Budapesti Nap, 2003. január (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-15 / 12. szám
, 2003. január 15., szerda Budapest aktuális________ EGYZET Mindazoknak, akik felháborodnak a roma önkormányzati választásokon történt „felháborító”, „kultúrálatlan”, „balkáni” eseményeken. Mindazoknak, akik azt gondolják, lehet a hazai cigányságot nehezen kezelhető, rakoncátlan háziállatként tartani. Mindazoknak, akik még soha nem gondoltak bele. Csak néhány kérdés. Lennél-e roma Magyarországon? Szeretnéd-e, hogy már újszülöttként is másik kocsira pakoljanak pólyástul, messze a rendes fehér gyerekektől? Mit szólnál hozzá, ha vályogviskóba kellene öt-hat naposan hazatérned, ahol se villany, se gáz? Mennyire örülnél neki, ha apád-anyád munkanélküli volna, genetikusan, mert nincs olyan hely, ahol pont őket alkalmaznák? Az óvodában szeretnél-e játszani a kisvonattal? Sírnál-e, hogy nem adják oda, nehogy öszszekoszold? Furcsállnád-e, hogy senki nem akar a melletted lévő szekrénynél öltözni, pedig piros esernyő a jeled? Értenéd-e, téged miért nem hívnak meg szülinapi zsúrokra? Elviselnéd-e négyévesen, hogy mindig téged és csak téged motoz meg a dadus, ha eltűnik egy ólomkatona a polcról? Mit szólnál, ha naponta kurkásznak a fejed, nem vagy-e tetves? Szégyellnéd-e anyádat, ahogy a viseletes szoknyájában nagy hangon ordít ezért az óvodában? Bánnád-e, hogy aztán már nem mész oda többet? Szeretnél-e olyan lenni, mint a többiek? Értenéd-e, miért nem lehetsz? És azt, hogy miért nem mehetsz „rendes” iskolába? Miért ülsz, eszel, ballagsz külön? Miért néznek ki a boltból? Tudomásul veszed-e, hogy soha, de soha nem fog szóba állni veled az a fehér lány, fehér fiú, bármennyire is tetszik neked? Hányszor gondoltál arra, hogy kifehéríted a bőröd, mint májkidzsekszen? Próbáltál-e tanulni, tovább, egyre tovább? És? Lehetett? Nem volt jóval nehezebb, mint másnak? Mikor adtad fel? Kaptál-e munkát? Milyet? Anynyiért, mint mások? Hányszor tettek ajánlatot az utcán koszos csavargók, mondván: a cigány lányok mind kurvák? Számoltad-e, hányszor igazoltat a rendőr? Voltál-e a diszkóban? És ugyan hol engedtek be? Gondolkodtál-e már azon, miért kell állandóan szégyellned magad, miért kell azt mondanod, hogy te nem vagy olyan? És kell? Mikor sírtál először? Mikor gyűlöltél meg mindent, magadat is? Mikor ütöttél először? Mikor érezted azt, hogy mégis megteszed, amire kényszerítenek szóval, tettel, csöndes gyűlölettel? Mikor akartál először elmenni messzire? Mikor jöttél rá, hogy nincs választásod, még csak az sincs? Lennél-e roma Magyarországon? Török Mónika Csoki a biztonságért Különleges jutalmazási akciót indít mától a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Társaság (FKBT) a biztonsági öv, a gyermekülés és a mobiltelefon-kihangosító használatának ösztönzésére. Egy héten át Budapest több közlekedési csomópontján Mozart csokigolyót adnak a társaság munkatársai azoknak az autósoknak, akik használják ezeket a biztonsági eszközöket. Tavaly 15%-kal csökkent a fővárosban a halálos balesetek száma -tudtuk meg a Budapesti Rendőrfőkapitányság sajtóosztályán. Felmérések szerint hazánkban az autósoknak csak alig 45%-a használja a biztonsági övét. Az autósok naponta 15-18 óra között számíthatnak a jutalomra a Nyugati tér, az Oktogon, a Blaha Lujza tér, az Üllői út, a Ferenc körút, a Kálvin tér, az Astoria, az Andrássy út, az Örs vezér tere, a Szilágyi Erzsébet fasor és a Flórián tér környékén. (EN) A Kölyök Power a gyermekek igazi barátja. Mindent tartalmaz, amire az eleven csemetéknek csak szüksége lehet. A Kölyök Power speciálisan 4-10 éves korú gyermekek számára tudományosan összeállított, instant italpor. Teljes értékű fehérje, vitamin és természetes ásványi anyag tartalma kiegészítve a plusz Vas hozzáadásával alkalmas a hiányos, illetve az egyoldalú táplálkozás okozta problémák enyhítésére. Az első, sportevékenység előtti fogyasztásra is javasolt gyermek italpor. Forgalomba hozza: HANDELTrade Kft. 1133 Budapest, Dráva u. 5/c. Telefon: 06 (1) 451-0294 Gyermekorvosi ajánlással. Keresse gyógyszertárakban és gyógynövény boltokban, epres