Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1941. április (75. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-26 / 94. szám értesítője

2 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője egyezése folytán az 1011. évi április hó 9. napján Cs. 828/7. 1041­ szám alatt hozott végzésével megszüntette. Csíkszereda, 1041. évi április hó 18. napján. A Csík­szeredai kir törvényszék, mint csődbíróság. *3515 Csődönkivüli kénysz©regy©sség®k. Csödönkivüti kényszeregyesség. Ke. 30164/10. 1939. szám. Dr. Hermann Jenő (VI., Király­ u. 18.) csödön­­kivüli kényszeregyezségi ügyében a kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a 850/1031. M. E. számú rendelet 10 %-a alapján az eljárást befejezetté nyilvánította, az elrendelt biztosítási intézkedéseket megszüntette és a vagyonfelügyelőt tiszte alól felmentette. Budapest, 1911. évi április hó 15. napján. A budapesti kir. törvényszék. *20600 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 182/12. 1940. sz. A szegedi kir törvényszék Horváth Ferenc kesteleki kereskedő kényszeregyességi ügyében az eljárást befeje­zetté nyilvánítja. Szeged, 1941. évi április hó 17. napján. A szegedi kir. törvényszék. **20598 Felírás. Felhívás: 32078/1941. II. szám. A m. kir. központi vám­gazgatóság felhívja az alábbi ügyfeleket : Jakits Terxáva Belgrád (1939. évi május hó 31-én letéve 90 pengőt), Spiegel Henrik Sopron (1936. évi február hó 26-án, letéve 60 cseh korona), Deutsch Miklós Budapest (1936. évi március hó 1-én, letéve 20 km.), ifj. Méhes Zoltán Budapest (1935. évi június hó 22-én, letéve 60 cseh korona), Ábrahámsohn Márton Újpest (1935. évi június h­ó 29-én, letéve 159 cseh korona), Babics János Nagybánya (1934. évi novem­ber hó 30 án, letéve 4 darab összesen 15.500 pengőről szóló váltó), Sacher Sámuelné Budapest (1935. évi november hó 25 én, letéve 100 cseh korona),­ Lewin Miksáné Budapest (1935. évi szeptember hó 8 án, letéve 300 cseh korona), G­ück Sámuel Tolcsva (1935. évi szeptember hó 18-án, letéve 50 cseh korona), Platter János Kecskemét (1935. évi október hó 8-án, letéve 20 amerikai dollár), hogy a m. kir. vámhivata­loknál letétbe helyezett letétjük visszautalását 30 (harminc) napon belül az eredeti letétnyíugta beküldése mellett kérelmezzék, mert ellenkező esetben a letét felől a saját hatáskörében fog intézkedni. Budapest, 1911. évi április hó 17-én. M. kir. központi vám'"iz­­gatóság. *20602­ ­­1 Idézések. Idézés: 99/1941. Kjő. szám. Néhai Leeső Ferenc, volt rimaszombati lakos hagyatékának tárgyalására a ha­tárnapot 1941. évi augusztus hó 29 napjának délelőtti fél 10 órájára Rmaszombatba a Ferenczy­ utca 5. szám alatt levő tvvatalos helyiségemben ezennel kitűzöm és erre Leeső Kálmán ismeretlen helyen távollevő örököst azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által meg nem jelenne, a részére a gyámhatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képvi­seltéről nem gondoskodna, a gyámhatóság által kine­vezett gondnok által fog képviseltetni. Amaszosokat, 1911. évi április hó 15-én. Dr. Löd­erer Géza, rima­­szombati kir. közjegyző. , 3516 Idézés: 1465/1941. szám. A galántai kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Panyik Sándor és társai fe'peresek­­nek Panyik István és társai alperesek ellen tulajdon­­közösség megszüntetése és járulékai iránt indított peré­ben a b'róság a per fe’vétel ére és érdem’eges tárgya’á­­s'-ra határnapot tüzöt­t és fe’hívta a fe’eket, hogy 1911. évi május hó 19. napján dé’e’őtt 9 órakor b'vata’os h''v­­édében !Fő-utca 98. házszám, I. eme'et 3. ai'é­­s?