi lakos hoznak nyilvánítása iránt az eljárásit a mai napon megindította és az el­tűnt részére ügygondnokul dr. Grósz Zoltán debreceni ügyvédet rendelt ki. Felhívja a kir. törvényszék az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életben­­létéről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte meg­állapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított egy év letelte után bíróilag holtnak fogja nyilvánítani. Debrecen, 1940. évi január hó 22. napján. A debreceni kir. törvényszék. **95 Holtnak nyilvánítás. Pk. 9784/14., 1939. szám. A bereg­szászi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Gerendási Adolfné szül. Rothfeld Margit részéről előterjesztett boltnak nyilvánítási kérelem folytán a 28.000/1919. I. M számú rendelet alapján az eljárást megindította és Rothfeld Sámuel állítólag eltűnt részére ügygondnokul dr. Kubovich Géza beregszászi ügyvédet kirendeli. Az eltűnt adatai a következők : Neve, vallása, foglalkozása : Rothfeld Sámuel izr. földmives. Születési helye és ideje : Asztély 1870. októ­ber 21. Utolsó lakhelye, illetőségi helye : Asztély. Szü­leinek neve és lakhelye : Rothfeld Emánuel Asztély és Weinberger Katalin. Házastársának neve és lakhelye : Weisz Ida Nyirparosznya. Házasságából 3 gyermek szü­letett : Margit, Jenő, Béla. Ingatlan vagyona maradt Asztély községben. Az eltűnt eltűnése előtt katonai szol­gálatot teljesített. Bevonult 1914. évi mozgósításkor a 11. h. gy.­ezredbe, szolgálatot teljesített ugyanott 3. zászlóalj 12. századnál mint közkatona. A hadiesemények megjelölése, ahol nyomaveszett , az orosz csatatéren Bucsecs község környékén vívott har­cokban 1915. VI. 16—30. közti időben nyomaveszett. A honvédelmi minisztérium nyilvántartási osztálya szerint 1915. évi június hó 16—30. közötti időben eltűnt. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, vagy eltűné­sének körülményeiről, vag­y a holtnaknyilvánítás szem­pontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen ha arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetmény­ben jelzett határidőponton túl még életben volt, azt a beregszászi kir. járásbíróságnál a hirdetménynek a ki­hirdetési táblán kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be. Egyben jelen hirdetményt kérelmezőnek azzal adja ki, hogy azt a Budapesti Közlönyben (L. Nándor­ tér 1. szám) azonnal tétesse közzé és a közzétételt igazoló lappéldányt 15 nap alatt csatolja. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érke­zik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Bereg­szász, 1940. évi január hó 8. napján. A beregszászi kir. járásbíróság. 875 Holtnaknyilvánitás. 3161/1939. szám. A dombóvári kir. járásbíróság dr. Vajda Zsigmond dombóvári ügy­véd által képviselt Bodó Andrásné, Horváth Sándorné dombóvári lakosok részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állító­lag eltűnt Govnik József volt sür­vény pusztai lakos holt­­nak nyilvánulása iránt az eljárást megindítja és az eltűnt részére ügygondnok kirendelését, minthogy az arány­talan költséget okozna, mellőzi. Az eltűnt neve : Govnik József; születési helye So­­mogyszil ; születési ideje 1894. július 21. ; szüleinek neve néhai Govnik Ignác és néhai Csutorás Katalin ; nőtlen ; az eltűnt foglalkozása mezőgazdasági cseléd ; utolsó lak­helye Sülvénypuszta ; vagyona ingatlan ; illetőség Dombóvár község ; bevonulásának ideje 1914. év októ­ber havában ; az a csapattest ahova bevonult : a volt cs. és kir. 44. gyalogezred ; katonai rendfokozata gyalo­gos ; utolsó tábori postaszáma 90. ; az az esemény, amely közben nyoma veszett , 1915. májusában eltűnt az orosz harctéren, bajtársai értesítése szerint megsebesült, sebébe belehalt. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halá­lának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmények­ről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be. Amennyiben az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezne, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Dombóvár, 1939. évi december hó 21. napján.­­ dombóvári kir. járásbíróság. 879 Holtnaknyilvánitás. Pk. 19837/2. 1939. sz. A nyíregy­házi kir. járásbíróság ifj. Zajácz Józsefné részéről el­terjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt ifj. Zajácz József volt nyíregyházi lakos hoznak nyilvánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygond­nok kirendelését mellőzte. Az eltűnt neve : ifj. Zajácz József ; születési helye Nyíregyháza ; születési ideje 1887. július 30. ; szüleinek neve Zajácz József és Bencs Julianna ; házastársának neve Gergely Erzsébet, lakik Nyíregyházán ; az eltűnt foglalkozása napszámos ; utolsó lakhelye Nyíregyháza ; katonai szolgálatot teljesített a m. kir. 11. honvéd gya­logezredben ; katonai rendfokozata gyalogos; utolsó tábori postaszáma ismeretlen. Eltűnésének körülményei : 1915. május 11. napján Jászberényből az orosz frontra ment ki és azóta magá­tól élet­jelt nem adott.