és kakaós ízben! ÜGYÜNKRAKATOS! Budapesti Nap Drágul a vidámparki belépő Már nem tervezik a szórakoztató-központ privatizálását Bevételeinek növelése érdekében a belépődíjat 200 forintról 300-ra kívánja emeli a Vidámpark Rt. A játékok felénél is áremelésre lehet számítani: egyes helyeken 25%-kal kell többet fizetnünk a szórakozásért. A cég áremelési szándékát tegnapi ülésén egyhangúlag támogatta a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága. A Vidámpark Rt. tavalyi forgalma csaknem 25%-kal nőtt, a bevételek 146 millió forinttal haladták meg a megelőző évit. Ez azonban jóval elmaradt a tervezettől. A cég vezetői ezt a nyári szezon esős hétvégéivel és a kánikulával indokolták. Az okok között sorolták azt is, hogy tavaly 100 forinttal olcsóbban adták a belépőjegyet, mint egy évvel korábban. Beruházásokra tavaly 83 millió forintot költöttek. Ennek egy részét, mintegy 16 milliót a beléptető és a forgalomszámláló berendezések fejlesztésére fordították, valamivel több mint 11 millióért pedig új szökőkutat építettek. Minderre az év elején 35 milliós hitelt vettek fel. Év közben ugyanakkor megkezdték az elmúlt három évben felvett, összesen 115 millió forint törlesztését. Ez körülbelül 29 millió forinttal terhelte meg a Vidámpark Rt. kasszáját. A cég idén a tavalyinál 35%-kal nagyobb, 36 milliós nyereséget tervez. A társaság vezetői szűkös forrásaik pótlására egyebek között azt kérték, hogy engedjék el az iparűzési adót és a kulturális járulékot, és hogy a nyereséget is fejlesztésre tölthessék. A Főpolgármesteri Hivatal kulturális ügyosztálya által készített előterjesztés szerint kérdéses, hogy az áremelésektől nem csökken-e a Park forgalma. Tavaly az év elejétől szeptemberig egyébként közel 850 ezren keresték fel a Vidámparkot. Tari Julianna, a Vidámpark Rt. vezérigazgatója a Budapesti Nap kérdésére elmondta: attól, hogy tavaly 100 forinttal olcsóbban adták a belépőjegyeket, nem látogattak többen a hajdani Angol Parkba. A Vidámpark önfenntartó. Ezért van arra szükség, hogy drágábban adják a jegyeket legalább a játékok felénél. Megköti a kezüket az új jegyrendszer is. Mindezzel együtt igyekeznek új játékokkal a Parkba csábítani a látogatókat, és folytatják a már megkezdett parkosítást is. Sok tízmilliót emészt föl a hullámvasút idei felújítása is. A Vidámpark kilencvenes évek elején tervbe vett magánosítása Tari Julianna szerint ma már nincs napirenden. A Városházán kérdésesnek tartják, a drágulás miatt nem lesz-e kevesebb a látogató fotó: mti ORFK: törzskönyvel a lakásmaffia ellen Ugyanazt javasolja a rendőrség, amit tavaly novemberben a Budapesti Nap egyik olvasója Lakástörzskönyv bevezetését is javasolja az Országos Rendőr-főkapitányság „L*, (ORFK) a lakásmaffia ellen. A Budapesti Nap egy olvasói levél alapján már tavaly novemberben felvetette ezt az ötletet. Az illetékesek különböző módon vélekedtek róla. Az ORFK a lakásmaffia elleni fellépés lehetőségeit vizsgáló országgyűlési albizottságnak készített jelentésében elemzi a lakások adásvételével összefüggő csalások okait, és javaslatot tesz ellenintézkedésekre is. Garamvölgyi László szóvivő elmondta: a rendőrség javasolja a tulajdoni lapok adattartalmának felülvizsgálatát és egy kizárólag a tulajdonjog igazolására szolgáló új okmány, a lakástörzskönyv bevezetését is. Fontos problémaként említi a rendőrségi jelentés, hogy a bűnözők a kikért tulajdoni lapokon szereplő adatokkal visszaélve személyi igazolványt - esetenként jogosítványt, útlevelet is - hamisítanak, ezekkel igazolják magukat, így hitetik el a vevőkkel, hogy övék a lakás. Komoly aggodalmakat kelthet az is, hogy a tulajdoni lapról leolvasható, mennyire van eladósodva a tulajdonos. Értesülésünk szerint ezt az információt előszeretettel használja a megszerzendő lakások kiválasztására a lakásmaffia. Épp ezért a rendőrség szerint át kellene gondolni a földhivatali ügyintézést és a tulajdoni lapok kezelésének gyakorlatát. Javasolják például, hogy a tulajdonosokat értesítsék arról, ha valaki kikérte ingatlanuk nyilvántartó lapját. A tulajdonjog igazolására pedig új okmány, a lakástörzskönyv