Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1943. február (77. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-16 / 37. szám értesítője

4 Okiratmegsemmisités. 428/2. 1942. I. szám. D. 1307. nyt. sz. Szilágyi Rezső nevére a volt dunaföldvári rév­­kapitányság által 19­10. évben kiállított és elveszett csó­nakigazolvány semmis. Csepel, 1943. évi január hó 26. napján. A m­. kir. rendőrség csepeli révkirendeltsége. • 12027 Okiratmegsemmisités. 310/1942. I. szám. D. 474. nyt. sz. Dr. Balaczó Gézáné nevére 1940. évben a volt duna­­földvár révkapitányság által kiállított és elveszett csó- szakigazolvány semmis. Csepel, 1943. évi január hó 26. napján. A m. kir. rendőrség csepeli révkirend­ültsége. 899 Okiratmegsemmi­sités. 709/1943. szg. szám. Felső­­segesd községben, 1939. évi május 5-én 132. jegyző­­könyvi és 688.152. törvényhatósági szám alatt Filó László fel­sősegesdi lakos nevére kiállított Bandi nevű, 1935. junius havi, sárga, herész, csillagos ismertető jelű lováról szóló marhalevél elveszett. Megsemmisítem. Nagyatád, 1943. évi február hó 6. napján. A nagyatádi járás főszolgabirája. 176 Okirat megsemmisítés. 429/1. 1942. I. szám. Cs. 3723. nyt. sz. Ifj. Tóth András nevére 1939. évben kiállított és elveszett csónakigazolvány semmis. Csepel, 1943. évi január hó 26. napján. A m. kir. rendőrség csepeli rév­­kirendeltsége. 900 Okiratmegsemmisités. 83/1943. I. szám. D. 1858. nyi­sz. Ifj. Pataki István nevére a volt dunaföldvári rév­kapitányság által kiállított és elveszett csónakigazolvány semmis. Csepel, 1943. évi február hó 10. napján. A m. kir. rendőrség csepeli révkirendeltsége. 1168 hirdetmények» Hirdetmény, ad. I. 6395/1942. kb. sz. Pest-Pilis-Solt- Kisk­un vármegye Közigazgatási Bizottsága közhírré teszi, hogy a Csepels­ziget­i Ármentesitő Társulat védtöl­­tésének felemelése céljára szük­­séges ingatlanok ki­saját­­sítási tervei Lórév községházánál azözszemlére kitétettek és a tárgyalás határnapja ugyanott 1943. évi február hó 27. napjának délelőtti 10 órájára kitűzésért, mely al­kalommal a kiküldött Bizottság a kisajátítási terv meg­állapítása felett akkor is érdemileg fog határozni, ha a tárgyalásra a kisajátítást szenvedő birtokosok közül senki sem jelennék meg, és hogy a megjelenés elmulasz­tása miatt igazolásnak helye nincs. Budapest, 1943. évi február hó 8. napján. Pesti - Pf­.­i 3 - S­olt - Kisk­un vármegye alispánja. 1439 Hirdetmény. Cg. 17.357/81. szám. A budapesti kir. tör­vényszék ezennel közhírré teszi, hogy a Pátria Textil­­forgalmi részvénytársaság az 1942 évi december hó 22. napján tartott rendkívüli közgyűlése 15.000 darab egyen­ként 10.—­0 névértékű tárau­lati részvénynek 25.000 darab egyenkint 10.— P névértékű részvényre való le­szállítását határozta el, ehhez a kir. törvényszék enge­­délyét kéri. Ennek folytán a kir. törvényszék nevezett részvénytársaság hitelezőinek meghallgatására határ­napul , 1943. évi március hó 4. napjának délelőtti fél 10 órá­ját dr. Mátéffy József kit törvényszéki bíró hivatalos helyiségébe (V., Alkotmány­ u. 14., II. em. 42/1. ajtó) oly hozzáadással tűzi ki, hogy a meg nem jelenő hite­lezőket az alaptőke leszállításába beleegyezettnek fogja tekinteni. Egyszersmind értesíti a hitelezőket, hogy érdekeiknek képviseletére a b­ir. törvényszék dr. Nagy Domokos ügyvédet ügygondnokul hivatalból kirendelte. Budapest, 1913. évi január hó 30. napján. A budapesti kV. tör­vényszék, mint cégbíróság. F 10524 Hirdetmény. P. 4715/27. 1942. szám. Égerszög község tagosítása ügyében az 1943. évi január hó 29. napján kelt P. 4715/1942—25. szám alatt kibocsátott „Hirdet­­mény“-nek a birtokrendező mérnöki pályázatra vonat­kozó részét, a 34.700/1935. I. M. számú rendelet 37. §-a alapján alkalmazandó 1911. évi I. t.-c. 409., illetve 422. §-ai értelmében azzal egészítem ki, hogy a m. kir. pénzügyminiszter 156.083/1942. IX. b. számú rendelke­zésével, a birtokrendező mérnöki munkaegységárát kat. holdanként 36 (Harminchat) pengőben állapította meg. Miskolc, 1943. évi február hó 9. napján. A miskolci kir. törvényszék. **183 Hirdetmény. P.