Budapesti Nap, 2002. december (1. évfolyam, 52-63. szám)

2002-12-03 / 53. szám

Budapesti Nap BUDApest Regionális oldalak XI., XXII. kerület, Érd, Diósd, Törökbálint Helyi tudósítóink: Saliga Enikő Tel.: 06-30/552-6227 E-mail: csaliga@bnap.hu XXII. kerület, Érd, Diósd, Törökbálint H I R S O R O K Domonkos Csaba Tel.: 06-30/552-6230 E-mail: csdomonkos@bnap.hu XI. kerület Átadják az aluljárót a körtéren­­ A Móricz Zsigmond téri aluljárót ezen a héten adják át - tájékoztatott a DBR Metró Projekt projektve­zetője, Gulyás László. A komoly, több mint egy hónapos csúszást a projektvezető a műszaki átadás-átvétel késésével magyarázta. A fala­kat antigraffiti-bevonattal látták el, és az üzemeltetőnek is voltak ké­rései a kivitelezőtől. H­olnap Fórum Európáról - A Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokrá­ciáért Egyesület december 4-én EU-fórumot rendez a Szent Imre Gimnázium dísztermében a XI. kerület, Villányi út 27. szám alatt. Dr. Maróth Miklós akadémikus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára 18 órától Az európai egység gondolatáról címmel, míg Hörcsik Richárd, az Országgyűlés európai integrációs bizottságának alelnöke, egyetemi tanár a csatlakozás mindennapjainkra gyakorolt hatásáról tart előadást. Holnap indul a vásár - A Fővárosi Művelődési Ház karácsonyi vásá­ra szerdán kezdődik. Az érdeklődők december 23-ig nézelődhetnek, vásárolhatnak a pavilonok között. Zöldsarok • XI. kerület Miből csipeget a madár? Igaz, nem túl szép, de sok élőlény valószínűleg e két - egyébként ala­csony esztétikai értékű - mű­anyagnak köszönheti az életét. A PET palackok, és különösen az egyszer használatosak a kör­nyezetvédők szemében a legke­vésbé kedvelt tárgyak közé tartoz­nak. Ám ebben a gazdagréti isko­lában megtalálták a módját, hogy legalább két palacknak környezet­­védelmileg elfogadható helyet ta­láljanak. Egy késsel és némi drót­tal madáretetővé varázsolták az egykori traubis és az étolajas üve­get. A madarakat vélhetően nem zavarja, hogy nem népi mintákkal díszített, eredeti fenyőből készült alkalmatosságban találják meg a mindennapi betevőt, hanem PET palackban. Nem vitatom, némi ügyeskedéssel még szebbé, aka­rom mondani széppé lehetett vol­na varázsolni a két üveget, de a szándék dicséretes. Ez a két pa­lack nem a szeméthegyeket, ha­nem remélhetőleg a gazdagréti madárpopulációt gazdagítja. Ez a műanyag flakon télen akár életet is menthet len-fotó Munkahely • XI. kerület Pici, hideg és nem is teljes állás Sokan azért dolgoznak, hogy ne legyenek egyedül... Nem is (csak) a pénzért. Sok nyugdíjas azért vállal el kevés pénzért egy­­egy munkát, hogy ne üljön egész nap egyedül otthon. Egy őrmezei kisboltban dolgo­­zik-dolgozott Éva asszony, aki azért jött ide a hideg, kicsi boltba eladónak, mert emberek közé vágyott. A munkahely nem éppen ideális, hiszen a hét négyzetméteres bolt igencsak szűk, és télen a villanykályha ellenére sem meleg. Az alkalma­zottnak pénzt kell kezelnie, és a vevőkkel is megfelelően kell foglalkoznia, ami néha igen nehéz. Mindemellett az élet itt nem is a legbiztonságosabb - Éva asszony is bevallotta, hogy nem­egyszer félt már. Most abbahagy­ja a munkát, de nem kizárólag emiatt, hanem mert az allergiája nem bírta a mosószereknek, az italoknak és a parfümöknek e kis helyiségbe zsúfolt koncentrá­­tumát. A tulajdonos a boltba elsősor­ban nyugdíjasokat keres. Azért nyugdíjasokat, mert ők meg­bízhatóbbak. S mivel ez csak egy hatórás állás, nem is kell annyit adnia az alkalmazottnak, mint amennyit egy főállású eladó haza­visz. A HÍR, AMELY RÓLAM SZÓL 2002. december 3., kedd 17 A Gellérthegy déli lejtő­jén kapott helyet az a kert, amely elsősorban a hazai kertészképzést hivatott szolgálni. A Ma­gyar Királyi Kertészeti Tanintézet kertjének ki­alakítása 1893-1894-ben kezdődött meg Rade Károly tervei alapján. A Gellérthegy déli oldalának mik­roklímája szinte minden termesz­tési gyakorlatra alkalmas, ezért az angolkertszerűen kialakított terü­leten a növényeket messzeme­nően az oktatási feladatok figye­lembevételével telepítették. A budai Arborétum - amely ma a Szent István egyetemhez tarto­zik - az 1920-as években tovább bővült, ekkor már 1370 fa- és cser- Évforduló • XI. KERÜLET Védett arborétum Budán Kertészpalánták és ritka növényfajták birodalma fófajt,­­változatot tartalmazott. A békés kertet a második világ­háború sem kímélte, és csak fo­kozatosan éledt újjá. Az arboré­tum 1975-ben kapott fővárosi vé­dettséget. A kertben ma 1440-féle dísz­fát, díszcserjét, 240 fajta hagy­más virágot és mintegy 300-féle egyéb évelő dísznövényt figyel­hetünk meg. Az arborétum szá­mos olyan botanikai ritkaságnak is otthont nyújt, amelyek éghaj­latunkon nem honosak. Rend­szeresen termést érlel a füge és az ázsiai datolyaszilva. Az egyetem jogelődje, a Kerté­szeti és Vincellér Iskola 1859-ben került Budára. 