Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1940. április (74. évfolyam, 72-96. szám)

1940-04-20 / 88. szám értesítője

6 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1910 április 20. — 88. szám. Hirdetmény. 1321/1910. kb. szám. A m. kir. Kereske­delem- és Közlekedésügyi Miniszter ur 21.730/1940. XI. számú elhatározásával a m. kir. államkincstár részére a 71. sz. polgárdi ke­szth­elyi út : a) fűzfői-villatelep, b) fűzfői-lak­ótelepi és c) Vörösberény község területére eső szakasza átépítésének céljára szükséges és a vonat­kozó kisajátítási összeírásban és tervrajzokban feltünte­tett ingatlan területrészek megszerzésére, az 1861. évi C­XLI. t.­cikk 1. §-ának 1. pontja és az 5. §-a alapján kisajátítási­­jogot engedélyezett s a kisajátítás alá vont ingatlanokra a kisajátítási eljárásnak a kiv. t.-cikk 32. és következő szakaszai értelmében történő lefolytatását elrendelte. Az ismertetett miniszteri elhatározásban foglalt ren­delkezésekhez képest, a 7890/1930. M. E. sz. rendelet 5. §-ának 3. bekezdése értelmében alakult bizottság a kisajátítási tervrajz és összeírás megállapítása, az érde­kelt felek között esetleg létrehozható békés egyesség előzetes megkísérlésére s az érdekelt felek részéről az 1881. évi XLI. t.-cikk I. fejezete alapján esetleg emelt igények és észrevételek letárgyalása céljából a tárgya­lást 1940. évi május hó 17-én : I. a Fűzfői villatelepi és Fűzfő lakótelepi részekre délelőtt 9 órakor, TI. a Vörösberény községi részre aznap délután 3 órakor, Vörösberény községházánál kezdi meg. A kisajátítási tervrajz és összeírás, úgyszintén a hirdetmény egy-egy példánya a szokásos hirdető­­helyeken 1940. évi április hó 20. napjától 1940. évi május hó 6. napjáig bezárólag terjedő 15 nap alatt közszemlén lesz, ahol azokat a hivatalos órák alatt bármelyik érdekeltnek jogában áll megtekinteni. Ezt a hirdetményt a Budapesti Közlönyben és a Veszprémvárm megye című időszaki lapban egy ízben közzétenni rendelem. Fe­lhívom ezért a kisajátítási összeírásban felsorolt ingatlanok tulajdonosait, a telekkönyvi érdekelteket és mindazokat, akik ezen eljárásnál magukat bármily ok miatt érdekelteknek tekintik, hogy a kitűzött tárgyalási napon és a helyen a bizottság előtt jelenjenek meg. Észrevételeiket akár szóban, akár írásban okvetlenül adják elő, mert a bizottság az 1881. évi XLI. t.­cikk 34. §-a értelmében a kisajátítási terv felett akkor is határozni fog, ha az érdekeltek közül senki sem jelenik meg. Veszprém, 1910. évi április hó 13-án, Veszprém vármegye közigazgatási bizottságának kisajátítási al­bizottságáig__________________________________*20849 Hirdetmény. Pk. 487/1940. szám. Gyöngyösön, 1939. évi március hó 28. napján, végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt K. Végh Endre, volt tiszaszentimrei lakos, örökhagyónak összes ismert örökösei a hagyatékot, túlterhelt volta miatt visszautasították, tehát örökös hátrahagyása nélkül hal­lám el, ennélfogva az 1894. évi XVI. t.-cikk 115. §-a alapján mindazok, akik a hagya­téki vagyonhoz öröklési igényt tartanak, felhivatnak, hogy ezen hirdetménynek a hiv­ lapban való közzétételét követő naptól számítandó (1) egy évi határidő alatt az alulirt kir. járásbíróságnál jelentkezzenek, vagy ugyanitt igényeiket jelentsék be, mert ellenesetben a hagyaték az államkincstárnak fog átadatni, Abádszalók, 1940. évi április hó 14. napján. Az abádszalóki királyi járásbiróság.____________________________________*20848 Hirdetmény: Cg. 39.761/13. szám. A budapesti királyi törvényszék az V/A. ker. adófelügyelőség arról szerzett tudomást, hogy a kereskedelmi társascégek jegyzéké­nek 171. kötet, 17. lapján bejegyzett Alabástrom- és lámpaipari kft. cég (Budapest, VIII. ker., Déry­ utca 6. szám) tényleg megszűnt. Felhívja ennélfogva a kir. törvényszék a cég birto­kosát, tagjait, ügyvezetőjét, képviselőjét és mindazokat, akiknek a cég fennállásához érdeke fűződik, hogy ha a cég megszűnésének bevezetése ellen kifogásuk van, ezt a hirdetmény megjelenésétől számított 45 nap alatt terjesszék elő, mert ellenesetben a kir. törvényszék a véget az 1927. évi MI. t.