szolgálhatna, amelyet az ORFK javaslata szerint ugyanúgy lehetne használni, mint az autólopások visszaszorításában hatékonynak bizonyult gépjárműtörzskönyvet. Ezek a megoldási lehetőségek lapunk olvasóinak már nem újdonságok, igaz, tavaly novemberben még nem az ORFK, hanem egy olvasónk javasolta őket. Akkor „Van egy ötlete?” című rovatunkban az illetékesek véleményét kértük róluk. - Már régebben is javasoltam a lakástörzskönyv bevezetését - mondta akkor Törökné Szabó Erzsébet, a lakásmaffia áldozatait tömörítő Sors-Társak Egyesület elnöke. Szerinte a sorszámozott okmányokkal lehetetlenné tennék például azt, hogy az albérlők eladják a lakást. Úgy vélte, a földhivatalokban nagy a korrupció, és rendszeresen előfordul, hogy pénzért törvénytelenül átírják az ingatlanok tulajdonjogát. Kosztolányi Dénes, a lakásmaffia-ellenes albizottság alelnöke szerint a törzskönyv fölöslegesen bonyolítaná a rendszert. Szerinte az ingatlan-adásvételi szerződéseket csak olyan ügyvédi, közjegyzői munkaközösségek hitelesíthetnék, amelyek pénzügyi garanciát is vállalnak érte. Azzal, hogy valaki megkapja egy ingatlan tulajdoni lapját, önmagában még nem tud kezdeni semmit - állította dr. Pálfalvi István, a Fővárosi Kerületek Földhivatalának vezetője. - Nincs jogunk felülbírálni egy szerződést, ha az előírt formai és tartalmi követelményeknek megfelel. - Szükség volna arra, hogy a földhivatalok a tulajdonjog bejegyzése előtt értesítsék az eladót, de az sem lenne rossz, ha a bejegyzésnél ott is lennének az érintett felek - mondta Tóth Ferenc, a BRFK vagyonvédelmi osztályának vezetője, aki a tulajdoni lapot kikérők személyi adatait is feljegyeztetné. BN-összeállítás Sorozat - Ügyek és ügyosztályok 5. Főjegyzői Iroda: szervezés és katasztrófaelhárítás A Városházán működő Főjegyzői Iroda elsősorban a hivatal belső szervezeti egységeinek munkáját hangolja össze. A fővárosban előforduló jelentősebb haváriahelyzetek esetén is majdnem minden szervezési feladat az irodára hárul. Az iroda munkatársai véleményezik a város vezetőinek döntéseihez szükséges anyagokat, elkészítik a főjegyzői iratokat, a rendelettervezeteket és a hivatal belső működését szabályozó intézkedéseket. A közgyűlés elé kerülő határozati javaslatokon szerepel az üléseken egyébként is résztvevő főjegyző láttamozása. Az iroda feladatai közé tartozik a kapcsolattartás a bizottságokkal, az ügyosztályokkal és más önkormányzati, állami és civil szervezetekkel is. Segítséget nyújt abban, hogy a döntéshozók, illetve döntéshozó fórumok (a közgyűlési bizottságok vagy a Fővárosi Közgyűlés) elé kerülő javaslatok minden tekintetben pontosak legyenek, és illeszkedjenek a már elfogadott elvekhez. Az iroda végzi a védelmi titkársági, a hivatal belső ellenőrzési és a vizsgálóbiztosi tevékenységet. A Főjegyzői Irodán belül működik a védelmi titkárság. Ez a főváros védelmi bizottságának működésével kapcsolatos védelmi-igazgatási feladatokat látja el. A védelmi bizottság - amelyet egyébként elnöki jogköréből adódóan a főpolgármester vezet - katasztrófahelyzet, rendkívüli állapot, vagy annak veszélye idején gondoskodik a főváros biztonságáról. Az iroda ellenőrzési feladatokat is ellát. A Főpolgármesteri Hivatal tevékenységét a belső ellenőrzési csoport ellenőrzi, a vizsgálóbiztosi csoporthoz pedig a Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárási és egyéb ellenőrzése tartozik. A vizsgálóbiztosi csoport bejelentésre vagy saját hatáskörben is folytathat ellenőrzést az önkormányzat intézményeiben, gazdasági társaságaiban. V. cs. Névjegy Tiba Zsolt, Budapest főjegyzője (38 éves), 1989 óta dolgozik a Városházán. Általános közigazgatási-jogászi tevékenysége mellett szervezte a jogi és igazgatási bizottság munkáját, és több, a választásokkal kapcsolatos feladatot is ellátott. 1991 végétől a Főpolgármesteri Hivatal egyik aljegyző-jeként dolgozott. Ezt követően, 1992-ben nevezték ki Budapest főjegyzőjévé, és azóta is ő tölti be ezt a tisztséget. m____ | Főjegyzői Iroda Cím: 1052 Budapest, Városház u. 9-11.1. emelet 152. szoba Telefon: 327-1030 Fax: 327-1822 E-mail: tibazs@budapest.hu