­'m­a’ad­) jelenjenek meg, egyszersmind ped'g Panyik Bé'a földmüves a'peres részére — aki ismeretlen helyen tartózkodik — ügygondnokul dr. Kuthy Géza ügyvédet (lakik Ga'­ántán) nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jel en'en meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Ga’ánta, 1941. évi április hó 18 napján. A ga'ántai kir járásbíróság. F 11429 Idézés: Cg. 17543­­09. szám. A budapesti kir. törvény­szék ezennel közhírré teszi, hogy a Ruhakonfekció kereskedelmi és ipari részvénytársaság 1941. évi április 9. napján tartott közgyűlése 5.000 darab egyenként 25 pengő névértékű társulati részvényből álló 125 000 pengő alaptőkének 2.000 darab részvény visszavásár­lása és megsemmisítése utján 50 000 pengővel való le­számítását határozta el, ehhez a törvényszék engedélyét kéri. Ennek folytán a kir. törvényszék nevezett rész­vénytársaság hitelezőinek meghalgatására határnamil 1941. évi május hó 8. napjának déli 12 órá­ját ér. Sohár­ Bé'a törvényszéki bíró h'vatalos helyiségébe (V., A'kor­­mány-utca 14., II­em. 45 ajtó) oly hozzáadással tűzi ki, hogy a meg nem jelenő hitelezőket az alaptőke le­számításába beleegyezőnek fogja tekinteni. Egyszersmind értesíti a h'telező'.et, hogy érdekeiknek képviseletére a leír. törvényszék dr. Kerner Imre ügy- Vegyes hirdetmények. Hirdetmény. Cg. 80­2. 1941. szám. (Ce. 1425. IV. 84.) Mnthogy a Nyíregyháza város polgármesterének K. 9311/1941. szám alatt kelt értesítése szerint a kereske­­delm­ egyéni cégek jegyzékének IV. kötete 84. lapján bejegyzett Gaál Jenő nyíregyházi cég tényleg megszűnt, a cégbíróság az 1926. évi III.­­ -cikk 2. §-a értelmében a cég megszüntetésére vonatkozó bevezetés elrendelése előtt felhívja Gaál Jenő cégbirtokost és mindazokat, kiknek a cég fennállása jogérdeke, hogy ha a cég meg­szűnésének bevezetése ellen kifogásuk van, ezt a fel­hívás közzétételétől számított 45 nap alatt terjesszék fel, mert ellen esetben a cég megszűnésének bejegyzése hivatalból fog bejegyeztetni. Nyíregyháza, 1941. évi április hó 10. napján. A nyíregyházi ldr. törvényszék. **452 Hirdetmény. Cg 62/2. 1941. szám. (Ce. 1312. IV. 28.) Mnthogy a Nyíregyháza város polgármesterének K. 9309/1941. szám adat kelt értesítése szerint a kereske­delmi egyéni cégek jegyzékének IV. kötet 28. lapján bejegyzett Hibján Sámuel utóda nyíregyházi cég tényleg megszűnt, a cégbíróság az 1926. évi III. t.­cikk 2. §-a értelmében a cég megszüntetésére vonatkozó bevezetés elrendelése előtt felhívja Heufel Lajos cégbirtokost és mindazokat, kiknek a cég fennállása jogérdeke, hogy ha a cég meg­szűnésének bevezetése ellen kifogásuk van, ezt a fel­­hívás közzétételétől száradott 45 nap alatt terjesszék fel, mert ellenesetben a cég megszűnésének bejegyzése Hivatalból fog bejegyeztetni. Nyíregyháza, 1941. évi április hó 10 napján. A nyíregyházi kir. törvényszék. **451 Hirdetmény P 674/1941/4. szám. Székesfehérvár szab. kir. város kisajátitónak Tóth Imre és társai kisajátítást szenvedők elleni bírói kártalanulási eljárásban a kir. törvényszék a székesfehérvári 2955 számú telekkönyvi betétben Tóth Imre tulajdonaként felvett 3070. hrsz. ingatlannak és a székesfehérvári 6139. szám­i telekkönyvi betétben Terestényi Emilné szül. Szentenstein Mária, Holtnaknyilvánitás, 493/1941. szám. A bicskei kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Szimandl Józsefné szül Abel Erzsébet sóskúti lakos részéről a 28900/1919. I. M. számú, valamint az azt kiegészítő rendelkezéseken alapuló kérelem folytán a világháborúban, illetve az azzal kapcsolatos események folytán állítólag eltűnt Ábel András volt sóskúti lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította. Az eltűntre vonatkozó adatok : Ábel András született Sóskút községben az 1893. évi december hó 7. napján Ábel András és Maszu­­a Erzsébet szülőktől, nőtlen, földmives foglalkozású, utolsó rendes lakhelye : Sóskút község, ahonnan 1914. évi október hó 14. napján vonult be. a székesfehérvári 17 