Budapesti Közlöny, 1942. május (76. évfolyam, 99-123. szám)

1942-05-23 / 117. szám

2 működési joggal nem biró biztosító vállalattal, vagy belföldön működési joggal biró biztosító vállalat külföldön levő központi igazgatóságá­val, külföldi fióktelepével, képviseletével, vagy ügynökségével belföldön lakó vagy állandóan belföldön tartózkodó fél 1. személyre vagy belföldön levő tárgyra, 2. belföldről külföldre vagy külföldről bel­földre feladott árunak vagy értéknek szárazon, folyón, belvizeken,­légi úton, valamint tengeren fuvarozására köt. (2) Ha az (1) bekezdésben említett biztosí­tási szerződést több évre kötötték, az illeték alapja a biztosítási összegnek annyiszorosa, ahány évre a szerződést kötötték. A személyre kötött ilyen biztosítási szerződés illetékének alapja azonban nem haladhatja meg a biztosí­tási összeg háromszorosát. .Járadékbiztosítási szerződésnél biztosítási összegnek a kikötött évi járadék tizenötszörösét kell tekinteni. A határozatlan időre kötött biztosítási szerző­désnél az illeték alapja a biztosítási összeg háromszorosa. (3) Az (1) bekezdésben említett illetéket a belföldi szerződő fél köteles fizetni tekintet nélkül arra, hogy a szerződés megkötésének és teljesítésének helye belföldön vagy külföldön van. (1) Ha az (1) bekezdésben említett biztosí­tási szerződés belföldi közvetítő közreműkö­désével jött létre, az illetékért a közvetítő egyetemlegesen felelős. (5) A jelen rendelet alkalmazásában a ma­gyar tengeri vagy folyami kereskedelmi hajó­nak Magyarország területén átmenő szállítmá­nyát, valamint az ilyen hajónak az (1) bekez­dés 2. pontja alá nem eső szállítmányát bel­földön levőnek tekinteni nem lehet. (6) A jelen­t. rendelkezései a viszontbiztosí­tási szerződésre nem vonatkoznak. 2. §. Ha az 1. §-ban említett biztosítási szerződés olyan biztosítási fajra vonatkozik, amellyel belföldön működési joggal bíró biztosító válla­latok nem foglalkoznak, vagy foglalkoznak ugyan, de a biztosításra felajánlott kockázatot nem vállalják, az 1. §. szerint járó illeték helyett a biztosítási díj után számított 6°/6 illeték jár. A pénzügyminiszter megállapítása irányadó arra nézve, hogy a biztosítási fajjal belföldön működési joggal bíró biztosító válla­latok nem foglalkoznak, vagy foglalkoznak ugyan, de a biztosításra felajánlott kockázatot nem vállalják." 3. §. (1) Nem az 1. §. szerint járó illeték, hanem a biztosítási díj után számított 3% illeték alá esik a belföldön működési joggal nem bíró biz­tosító vállalattal kötött olyan biztosítási szer­ződésről kiállított okirat, amelynek tárgya ma­gyar tengeri kereskedelmi hajók személyzeté­nek tagjait illetően megszabott kötelező baleseti biztosítás (1934 : XIX. t.-c. 53. §.). (2) Ezt az illetéket a hajótulajdonos köteles megfizetni. 4- •§■ Az 5.730/1941. M. E. számi­ rendelet 1. §-a értelmében járó 50% rendkívüli pótlékot az ebben a rendeletben megállapított illetékek után is fizetni kell. 5. §. Az illetéket a biztosítási szerződés megköté­sétől számított 15 nap alatt közvetlen fizetés­sel kell leróni.­­­0. §. A m. kir. adóhivatalok (m­. kir. illetékkisza­bási hivatal) az ennek a rendeletnek alapján fizetett biztosítási illetéknek és rendkívüli pót­léknak egyharmad részét,a befizetés­­után az „Életbiztosítási Rendezési Alap“ 185.083. számú postatakarékpénztári számlájára átutalni köte­lesek. (l) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A m. kir. minisztériumnak 3.210/1942. M. E. számú remdelete. A mozgófényképü­zem­ekkel kapcsolatos egyes gazdasági vonatkozású kérdések rendezése tárgyában kibocsátott 2.930/1941. M. E. számú rendelet kiegészítése. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitel­élet rendjének, valamint az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt és legutóbb az 1941 : XI. t.-c. t. ipában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli :­ ­• §• . Ha a régi mozgófényképüzemi engedélyes helyébe bármi okból új engedélyes lép, a 2.930/ 1941. M. E. számú rendelet rendelkezései alap­ján a tulajdonos, a bérlő vagy az, aki a helyi­ség, illetőleg a berendezés felett egyéb jog alap­ján rendelkezésre jogosult, a mozgófénykép­­üzem céljaira szolgáló helyiséget és az ahhoz tartozó berendezést az új engedélyesnek további rendelkezésig az említett 2.930/1941. M. E. számú rendelet 1. ipának (1) bekezdésében fog­lalt időbeli korlátozás nélkül köteles bérbeadni. Ha pedig a bérleti jogviszony az említett ren­delet alapján már a jelen rendelet hatályba­lépése előtt létrejött, az így létrejött bérleti jog­viszony további rendelkezésig ugyancsak az említett időbeli korlátozás nélkül áll fenn. Ha a mozgófényképüzem céljára szolgáló helyiségeket az engedélyes nem a tulajdonostól bérli, a bérbeadónak a bérbeadásra vonatkozó kötelezettsége a közte és a tulajdonos között fennállott jogviszony megszűnte után a tulaj­donosra száll át. A 2.930/1941. M. E. számú rendelet 1. ipának alkalmazása körében, ha a bérlemény haszná­latáért az 1939. évi szeptember hó 1. napján járó ellenszolgáltatás nem előre meghatározott bérösszegben, hanem haszonrészesedésben volt megállapítva, a bért az említett rendelet értel­mében az illető helyen, városrészben levő ha­sonló üzlethelyiségért az 1939. évi szeptember hó 1. napján fizetett bérek figyelembevételével kell megállapítani. Az 5.777/1941. M. E. számú rendelet 9. §-ának rendelkezéseit a mozgófényképüzem céljára szolgáló helyiséghez tartozó berendezés bérletére is alkalmazni kell. . 