­­200/2. 1943. szám.. A pécsi kir. tör­vényszék Magyarsarlós község általános tagosításának megengedhetősége. kérdésében a tárgyalásra határnapul 1943. évi március hó 23. napjának d. e. 9 óráját tűzi ki, arra Magyarsarlós község községházához az érde­kelt birtokosokat a Budapesti Közlöny és a Dunántúl című pécsi lapban egy ízben megjelenő és a község, va­lamint a szomszédos községek elöljáróságai által szo­kott módon közhírré teendő hirdetménnyel megidézi és közli, hogy a tárgyalás megtartására dr. Pongrácz Ist­ván kir. törvényszéki bírót küldi ki. A kir. törvényszék figyelmezteti az érdekelt birtoko­sokat, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszternek 1942. évi december hó 15-én 552/4., 456/1942. VII. B. szám alatt hozott határozata szerint az alább felsorolt kivételekkel Magyarsarlós község egész határa bevon­­ható a tagosításba. Nem vonhatók be a tagosítási eljárásba : 1. a 34.700/1935. I. M. számú rendelet 19. §-ána­k T. pontja értelmében a községi belsőségek, a „Belsőség" dülőben fekvő szántóföldek azonban a tagosítás tár­gyát képezik; 2. az idézett rendelet 20. §-ának I. pontja értelmében Domonkos György „Krcevimi dőlne" dűlőben fekvő csárdája, mint belterületen kívül fekvő belsőség ; 8. ugyanezen rendeletszakasz I. pontja értelmében Kész Jánosnak a „Konoplase“ dűlőben és Raffai Nán­dornak a „Flotos" dűlőben fekvő malma, valamint a hozzájuk tartozó szántóföldek. 4. A fent idézett rendelet 21. §-a alapján ki van zárva a tagosítási eljárásból a Magyarsarlós­ birtokosáig le­geltetési társulatának a „Belsőség“, „Stranie", „Velke Pasina“ dűlőkben fekvő közös legelője, továbbá a „Strahle“ dűlőnek a legelőn kívüli egész területe, mint beerdősített terület. A m. kir. földművelésügyi miniszter fenti határozata szerint a tagosítás Magyarsarlós­­község határának a tagosítási eljárásba bevonható része hasznos és célsze­rűen keresztülvihető. Ezért a kir. törvényszék a tagosí­tást a 34.700/1935. I. M. számú rendelet 59. §-a értelmé­ben meg fogja engedni, ha azoknak a birtoka, akik a tagosítást kívánják, a község tagosítandó területének egy­negyed részét kiteszi. Az állami, törvényhatósági és községi vagyont, a közalapítványi javakat, a közinté­zetek, a gyámság és gondnokság alatt lévők birtokát a tagosítást kívánó felek birtokához fogja számítani és a tárgyaláson meg nem jelenő feleket úgy fogja tekinteni, mint akik a tagosításba beleegyeznek. Pécs, 1943. évi január hó 26. napján. A pécsi kir. törvényszék. **178 Hirdetmény. P. 20/2. 1943. szám. A pécsi kir. tör­vényszék Nagykozár község általános tagosításának megengedhetősége kérdésében a tárgyalásra határnapul 1943. évi március hó 28. napjának i. e. 9 óráját tűzi ki, arra Nagykozár község községházához az érdekelt bir­­t­­okosokat a Budapesti Közlöny és a Dunántúl című­­ pécsi lapban egy ízben megjelenő és a község, valaraint a szomszédos községek elöljáróságai által szokott­­ módon közhírré teendő hirdetményével megidézi és­­ közli, hogy a tárgyalás megtartására dr. Pongrácz Ist­­i­vám kir. törvényszéki bírót küldte ki. A kir.­ törvényszék figyelmezteti az érdekelt birtoko­­­­sokat, hogy a m. kir. földmivelésü­gyi miniszternek 1942.­­­ évi december hó 10. napján 554.504/1942. VII. B. 2. sz. alatt hozott határozata szerint az alább felsorolt kivé­telekkel Nagykozár község egész határa bevonható a tagosításba. Nem vonhatók be a tagosítási eljárásba : 1. a 34*700/1955. I. M. számú rendelet 19. §-ának 1. pontja értelmében a „Belsőség“ dűlő, kivéve a 4—12., 42., 281—289. hrszámú és ezidőszerint szántóföldi mű­velés útján hasznosított területeket; 2. ugyanezen rendeletszakasz 2. pontja értelmében Sziebert István mintegy 105 kat. holdas állandó jellegű épületekkel felszerelt tanyás birtoka ; 3. ugyanezen rendeletszakasz 4. pontja értelmében a­­ Püspökbogád-nagykozári bekötő út és a „Cserina“ dű­lőben lévő öreg temető, továbbá a községi temető ; 4. az idézett rendelet 20. §-ának 1. pontja értelmében a „Ne Pusztává" dűlőben levő 2 vitézi telek, továbbá a „Kod Biskupova“ dűlőben