Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1940. december (74. évfolyam, 274-296. szám)

1940-12-04 / 276. szám értesítője

2 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1940 december 4. — 276. szám. Pk. 724769/1936. sz. Dr. Hirschberger Ottó u. á. k. Havas Béla javára 500 P és jár., Pk. 718887/1038. sz. D­r. Váli Pál u. á. k. Mérő József javára 40­ 80 P és jár., Pk. 712359/11­38. szám. Dr. Pásztory Balázs u. á. k. Athenaeum javára 524.52 P és jár, és ezen hirdetmény­­ből, valamint a foglalási jegyzőkönyvekből ki nem tű­nő más foglaltat­ók javára is, amennyiben kielégítési joguk ma is fennáll és ellenük halasztó hatályú igény­kereset folyamatban nincs, az árverést kitűzöm és annak végrehajtást szenvedő lakásán, üzletében Buda­pesten, VI., Szív-utca 9. I. em. 5. szám alatt, folytatólag IX., Ráday-utca 37. sz. alatt Faragó beraktározó válla­latnál, továbbá VIII., Baross-utca 47. III. em. 2. alatt, valamint V., Visegrádi-utca 25. IV. em. 35 sz. alatt leendő megtartására határidőül 1941. évi január hó 3. napjának délutáni 1 óráját tűzöm ki, amikor a bírói­­lag lefoglalt bútorokat, szmirna szőnyegek festményeket, villanylámpát, rézkarcokt írógépet, képeket s egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellené­ben, esetleg becsáron alul is — de a kikiáltási ár két­harmadánál alacsonyabb áron csak azon esetben, ha ahhoz végrehajtást szenvedő előzőleg hozzájárult — el fogom adni még akkor is, ha a bejelentő a hely­színen nem jelent meg, hacsak ellenkező kívánságát írásban be nem jelenti. Azon ingóságokra, amelyeknek kikiáltási ára egyezer pengőn felül van, csak azok árverezhetnek, akik a ki­kiáltási ár egytized részét bánatpénzül leteszik. Az 1940. évi október hó 20. napján ugyanezen szám alatt kibocsátott árverési hirdetmény hatálytalan. Buda­pest, 1940. évi december hó. Gombos Ernő, kir. kir. végrehajtó. O *22060 Árverés. Pk. I. 59.381/1940. szám. Közhírré teszem, hogy a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság 1702. 1940. számú végzésével dr. váraljai Gsocsán László ügyvéd által képviselt Méhészgazdák Termelő és Érték­­ kesi­tő Szöv. végrehajtató részére végrehajtást szenvedő­­ ellen 2022 pengő 27 fillér követelés és járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás foganatosításakor vég­rehajtást szenvedőnél lefoglalt és az Iványi Kelmefestő és Vegytisztítógyár Kft-nél (II., Török­­ u. 10. sz.) elfekvő 4000 pengő törzsbetétjéből 2000 pengő értékben a fenti számú végzés folytán az árverést elrendelem,­­ annak a kielégítésére jogosult és a megnevezett, vala­mint a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más fog­laltatok követelése erejéig végrehajtást szenvedő ü­zleté­­ben Budapesten, I. kerület, Török­ utca 10. szám, föld­szinten Iványi Kelmefestő és Vegytisztító üzemben leendő megtartására határidőül 1940. évi december hó 10. (tizedik) napjának délelőtti 10 (tíz) óráját tűzöm ki, amikor a bíróilag lefoglalt törzsbetét és egyéb ingó­ságokat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellenében, a mindenkori rendeletek értelmében, esetleg becsáron alul is — de a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyab­ban nem — el fogom adni. Azon ingóságokra, amelyeknek a kikiáltási ára egy­ezer pengőn felül van, az 5.610/1931. M. E. számú rendelet értelmében csak azok árverezhetnek, akik a kikiáltási ár egytizedrészét bánatpénzül leteszik. Felhívom mindazokat, kik a befolyandó vételárból a végrehajtató követelését megelőző kielégítéshez jogot tartanak, amennyiben korábbi zálogjoguk a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, igényüket az árverés megkezdéséig nálam írásban vagy szóval jelentsék be. Budapest, 1940. évi október hó 31. napján. Dr. Lestár Albert, kir. kir. végrehajtó. O­F 14295 Ingatlan árverések. Árverés. 7008/1940. fkvi sz. 20. 26/1937. Néhai Márton Szeréna férjezett Enyedi Zsigmondné hagyatéka ügyében a fehérgyarmati kar. járásbíróságnak a Pk. 2302/1935—6. számú megkeresése következtében nevezett hagyatéki ingatlanaira a telekkönyvi hatóság az 1981 : LX. t.