­­ A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményeiről, úgy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 69 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1939. évi október hó 5. napján. A nyíregyházi kir. já­rásbíróság. **94 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2748/2. 1939. szám. A sárvári királyi járásbíróság Szabó Jánosné szül. Kopácsi Anna pecöli lakos részéről a 28.000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag el­tűnt Szabó János, volt pecöli lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Szabó János, születési helye Vép, születési ideje 1877. évi december hó 29. napja, szülei­nek neve Szabó Károly és Horváth Mária. Utolsó lak­helye és illetőségi helye Vép. Bevonult 1914. évi június hó 29-én. Az a csapattest, melynél utoljára szolgált: a 39. tüzérezred, Varasc. Azon hadiesemény, mely közben nyomaveszett, 1914. október 28-án, 38. tábori postaszám alatt a szerb harctérről írt, azóta életjelt nem adott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesz­tésétől számított 60 nap alatt jelentse be, mert ha a most jelzett időpontig bejelentés nem érkezik, a bíró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Sárvár, 1939. évi december hó 25. napján. A sárvári kir. járásbíróság. 906 Holtnaknyilvánitás. Pk. 165/1940. szám. A körmendi kir. jbiróság Kapui Lajos nemesrempehollósi földmives részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kapui Kálmán volt nemesholl­ósi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügy­gondnokot nem rendel ki. Az eltűnt neve Kapui Kálmán, születési helye Nemes­hollós, születési ideje 1894. március 25., szüleinek neve néhai Kapui Lajos és néhai Hajós Ilona, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó rendes lakhelye Nemeshollós, ingatlan vagyona 2 hold és M házrész, bevonulásának időpontja 1915. évben, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, a volt m. kir. 309. gyalogezred, katonai rendfokozata közvitéz, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, 1916. július 4-ike és 7-ike közötti lucki visszavonulás, eltűnésére vonatkozó egyéb adat nincs. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdeménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Érdekelt kiskorú Bánitai Irén budapesti (V. kerület, Nádor­ utca 17. szám, II. emelet 9. ajtószám) lakos. Körmend, 1940. évi január hó 18. napján. A körmendi kir. járásbíróság. 911 Holtnaknyilvánitás. Pk. 106/1940. szám. A nagyatádi kir. járásbíróság Vincze Istvánná szül. Rezsonya Mária részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Vincze István somogyszobi volt lakos hoznak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve : Vincze István ; születési helye So­­mogyszob; születési ideje 1890. április 16. ; vallása r. kath.; szüleinek neve Vincze János és Gelencsér Anna, laknak Felsősegesd-bogátpuszta ; házastársának neve Rezsonya Mária, lakik Görgetegen ; gyermekének neve Vincze István, lakik Budapesten, (Csengery­ u. 72.) ; az eltűnt foglalkozása uradalmi cseléd ; utolsó lakhelye, tartózkodási helye Somogyszob ; vagyontalan ; bevonu­lásának időpontja 1914. július hó ; az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották és amelynél utoljára teljesített szolgála­t volt cs. és kir. 44. gyalogezred ; katonai rendfokozata póttartalékos tizedes ; az eltűntre vonatkozó egyéb adatok : a m. kir. honvédelmi minisztérium 3.367/1939. Hg. számú értesí­tése szerint 1915. április 8—10. közötti időben hadifog­ságba jutott és Bjelorjezkbe (Orenburg kormányzóság) internál­tatott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, ig­y különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetmény­nek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időponti bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kidejtett tények alapján fog a holtnak­­nyilvánítás kérdésében határozni. Nagyatád, 1940. évi január hó 10. napján. A nagyatádi kir. járásbíróság. **Sfi Holtnaknyilvánítások. Holtnaknyilvánitás. P. 258/1940. szám. A debreceni kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Ambrus Sándor ügynök, debreceni (Pereces­ u. 20.) lakos részéről az 1911: L­L-Cjt 733. §-ának 2. pontja alapján előterjesz­­ t

Next