a „Belsőség“ dűlővel össze­függő 306—312., 313., 314., 339—341. srszáma, a „Na Pisák“ dűlőben 632., 633. hrszámu, a „Kercsevina“ dű­lőben 634., 635. hrszámu ingatlanok, valamint a „Stare gobje“ dűlőben Muszti István mintegy 5 holdas tanyás belsősége, végül Putz János és Istvánnak a „Belsőség“ dűlő mellett elfekvő tanyája a hozzátartozó szántóföl­dekkel együtt, mint önálló tagok és egységes gazdasági területek, illetőleg belterületen kívül fekvő belsőségek ; 5. ugyanezen ren­deletszakasz 2. pontja értelmében a „Dolina“ dűlőnek. Muszti István 1660/3. érszámu szőllője és Leopold Jakab szántója közötti mesgyétől nyugatra eső része, továbbá a „Ri­tics“ és a „Zsemenye“ dűlők, mint egységes szőllőterületek ; 6. ugyanezen rendeletszakasz 3. pontja értelmében Müller András és Ostyánszky Györgyim malmai és a hozzájáse tartozó területek. A m. kir. földmivelésügyi miniszter fenti határozata szerint a tagosítás Nagykozár község határának a tago­sítási eljárásba bevonható részére hasznos és célszerűen keresztülvihető. Ezért a kir. törvényszék a tagosítást a 34.700/1935. I. M. számú rendelet 59. §-a értelmében meg fogja engedni, ha azoknak a birtoka, akik a tago­sítást kívánják, a község tagosítandó területének egy - negyed részét kiteszi. Az állami, törvényhatósági és községi vagyont, a közalapítványi javakat, a közintéze­tek, a gyámság és gondnokság alatt lévők birtokát a tagosítást kiváltó felek birtokához fogja számítani és a tárgyaláson meg nem jelenő feleket úgy fogja tekin­teni, mint akik a tagosításba beleegyeznek. Pécs, 1943. évi január hó 25. napján. A pécsi kir. törvényszék. **179 Hirdetmény. 584/1942. Kjő. szám. Alulírott kir. köz­jegyző ezennel közhírré teszi, miszerint a Kolozsvárt, 1942. évi szeptember hó 7-én végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt Váradi Károlyné szül. Hindler Margit volt dési lakos hagyatéka ügyében Váradi Károly, Váradi Margit, Váradi Béla és Váradi László a dési 1511. sz. tjkv. 2. rend. 114. helyrajzi szám alatt felvett, örök­hagyó tulajdonát és hagyaték tárgyát képező fele részére örökösödési bizonyítvány kiadását kérték. " Felhívom mindazokat, akik az örökség"tárgyát ké­pező ingatlanra, mint örökösök, kötelesrészre jogosul­tait vagy utóörököklási jogot támasztanak, igényeiket alulírott kir. közjegyzőnél 45 (negyvenöt) nap alatt jelentsék be, mert ellenkező esetben a hagyatéki bíró­ságnak az örökösödési bizonyitvány tervezetét be fogom terjeszteni. Dés, 1943. évi február hó 10. napján. Dr. Schilling Lajos kir. közjegyző. 1404 Hirdetmény. Kf. 45660/1. 55. 1925. szám. A Magyar Német Bank r. t. kényszerfelszámolási ügyében a pénz­intézeti központ, mint kényszerfelszámoló I. 55. sorszám alatt bemutatta a II. osztályú követelésekről a rész­­hányad-felosztási terv egy példányát a 920/1917. M. E. számú rendelet 43. §-a értelmében. A kir. törvényszék a felosztási tervet az iratokhoz csatolja és egyúttal közhírré teszi, hogy a felosztási ter­vet a budapesti kir. törvényszék céghivatalában (V. Alkotmány­ u. 14. szám, II. emelet 40. ajtószám) a hir­detmény közzétételétől számított 15 nap alatt a hivata­los órák alatt bármely érdekelt fél megtekintheti és az esetleges észrevételeit ugyanezen idő alatt ugyanott Irán­ban beadhatja. • Egyidejűleg a kir. törvényszék az esetleges észrevéte­lek tárgyalására határnapul 1943. évi március hó 4 napjának d. e. 9 óráját hivatali helyiségébe (V., Alkot­mány­ utca 14. szám, II. emelet 42/1. ajtószám) kitűz, amikorra oda az összes érdekelt hitelezőket jelen vég­zés kifüggesztésével és az erre vonatkozó hirdetmény­nek a Budapesti Közlönyben való közzétételével meg­idézi: Budapest, 1943. évi január hó 19. napján. A bu­dapesti kir. törvényszék. 139. Hirdetmény. 