Budapesti Közlöny, 1941. február (75. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-18 / 40. szám
A m. kir. belügyminiszter Várhegyi Dezső, Major Ferenc és vitéz Román János m. kir. rendőrségi kezetét, Arady Mihály, Környefalvi János, Mikó József, Dénes Endre, Fekete József, Kozma Lajos és Szöllősy Béla m. kir. rendőrségi dijnokot, Veréczi Nándor megkülönböztető jelvény viselésére jogosított m. kir. rendőrtörzsőrmestert, Wittreich János m. kir. rendőrségi kisegítő munkaerőt, továbbá Székely János városi dijnok, kecskeméti és Borsy Dezső községi dijnok, nagykállói, továbbá Holosvander Jenő nagybocskói, Gálffy Ferenc szegedi, Krucsó György budapesti, Gallé Ferenc csakókörnyéki, Magyar Ovidius Győző kistarcsai, dr. Varga Imre szegedi, Tóth János rákospalotai, Logán Sándor ungvári, Nagy László debreceni, Kiss Endre budapesti, Bibó István sátoraljaújhelyi, Czomberg Ferenc budapesti, Vörös Imre pécsi, Hollósi János kunszentmártoni, Némethy Béla tornaijai, Kálniczky Tibor mezői, Szabó József kőszegi, Terentyák■ Sándor ungvári, Újvári Mihály esztergomi, Kiss József kassai, Árpássy Pál pelsőci, Kuberka Ferenc munkácsi, ifj. Pilkovics József huszti, Zalatnai Endre budapesti, Pajda Péter huszti, Tátrai Imre kassai, Thury- Nagy Zoltán ungvári, Paunescu Gábor kassai, Kecskés Zoltán oroszvégi, Szutor Albert debreceni, Eichhorn Jenő pécsi, Moldován Oszkár debreceni, galsai Polgár Ferenc budapesti, Miskolczy Béla debreceni, Porkoláb László budapesti, ifj. Dominek Ferenc szombathelyi, Malovics István albertfalvai, Nagy Rezső őrszemm Siklósi, Kókay Simon bajai, Lelkei Imre győri, Schicker Gyula mezőtúri, Kékesi Gyula pestszentimrei, Odry Antal pestszentlőrinci, Raáb József budapesti, Hovanyecz Zoltán tiszaugi, Szóka István budapesti, Szilágyi Jenő újpesti, Hubert Iván üllői, Gócz Béla kispesti és Rácz Péter budapesti lakost m. kir. rendőrségi detektivgyakornokká kinevezte. (211.043/ 1941. VI. a. B. M. szám.)*) A m. kir. minisztérium 1.010/1941. M. E. számú rendelete a bank- és pénzváltóüzlettel foglalkozó külföldi cég felvidéki vagy kárpátaljai fiókja üzletállományának átvétele esetére a felelősség szabályozásáról szóló 7.460/1939. M. E. számú rendeletben megállapított határidő meghoszszabbítása tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1938 : XXXIV. t.-c. 4. §-ában és az 1939 : VI. t.-c. 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• A bank- és pénzváltóüzlettel foglalkozó külföldi cég felvidéki vagy kárpátaljai fiókja üzletállományának átvétele esetére a felelősség szabályozása tárgyában kibocsátott 7.460/1939. M. E. számú rendelet 1. §-ában az 1940. évi december hó 31. napjában megállapított határidő az 1941. évi december hó 31. napjáig meghosszabbíttatik.2. §. A bank- és pénzváltóüzlettel foglalkozó külföldi cég felvidéki vagy kárpátaljai üzletállományának átruházásával kapcsolatos illeték- és forgalmi adó kedvezményekről szóló 7.130/ 1940. M. E. számú rendeletnek illeték- és forgalmi adó mentességet biztosító rendelkezéseit az előző §-ban foglalt rendelkezések következtében a 7.460/1939. M. E. számú rendelet hatálya alá eső okiratok és jogcselekmények tekintetében az 1942. évi június hó 30. napjáig kiállított okiratokra és végzett jogcselekményekre kell alkalmazni. 3. 8. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1941.,évf. február hó 14.-én. ps gróf Teleki Pál s. k m. kir. miniszterelnök. *) A Budapesti Közlöny 1941. évi február hó 1c.-i98. számláiban megjelent közlemény — leírási hiba folytán szükségessé vált — helyesbített közlése. A Budapesti Közlöny 1941 február I. 40. szám A m. kir. minisztériumnak 1.230/1941. M. E. számú rendelete Budapest székesfőváros területén fekvő építményekben légoltalmi vészátjárók, valamint szükségóvóhelyek létesítésének hatósági előmozdítása tárgyában. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939.11. t.-c. 112. §-ában, 136. §-ának (3) bekezdésében és 137. §-ának (8) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1 §• (1) A Budapest Székesfőváros területén fekvő egyes építményekben légoltalmi vészátjárók, valamint szükségóvóhelyek létesítésének irányítása és ellenőrzése a szükségóvóhelyek miniszteri biztosának feladata. (2) A miniszteri biztos feladatkörének ellátásához szükséges személyzet kirendeléséről, továbbá az ezzel felmerülő személyi és dologi kiadások fedezéséről Budapest székesfőváros gondoskodik. 