Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1940. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-02 / 26. szám értesítője
1940 február 2. — 20. szám. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 4. az idézett rendelet 20. §-ának 1. pontja értelmében Bércfa, Málnás és Patakvereje, valamint az Atrásza nevű dűlők teljes egészükben, mint egységes gazdasági területek, továbbá a Domb dűlő, Kovácsvölgy, Borásza, Hosszak és Szurdokalj nevű dűlőkben fekvő belsőségek, mint a községi belsőségekkel összefüggő bekerített külbirtokok és a hozzájuk tartozó udvaroknak és kerteknek az új út- és árokhálózat által nem érintett és kicserélés alá nem eső részei ; 5. ugyanezen rendeletszakasz 2. pontja értelmében Boknásza és Kajtásza nevű dűlő teljes egészben, mint nagyrészt szőlő, gyümölcsös és fás terület ; 6. ugyanezen rendeletszakasz 3. pontja értelmében a Kovács testvérek hengermalma és a hozzátartozó területnek az új út- és árokhálózat által nem érintett és kicserélés alá nem eső részei ; 7. a felidézett rendelet 21. §-a alapján kizáratott a tagosítási eljárásból a bükkszenterzsébeti volt úrbéres birtokosság Belsőrét nevű dűlőben elterülő közös legelőjének az új út- és árokhálózat, dűlőbeosztás és határkiigazítás által nem érintett és kicserélés alá nem eső része. Az idegen községbeli lakosok illetményeinek levonása után a tagosítási eljárásba bevonható összterületnek, — amennyiben az érdekeltség nagyobb százalékban nem állapodnék meg, — legalább 5%-a a meglévő közös legelő kiegészítésére fordítandó. Ennélfogva a kir. törvényszék a tagosítást a 34700. 1935. I. M. sz. rendelet 59. §-a értelmében el fogja rendelni, ha azoknak a birtoka, akik a tagosítást kívánják, a község tagosítandó területének egynegyed részét teszi. Az állami, a törvényhatósági és községi vagyont, a közalapítványi javakat, a közintézetek, az árvák és gondnokság alatt lévők birtokát, a tagosítást kivánó felek birtokához fogja számtani s a tárgyaláson meg nem jelent feleket ugy fogja tekinteni, mint akik a tagosításba beleegyeznek. A kir. törvényszék figyelmezteti az érdekeltséget, hogy a 34700/1935. I. M. sz. rendelet 58. § ában foglalt rendelkezéshez képest a fentebb kiűzött tárgyaláson az eljáró bíró kérdésére nyilatkoznia kell arra nézve is, hogy a tagosítás jogerős megengedése estére a brtokrendező mérnök személyére nézve megálapodott-e ? Ha az érdekeltség a bitokrendező mérnök személyére nézve előterjesztést fog tenni, akkor a birtokrendező mérnök választása kérdésében is a szavazási labsrom alapján az érdekelt feleket az eljáró bíró meghallgatja, a birtokrendező mérnök személyére vonatkozó szavazást azonban csak akkor fogja jegyzőkönyvbe venni, ha a birtokrendező mérnököt a megengedhetőség kérdésében szavazó összes érdekeltek egyhangúlag választották meg, vagy amennyiben a szavazatok több birtokrendező mérnök között oszlanak meg, csak akkor, ha a legtöbb szavazatot nyert birtokrendező mérnökre szavazók birtokmennyisége a tagosítandó terület felét meghaladja. Eger, 1940. évi január hó 24. napján. Az egri kir. törvényszék. **109 Hirdetmény. 381/1940. kb. szám. A m. kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszter ur 92.331/1939. XI. szem határozásával a M. kir. Kincstár részére, a fűzfő— litéri út és fűzfő—gyártelepi bekötőút, Kádárta, Litér, Királyszentistván és Vörösberény községeken átvonuló szakaszának kiépítéséhez szükséges és a vonatkozó kisajátítási összeírásban és tervrajzokban feltüntetett ingatlan területrészek megszerzésére, az 1881. évi XLI. t.-csikk 1. §-ának 1. pontja és az 5. §-a alapján kisajátítási jogot engedélyezett s a kisajátítás alá vont ingatlanokra a kisajátítási eljárásnak a kiv. t.-csikk 32. és következő §-a értelmében történő lefolytatását elrendelte. Az ismertetett miniszteri elhatározásban foglalt rendelkezésekhez képest a 7890/1930. M. E. számú rendelet 5. §-ának 3. bekezdése értelmében alakult bizottság a kisajátítási tervrajz és összeírás megállapítása, az érdekelt felek között esetleg létrehozható békés egyesség előzetes megkísérlésére és az érdekelt felek részéről az 1881 : XLI. t.