-cikk 204—207. §-ai értelmében elrendeli a végrehajtási ár­verés joghatályával bíró árverést a fehérgyarmati kir. .járásbíróság területén levő, Mánd községben fekvő és a mándi 61. számú telekkönyvi betétben A. I. 1—3. sorszám, 107., 108., 109. helyrajzi szám alatt felvett, néhai Márton Szeréna férj. Enyedi Zsigmondné azelőtt Fülöp Lászlóné felerészbeni illetőségére 581 pengő ; a mándi 62. számú telekkönyvi betétben A. I. 102. sorszám, 110., 111. helyrajzi szám alatt felvett, néhai Márto­n Szeréna férj. Enyedi Zsigmondné azelőtt Fü­löp Lászlóné felerészb­eni illetőségére 112 pengő; a mándi 93. számú telekkönyvi betétben A. L 5—9. sorszám, 479., 662., 663., 751. helyrajzi szám alatt fel­vett és 30/10859 rész . közös legelőből néhai Márton Szeréna férj. Enyedi Zsigmondné azelőtt Fülöp Lászlóné 1/24 részbeni illetőségére 12 pengő ; a mándi 230. számú telekkönyvi betétben A. + 1. sor­szám, 383. helyrajzi szám alatt felvett, néhai Márton Szeréna férjezett Enyedi Zsigmondné azelőtt Fülöp Lászlóné egész ingatlanára 284 pengő kikiáltási árban, elrendelte. A telekkönyvi hatóság az árveréshez csatlakozottnak mondja ki a Fehérgyarmati Takarékpénztár r.-t. fehér­­gyarmati céget 266 pengő 50 fillér költség és járulékai, Angol-Magyar Bank r.-t. budapesti és nyíregyházi céget 4.000 , és járulékai, Szatmárvármegyei Takarékpénztár r.-t. fehérgyarmati céget 120 pengő és járulékai követe­lése behajtása végett. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Mánd község­házánál megtartására 1940. évi december hó 21. nap­jának délelőtti 10 óráját tűzi ki és az árverési fel­­tételeket az 1881 :LX. t.-cikk 150. §-a, valamint a 24.000. 1929. I. M. számú rendelet 14. §-a alapján a következők­ben állapítja meg : 1. Az árverés alá kerülő mándi 61. és 62. sz. telek­könyvi betétekben felvett ingatlanokat a kikiáltási ár felénél, a többi Ingatlanokat a kikiá­­lási ár kétharma­dánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverés alá kerülő mándi 61. számú telekkönyvi betétben felvett ingatlanok a Fehérgyarmati Takarék­­pénztár r.-t. kérelmére megtartott árverésen és az Angol- Magyar Bank r.-t. kérelmére megtartott árverésen a ki­kiáltási ár felénél alacsonyabb áron, a Szatmár vármegyei Takarékpénztár r.-t. kérelmére megtartott árverésen 5.000 pengő legkisebb vételáron alul ; a mándi 62. számú telekkönyvi betétben felvett ingat­lanok a Fehérgyarmati Takarékpénztár r.-t. kérelmére megtartott árverésen s az Angol-Magyar Bank kérelmére megtartott árverésen a kikiáltási ár felénél, a Szatmár­vármegyei Takarékpénztár r.-t. kérelmére megtartott ár­verésen 1.790 pengő legkisebb vételáron alul nem adhatók el; a mándi 230. számú telekkönyvi betétben felvett ingat­lanok az Angol-Magyar Bank r.-t. kérelmére megtartott árverésen a kikiáltási ár kétharmadán alul, a Fehér­­gyarmati Takarékpénztár r.-t. kérelmére megtartott ár­verésen 3.000 pengő legkisebb vételáron alul nem adha­tók el. (5610/1931. M. E. számú rendelet 21—23. §.) Az árverés az 1662/1994. tk. számú végzéssel Szabó Boldizsár javára, 1905/1901. tk számú végzéssel özvegy Bél Józsefné Szabó Klára javára bekebelezett haszon­­élvezeti jogokat nem érinti. 2. Az árverezni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 (tíz) százalékát készpénzben vagy az 1881 :LX. t.-c. 42. §-ában, illetve az 1911:1.­­-cikk 127. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről ki­állított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170. §-ai ; 1908 : XLI. t.-c. 21. §.) 4. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségnek eleget nem tesz, ígérete figyelmen kívül marad és az árverésben, amelyet haladéktalanul folytatni kell, részt nem vehet A bánatpénz letétele alól felmentett árverele a bánat­pénz kiegészítésének megfelelő összeget sem köteles le­tenni. (1908 : XLI. t.-c. 25. §.) Fehérgyarmat, 1940. évi szeptember­i hó 3. napján. A fehérgyarmati kir. járás­bíróság, mint telekkönyvi hatóság. N 8977 I. I. I. Árverés. 