Budapesti Nap, 2002. december (1. évfolyam, 64-75. szám)

2002-12-17 / 65. szám

Budapesti Nap BUDApest Regionális oldalak III. kerület, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Üröm, Budakalász, Pomáz, Szentendre Helyi tudósítóink: ...... Ágh Zsuzsanna Tel.: 06-30/552-6243 E-mail: azsuzsanna@bnap. hu III. kerület Török Monika Tel.: 06-30/552-6299 E-mail: mtorok@bnap.hu Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Üröm, Budakalász, Pomáz,­­ Szentendre H I R S O R O K ___ Brüsszel, Strasbourg, Szentendre?­­ A 2. Szentendre 2005 fórum - a szentendrei polgármesteri hivatal és a World Interact Network szer­vezésében, a Conference Tours Kft. rendezésében - december 17-én 14 órakor kezdődik és a tervek szerint 17 óráig tart. A rendezvény helyszíne a szentendrei városháza díszterme (Szentendre, Városház tér 1-3.). Tűzzománc - A Máltai Szeretetszolgálat Zemplén utcai épületében tűzzománc tárgyak készítését tanulhatják meg az odalátogatók a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával. A Huszti ut­cában pedig baba-mama klub várja a kismamákat 10.30-tól 11.30-ig. Jóga - Kedden, december 17-én a Békásmegyeri Közösségi Házban (III., Csobánka tér 5.) jógázhatnak 19-től 21 óráig. Biblia, egészség, régészet - Filep György okleveles bibliaoktató, Nagy Viktória régész és Tóth Gábor élelmiszer-ipari mérnök tart elő­adást december 17-én 18.30-tól 20 óráig a tudományos előadássoro­zatok keretében az Óbudai Művelődési Központban (III., San Marco utca 81.). Adventi bábelőadás Szentendrén - December 17-én, kedden 10 óra­kor A két kicsi hód címmel zenés báb- és élő szereplős mesejátékot mutatnak be Szentendrén, a városi színházteremben (Pátriárka utca) Dzsesszesz - December 17-én, kedden 19-22 óráig a­­dzsesszklub vendége lesz Szalay András designer. Helyszín a Duna-parti Művelő­dési Ház Barlangja (Szentendre, Dunakorzó 15/A). __ Holnap __ Barátunk a zene - A Zenebarátok klubja hagyományos szerdai összejövetelének utolsó idei találkozóját december 18-án tartják az Óbudai Társaskörben (III., Kiskorona utca 7.). 17 órától a hegedűiro­dalom legszebb műveiből válogatnak Szabadi Vilmos tanítványai. Fogyiklub - A Weight Watchers súlyfigyelők azt vallják, csodaszer nélkül is le lehet fogyni. Szerdán 10-től 11 óráig tartó találkozóju­kon ezt mindenkinek be is bizonyítják­­ az Óbudai Művelődési Köz­pontban. Kultúrháló • III.kerület Hagyományos dixie-fergeteg Békásmegyeren Szokás szerint már hetekkel a koncert előtt elfogyott az összes jegy a Benkó Dixieland Band ha­gyományos karácsonyi koncert­jére a Békásmegyeri Közösségi Házban. Az immár 17 éve menet­rendszerűen telt házat vonzó koncertek történetéről Benkó Sándor, az együttes vezetője me­sélt lapunknak.­­ Kökény Judit igazgatónő rég­óta szereti a muzsikánkat, és amikor idekerült a közösségi házba, rögtön kitalálta, hogyan tudnánk hagyományt teremteni fellépéseinkkel. Már az első év­ben -1985-ben - kiderült, hogy telt házat vonzunk, és mivel a karácsonyi időszakban mindig nehezebb megtölteni a nagyter­met, összehoztuk ezt a két dol­got. A ház méretének megfele­lően a szokásos gázsinál keve­sebbért eljövünk - nem utolsó­sorban azért, mert a lakótelepen élők nagyon kedvesen fogadnak, és mindig családias hangulat ala­kul a koncerten, amely kará­csony előtt nekünk is jólesik. A hagyományoknak nagy szerepe van az életünkben, Magyaror­szág városaiba és a világ nagyon sok országába rendszeresen visszajárunk. Évente 250 fellépé­sünk van - ezek közül ötven Ma­gyarországon. A kialakult rend szerint ha Pünkösd, akkor Nürn­berg, ha május eleje, akkor Sacramento. Újabb fellépésekre nem pályázunk, mert ennél több koncertet már nem bírnánk el. Az esti koncerten fergeteges hangulatot varázsoltak, ezért a végén mindenki azt gondolta: jö­vőre veletek ugyanitt! Zenészóriások a kis színpadon bn-fotó A HÍR, AMELY RÓLAM SZÓL 2002. december 17., kedd 19 Arcok III.KERÜLET Pingpongcsata és egy csésze tea Kokóval Alfa Rómeóval jött!