Budapesti Közlöny, 1942. május (76. évfolyam, 99-123. szám)
1942-05-23 / 117. szám
2 működési joggal nem biró biztosító vállalattal, vagy belföldön működési joggal biró biztosító vállalat külföldön levő központi igazgatóságával, külföldi fióktelepével, képviseletével, vagy ügynökségével belföldön lakó vagy állandóan belföldön tartózkodó fél 1. személyre vagy belföldön levő tárgyra, 2. belföldről külföldre vagy külföldről belföldre feladott árunak vagy értéknek szárazon, folyón, belvizeken,légi úton, valamint tengeren fuvarozására köt. (2) Ha az (1) bekezdésben említett biztosítási szerződést több évre kötötték, az illeték alapja a biztosítási összegnek annyiszorosa, ahány évre a szerződést kötötték. A személyre kötött ilyen biztosítási szerződés illetékének alapja azonban nem haladhatja meg a biztosítási összeg háromszorosát. .Járadékbiztosítási szerződésnél biztosítási összegnek a kikötött évi járadék tizenötszörösét kell tekinteni. A határozatlan időre kötött biztosítási szerződésnél az illeték alapja a biztosítási összeg háromszorosa. (3) Az (1) bekezdésben említett illetéket a belföldi szerződő fél köteles fizetni tekintet nélkül arra, hogy a szerződés megkötésének és teljesítésének helye belföldön vagy külföldön van. (1) Ha az (1) bekezdésben említett biztosítási szerződés belföldi közvetítő közreműködésével jött létre, az illetékért a közvetítő egyetemlegesen felelős. (5) A jelen rendelet alkalmazásában a magyar tengeri vagy folyami kereskedelmi hajónak Magyarország területén átmenő szállítmányát, valamint az ilyen hajónak az (1) bekezdés 2. pontja alá nem eső szállítmányát belföldön levőnek tekinteni nem lehet. (6) A jelent. rendelkezései a viszontbiztosítási szerződésre nem vonatkoznak. 2. §. Ha az 1. §-ban említett biztosítási szerződés olyan biztosítási fajra vonatkozik, amellyel belföldön működési joggal bíró biztosító vállalatok nem foglalkoznak, vagy foglalkoznak ugyan, de a biztosításra felajánlott kockázatot nem vállalják, az 1. §. szerint járó illeték helyett a biztosítási díj után számított 6°/6 illeték jár. A pénzügyminiszter megállapítása irányadó arra nézve, hogy a biztosítási fajjal belföldön működési joggal bíró biztosító vállalatok nem foglalkoznak, vagy foglalkoznak ugyan, de a biztosításra felajánlott kockázatot nem vállalják." 3. §. (1) Nem az 1. §. szerint járó illeték, hanem a biztosítási díj után számított 3% illeték alá esik a belföldön működési joggal nem bíró biztosító vállalattal kötött olyan biztosítási szerződésről kiállított okirat, amelynek tárgya magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének tagjait illetően megszabott kötelező baleseti biztosítás (1934 : XIX. t.-c. 53. §.). (2) Ezt az illetéket a hajótulajdonos köteles megfizetni. 4- •§■ Az 5.730/1941. M. E. számi rendelet 1. §-a értelmében járó 50% rendkívüli pótlékot az ebben a rendeletben megállapított illetékek után is fizetni kell. 5. §. Az illetéket a biztosítási szerződés megkötésétől számított 15 nap alatt közvetlen fizetéssel kell leróni.0. §. A m. kir. adóhivatalok (m. kir. illetékkiszabási hivatal) az ennek a rendeletnek alapján fizetett biztosítási illetéknek és rendkívüli pótléknak egyharmad részét,a befizetésután az „Életbiztosítási Rendezési Alap“ 185.083. számú postatakarékpénztári számlájára átutalni kötelesek. (l) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A m. kir. minisztériumnak 3.210/1942. M. E. számú remdelete. A mozgófényképüzemekkel kapcsolatos egyes gazdasági vonatkozású kérdések rendezése tárgyában kibocsátott 2.930/1941. M. E. számú rendelet kiegészítése. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, valamint az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt és legutóbb az 1941 : XI. t.-c. t. ipában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli : • §• . Ha a régi mozgófényképüzemi engedélyes helyébe bármi okból új engedélyes lép, a 2.930/ 1941. M. E. számú rendelet rendelkezései alapján a tulajdonos, a bérlő vagy az, aki a helyiség, illetőleg a berendezés felett egyéb jog alapján rendelkezésre jogosult, a mozgófényképüzem céljaira szolgáló helyiséget és az ahhoz tartozó berendezést az új engedélyesnek további rendelkezésig az említett 2.930/1941. M. E. számú rendelet 1. ipának (1) bekezdésében foglalt időbeli korlátozás nélkül köteles bérbeadni. Ha pedig a bérleti jogviszony az említett rendelet alapján már a jelen rendelet hatálybalépése előtt létrejött, az így létrejött bérleti jogviszony további rendelkezésig ugyancsak az említett időbeli korlátozás nélkül áll fenn. Ha a mozgófényképüzem céljára szolgáló helyiségeket az engedélyes nem a tulajdonostól bérli, a bérbeadónak a bérbeadásra vonatkozó kötelezettsége a közte és a tulajdonos között fennállott jogviszony megszűnte után a tulajdonosra száll át. A 2.930/1941. M. E. számú rendelet 1. ipának alkalmazása körében, ha a bérlemény használatáért az 1939. évi szeptember hó 1. napján járó ellenszolgáltatás nem előre meghatározott bérösszegben, hanem haszonrészesedésben volt megállapítva, a bért az említett rendelet értelmében az illető helyen, városrészben levő hasonló üzlethelyiségért az 1939. évi szeptember hó 1. napján fizetett bérek figyelembevételével kell megállapítani. Az 5.777/1941. M. E. számú rendelet 9. §-ának rendelkezéseit a mozgófényképüzem céljára szolgáló helyiséghez tartozó berendezés bérletére is alkalmazni kell. . 