45/1943. Kb. az. A m. kir. kereskedelem ■ és közlekedésügyi miniszter az újabb O. N. Cs. A. házak építéséhez szükséges, a Kőszegi-ut és a Hankai-ut kö­zött fekvő ingatlanok megszerzéseire az 5507/XI. 1945 számú rendeletével a kisajátítási jogot Sopron sz. kir. város közönsége részére, illetve a Városi Közjóléti Szö­­­vetkezet részére engedélyezte. A kisajátítási terv megállapítására irányulló bizottsági eljárás határidejéül 1943. évi március hó 3. napjának d. e. 9 óráját tűzöm ki, helyéül pedig a városháza ta­nácstermét jelölöm ki. A kisajátítási tervet és összeírást a városi irodáig®. gáté irodájában tettük közszemlére. A bizottság a kisajátít­ási terv megállapítása felett akkor is érdemben határoz, ha az érdekeltek közül senki sem jelenne meg. Sopron, 1943. évi február hó 6. napján. Sopron sz. kir. bhj. város közigazgatási bi­zottsága. *20236 Hirdetmény: 535/1943. kir. szám. Hajdú vármegye közigazgatási bizottsága a Magyar Államvasutak részére a balmazújvárosi állomás-épület bővítése céljából a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr által adott kisajátítási jog alapján az eljárást Balmazújváros községben 1943. évi március hó 17. napján délelőtt 10 órai­ kezdettel folytatja le, mely időre fenti szám alatt kiadott külön határozattal az összes érdekeltek meg­hívást nyertek. Debrecen, 1943. évi február hó 10. nap­­­ján. Hajdú vármegye közigazgatási bizottsága. *20230 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesitője 1943 február 16. — 37. szám Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. Pk. 66/1943. szám. A sárvári kir. járásbíróság Söptei Józsefné sz. Csonka Anna és Söptei József ikervári lakosok részéről 28.000/1919. I. M. sz. r. alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Söptei József volt ikervári lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve : Söptei József, születési helye : Iker­vár, születési ideje : 1863. évi február hó 24. napja, szüleinek neve : Söptei András és Kozák Mária, utolsó lakhelye és illetősége: Ikervár. Bevonult: 1914. évi augusztus hó 1. napján, csapattest, melynél utoljára szolgált : a soproni 18. honvéd gyalogezred. Az a hadi­esemény, amely­­közben nyoma veszett: 1914. évi augusz­tus hó 20. napján az orosz harctérre vonult és állítólag 1914. évi augusztus hó 31. napján Lubli® alatt vívott ütközetben elesett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt élet kezdetéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről,, így különösen arról lenne tudomása, hogy az el­tűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek, a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Sárvár, 1943. évi január hó 13. napján. A sárvári kir. járásbíróság. 3399 Holtnaknyilvánitás. P. 7377/2. 1942. szám. A kolozs­vári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kosztea Pé­­terné Krisztea Anna kőrösfeketetói lakos részéről az 1911 . I. t.-c. 733. §-ának alapján előterjesztett kérelem folytán az állít­ól­ag eltűnt Kosztea Péter volt kőrös­feketetói lakos holtnaknyilván­itása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygond­nokai dr. Erszényes Samu ügyvédet, kolozsvári lakost rendelte ki. -Az eltűnt az 1891. évben Körösfeketetó­n (Koloss m­.) született, szülei : Kosztea György és Kile Johanna, házas­­társa : Krisztea Anna. Felhívja a kir. törvényszék az eltüntet és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életben­létéről értesítsék, egyszersmind közöljék­ azokat az ada­tokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megálla­pít­ható, mert ellenkező esetben a bíróság az etüntet a je­len hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt be­iktatását követő naptól számított egy év letelte után bíróikig boltnak fogja nyilvánítani. Kolozsvár, 1943. évi február hó 5. napján. A kolozsvári kir. törvényszék. **18? Holtnaknyilvánitás. P. 5216/1942. szám. Az újvidéki kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Benedek Simonné szül. Beck Ida bajai lakos részéről az 1911 :1. t.-c. 748. §-ának alapján előterjesztett kérelem folytán az állító­lag eltűnt Benedek Simon volt újvidéki lakos holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Keksz Lajos új­vidéki ügyvédet, újvidéki lakost rendelte ki. Az eltűnt az 1879. évben Monoron született, szület­ő Weil Bernát és Benedek Sarolta, házastársa , Beck M®, legutolsó isezert foglalkozás® s avag, tanító.

Next