-cikk I. fejezete alapján esetleg emelt igények és észrevételek letárgyalása céljából a tárgyalást : 1. Kádárta községre Gyulafirátóton a községházainál, 1940. évi február hó 26-án délelőtt 9 órakor; 2. Vörösberényre az ottani községházán, 1940. évi február hó 26-án délután 3 órakor; 3. Királyszentistván községre Litér községházán, 1940. évi február hó 27-én délelőtt 9 órakor és 4. Litér községre a községházán, 1940. évi február hó 27-én délután 3 órakor kezdi meg. A kisajátítási tervrajz és összeírás, úgyszintén a hirdetmény egy-egy példánya a szokásos hirdelőhelyeken folyó évi február hó 5-től folyó évi február hó 20-ig bezárólag terjedő 15 nap alatt közszemlén lesz, ahol azokat a hivatalos órák ideje alatt bármelyik érdekeltnek jogában áll megtekinteni. Ezt a hirdetményt a Budapesti Közlönyhivatali lapban egy ízben közzétenni rendelem. Felhívom ezért a kisajátítási összeírásban felsorolt ingatlanok tulajdonosait, a telekkönyvi érdekelteket és mindazokat, akik ezen eljárásnál magukat bármely ok miatt érdekeltnek tekintik, hogy a kitűzött tárgyalási napon és helyen a bizottság előtt jelenjenek meg. Észrevételeiket akár szóban, akár írásban okvetlenül adják elő, mert a bizottság az 1881. évi XLI. t.cikk 34. §-a értelmében a kisajátítási terv felett akkor is határozni fog, ha az érdekeltek közül senki sem jelenik meg. Veszprém, 1940. évi január hó 25. napján. Veszprém vármegye közigazgatási bizottságának kisajátítási albizottsága. *20238 tett kérelem folytán az állítólag eltűnt Ambrus Sándor földműves, volt szentpéterszegi lakos hoznak nyilvánítása iránt az eljárásit a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Grósz Zoltán debreceni ügyvédet rendelt ki. Felhívja a kir. törvényszék az eltüntetés mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított egy év letelte után bíróilag holtnak fogja nyilvánítani. Debrecen, 1940. évi január hó 22. napján. A debreceni kir. törvényszék. **95 Holtnak nyilvánítás. Pk. 9784/14., 1939. szám. A beregszászi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Gerendási Adolfné szül. Rothfeld Margit részéről előterjesztett boltnak nyilvánítási kérelem folytán a 28.000/1919. I. M számú rendelet alapján az eljárást megindította és Rothfeld Sámuel állítólag eltűnt részére ügygondnokul dr. Kubovich Géza beregszászi ügyvédet kirendeli. Az eltűnt adatai a következők : Neve, vallása, foglalkozása : Rothfeld Sámuel izr. földmives. Születési helye és ideje : Asztély 1870. október 21. Utolsó lakhelye, illetőségi helye : Asztély. Szüleinek neve és lakhelye : Rothfeld Emánuel Asztély és Weinberger Katalin. Házastársának neve és lakhelye : Weisz Ida Nyirparosznya. Házasságából 3 gyermek született : Margit, Jenő, Béla. Ingatlan vagyona maradt Asztély községben. Az eltűnt eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített. Bevonult 1914. évi mozgósításkor a 11. h. gy.ezredbe, szolgálatot teljesített ugyanott 3. zászlóalj 12. századnál mint közkatona. A hadiesemények megjelölése, ahol nyomaveszett , az orosz csatatéren Bucsecs község környékén vívott harcokban 1915. VI. 16—30. közti időben nyomaveszett. A honvédelmi minisztérium nyilvántartási osztálya szerint 1915. évi június hó 16—30. közötti időben eltűnt. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen ha arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett határidőponton túl még életben volt, azt a beregszászi kir. járásbíróságnál a hirdetménynek a kihirdetési táblán kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be. Egyben jelen hirdetményt kérelmezőnek azzal adja ki, hogy azt a Budapesti Közlönyben (L. Nándor tér 1. szám) azonnal tétesse közzé és a közzétételt igazoló lappéldányt 15 nap alatt csatolja. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Beregszász, 1940. évi január hó 8. napján. A beregszászi kir. járásbíróság. 875 Holtnaknyilvánitás. 3161/1939. szám. A dombóvári kir. járásbíróság dr. Vajda Zsigmond dombóvári ügyvéd által képviselt Bodó Andrásné, Horváth Sándorné dombóvári lakosok részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Govnik József volt sürvény pusztai lakos holtnak nyilvánulása iránt az eljárást megindítja és az eltűnt részére ügygondnok kirendelését, minthogy az aránytalan költséget okozna, mellőzi. Az eltűnt neve : Govnik József; születési helye Somogyszil ; születési ideje 1894. július 21. ; szüleinek neve néhai Govnik Ignác és néhai Csutorás Katalin ; nőtlen ; az eltűnt foglalkozása mezőgazdasági cseléd ; utolsó lakhelye Sülvénypuszta ; vagyona ingatlan ; illetőség Dombóvár község ; bevonulásának ideje 1914. év október havában ; az a csapattest ahova bevonult : a volt cs. és kir. 44. gyalogezred ; katonai rendfokozata gyalogos ; utolsó tábori postaszáma 90. ; az az esemény, amely közben nyoma veszett , 1915. májusában eltűnt az orosz harctéren, bajtársai értesítése szerint megsebesült, sebébe belehalt. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be. Amennyiben az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezne, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Dombóvár, 1939. évi december hó 21. napján. dombóvári kir. járásbíróság. 879 Holtnaknyilvánitás. Pk. 19837/2. 