honvéd gyalogezredhez, ahol a XVII. menetszázadba lett beosztva s 1915. évi január közepén a bukovinai harctérre ment. Vele együtt ment Kuzsel József sóskúti lakos is, kinek az előadása sze­rint Homonnára, majd onnan Przemysl alá kerültek. Itt Ábel András 191­5. évi május hó ismeretlen napján vivott ütközetben orosz hadifogságba került s a berezó­­kai hadifogságából 1918. évben irt utoljára. Az eltűntnek Sóskút községben ingatlan Vagyona is van. A kir. járásbíróság fe­lhiv mindenkit, akinek az eltűnt év­benlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy el­tűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így külö­nösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fentebb jelzett időn túl még életében volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggszt­ésétől számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert különben a kir. járás­bíróság ennek a határidőnek eltelte után a kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Bicske, 1941. évi március hó 24. napján. A bicskei kir. járásbíróság. 3492 Holtnaknyilvánitás. Pk. 11309/1941. szám. A ceglédi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy özv. Izsó Istvánné ceglédi lakos részéről a 28900/1919. I. M. számú ren­delet 6. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Izsó István holtnaknyilvánitása iránt, akire a vonatkozó személyi adatok és egyéb körülmé­nyek a következők : : Neve és vallása : Izsó István, ref., születési helye és ideje : Cegléd. 1833. jan. 19., atyja : István, anyja : Szomorú Eszter, testvérei : Izsó Miklós és Ferenc, lak­nak Cegléd, Jászberényi­ u. 402., foglalkozása föld­műves, utolsó lakhelye : Cegléd, katonai rendfokozata : huszár, az a lid­ esemény, amelyben nyoma veszett . 1915. jún­uus 28-án Cz­ewletniki mellett hősi halált halt, a holtnaknyilvánítási eljárást a mai napon megindí­totta, az eltűnt részére ügygondnokul dr. Lovas Zoltán ceglédi ügyvédet rendelte ki. Felhívja a bíróság mindazokat, akik az eltűnt életben­­létéről, tartózkodási helyéről, vagy eltűnésének körül­ményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról is, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, tudomással bírnak, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 69 nap alatt jelentsék be a bíróságnál. Amennyiben a határidő alatt bemöntés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények arányán fog a holtnaknyilvánitás kér­désében határozni Cegléd, 1941. évi április hó 3. nap­ján. A ceglédi kir. járásbíróság. „ F 11412 Holtnaknyilvánitás. P 371/1941. szám. A nagy­­kanizsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy dr. Berlin József nagykanizsai ügyvéd által képviselt Pókecz Ká­roly és Horváth Istvánná szül. Póvecz Mára fityeházi lakosok részéről az 1911 :1. t.-c. 733. §-ának 1. pontja alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag Amerikában eltűnt Pókecz József volt fityeházi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon meg­indította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Surányi Lajos ügyvéd, nagykanizsai lakost rendelte ki. Felhívja a kir. törvényszék az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt éle­tbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltü­ntetek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hir­detménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított három hónap letelte után bírói­­lag holtnak fogja nyilvánítani. Nagykanizsa, 1941. évi április hó 9. napján. A nagykanizsai kir. törvényszék. 3495 Holtnaknyilvánitás. P. 131/5. 1941. szám. A soproni kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Lang Henrikné Farkas Ilona sopronnémeti lakos részéről az 1911 .S védet ügygondnokul hivatalból kirendelte. Budapest, 1941. évi április hó 16. napján. A budapesti kir. tör­vényszék, mint cégbíróság. F 11125 Okiratmegsemmisitések. Okiratmegsemmisités. 