Budapesti Közlöny, 1940. március (74. évfolyam, 49-71. szám)
1940-03-17 / 61. szám
. Miután a tanfolyamok megfelelő eredménnyel jártak, ezeket a költségvetési fedezet által megengedett számban minden évben rendszeresíteni kívánom. A tanfolyamon előadott ismeretek két főrészre oszlanak : törvényismeretre és gazdasági ismeretekre. A törvényismeret magában foglalja mindazokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek a mezőőri szolgálat szervezetére s a mezőőri kötelességekre, a mezőőri szolgálati, fegyelmi és fegyverviselési szabályzatra vonatkoznak. A gazdasági ismeretek pedig magukban foglalják azokat a szakismereteket, amelyekre a mezőőröknek a szolgálat helyes ellátása céljából szükségük van, így a mezőgazdaság, állattenyésztés, legelőügy, növényvédelemmel kapcsolatos ismereteket. A törvényismeret előadója rendszerint a járási főszolgabírói hivatal egyik jogi vagy közigazgatási képzettségű tisztviselője, rendszerint a rendőri büntetőbíráskodással megbízott tisztviselő. A gazdasági ismeretek előadóin a kijelölt gazdasági felügyelő, illetve szakelőadók. A tanfolyamon lehetőleg 40 éven aluli írni, olvasni tudó, katonaviselt mezőőrök vehetnek részt. A tanfolyam elvégzése után a mezőőrök bizonyítványt nyernek. Ezen kétféle minősítés adható : azok részére, akik a tanfolyamon egy mezőőrtől megkívánható tudásról tettek bizonyságot, jó eredményű minősítést kell adni ; azok részére pedig, akik ezt a tudást el nem érik, a bizonyítvány csak azt tünteti ki, hogy ezen tanfolyamot elvégezték. Azokat a mezőőröket, akik a tanfolyamot elvégezték s így nagyobb szakképzettséget mutattak fel, azzal kívánom jutalmazni, hogy elrendelem, hogy a tanfolyamot végzett mezőőrök az alkalmaztatásnál előnyben részesítendők, azokat a községi mezőőröket pedi, akik jó eredményű minősítést értek el, a községi elöljáróságok csupán fegyelmi úton bocsáthatják el. A tanfolyamok számát és helyét a rendelkezésre álló költségvetési fedezethez képest évenként fogom megállapítani s azok megrendezésére az egyes vármegyei gazdasági felügyelőségeket utasítani, Budapest, 1940. évi március hó 11.-én. A miniszter helyett : vitéz dr. Lukács Béla s. k. államtitkár. szolyvai (az alsóvereckei szolgabirói kirendeltséggel) járása. 3. Máramarosi I. m. kir. növényegészségügyi körzet. Székhelye : Husit. Hatásköre alá tartozik : a máramarosi közigazgatási kirendeltség huszti, nagyszöllősi és ökörmezői járása. A Máramarosi II. m. kir. növényegészségügyi körzet. Székhelye : Técső. Hatásköre alá tartozik : a máramarosi közigazgatási kirendeltség técsői (a dombói szolgabirói kirendeltséggel) és rabói járása. Jelen rendelet 1940. évi április hó 1. napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi március hó 9.-én. vitéz gróf Teleki Mihály s. k. m. kir. fölmivelésügyi miniszter. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 131.600/1940. F. M. számú remdelete a visszatért kárpátaljai területen m. kir. növényegészségügyi körzetek alakitása és területi beosztása tárgyában. A 24.000/1936. F. M. számú rendelettel (Rendeletek Tára 1936. évi LII. évfolyam, 1348. oldal) szervezett hivatalos növényegészségügyi szolgálatnak a visszatért kárpátaljai területre kiterjesztésével kapcsolatban a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai terület közigazgatásának ideiglenes rendezéséről szóló 6.200/1939. M. E. számú rendelet 19. §-ának b3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1 §■ A visszatért kárpátaljai területen a m. kir. növényegészségügyi körzetek beosztását az alábbiak szerint állapítom meg. 1. Ungi m. kir. növényegészségügyi körzet. Székhelye : Ungvár. Hatásköre alá tartozik : az ungi közigazgatási kirendeltség ungvidéki, szobránci, perecsenyi és nagybereznai (a takcsányi szolgabirói kirendeltséggel) járása. 2. Beregi m. kir. növényegészségügyi körzet. Székhelye : Munkács. Hatásköre alá tartozik : a beregi közigazgatási kirendeltség munkácsvidéki, ilosvai és Budapesti Közlöny A m. kir. honvédelmi miniszter 11.826/eln. 15—1949. számú körrendelete a „tűzharcos“ elnevezés használatának szabályozása tárgyában. Az 1914—1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938 : IV. t.-c. (az alábbiakban : T.) 1. §-ának (2) bekezdésében és 22. §-ában kapott felhatalmazás alapján a belügy-, az igazságügy-, a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint az iparügyi ■miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1. §. (1) A T. