Budapesti Közlöny, 1941. április (75. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-19 / 88. szám
2 nek . m. kir. belügyminiszter által 249.362/ 1941. VII. a. B. M. számi határozattal történt feloszlatása folytán gondnoki tiszte alól felmentette. A m. kir. minisztérium 2.810/1941. M. E. számú rendelete az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézetről. A m. kir. minisztérium a román uralom alól felszabadult keleti, és erdélyi országrésznek, a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 1940 : XXVI. t.-c. 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• (1) A visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen a kisipar körét meghaladó ipar, a bányászat és a kohászat támogatása és fejlesztése céljából Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézet névvel szövetkezet alakul. Erre a szövetkezetre az 1898 : XXIII. és az 1920 : XXX. törvénycikk, továbbá a 2.150/1941. M. E. számi rendeletnek a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen alakuló szövetkezetekre vonatkozó különös rendelkezései, valamint az 1924 : XVIII. törvénycikk 42. §-a nem nyernek alkalmazást. (2) Az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézet alapszabályai a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezésektől eltérhetnek. LA) Az alapszabályok megállapításaihoz és módosításához a pénzügyminiszter, az iparügyi miniszter és az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges. 2 §• Az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézet cégét a kolozsvári kir. törvényszék, mint cégbíróság a pénzügyminiszternek a megalakulást tanúsító nyilatkozata alapján, a pénzügyminiszter, az iparügyi miniszter és az igazságügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok tartalmának vizsgálata nélkül jegyzi be a cégjegyzékbe. 3. 1. Az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézetet a következő adó- és illetékkedvezmények illetik meg : 1. megadóztatásánál a társulati adóról szóló 1940 : VIT. t.-c. 22. §-a (1) bekezdésének 1. pontja nem alkalmazható; 2. az intézet alapításával kapcsolatos szerződések az okirati illeték alól mentesek ; 3. az intézet az okirati illetékek alól (ideértve a szövetkezeti üzletrészek után járó illetéket és az 1920 : XXIV. t.-c. 19. §-ában meghatározott átalányilletéket is), valamint a törvénykezési és közigazgatási illetékek alól személyes mentességben részesül : ez a mentesség a váltóra, utalványra, csekkre és az ügyvédi meghatalmazásra nem terjed ki ; 4. az intézet a kamatilletékre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a 3.700/1926. P. M. számú rendelet 5. §-ában felsorolt vállalatokkal, a telekkönyvi lejegyzési illetékre vonatkozó fizetési kötelezettséget szabályozó rendelkezések alkalmazása szempontjából pedig a közérdekű pénzintézetekkel esik egy tekintet alá . •1. az intézet a cégjegyzékbe bejegyzések közzétételéért járó díj alól mentes. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1941. évi április hó 18.-án. Bár Ilossy László s. k. m. kir. miniszterelnök. 1. §• (1) Az 1939 : IV. t.-c. I. §-a értelmeiben zsidónak tekintendő azok a személyek, akik az 1939 : II. t.-c. alapján hadkötelezettség alá esnek, hadkötelezettségüknek a honvédség kötelékében kisegítő szolgálat teljesítésével tesznek eleget. A kisegítő szolgálatra kötelezettek ezt a szolgálatot rendfokozat nélkül teljesítik abban az esetben is, ha korábban tiszti, altiszti vagy tisztesi rendfokozatot nyertek. Ehhez képest a kisegítő szolgálatra kötelezetteket mint rendfokozatnélkülieket kell nyilvántartani és kezelni. (2) A kisegítő szolgálat részletes szabályait a honvédelmi miniszter állapítja meg. 5 §• A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi április hó 16.-án. Bárdossy László s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 2.870/1941. M. E. számú rendelete az 1939 : IV. t.-c. értelmében zsidónak tekintendő személyek katonai szolgálata tárgyában. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 141. §-a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : Budapesti Közlöny Itr-írásMTás ny. 88. szám. A m. kir. minisztériumnak 2.930/1941. M. E. számú rendelete. A mozgófényképüzemekkel kapcsolatos egyes gazdasági vonatkozásu kérdések rendezése. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, valamint az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c. 2. és 3. §-ában kapott és legutóbb az 1940: XVII. t.