1939. sz. A nyíregyházi kir. járásbíróság ifj. Zajácz Józsefné részéről elterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt ifj. Zajácz József volt nyíregyházi lakos hoznak nyilvánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnok kirendelését mellőzte. Az eltűnt neve : ifj. Zajácz József ; születési helye Nyíregyháza ; születési ideje 1887. július 30. ; szüleinek neve Zajácz József és Bencs Julianna ; házastársának neve Gergely Erzsébet, lakik Nyíregyházán ; az eltűnt foglalkozása napszámos ; utolsó lakhelye Nyíregyháza ; katonai szolgálatot teljesített a m. kir. 11. honvéd gyalogezredben ; katonai rendfokozata gyalogos; utolsó tábori postaszáma ismeretlen. Eltűnésének körülményei : 1915. május 11. napján Jászberényből az orosz frontra ment ki és azóta magától életjelt nem adott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményeiről, úgy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 69 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1939. évi október hó 5. napján. A nyíregyházi kir. járásbíróság. **94 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2748/2. 1939. szám. A sárvári királyi járásbíróság Szabó Jánosné szül. Kopácsi Anna pecöli lakos részéről a 28.000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Szabó János, volt pecöli lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Szabó János, születési helye Vép, születési ideje 1877. évi december hó 29. napja, szüleinek neve Szabó Károly és Horváth Mária. Utolsó lakhelye és illetőségi helye Vép. Bevonult 1914. évi június hó 29-én. Az a csapattest, melynél utoljára szolgált: a 39. tüzérezred, Varasc. Azon hadiesemény, mely közben nyomaveszett, 1914. október 28-án, 38. tábori postaszám alatt a szerb harctérről írt, azóta életjelt nem adott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be, mert ha a most jelzett időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Sárvár, 1939. évi december hó 25. napján. A sárvári kir. járásbíróság. 906 Holtnaknyilvánitás. Pk. 165/1940. szám. A körmendi kir. jbiróság Kapui Lajos nemesrempehollósi földmives részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kapui Kálmán volt nemeshollósi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokot nem rendel ki. Az eltűnt neve Kapui Kálmán, születési helye Nemeshollós, születési ideje 1894. március 25., szüleinek neve néhai Kapui Lajos és néhai Hajós Ilona, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó rendes lakhelye Nemeshollós, ingatlan vagyona 2 hold és M házrész, bevonulásának időpontja 1915. évben, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, a volt m. kir. 309. gyalogezred, katonai rendfokozata közvitéz, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, 1916. július 4-ike és 7-ike közötti lucki visszavonulás, eltűnésére vonatkozó egyéb adat nincs. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdeménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Érdekelt kiskorú Bánitai Irén budapesti (V. kerület, Nádor utca 17. szám, II. emelet 9. ajtószám) lakos. Körmend, 1940. évi január hó 18. napján. A körmendi kir. járásbíróság. 911 Holtnaknyilvánitás. Pk. 106/1940. szám. A nagyatádi kir. járásbíróság Vincze Istvánná szül. Rezsonya Mária részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Vincze István somogyszobi volt lakos hoznak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve : Vincze István ; születési helye Somogyszob; születési ideje 1890. április 16. ; vallása r. kath.; szüleinek neve Vincze János és Gelencsér Anna, laknak Felsősegesd-bogátpuszta ; házastársának neve Rezsonya Mária, lakik Görgetegen ; gyermekének neve Vincze István, lakik Budapesten, (Csengery u. 72.) ; az eltűnt foglalkozása uradalmi cseléd ; utolsó lakhelye, tartózkodási helye Somogyszob ; vagyontalan ; bevonulásának időpontja 1914. július hó ; az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották és amelynél utoljára teljesített szolgálat volt cs. és kir. 44. gyalogezred ; katonai rendfokozata póttartalékos tizedes ; az eltűntre vonatkozó egyéb adatok : a m. kir. honvédelmi minisztérium 3.367/1939. Hg. számú értesítése szerint 1915. április 8—10. közötti időben hadifogságba jutott és Bjelorjezkbe (Orenburg kormányzóság) internáltatott. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, igy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időponti bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kidejtett tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Nagyatád, 1940. évi január hó 10. napján. A nagyatádi kir. járásbíróság. **Sfi Holtnaknyilvánítások. Holtnaknyilvánitás. P. 258/1940. szám. A debreceni kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Ambrus Sándor ügynök, debreceni (Pereces u. 20.) lakos részéről az 1911: LL-Cjt 733. §-ának 2. pontja alapján előterjesz t