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében „tűzharcos“ minden magyar állampolgár, aki az 1914—1918. évi világháborúban teljesített arcvonalbeli szolgálata alapján a Károlycsapatkereszt igazolt tulajdonosa. (2) A Károly-csapatkereszt tulajdonát az alább felsorolt igazolványok tanúsítják : 1. a Károly-csapatkereszt adományozásáról a volt közös hadsereg vagy honvédség csapatai vagy pótestei valamelyikének parancsnoksága által az 1914—1918. évi háború alatt kiállított, bélyegzővel és a parancsnok aláírásával, esetleg csak ezek egyikével ellátott eredeti igazolvány ; 2. a Károly-csapatkereszt adományozásáról a magyar nemzeti hadsereg vagy a m. kir. honvédség valamely csapatparancsnoksága, vagy valamely m. kir. csendőrkerületi parancsnok által az 1938. évi augusztus hó 31. napjáig kiállított, aláírással és körbélyegzővel ellátott igazolvány ; 3. a Károly-csapatkereszt adományozásáról az illetékes testnevelési és népgondozó felügyelőség, vagy a vármegye alispánja (tj. város polgármestere) által az 1938. évi augusztus hó 31. napjáig kiállított igazolvány ; 4. a Károly-csapatkereszthez való igényjogosultságnak a honvédelmi miniszter által utólag történt elismeréséről az illetékes testnevelési és népgondozó felügyelőség (vármegye alispánja, thj. város polgármestere) által az 1938. évi augusztus hó 31. napjáig kiállított igazolvány ; 5. a Károly-csapat kereszthez való igényjogosultságnak a honvédelmi miniszter által utólag történt elismeréséről a honvédelmi miniszter által az 1938. évi szeptember hó 1. napja óta kiállított igazolvány. 2 §■ A „tűzharcos“ minőséghez fűzött jogokat a T. 21. §-a értelmében elveszti az, akit bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. törvénycikkbe ütköző vagy vagyon elleni vétség miatt elitéltek. 3. §• A jelen rendeletben megszabott korlátokon kívül eső vonatkozásban minden igazolt tűzharcos a neve után toldatként a „tűzharcos“ megjelölést szabadon használhatja. 4. §• (1) Egyesület, szövetség, intézet vagy egyéb intézmény a nevébe „tűzharcos“ jelzőt vagy ezzel azonos értelmű más megjelölést csak a honvédelmi miniszter engedélyével vehet fel. (2) Egyesület (szövetség) csak akkor kaphat ily engedélyt, ha valamennyi tagja tűzharcos , intézet vagy egyéb intézmény pedig csak akkor, ha vezetője (vezetőik) és alkalmazottaik tűzharcosok, minden esetben feltéve, hogy a folyamodó alakulat célja és működése a kért megjelölés használatát indokolttá teszi. Politikai párt ily engedélyt nem kaphat. (3) Az engedélyezés iránt a honvédelmi miniszterhez intézett kérvényt az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjénél (alispán, polgármester) kell benyújtani. A kérvényhez csatolni kell az egyesület (szövetség) valamennyi tagjának, intézet vagy egyéb intézmény vezetőinek és alkalmazottainak névsorát, úgyszintén minden felsorolt személynek Károly-csapatkereszthez való jogosultságot tanúsító igazolványát. A kellően felszerelt kérvényt a törvényhatóság első tisztviselője a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel, aki az engedélyezés kérdésében a belügyminiszterrel és az esetleg érdekelt más miniszterrel egyetértve határoz. (4) A T. 1. §-ának (3) bekezdése szerint a T. hatálybalépése idején már használt ily elnevezéseket a további használat megengedése szempontjából felül kell vizsgálni. A további használat megengedése iránt az előbbi bekezdés rendelkezése szerint felszerelt, s a belügyminiszterhez, illetőleg a hatáskörénél fogva érdekelt más miniszterhez intézett kérvényt az 1940. évi június hó 15. napjáig kell a törvényhatóság első tisztviselőjénél benyújtani, aki azt az 1940. évi június hó 30. napjáig terjeszti fel az illetékes miniszterhez, aki azután a további használat megengedése felől a honvédelmi miniszterrel egyetértve határoz. 5. §. (1) Iparos vagy kereskedő — ideértve a kereskedelmi társaságokat is — „tűzharcos“ elnevezést vagy ezzel azonos értelmű más megjelölést akár az iparos vagy kereskedő személyének, akár az üzlet (vállalat) minőségének vagy céljának meghatározása végett cégében és az üzlet (vállalat) egyéb megjelölésében (cégtáblán, üzleti nyomtatványon, hirdetésben, üzleti iratokban) csak a vállalat üzletköre szerint illetékes kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg iparügyi miniszter engedélyével használhat. Az engedélyezés iránt a kérvényt közvetlenül a vállalat üzletköre szerint illetékes kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez, illetőleg iparügyi miniszterhez kell benyújtani. A kérvényhez csatolni kell a folyamodónak, illetőleg a folyamodó kereskedelmi társaság tagjainak a Károly-csapatkereszthez való jogosultságot tanúsító igazolványát és hatósági erkölcsi bizonyítványát. A vállalat üzletköre szerint illetékes miniszter az engedélyezés tárgyában a honvédelmi miniszterrel egyetértve határoz. (2) Iparos vagy kereskedő „tűzharcos“ elnevezés vagy ezzel azonos értelmű más megjelölés használatára engedélyt csak abban az esetben kaphat, ha igazolt tűzharcos. Részvénytársaság ilyen engedélyt nem kaphat, más kereskedelmi társaság pedig csak abban az esetben kaphat, ha minden egyes tagja igazolt tűzharcos. Szövetkezetnek ezen felül azt is igazolnia kell, hogy az alapszabályok rendelkezése értelmében a szövetkezet tagja csak igazolt tűzharcos lehet. (3) A cégbíróság a kereskedelmi cégjegyzékbe „tűzharcos“ elnevezést vagy ezzel azonos értelmű más megjelölést tartalmazó céget csak abban az esetben jegyezhet be, ha a kereskedő igazolja, hogy az említett elnevezés használatához az (1) bekezdés szerint szükséges engedélyt megkapta. (4) Az engedély elnyerése után bekövetkező , minden személyi változást, szövetkezetnél ezenfelül azt is, ha az alapszabályokon a (2) bekezdésben említett kelléket elejtő változást tettek, haladéktalanul be kell jelenteni a vállalat üzletköre szerint illetékes kereskedelem és 1940 március 17. — 61. szám.