­c. 2. §-a alapján hivatalból fogja törölni. Budapest, 1940. évi március hó 30. nap­ján. A budapesti királyi törvényszék, mint cégbíróság. **426 Hirdetmény. Cg 6559/91. szám. A budapesti kir. tör­vényszék a m. kir. állami rendőrség budapesti főkapi­tánysága, valamint az V/a. ker. m. kir. adófelügyelőség utján arról szerzett tudomást, hogy a kereskedelmi tár­sascégek jegyzékének 74. kötet, 68. lapján bejegyzett Pacher pensió utóda részvénytársaság cég (Budapest, V. ker., Berlini­ tér 5. szám) tényleg megszűnt. Felhívja ennélfogva a kir. törvényszék a cég birtoko­st­ tagjait,, a részvénytársaság igazgatósági tagjait, kép­­viselőjét és mindazokat, akiknek a cég fennállásához érdeke fűződik, hogyha a cég megszűnésének bevezetése eblen kifogásuk van, ezt a hirdetmény megjelenésétől szomított 45 nap alatt terjesszék elő, mert e’en esetben a kk­r. törvényszék a céget az 19®7. évi III. t.-c. 2. §-a ezek­en hivatalból fogja törölni. Budapest, 1940. évi április hó 9. napján. A budapesti kir. törvényszék, mint cégbíróság. ** 437 Hirdetmény. Cg. 122/17. 1940. szám. A gyulai kir. tör­vényszék közhírré teszi,­­hogy a „Ha­jduvölgyi és Kör­nyéki Gazdák Te­jszövetkezete Szentetorr­ya“ be­­. cég hivatalból törlése iránt az eljárást folyamatba tétételt. Felhívja ennélfogva az 1927. évi III. t.-c. 2. §-a értel­mében a kir. törvényszék mindazokat, akiknek a szán­dékolt törlés bejegyzése ellen kifogásuk van, hogy ki­fogásaikat a hirdetmény közzétételétől számított 45 nap alatt adják be, mert ellenkező esetben a cég töröltetni fog. Gyul a, 1940. évi április hó 11. napján A gyulai kir. törvényszék. ** 440 tája iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnok kirendelését kérelmező kérésére a 28.000/ 1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján szegénysége miatt mellőzi. Az eltűnt neve Herskovics Mihály, születési helye és ideje Palágy (Ung megye), 1888. augusztus 24., szüleinek neve Herskovics Márton és Neumann Leni, gyermekei : Herskovics Sándor, szül. Mándokon, 1913. nov. 24-én, lakhelye Mándok, Herskovics Jenő, szül. Mándokon, 1915. március 19-én, lakhelye Mándok, az eltűnt foglal­kozású szabó, utolsó lakhelye Mándok, hátrahagyott ingó és ingatlan vagyona nincsen, bevonulásának időpontja 1914. augusztus 1., az a csapattest, amelyhez eredetileg beosztották a m. kir. 11. h. gy.-ezred, 12. század, az a csapattest, amelynél utoljára teljes Heti szolgálatot a m. kir. 11. h. gy.­ezred, 12. század, katonai rendfokozata tizedes, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadi­esemény, melynél nyoma veszett . 1914. november 1-én Gyiszkó község melletti harcok során Galíciában, eltűné­sére vonatkozó egyéb adatok nincsenek. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, akinek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy el­tűnésének körülményeiről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményről, így különö­sen arról van tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíró­ságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánitás kérdé­sében határozni. Kisvárda, 1940. évi február hó 3. nap­ján. A kisvárdai kir. járásbiróság. 3389 Holtnaknyilvánitás. Pk. 383/2. 1940. szám. A sárvári királyi járásbiróság Peszlen Jánosné­ Tóth Gizella pecöli lakos részéről 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Peszlen János volt pecöli lakos holtinak nyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve: Peszlen János, születési helye és ide­je : Vép, 1876. évi október hó 5., szüleinek neve : Peszlen János és Jámbor Julianna, utolsó lakhelye és illetősége : Pécöl, bevonult : 1915. évi március hó 15-én, a soproni 18. honvéd gyalogezredhez, csapattest, mely­nél utoljára szolgált 14. trencséni honvéd gyalogezred, azon hadiesemény, mely közben nyomaveszett . 1915. évi május hó 1-én a 14. trencséni honvéd gyalogezred kötelékében az orosz harctérre ment s azóta magáról csak egyszer , 1915. május 15-én érkezett tábori lapon adott életjelt, majd pedig eltűnt. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fenti időn túl még életben volt, ezt a hir­detménynek a bíróságnál való kifüggesztésétől számí­tott 60 nap alatt jelentse be, mert ha a jelzett időpon­tig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként ki­derített tények alapján fog a holtnaknyilvánulás kér­désében határozni. Sárvár, 1910. évi március hó 11. napján. A sárvári kir. járásbiróság. 3413 Holtnaknyilvánitás. Pk. 33/2. 1940. szám. A paksi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Báli Jánosné Zsiga Éva faddi lakosnak a 28.000/1919. I. M. számú rende­let alapján előterjesztett kérelme folytán a biróság az állítólag elünt Báli János volt faddi lakos holtnak nyil­­vánitása iránt az eljárást a mai nappal megindította s egyúttal az állítólag eltűnt részére ügygondnokul ifj. dr. Grosc­h József paksi lakos, ügyvédet kirendelte. Az állítólag eltűnt Báli János Faddon, 1882. évi de­cember hó 10. napján született, házastársa Zsiga Éva, faddi lakos, gyermekeinek neve és lakása : Báli János (nős Boros Katalinnal), öcsény-szállás és Hermann Józsefné Báli Julianna Öcsény, volt foglalkozása : föld­­mives, utolsó lakhelye : Fadd, 1914. évi augusztus hó­ban Székesfehérvárra a 17. honvéd gyalogezredhez vonult be, utoljára az orosz fronton teljesített szolgála­tot, utolsó tábori postaszáma : ismeretlen, állítólag 1914. évi szeptember h­ó 8-i jaroszlói ütközetben az orosz harctéren tűnt el, vagyona volt. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halá­láról vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­naknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmé­nyekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt 1914. évi szeptember hó 8. napján túl még élet­ben volt, ezt ennek a végzés és hirdetménynek a bíró­ságnál történt kifüggesztésétől számított 6 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Közli a bíróság egyúttal azt a figyelmeztetést is, ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. A biróság ezt a hirdetményt a Budapesti Közlöny című hivatalos lapban közzététel és a közzétételnek ide késedelem nélkül bemutatandó lappéldánya igazolás végett a kérvényezőnek a 28.000/1919. I. M. számú ren­delet 8. §-ának megfelelő intézkedés és záradékkal iga­zolandó szabályszerű (ha szokásos, dobszó utján is) közzététel végett Fadd és Paks községek elöljáróságai­nak kiadja. A szegénységi jog megadása tárgyában később hatá­roz. Paks, 1940. évi február hó 29. napján. A paksi kir. járásbiróság. F 11665 Holtnaknyilvánitás. Pk. 9.366/1933. szám. A monori kir. járásbiróság Weiszer Józsefné részéről a 28.000/1919. I. M. számú, illetőleg a­­30.000/1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kéretem folytán az állítólag eltűnt Weiszer József volt vecsési lakos holtnak nyilvánulása ügyében az eljárást megindította. Az eltűnt neve Weiszer József, születési helye Varaimé, születési ideje 1889. évi február hó 17. napján, szüleinek neve néhai Weiszer Samu és neje néhai Szekena Anna, volt Pestszenterzsébet (Angol­ u. 4.) lakosok, az eltűnt foglalkozása cipész, utolsó lakhelye becsés, vagyona nem maradt, bevonulásának időpontja 1915. tavasza, az a csapatest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot a m. kir. honvéd gyalogezred, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint beosztották ugyanaz, katonai rendfokozata közlegény, utolsó postaszáma 350. sz., az a hadiesemény, amely közö­en nyomaveszett : az utolsó hir Moszkvából érkezett róla 1916-ban, az eltűnésére vonatkozó egyéb adatok nincsenek. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, hogyha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnaknyilvánítás "szempontjából fontos körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől szá­mított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Monor, 19­33. évi december hó 31. napján. A monori kir. járásbiróság. 3386 Holtnaknyilvánitás. Pk. 663/2. 