Budapesti Közlöny, 1940. szeptember (74. évfolyam, 197-221. szám)
1940-09-01 / 197. szám
Budapest? if#®« 197« szám« Vasárnap, szeptember 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések dija, a 300 szót meg nem haladó ingó- és ingatlanárverések kivételével, az első 10 szóért 28 ar. f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 ar. f, mely előre fizetendő. — Magánhirdetéseknél: egyszeri beiktatási dija félhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 ar. f. Ezek a dijak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban megjelenő kivonatokért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. A 300 srót meg nem haladó Ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díja budapesti hirdetők részére 5 aranypengő 60 fillér, vidéki hírdetők részére 6 aranypengő 10 fillér, mely átalányösszegekben egy támpéldány ára, a bélyegilleték és forgalmi adó, a vidékről feladott hirdetéseknél ezeken felül a támpéldány- és nyugtakézbesítés költségei is bentfoglaltatnak. A 300 szót meghaladó ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díjára nézve az egyéb hivatalos hirdetmények díjszabása mértékadói Szerkesztőség : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Kiadóhivatal : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Kiadóhivatali kirendeltség: Budapest, V., Szalay utca 10—14. sz. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Előfizetési árak: Budapesti Közlöny. Hatóságoknak havonkint sar.1231. „ negyedévenkint 3 „ 84 „ Magánosoknak havonkint 3 „ 20 „ „ negyedévenkint 9 „ 60 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.kint — 16 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a m. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 20 ar. pengő. Hivatalos Értesítő. Havonkint 4 ar. P 80 £, Negyedévenkint 14 „ 40 „ Számonkint •— 20 _ 160-453 160-464 A lap mai számában közzétett rendeletek tartalomjegyzéke a 47. oldalon. HIVATALOS RÉSZ: Kedves Gróf Teleki! A revíziós mozgalom, mely a kegyetlen békediiktátumok békés utón való megváltoztatását tűzte ki céljául, újabb jelentős sikert ért el. Hosszú, kemény munka vezetett e sikerhez. Ebbe a munkába ön a magyar igazság győzelmébe vetett fanatikus hittel huszonkét esztendőn át alapos tudásának, kiváló képességeinek és lankadatlan munkaerejének legjavát adta. Midőn ennek eredményeképen Keletmagyarország és Erdély egy része a magyar Szent Koronához most visszatér.»„kimagasló érdemeiért hálás köszönetemet fejezem ki. Kelt Budapesten, 1910. évi augusztus hó 31. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. Kedves Gróf Csáky ! Az a fáradhatatlan és emgedetlen küzdelem, melyet Ön a magyar igazság diadalra juttatása érdekében a magyar királyi miniszterelnökkel együtt folytatott és amelynek eredményeként Erdély és Keletmagyarország egy része a Szent Koronához most visszatér, arra indít, hogy legmelegebb köszönetemet kifejezve, ennek ez alkalomból a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozzam. Kelt Budapesten, 1940. évi augusztus hó 31. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. A magyar királyi honvédelmi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy Becsey Vilmos gyárigazgatónak a honvédelmi szervek eredményes támogatásáért elismerésem tudtul adassék. Kelt Gödöllőn, 1940. évi augusztus hó 17. napján. Horthy s. k. vitéz Bartha Károly s. k. (47.295/1940. évi. P. szám. , A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Balázs Flóra okleveles ápolónő, a dorogi járványkórház vezető nővére, a Keresztényszocialista Egészségügyi Alkalmazottak Országos Egyesületének alelnöke és a Magyarországi Betegápolók és Ápolónők Országos Egyesülete elnökének közel négy évtizeden át kifejtett önfeláldozó munkássága, valamint a betegápolónők kiképzése terén szerzett érdemei elismeréséül a Magyar Vörös Kereszt érdemérmet adományozom. Kelt Budapesten, 1940. évi augusztus hó 28. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki a k. A Magyarország Főmétósa,u &ománi,ója, Budapesten, 1940. évi augusztus hó 28. napján kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a vitéz Mátyás Ferenc várpalotai lakos vitézi telek adományozására vonatkozó 1926. évi július hó 27. napján kelt legfelsőbb elhatározását olyképen módosítani méltóztatott, hogy a várpalotai 3459. számi telekjegyzőkönyvben 2246/b/2. a. és 2246/b/2. b. helyrajzi számok alatt felvett 12 kataszteri hold 54 négyszögöl kiterjedésű vitézi telekből 8 kataszteri hold 432 négyszögöl terjedelmű ingatlanrész vitézi jellegét feloldani és vitézi telekül való adományozását hatályon kívül helyezni méltóztatott. Ezzel kapcsolatban a vitéz Mátyás Ferenc és a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Részvénytársaság között 1939. évi augusztus hó 1. napján Várpalotán létrejött csereszerződés értelmében a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Részvénytársaság tulajdonát képező és a várpalotai 1878. számú telekkönyvi betétben 2400. helyrajzi szám alatt felvett 50 kataszteri hold 709 négyszögöl nagyságú területből a csereszerződéshez fűzött vázrajz szerint 2400/2. helyrajzi szám alatt lejegyzendő és a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Részvénytársaság által a fent hivatkozott csereszerződésben felajánlott 4 kataszteri hold 1328 négyszögöl, valamint a várpalotai 1878. számú telekkönyvi betétben 2401. helyrajzi szám alatt felvett 3 kataszteri hold 1070 négyszögöl nagyságú telket vitézi telekül elfogadni méltóztatott. A m. kir. iparügyi miniszter az ipari anyaggazdálkodás bizottságainak felállításáról szóló 10.670/1939. M. E. számú rendelet 2. §-a alapján az anyaggazdálkodás széngazdálkodási szakbizottságának elnökévé , Alliquander Ödön miniszteri tanácsost, az elnök helyetteseivé : dr. Tóth Zoltán miniszteri tanácsost, dr. Theiss Ede miniszteri osztálytanácsost, Müller Gyula m. kir. kormányfőtanácsos, ny. máv. főfelügyelőt, Brenner László miniszteri főmérnököt, Schön Győző okt. gépészmérnök, m. kir. kormány főtanácsos, ny. gázgyári h. vezérigazgatót, tagjaivá : dr. Bertalan István a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesületének igazgatóját, dr. Bezerédy András ny. miniszteri tanácsos, a Magyar Általános Hitelbank igazgatóját, Bortnyák István m. kir. bányaügyi főtanácsos, a Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek rt. vezérigazgatóját, dr. Fábry Vince a Csákányháza-Ragyolci Kőszénbánya r. t. ügyvezető igazgatóját, dr. raggambi Fluck András ny. miniszteri tanácsos, az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya r. t. igazgatóját, Heckenast József a Hangya r. t. cégvezetőjét, dr. Reimann Ernő a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. vezérigazgatóhelyettesét, Saty Árpád tűzifa- és szénnagykereskedőt, dr. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. műszaki vezérigazgatóhelyettesét, Sorg Jenő a Pécsi Kokszművek r. t. igazgatóját, Szabó Kornél a Magyar Város- és Községfejlesztő rt. ügyvezető igazgatóját, Szabó Ödön a Faszénbehozatali kft. és a Kokszkereskedelmi kft. ügyvezető igazgatóját, Tóth József a Keresztény Tüzelőanyag Kiskereskedők Kitermelő, Beszerző és Elosztó Szövetkezetének elnökét, dr. Unkelhäuser Ferenc a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara segédtitkárát, dr. Véssey Ede m. kir. kereskedelmi főtanácsos, a Budapest Székesfőváros Gázműves vezérigazgatóját, Vizer Vilmos m. kir. bányaügyi főtanácsos, a Magyar Általános Kőszénbánya műszaki vezérigazgatóját kinevezte. (35.838/1940. XVIII. szám.) A m. kir. minisztériumnak 3 940. évi 6.10. M. E. számú renddeste a Német Birodalommal 1940. évi julius hó 20.-án aláirt Hatodik Pótegyezmény ideiglenes életbeléptetése tárgyában. A m. kir. minisztérium az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló 1938:XXXV. t.-c.-ben kapott felhatalmazás alapján közhírré teszi a következőket : 1. §• A Német Birodalommal Genfben 1931. évi julius hó 18.-án aláírt kereskedelmi szerződés kiegészítő részeként Budapesten 1940. évi július hó 20.-án aláírt Hatodik Pótegyezmény 1940. évi szeptember hó 1.-én ideiglenes hatállyal életbelép. 2 §■ Az 1. §-ban említett Hatodik Pótegyezmény eredeti német szövege és hivatalos magyar fordítása a következő : Egyes szám ára 96 fillér.