4. §. Az 5.777/1941. M. E. számú rendelet 9. §-ának rendelkezéseit mozgófényképüzem céljaira szolgáló helyiségekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadó a bérletet rendes felmondással csak az említett rendelet 6. spa első bekezdésének 2., 4. és 5. pontjában meghatározott esetekben szüntetheti meg. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Budapest, 1942. évi május hó 22.-én. Kállai Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 3.150/1942. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen az ipar (kereskedés) gyakorlásának, valamint az ipartestületi szervezet kiépítésének átmeneti szabályozásáról szóló 9.330/1940. M. E. számú rendelet ujabb módosítása és kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1940: XXVI. t.-c. 3. ipában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1 §• A 9.330/1940. M. E. számu rendelet 5.-ának (1) bekezdése akként módosul, hogy az ideiglenes iparjogosítvány kiadásának határideje az 1942. évi december hó 31. napjáig terjed és hogy az e rendelkezés alapján kiadott ideiglenes iparjogosítvány hatályának tartama legfeljebb az 1943. évi június hó 30. napjáig szólhat. A 9.330/1940. M. E. számú rendelet 5. ipának (3) bekezdése pedig akként módosul, hogy a képesítésnek a (2) bekezdés szerint mestervizsga letételével igazolására megállapított határidő az 1943. évi junius hó 30. napjáig meghosszabbítatik. 2. §• Az iparhatóság az ideiglenes iparjogosítvány hatályának tartamát — még ha az a jelen rendelet hatálybalépése előtt lejárt is — legfeljebb az 1943. évi junius hó 30. napjáig terjedő időre meghosszabbíthatja. A 6.310/1941. M. E. számú rendelet 2. ipának első bekezdésében foglalt rendelkezéseket az ideiglenes iparjogosítvány hatálya tartamának meghosszabbítása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes iparjogosítványra a hatálya tartamának meghosszabbítását záradék alakjában rá kell vezetni.• 1 3. §. Az ideiglenes iparjogosítványokat a hatályuk (az esetleg meghosszabbított hatályuk") megszűntekor be kell vonni. §• A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba : hatálybalépésével a 6.310/1941. M. E. számi rendelet 1. ipa hatályát veszti. Budapest, 1942. évi május hó 19.-én. Kállai Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök. Budapesti Közlöny 1042 május 23.117. szám. (2) Rendelkezéseit alkalmazni kell mindazokban az esetekben, amelyekben a kincstárnak az illetékhez való joga ennek a rendeletnek életbelépése után nyílik meg. (3) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 5.100/1931. M. E. számú rendelet 38. ipa, a 0.001/1935. M. E. számú rendelet, az 5.760/1941. M. E. számú rendelet, a 3.020/1936. P. M. számú rendelet 2. ipa és a 147.275/1932. számú pénzügyminiszteri rendelet hatályát veszti. Budapest, 1942. évi május hó 22.-én. Kállaii Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. iparügyi miniszternek 33.900/1942. Ip. M. számú remdelete az ipari képesítés igazolásának megkönnyitésére vonatkozó rendelkezések átmeneti kiegészítéséről szóló 34.200/1941. Ip. M. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen az ipar (kereskedés) gyakorlásának, valamint az ipartestületi szervezet kiépítésének átmeneti szabályozásárólszóló 9.330/1940. M. E. számú rendelet 27.-ában foglalt felhatalmazás alapján — úgyis, mint a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszter — a belügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1 §• A 34.200/1941. Ip. M. számi rendelet 1. ipának harmadik bekezdése akként módosul, hogy az ideiglenes iparjogosítvány kiadásának határideje az 1942. évi december hó 31. napjáig terjed és hogy az e rendelkezés alapján kiadott ideiglenes iparjogosítvány hatályának tartama legfeljebb az 1943. évi junius hó 30. napjáig szólhat. A 34.200/1941. Ip. M. számú rendelet 1. ipának ötödik bekezdése pedig akként módosul, hogy a képesítésnek a negyedik bekezdés szerint mestervizsga letételével igazolására megállapított határidő az 1943. évi junius hó 30. napjáig meghosszabbíttatik.