7223/1940. tk. szám. Az Angol-Magyar Bank r. t. végrehajtatának Kovács Kálmán és neje Zic­skó Ilona végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 4422 pengő 20 fillér tőkekövetelés és járulékai behaj­tása végett a Heves, Átány és Hevesvezekény községben fekvő s I. az átányi 643. számú betétben A. I. 14. sorszám, 2377/2. hrsz. alatt felvett Kovács Kálmán (neje Zbiskó Ilona) nevén álló ingatlanra 2816 pengő 50 fillér kikiál­tási árban a C. 14. és 18. alatt özv. Kovács Antalné Zbiskó Erzsébet javára bekebelezett haszonélvezeti jog fenntartásával elrendelte, úgy azonban, hogy amennyi­ben az ingatlan 7500 pengő vételáron nem volna elad­ható, úgy az árverés hatálytalanná válik és nyomban a. azon határnapon a haszonélvezeti jog fenntartása nélkül adatik el. II. a hevesi 5221. számú betétben A. I. 1. sorszám. 4229/4. hrsz. alatt felvett Kovács Kálmán (neje Zbiskó Ilona) nevén álló ingatlanra 325 pengő kikiáltási árban. III. a hevesvezekényi 99. számú telekkönyvi betétben A. I. 19­48. sorszám, 276/2., 277/1., 294/1., 296/1., 322/2., 324/2., 326/2., 327/1., 3128/1., 329/1., 330/1., 365/1., 380/1., 383/1., 419/1., 468/2., 470/1., 471/1., 511/4., 511/6., 541/1., 542/1., 543/1., 594/2., 595/2., 596/2., 597/2., 638/2., 641/2. végül 642/2. hrsz. alatt felvett Kovács Kálmánné sz. Zbiskó Ilona nevén álló ingatlanokra 2278 pengő 50 fillér kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1941. évi március hó 26. napján délelőtt 10 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlanok közül az I. alattit a kikiáltási ár felénél, a II. és III. alattiakat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverés alá kerülő ingatlant, ha az árverés meg­tartását végrehajtatok közül Erőtakarmány r. f. kéri 6500 pengő, ha dr. Adler Ferenc kéri 10.600 pengő, ha Heves Város és Vidéke Takarékpénztár kéri 7000 pengő, ha Törő István kéri 8700 pengő, ha Hevesi Hitelszövet­kezet kéri 10.100 pengő, ha özv. Deli Kálmánné kéri 11300 pengő, ha vitéz Szabó Ferencné kéri 9000 pengő vételárnál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (5610. 1931. M. E. számú rendelet 21. §.) Bánatpénz a kikiáltási ár 10 százaléka, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi százalékára kell kiegészí­teni. Heves, 1940. évi november hó 14. napján. A hevesi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N 8980 Árverés. 41181/1940. tkvi sz. (X. 942/936.) (Utóajánlati árverés.) Kant Béla végrehajtatának Moskovics Miklós végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében tkvi hatóság Kant Béla budapesti (III., Selmeczi­ u. 42. sz.) lakos utóajánlata következtében az 1008 : XLI­­.-c. 27. §-a értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 1335 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság területén lévő, Budapesten fekvő s a Budapest székesfőváros dunabalparti részének 17139. számú te­lekkönyvi betétében 40497. hrszám alatt felvett X. kerü­let, Zalán­ utca 94. szám alatt fekvő szántóból álló 300 négyszögöl terjedelmű fent megnevezett végrehajtást szenvedő tulajdonában lévő ingatlanra 2545 pengő kikiáltási árban. Az árverést 1940. évi december hó 23. napján dél­után 4 órakor a budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (V., Markó­ utca 25. szám, földszint 39.) fogják megtartani. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 20 százalékát készpénzben, vagy az 1912. évi LIV. t.-c. 44. §. , 1911:1. t.-c. 127. §-ában meg­határozott árfolyammal számított óvadékképes érték­­papirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek elő­leges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltétele­ket aláírni. (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170. §-ai; 1908. évi XLI. t.-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegésziteni. (1908: XLI. t.-c. 25. §.) Budapest, 1940. évi október hó 25. napján. A budapesti központi kir. járás­bíróság, mint telekkönyvi hatóság. N­F 14313 Árverés. 