-c. 1. §-ában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §. (1) Mozgótéri képüzem céljaira szolgáló helyiséget és az ahhoz tartozó berendezést abban az esetben, ha a régi mozgófényképüzemi engedélyes helyébe bármi okból új engedélyes lép, a tulajdonos, a bérlő, vagy az, aki a helyiség, illetőleg a berendezés felett egyéb jog alapján rendelkezésre jogosult, az új engedélyesnek —kívánságára — a bérleti időnek még hátralévő tartamára, ha pedig ez két évnél rövidebb, vagy bérleti jogviszony nem áll fenn, legalább két évre bérbeadni köteles. Megegyezés hiányában a helyiség és a berendezés használatának átengedése iránt a mozgófénykép üzemhelye szerint illetékes polgármester, illetőleg községben a főszolgabíró határoz : a határozat ellen használt fellebbvitelnek halasztó hatálya nincs. Az engedélyes és a helyiség (berendezés) átadója közötti jogviszonyra ilyen esetben is a bérleti jogviszonyra megállapított szabályok irányadók. A bér összege tekintetében az 1939. évi szeptember hó 1. napján fizetett bérösszeg irányadó. Ha pedig a helyiség az említeti időben mozgófényképüzem céljára nem volt bérbeadva vagy az említett időben fennállott bérösszeg egyéb okból nem határozható meg, a bér összegét — megegyezés hiányában — ugyancsak az említett közigazgatási hatóság állapítja meg. A berendezésért járó bér összegét, valamint a felek jogviszonyának egyéb feltételeit megegyezés hiányában szintén a megjelölt közigazgatási hatóság állapítja meg. Az a fél, amelyik a közigazgatási hatóságnak a bér összegét vagy a szerződés egyéb feltételeit megállapító határozatával nincs megelégedve, a határozat közlésétől számított .30 nap alatt a bér összegének és a szerződés egyéb feltételeinek megállapítását a bíróságnál a másik fél ellen indított keresettel kérheti. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően veheti át az engedélyes a helyiséget és a berendezést abban az esetben, ha az 5.660/1940. M. E. számú rendelet alapján a társulási (tőketársi) szerződés megszűnik. (II Mozgófényképüzemekre vonatkozó) vagy azzal kapcsolatos jogügyletekben, ideértve a helyiség és a berendezés használata tárgyában kötött bérleti szerződéseket is. haszonrészesedést biztosító kikötés fel nem vehető és a helyiség, valamint a berendezés használatáért és bármely más szolgáltatásért járó ellenérték (bér, kamat, stb.) csakis határozott összegben állapítható meg. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az ugyanazon mozgófényképüzem engedélyesei között létrejött megállapodásokra és az egyes filmek (ameta) kötésére. (2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt létrejött megállapodásoknak az (1) bekezdésben foglalt tilalomba ütköző rendelkezései amennyiben hatályuk már korábban meg nem szűnik — az 1941. évi december hó 31. napjával hatályukat vesztik. Ha a haszonrészesedés a helyiség, vagy berendezés használata fejében köttetett ki és a felek új jogviszony létesítése iránt nem tudnak megegyezni, az engedélyes a helyiség és a berendezés használatának átengedését az 1. §-nak megfelelően követelheti. A kölcsöntőke használata fejében kikötött haszonrészesedés helyébe az említett időpont után a tőkének olyan mértékű kamata jár, mint amely az Országos Hitelügyi Tanács által mindenkorra megállapított legmagasabb kamat mértékének megfelel. A hitelező a kölcsönt nem mondhatja fel amiatt, mert a haszonrészesedés helyébe a jelen rendelet értelmében kamatszolgáltatás lép. Érintetlenül marad a hitelezőnek az a joga, hogy a kölcsönt más olyan okból felmondhassa, amelyet a törvény vagy a szerződés felmondási okul állapít meg. (3) Az (1)—(2) bekezdésben foglalt tilalmak megszegése miatt a mozgófényképüzemi engedély visszavonható. 3. § (1) A belügyminiszter mozgófényképüzem engedélyezésénél jogi személy engedélyesselszemben a vállalati tőke lekötését rendelheti el akként, hogy a vállalati részvények, üzletrészek, vagy törzsbetétek a belügyminiszter előzetes hozzájárulása nélkül el nem idegenítlhetők, meg nem terhelhetők és másra át nem ruházhatók. (2) E rendelet hatálybalépése előtt ily engedélyhez jutott jogi személyeket a belügyminiszter kötelezheti, hogy a vállalati tőke lekötése végett tett rendelkezéseinek meghatározott idő alatt az engedély elvonásának terhével tegyenek eleget. 4. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi április hó 18.-án. Bárdossy László s., k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. belügyminiszter 109.141/1940. B. M. számú rendelete a m. kir. rendőrség és a tűzrendészeti szervek tagjai között a kölcsönös tiszteletadás szabályozása tárgyában. A m. kir. rendőrség és a tűzrendészeti szervek kölcsönös megbecsülésének kifejezésre juttatása végett az említett szervek tagjai között a kölcsönös tiszteletadást az alábbiak szerint elrendelem : 1. A tűzrendészeti szervek (hivatásos, önkéntes, köteles, magántűzoltóság) legénységi állományú egyénei a m. kir. rendőrség egyenruhában megjelenő tisztjeinek tisztelegni kötelesek. 2. A m. kir. rendőrség legénységi állományú őrszemélyzete - a külön megállapított jelvénnyel, megkülönböztetett, szolgálatban levő közlekedési rendőrök kivételével -- a tűzrendészeti szervek (hivatásos, önkéntes, köteles, magántűzoltóság) egyenruhában megjelenő lisztjeinek (hasonló állásuaknak) tisztelegni kötelesek. 3. A m. kir. rendőrség és a tűzrendészet szervek (hivatásos, önkéntes, köteles, magántűzoltóság) lisztjei (hasonló állásúak) egyenruhában megjelenéskor egymást az udvariasság általános szabályai szerint üdvízlik. 4. A m. kir. rendőrség és a tűzrendészeti szervek legénységi állományú egyénei egymásnak nem ket élesek tisztelegni. •’■ Az I. pontokban foglaltak hasonlóképpen érvényesek