1893-1934-ben át­szervezték, megalapították az arbo­rétumot. Az új iskola, a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Taninté­zet 1894. év végén, ezekben a na­pokban nyitotta meg kapuit. Itt megterem a füge és az ázsiai datolyaszilva ba-fotó Gazda(g)ság Ne vásárolj semmit! A pestieket hidegen hagyta... Kanadából indult 11 éve az a mozgalom, amely november 29-ét a Ne vásárolj semmit nappá akarja varázsolni az egész vilá­gon. Péntek délután - mert idén ez a nap péntekre esett - szem­mel láthatóan senkit sem zavart a kanadai Adbusters Media Foundation és egyes magyar civil szervezetek által elindított moz­galom. Felkerestünk néhány üz­letet, hogy megérdeklődjük, ér­­zik-e a forgalmukon a túlzott fogyasztás ellen mozgósító akció hatásait. A legtöbb boltban, így a legfor­galmasabb helyen, a Móricz Zsig­mond téri Keravillban, vagy a té­ren lévő trafikban tömör nem volt a válasz. Ezt mások is meg­erősítették, így Kluka Tibor, a köztéri DVD- és CD-bolt tulajdo­nosa is, aki kijelentette, hogy nem is hallott a napról, és a for­galom sem lett kisebb. Az egyik megkérdezett üzlet tulajdonosa szerint Magyarorszá­gon butaság a túlfogyasztás ellen akciót kezdeni, hiszen az embe­reknek eleve nincs pénzük, és az üzletek forgalma nemhogy nőne, de folyamatosan csökken. A napról ugyancsak nem hal­lott az a két, véletlenszerűen ki­választott gazdagréti bolt sem, amelyeknek eladóit megkérdez­tük. A Rétköz utcai fotósboltban a kérdésünkre válaszoló egyik munkatárs szerint pénteken igen nagy volt a forgalmuk. A vásárlók számát - szerinte - nem a külön­féle akciók, hanem az időjárás befolyásolja. Ha süt a nap, az em­berek inkább betérnek az üzlet­be, mint esős napokon. Az akcióról a járókelők sem tudtak. Az még érthető, hogy az idősebbek, a nyugdíjasok, vagy a középkorú emberek nem hal­lottak soha erről a kezdeménye­zésről, hiszen az leginkább az interneten terjedt, de a hálóval vélhetően közelebbi kapcsolat­ban álló fiatalok is nemleges vá­laszt adtak kérdésünkre. Budapesti Nap __________ AZ ELSŐ BUDAPESTI NAPILAP ___________ Olvassa a Budapesti Napot, és fizessen elő fővárosunk egyetlen napilapjára! \ Lakóhelyem • XXII. kerület Budafoki Csipkerózsika A bortermelés a hegy túloldalára költözött Budafok lakótelepi részéből a régmúlt korokat idéző kerületré­szig a Seidl lépcső vezet minket. Már a girbe-gurba szűk, szabály­talan foltok is utalnak arra, itt valami más következik, mint amit a 47-es villamosról leszáll­­va a kerületről elképzeltünk. A lépcsősort megpillantva azonnal feltűnik annak határo­zott fehér színe, ami korántsem az állandó felújításnak köszön­hető,­és­ nem is elnyűtt voltából fakad. A felvezető utat a mész­kőhegybe vájták. Ebből követ­keztethetünk a régi római tele­pülés, Promontor egyik legősibb iparágára, ami a kőfejtés volt. Így alakult ki később Budafok egyedülálló bortároló centruma, amely hatalmas pincerendsze­reket, az úgynevezett borkata­kombákat jelenti. A Seidl lépcső első fokán állva rengeteg dolgot megtudhatunk a kerületről. Ehhez azonban egy pillanatra forduljunk balra. Pil­lantásunk egy ódon kapualjra esik, amelyet kis jóindulattal patinásnak is nevezhetnénk. Mellette felirat: korcsma. Beme­részkedve a nyikorgó kapun egy kerthelyiségbe érünk. A hangu­lat Csipkerózsika történetét idé­zi a százéves álom ideje alatt. Pincelejáró, fölötte freskóval, amelyet még nem nyűtt el az idő. A falak azonban már meg­adták magukat az elmúlt csak­nem száz évnek. Mállik a vako­lat, a termek kihaltak, az udva­ron halotti csönd. A vállalkozó kedvű felfedező óhatatlanul a hibás kuktát keresi szemével, akin a pofon majd száz év múl­va csattan. A Promontor ven­déglő udvarán állunk, amelynek neve a bor dicsőségét hirdeti. Ebben a helyiségben azonban hiába keressük a fürtös király­lányt, a bort, talán a toronyszo­bába zárva. Igen, a bortermelés a hegy túloldalára költözött, a kerületnek ezen részét már elér­te Budapest. A budafoki mese odaát van. A Promontor vendéglő régen a bor dicsőségét hirdette bn-fotó A vitalitás életerő! . ..r flBLvitalitás energia KA vitalitás i­iforr WWW­észségügyi és életmódportál

Next