3248/1940. tk. szám. Országos Földhitelinté­zet budapesti bel. cég végrehajtatának Hunya István (özvegy Hunya Istvánná Iványi Mária fia) végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telek­könyvi hatóság a végrehajtási árverést lejárt járadé­kok tőkekövetelés és járulékai behajtása végett az Edurőd községben fekvő s az endrődi 1110. számú telekkönyvi betétben A. I. 2—4. sorszám, alatt foglalt ingatlan végrehajtást szenvedő nevén álló egyharmad­ részére 6065.34 arany­pengő kikiáltási árban, to­vábbá az ugyanazon telekkönyvi betétben A. II. 1—5. sorszám alatt foglalt ingatlan B. 5. szerint végrehajtást szenvedett nevén álló 1/3 részére 1669,33 ar.­­ kikiáltási árban, végül az ugyanazon telekkönyvi betétben A. III. 1., 2. sorszám alatt foglalt ingatlan B. 5. szerint végre­hajtást szenvedő nevén álló 1/3-ad részére 465­83 ar. pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverés a C. 5. sorszám alatt Hunya Imréné Iványi Mária javára be­kebelezett özvegyi jogra való tekintet nélkül fogana­­tosíttatik. Az árverést 1940. évi december hó 20. napján dél­előtt 9 órakor Endréd községházánál fogják megtartani. Az árverésre kerülő ingatlan a kikiáltási ár kéthar­madánál alacsonyabb áron nem adható el. Bánatpénz a kikiáltási ár tiz százaléka, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi százalékára kell kiegészí­teni. Gyoma, 1940. évi augusztus hó 27 napján. A ’ gyomai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. N 8997 Cs­­dhirdetmény. Csőd. Cs. 672/1931—62. szám. Vagyonbukott Gál Lajos szarvasi kereskedő csődügyében a gyulai kir. törvény­szék, mint csődbíróság meghozta a következő hirdet­ményt : Mi-­őtt a bíróság vagyonbukott azon kérése felől érdemi­­határozatot hozna, hogy a Szarvas községi 4309. számú telekkönyvi kétélben felvett ingatlan éléről a csőd­feljegyzés töröltessék, elrendeli az érdekelteii meghallga­tását és ennek foganatosítására határnapul 1940. évi december hó 19. napjának délelőtti 9 óráját hivatalos helyiségébe, gyulai ker.. törvényszék, I. emelet 43. ajtó­szám alá kitűzi, amikorra és ahova érdekelteket a tör­vényes következmények terhe alatt megidézi. Gyula, 1940 évi november hó 22. napján, A gyulai kir. törvény­­szék­. 1982 Csődönkivüli kényszeregyességek. Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke 36783/39. 1938. sz. Löffler Sámson b­estyű- és kötszövettani gyár és tagjai (VI., Dessewffy­ u. 11. sz.) csődönkivüli kényszeregyes­­ségi ügyében a kir törvényszék közíírré teszi, hogy a 850/1931. M. E számú rendelet 10. §-a alapján az el­járást befejezetté nyilvánította, az elrendelt biztositási intézkedéseket megszüntette és a vagyonfől ügye’őt tiszte alól felm­entette. Budapest, 1910. évi november hó 27. napján. A budapesti kir. törvényszék. *22051 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 1377/1939/45. sz. Studer Frigyes bonyhádi kereskedő csődönkivüli kény­­szeregyességi ügyében a kir. törvényszék közhírré teszi, hogy az eljárást 1940. évi november hó 26. napján be­fejezetté nyilvánította. Szekszárd, 1940. évi november hó 26. napján. A szekszárdi kir. törvényszék. **22052 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 1498/1939. 14. sz. Filler Dezső öcsényi kereskedő csődönkivüli kényszer­­egyességi ügyében a kir. törvényszék közhírré teszi, hogy az eljárást 1940. évi november hó 26. napján be­fejezetté nyilvánította. Szekszárd, 1940. évi november hó 26. napján. A szekszárdi kir. törvényszék. *22053 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 684/1939/20. szem­. Blau Sándor paksi be nem jegyzett röfög- és rövidáru­­kereskedő csődön­kivüli kény­szeregyességi ügyében a kir. törvényszék közhírré teszi, hogy az eljárást az 19­10. évi november hó 26. napján befejezetté nyilvánította. Szek­szárd, 1940. évi november hó 26. napján. A szekszárdi kir. törvényszék. *22054 Felhívás. Felhívás: 4108/1910. szám. A beregszászi kir. törvény­­szék­ dr. Meisels László beregszászi ügyvéd által kép­viselt Klujer Györgyné szül. Ruszin Ilona munkács­­váraljai lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Klujev Györgyöt volt munkácsváraljai lakost, hogy feleségével Ruszin Iloná­val az 1934. évi május hó 6. napján várpalánkai állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló élet-

Next