2. §. (1) A miniszteri biztos a rendelkezésére álló munkaerők célszerű megszervezése és felhasználása érdekében a székesfőváros területét körzetekre osztja fel. (2) A miniszteri biztos az 1. §. (1) bekezdésében említett munkák elvégzésére jelentkezők sorából az illetékes budapesti ipartestületek által javaslatba hozott építőiparosok közül minden egyes körzetben kijelöli a munkák elvégzésével megbízható építőiparosokat. (3) A munkálatok fejében felszámítható legmagasabb árakat aminiszteri biztos meghallgatása után az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa állapítja meg. (4) A miniszteri biztos által kijelölt vállalkozó a körzetében kapott megbízásnak az Álkotmánybiztos által megállapított áron köteles eleget tenni. A miniszteri biztos méltánylást érdemlő esetben felmentheti a vállalkozót a kötelezettség elvállalása alól. 3. §. A munkálatokhoz (1. §. (1) bek.) szükséges anyag biztosításáról, kiutalásáról és gazdaságos felhasználásáról— szükség esetén az iparügyi miniszter vagy az arra illetékes más szerv intézkedését kérve — a miniszteri biztos gondoskodik. 4. §• (1) Budapest székesfőváros területén a szükségóvóhelyek födémének megvizsgálásával és azok megerősítésének megtervezésével a fenntartott munkák végzésére jogosítottak közül csak azok a mérnökök és jogosított építőmesterek (127.090/1929. K. M. sz. rendelet 4. §.) foglalkozhatnak, akik azt is igazolják, hogy a honvédelmi miniszter által erre a célra rendszeresített tanfolyamot sikerrel elvégezték. (2) Azok nevét, akik a tanfolyamot sikerrel elvégezték, a Budapesti Közlönyben közzé kell tenni. a Budapest székesfőváros területének a 2. §. (1) bekezdése értelmében történt körzetekre felosztásáról, az egyes körzetekben kijelölt építőiparosok nevéről és lakóhelyéről, valamint az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa által megállapított árakról az érdekelt háztulajdonosokat (birtokosokat vagy azok megbízottjait) a miniszteri biztos közvetlenül értesíti. G. S. A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi február hó 15.-én. gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. földzmvelésügyi miniszter 171.199/1 1941. VII. 2. számú körrendelete a lucernavetőmag kék harcával ellátásáról. Valamennyi m. kir. vetőmagvizsgáló állomásnak. Megengedem, hogy az illetékes, nn. kir. vetőmagvizsgáló állomások az oly magyar származású lucernavetőmagot is ólomzárral lássák el, amely a fehér bárcás ólomzárolásra irányadó eljárással teljesen megegyező mintázás és vizsgálat után arankamentes lucernavetőmagnak minősül, csírázóképessége változatlanul 96°/o, tisztasága azonban legalább 93°/o, feltéve, hogy a tisztasági foknál a hiányzó 7% legfeljebb 4°/o kulzinmagot, l°/o gyommagot és 2% sérült, törött magot, földet, szemetet tartalmaz. Az ilyen licernavetőmag ólomzárolásánál világoskék színű bárcát kell használni és a bárca szövegében a tisztaság és a csirázóképesség megjelölésén felül a lóheremagtartalom százalékait, valamint a bárca felső részén a magyar címer mellett ferde irányban, feltűnő színű nyomással a „csak takarmánytermelésre‘' ' szöveget kell feltüntetni. A m. kir. vetőmagvizsgáló állomások az ólomzárolásra bemutatott és az első bekezdés szerint minősülő lucernamagot kék bárcával csak az 1941. évi július hó 1. napjáig láthatják el. Budapest, 1941. évi február hó II.-én. A miniszter rendeletéből: dr. vitéz Ricsey-Uhlarilc■ Béla s. k. miniszteri osztályfőnök. A m. kir. pénzügyminiszter 1941. évi 59.200. számú rendelete az angorafinaiak forgalmi adóváltság alapjának átlagértékben való megállapítása tárgyában. A 170.999/1935. számú pénzügyminiszteri rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1935. évi 292. számában, a Pénzügyi Közlöny 1935. évi 29. számában) 2. §-ának (1), illetve (3) bekezdésében foglalt rendelkezések kiegészítéseként az angorafonalak forgalmi adóváltság alapjának megállapítása tekintetében az alábbiakat rendelem : 1. §• (1) A nyers vagy festett angoraszőrből tisztán vagy más textilfonóanyaggal keverten, akár saját számlára, akár bérmunkában előállított, egy vagy több ágú kártolt (vagy fésűs) u. n. angorafonalak forgalmi adóváltságának alapját — további intézkedésig — kg-ként az alábbi átlagértékekben állapítom meg : a) tiszta angorafonal.......................... 128 P b) 80% angoraszőrt és 20% más nyersanyagot tartalmazó egyszínű fonal ........................................98 P c) 80% angoraszőrt és 20°/o más nyersanyagot tartalmazó kevertszínű fonal ............ 92 P d) G0°/o angoraszőrt és 40% más nyersanyagot tartalmazó egyszínű fonal ................................... 73 P c) G9°/o angoraszőrt és 40% más nyersanyagot tartalmazó kevertszínü fonal . .. .......................... 68 P ( f) 50% angoraszőrt és 50% más nyersanyagot tartalmazó egyszínű fonal ................................... 54 P g) 50% angoraszőrt és 50% más nyersanyagot tartalmazó kevertszinü fonal ............ 52 P (2) Az (1) bekezdésben megállapított kg-kénti átlagárak alapulvétele mellett, a 170.000/1935. számú pénzügyminiszteri rendelet mellékletének 32., illetve 33. folyószáma alatt feltüntetett, s legutóbb a 3.300/1940. számú rendelettel felemelt megfelelő belföldi váltságkulccsal kell megfizetni a forgalmi adót minden angorafonalkészítőnek tekintet nélkül arra, hogy a fonalat saját számlájára, vagy a megrendelő által adott