1940. szám. A királyi járásbíróság közhírré térni, hogy Ábrahám Lajosné Vécs Gizella fertőszenttm­klósi lakos részéről a 23.000/ 1919. és 30.000 1­922. I. M. sz. rendeletek alapján előter­jesztett kérelem folytán Véts János volt fertőszent­­miklósi lakos holtnakny­ilvánl­ása iránt az eljárást meg­indította. Az eltűnt neve : Vérs János, születési helye és ideje : Fertőszentmiklós, 1894. febr­ár 8., szüleinek neve : Vécs Sándor és Tóth Erzsébet az eltűnt foglalkozása : földmives, utolsó lakhelye : K­ertőszentmiiklós, ingatlan vagyona : a fertő­szen­tmiklósi 1527. sz. betétben irt in­gatlanok 1/14 része, bevonulásának időpontja : 1914. október 25-én, az a csapattest, melynél az ismert adatok szerint beosztották : 13. hornv. gyalogezred, az a csapat­test, melynél utoljára teljesített szolgálatot : 13. honvéd gyalogezred, katonai rendfokozata : ismeretlen, utolsó tábori postaszáma : ismeretlen, ,­z a hadicselekmény, amely közben nyoma veszett. 1­915. évi február elején a Kárpátokban hősi halált halt. A királyi járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt élete ideléről, tartózkodó helyéről, haláláról, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy halálának nyilvánítása szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen Bírói lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­sétől számított 60 nap alatt­­, bíróságnál bejelentse, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánul­ás kérdésében határozni. Kapuvár, 1910. évi április hó 0. napján. A kapuvári kir. járásbiróság. **441 Holtnaknyilvánitás. Pk. 610/1940. szám. A háborúban eltűntek holtnaknyilvánitása ügyében a celldömölki kir. járásbíróság Lukács János—Károly—Kálmán ostffy­­asszonyfai és Tar Sándorné Lukács Karola tokoresi lakosok részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett keretem folytán az állítólag eltűnt Lukács István volt ostffyasszonyfai lakos hodtnak nyil­­vánulása tárgyában az eljárást megindította. Az eltűnt neve Lukács István, születési helye Oslffy­­asszonyfa, születési ideje 1894. augusztus 2., szüleinek neve : néhai Lukács János és néhai Böröndi Rozália, volt oslfyasszonyfai lakosok,­­ szastársa neve : nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakóhelye Oslf­fyasszonyfa, Oslffyasszonyfa községben 394., 704.,­­305., 306., 624. sz. tkvi betétekben ingatlan vagyona van, bevonulásának időpontja 1915. október 4., az a csapat­­test, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosz­­latott : a volt pozsonyi 5. trón divízióhoz, majd 1917. január első napjaiban a m. kir. 18-ik gyalogezred köte­lékében nyert álm­­inősítést és az orosz harctér hadtáp­­körletben volt 1917. június 28 is. Ekkor az 55. gyalog­­hadosztályhoz tartozó 309. honvéd gyalogezredbe lelt mint honvéd álteve és a rohai­zászlóaljh­oz beosztva. Tábori postaszáma 649/2. volt. Legutoljára 1917. július hóban sft. Lemberg környéki frontszakaszon, Brezezány község melletti elhúzódó állásban 1917. július 17-én becsapódott ellenséges gránát megölte. 1917. július 17-től hozzátartozói nem kaptak Lukács Istvántól semmi birt. A kis járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűn­ésének­­körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn t­úl még éterben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggeszté­­sétől­­számított hatvan nap alatt a kir. járásbíróságnál (Celldömölk, Kossuth Lajos­ utca) jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a kir. járásbíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilván­­ás kérdésében határozni. (2l­­dömölk, 1940. évi március hó 13. napján A celldömölki kir. járásbiróság. *20833 Holtnaknyilvánitás. Pk. 8958/1939. szám. Huszár Már­ton háborúban eltűnt holtnaknyilvánitási ügyében. A monori kir. járásbiróság Huszár Mártonná részéről a 28.000/1919. I. M. számú rendelet, 30.000/1032. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kéretem folytán az állítólag eltűnt Huszár Márton volt irsai lakos holt­naknyilvánítás­ ügyében az eljárást megindítja. Az e­lt­nt részére ügygondnokul dr. Török Károly ügyvédet rendeli ki. Holtt­aknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. Pk. 10614/2. 1939. szám. A kis­­várdai kir. járásbiróság a világháborúban állitóla­g eltűnt Herskovics Mihály volt mándaki lakos holtnaknyilváni- * 1

Next