3537/1941. ki. szám. Vigh­­ József kisújszállási lakos egy drb. 1926. évi deres, heréit piszta lovának Kisújszálláson, 1969. évi decem­ber hó 1-én. 1504/IV. 1939. szkv. szám alatt kiállított marhalevelét elvesztette. Megsemmisítem. Kisújszállás, 1941. évi április hó 22. napján. Kisújszállás na. város polgármestere. 3514 Okiratmegsemmisités. Pk. I. 580810/1. 1940. szám. A budapesti központi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat Magyar Rokkantsegélyző és Nyugdijegylet budapesti (VIll., József-körut 46.) egyesület által 41294 szám alatt 1934. évben Krizsek Károly névre kiállított 86 P 83 fül. jára­déktőke értékét igazoló járadéklevél (tanus­lvány) meg­­sem­misítése iránt az eljárást Krizsek Károly pilisszent­­iváni lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beikta­tását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíró­ság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmire semmisnek fogja nyilvánítani. Buda­pest, 1940. évi április hó 23. napján. A budapesti köz­ponti kir. járásbíróság. **462 Okiratmegsemmisités. 2557/1941. ki. szám. Buda Ferenc gyöngyösi lakos (Epreskert­ u. 42. sz.) bejelen­tette, hogy a Gyöngyösön, 1939. évi november hó 20-án 173. jegyzőkönyvi sz. alatt egy darab 1931. évi fekete heréit, bal hátsó lába kesery lováról kiállított honvé­de­mi marhalevél ismeretlen körülmények között el­veszett. Megsemmisítem. Gyöngyös, 1941. évi március h­ó 31. napján. Gyöngyös megyei város polgármestere. 1139 Oki fitt megsemmisítés. 3791/1941. kig. szám. fazekas Pál irsai lakosnak egy p. kanca, 7 éves lováról szóló 41/1939. jkvi. számú marhalevele elveszett. Semmis. Monor, 1941. évi április hó 20-án. A monori járás főszolgabirája. 3171 Okiratmegsemmisités. Pk. L 581876/1 1940. szám. A budapesti központi királyi járásbíróság közhirré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat : az Adriai Biztosító Társulat által 1924. évi december hó 11. nap­ján kiállított S55.283/H. számú Breitner Ödön névre szóló 50.000.000 magyar korona összegű életbiztosítási kötvény, melynek kedvezményezettje életbenlét esetén a biztosított, elhalálozás esetén annak leánya, Breitner Ágnes, megsemm­­ítése iránt az eljárást az Adriai Biz­tosító Társulat budapesti bej. cég (V., Erzsébet-tér 9—11. szám) kezedsére folyamatba tette. Ennélfogva fölhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság a jelzett határidő letelte után a folya­modó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1910. évi augusztus hó 16. napján. A buda­pesti központi királyi­ járásbíróság. F 11427 1941 április 2­8.94. szám. Lerf Imréné szül. Szenzenstein Teréz, Oláh Imréné szül. Szenzenstein Lenke, R­edl Zoltánná szül. Szenzenstein Margit, kk. Szenzenstein Miklós, kk. Szenzenstein Rózsi, Szenzenstein Antal, Strumperger Gyuláné szül. Szen­­zenstein Irén és ki. Szenzenstein László tulajdonaként felvett 3067/1. hrsz. ingatlannak a kisajátítási összeírás­ban kitüntetett részletére az 1881. évi XI­I­­.-c. 46. §-a alapján kisajátítási kártalanítási eljárást rendel el és a­­ kisajátítási kártalanítási eljárásra határnapul az 1941. évi május hó 3. napjának délelőtti 9 óráját tűz­i ki hiva­talos helyiségébe (törvényház, I. emelet 68. számú te­rem), mikorra és hová a kisajátító és kisajátítást szen­vedő feleket, valamint az összes telekkönyvi érdekelte­ket azzal a figyelmeztetéssel idézi meg, hogy az érde­keltek elmaradása a kártalanítás felett hozandó érdem­leges határozatot nem gátolja és a tárgyalásról a­ mara­­dás miatt igazolásnak helye nincs. Székesfehérvár, 1941. évi április hó 21. napján. A székesfehérvári kir. törvényszék. *20603 Helt Bissks nyilvásiytások.

Next