- Hú, kölcsönadhatná... - izgatott és elismerő suttogások ci­káznak a teremben. Magnó bekapcs, és felharsannak a Carmina burana jól ismert első taktusai. Koko bevonul vagy inkább csak bejön, nem integet, nem bokszol a levegőbe koncentrált arc­cal, inkább mosolyog magá­ban, és elnézést kér a ké­sésért. Az Éjféli Sportegylet szokásos va­sárnap délutáni vendége decem­ber 15-én Kovács István volt. A rendezők olyan embereket hív­nak meg a teaházba, akik szemé­lyiségük, elért eredményeik alap­ján példaértékűek lehetnek, s a kamaszok e beszélgetések során közelebb kerülhetnek elismert, híres, sikeres írókhoz, színészek­hez, sportolókhoz. Göncz Árpád és Vágó István éppúgy járt már itt, mint a Barátok közt sztárjai. Koko elmesélte, miért hagyta abba a bunyót, és hogy a legele­jén is egészen véletlenül került a boksz bűvkörébe - elsősorban a decemberi hidegnek és a fél­­óránkénti buszjáratoknak kö­szönhetően. Egy barátját kísérte ugyanis az edzőteremig, és mivel lemaradt a buszról, úgy döntött, inkább bemegy melegedni a bu­nyósokhoz. Az ottani hangulat rögtön rabul ejtette, és 16 évig fogva is tartotta. Amióta azonban hazajött Németországból, meg sem fordul a fejében, hogy foly­tába kéne. Éttermet nyitott, és különböző vállalkozásai is ide­kötik. A nagyobbik fia már el­kezdte az iskolát - egyébként nem is szerették volna német is­kolába járatni. Mosolyogva val­lotta be, hogy legnagyobb dolog­nak az életében nem sportsike­reit tartja, hanem hogy kétgyer­mekes családapa. Miután egy ki­sebb regényt írt a klub emlék­könyvébe, lapunknak még elme­sélte, hogy ezer szállal kötődik a III. kerülethez, hiszen itt lakik.­­ Békásmegyertől nem mesz­­sze, egy kertvárosiasabb részen lakom több mint három éve. Az utcának én voltam az első beköl­tözője­­ és egyben a névadója is. Az a név, amit szántak nek, nem tetszett, így hát bementem az ön­­kormányzathoz, és megkérdez­tem, nem lehetne-e mást kitalál­ni a tervezett helyett? Javasoltak néhányat, én meg választottam egy szebbet. Régebben is sok­szor jártam ide, hiszen rengeteg barátom lakik a kerületben. Hosszú évek óta legjobb barátom például a jól ismert Rézpatkó ét­terem vezetője. A találkozást egy mérkőzés ko­ronázta meg a leghosszabban tartó pingpongmeccs Guinness­­rekordjára készülő kaszásdűlői srácokkal. Az utcai verekedőből világbajnokká lett példakép Betérő ír Mag Szentendrén Az ír Mag együttes négy éve ala­kult, tanárokból, fordítókból és hangszerkészítőkből azért, hogy megismertessék és megszerettes­sék a magyar közönséggel is a kelta zenei világot. Az együttes elsősorban kelta ere­detű tánc- és kocsmazenét ad elő. Henkrich Mihály, Pohl Ba­lázs, Fekete Dániel és Búzási Béla - az ötödik tag, egy igazi kelta, Nick Showlin orvosi igazolással maradt távol - péntek este az al­ternatív kultúrát támogató Dal­mát pince vendége volt, ahol ugyan szűk körben, de igen jó hangulatban húzták a talpaláva­­lót. Az együttes egyébként ritkán koncertezik, talán annak is kö­szönhetően, hogy mindannyian tisztességes polgári foglalkozás­sal bírnak, így sem idejük, sem kedvük nincs a promóciós vagy bármilyen reklámkampányhoz. Persze, ha hívják őket, azért szí­vesen elugranak, mint ezúttal a Dalmát pincébe. Egészségünkre! • Szentendre A Borsos-villában ezúttal a tét volt a tét A szentendrei Otthon Szaksegítő Szolgálat Családsegítő Szolgálata úgy döntött, elébemegy az esemé­nyeknek. De legalábbis megteszi, amit még tehet­­ túl azon, hogy a hét hét napján megpróbál segíteni mindenkin Szentendrén és