4. §. Az 5.777/1941. M. E. számú rendelet 9. §-ának rendelkezéseit mozgófényképü­zem céljaira szol­gáló­ helyiségekre azzal az eltéréssel kell alkal­mazni, hogy a bérbeadó a bérletet rendes fel­mondással csak az említett rendelet 6. spa első bekezdésének 2., 4. és 5. pontjában meghatá­rozott esetekben szüntetheti meg. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Budapest, 1942. évi május hó 22.-én. Kállai­ Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 3.150/1942. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen az ipar (kereskedés) gyakorlásának, valamint az ipartestületi szer­vezet kiépítésének átmeneti szabályozásáról szóló 9.330/1940. M. E. számú rendelet ujabb módosítása és kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1940: XXVI. t.-c. 3. ipában foglalt felhatalmazás alapján a kö­vetkezőket­ rendeli : 1­ §• A 9.330/1940. M. E. számu­ rendelet 5.­­-ának (1) bekezdése akként módosul, hogy az ideig­lenes ipar­jogosít­vány kiadásának határideje az 1942. évi december hó 31. napjáig terjed és hogy az e rendelkezés alapján kiadott ideig­lenes iparjogosítvány hatályának tartama leg­feljebb az 1943. évi június hó 30. napjáig szólhat. A 9.330/1940. M. E. szám­ú rendelet 5. ipának (3) bekezdése pedig akként módosul, hogy a képesítésnek a (2) bekezdés szerint mester­vizsga letételével igazolására megállapított határidő az 1943. évi junius hó 30. napjáig meghosszabbít­­­a­tik. 2. §• Az iparhatóság az ideiglenes iparjogosítvány hatályának tartamát — még ha az a jelen rendelet hatálybalépése előtt lejárt is — leg­feljebb az 1943. évi junius hó 30. napjáig ter­jedő időre meghosszabbíthatja. A 6.310/1941. M. E. számú rendelet 2. ipának első bekezdésé­ben foglalt rendelkezéseket az ideiglenes ipar­jogosítvány hatálya tartam­ának m­eghosszabbí­­tása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes iparjogosít­ványra a hatálya tartamának meghosszabbítását záradék alakjá­ban rá kell vezetni.­­• 1­ 3. §. Az ideiglenes iparjogosítványokat a hatályuk (az esetleg meghosszabbított hatályuk") meg­szűntekor be kell vonni. §• A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba : hatálybalépésével a 6.310/1941. M. E. szám­i rendelet 1. ipa hatályát veszti. Budapest, 1942. évi május hó 19.-én. Kállai­ Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök. Budapesti Közlöny 1042 május 23.117. szám. (2) Rendelkezéseit alkalmazni kell mind­azokban az esetekben, amelyekben a kincstár­nak az illetékhez való joga ennek a rendeletnek életbelépése után nyílik meg. (3) A jelen rendelet hatálybalépésével egy­idejűleg az 5.100/1931. M. E. számú rendelet 38. ipa, a 0.001/1935. M. E. számú rendelet, az 5.760/1941. M. E. számú rendelet, a 3.020/1936. P. M. szám­ú rendelet 2. ipa és a 147.275/1932. számú pénzügyminiszteri rendelet hatályát veszti. Budapest, 1942. évi május hó 22.-én. Kállaii Miklós s. k. m­. kir. miniszterelnök. A m. kir. iparü­gyi miniszternek 33.900/1942. Ip. M. számú remdelete az ipari képesítés igazolásának megkönnyité­­sére vonatkozó rendelkezések átmeneti kiegé­szítéséről szóló 34.200/1941. Ip. M. számú ren­delet módosítása és kiegészítése tárgyában. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt ke­leti és erdélyi országrészen az ipar (kereskedés) gyakorlásának, valamint az ipartestületi szer­vezet kiépítésének átmeneti szabályozásáról­­szóló 9.330/1940. M. E. szám­ú rendelet 27.­­-ában foglalt felhatalmazás alapján — úgyis, mint a kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­térium vezetésével megbízott miniszter — a belügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1­ §• A 34.200/1941. Ip. M. szám­i rendelet 1. ipának harmadik bekezdése akként módosul, hogy az ideiglenes iparjogosítvány kiadásának határideje az 1942. évi december hó 31. nap­jáig terjed és hogy az e rendelkezés alapján kiadott ideiglenes iparjogosítvány hatályának tartama legfeljebb az 1943. évi junius hó 30. napjáig szólhat. A 34.200/1941. Ip. M. szám­ú rendelet 1. ipának ötödik bekezdése pedig akként módo­sul, hogy a képesítésnek a negyedik bekezdés szerint mestervizsga letételével igazolására megállapított határidő az 1943. évi junius hó 30. napjáig meghosszabbíttatik.

Next