kör­nyékén - az legfiatalabbaktól az egészen idősekig. Elhatározták, hogy újfajta programokat is kínál­nak majd: ezúttal egészségnapra hívták az érdeklődőket. Vasárnap délelőtt az ember általában ebédet főz, és általában ezt családi kör­ben teszi, a Borsos villában mégis nagy volt a sürgés-forgás. Igaz, nem mindennapi lehetőség, hogy az ember fotelban mérethesse meg a vérnyomását és vércukor­­szintjét - nem pedig órákat vára­kozva a legkülönbözőbb egész­ségügyi intézmények rosszul fel­szerelt folyosóin a várakozástól frusztrált sorstársak között. Volt, aki csak kíváncsiságból jött. Volt, aki azért, mert az asz­­szony életveszélyesen megfenye­gette - pedig az tudvalevőleg árt az egészségnek. És persze olyan is akadt, aki pusztán ellenőrizni akarta a legutolsó leletének ered­ményeit. Tegye a kezét az asztalra - hangzott az ukáz, és máris folyt a vér. Ezúttal a tudósítóé. A vércu­­korszint megállapításához ugyan­is egyetlen csöppecske vér is ele­gendő, és a műszer máris jelzi a diagnózist. Persze ha valamilyen gond van, egy műszer önmagában még nem jelent megoldást. A szakemberek - a családsegítő szolgálat által meghívott egész­­ségügyisek - ilyenkor máris írták, javasolták, tanácsolták, mely szakrendelésre, mikor és kihez ér­demes fordulni. Egy ötévesforma kislány játszo­gatott közben a játékospolc előtt - a mamájáról közben épp az de­rült ki, hogy kutya baja. Idejében kell elkezdeni az egészséges élet­módra való felkészülést - de leg­alábbis annak megtanulását, hogy az orvos a szükségszerűen bekö­vetkező betegségnek nem valami­féle rémséges kelléke, hanem partner a megelőzésben, a minél korábbi felismerésben, kezelés­ben is. A karácsonyi bevásárlási láz persze valamennyire „elszippan­totta” az egészségnap közönségét, de a szervezők nem bánják: be­melegítésnek így is jókedvű ese­mény volt a vasárnapi. Tavaszra tervezik a következőt. A Molnár Gábor vezette intézmény gárdája azt tervezi, hogy a villa kertjében a közeljövőben hangversenyeket is szerveznek - végtére a zenei harmónia is hozzá tartozik az egészséghez. A lélek egészsé­géhez. Szösszenet Az igazi karácsonyi hangulat Pest megtelt, el se indulj, drágám... A havat egyébként én csináltam. Eddig is tudtam, hogy nagy dol­gokra volnék képes, ha hagyná­nak végre kibontakozni, eddig azonban csak ritkán mutatkozott meg természetfeletti képességem ennyire kézzelfoghatóan, hogy aztán az egész ország arról be­széljen, már megint mit csinál­tam. A gyerekek persze régóta ri­­mánkodtak a hóért, mondván, hogy micsoda december az ilyen, de jó ideig ellenálltam. Tegnap este aztán mentünk egy kört Szentendrén, csodaszép volt a Fő tér, állt már a városi kará­csonyfa, villogtak rajta az aján­­dékos dobozok, és akkor rájöt­tem, hogy tényleg már csak egy kis fehérséget kellene rátennem, és máris kész a karácsonyi han­gulat. Úgy terveztem, hogy nagy hideg se legyen, bár az áhított plusz húsz Celsius-fok plusz hóprojekt nem látszott kivitelez­hetőnek. Reggelre aztán mindenki lát­hatta, mire vagyok képes. Na nem mindenki örült neki - de a gyerekek körében természete­sen osztatlan sikert arattam. Aki bosszankodott, attól elnézést ké­rek, bár ha jobban belegondol­nak, talán nem is annyira fontos reggelente őrült módjára beau­tózni a munkahelyre. Hatalmas SMS-forgalmat is kezdeményez­tem, bár be kell vallanom, volt, aki még nálam is jobbakat talált ki: hozott anyagból hóemberépí­tést vállalok, fürdőruhámat téli gumira cserélném, Pest megtelt, el se indult, drágám, és hasonló tartalmú üzenetek száguldoztak a virtuális térben. Mindeközben végre nyugodtan ki tudtam alakí­tani az igazi decemberi deko­rációmat a háztetőkön, fákon, utakon, fehérbe burkolva a kör­nyéket. Hát nem szebb így? Török Mónika BN-FOTÓ

Next