Budapesti Nap, 2003. február (2. évfolyam, 27-39. szám)

2003-02-01 / 27. szám

Budapesti Nap Budapest aktuális 2003. február 1, szombat 5 Időzített bombák az illegális gázpalackok Senki sem tudja, hány lakásban tartanak robbanásveszélyes anyagokat Nem tudni, hány budapesti lakásban tartanak illegálisan időzített bombaként működő PB-gázpalackot, turista­gázpalackot, kempingfőzőt. Ezek a palackok a helytelen tárolás miatt bármikor felrob­banhatnak. Budapesten ta­valy több halálos áldozata is volt a gázrobbanásoknak. DÖME BARBARA ÍRÁSA A fővárosban az előző esztendő­ben 25 esetben riasztották gáz­robbanáshoz a tűzoltókat. Az, hogy ennél több tragédia nem történt, csak a szerencsének kö­szönhető, illetve annak, hogy a gázszivárgást kellemetlen szaga miatt az emberek legtöbbször időben felfedezik. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy sok lakó­telepi lakásban tartanak szabály­talanul PB-gázpalackokat, turis­tagázpalackokat és egyéb robba­násveszélyes holmit. - Mivel a tűzoltóknak sem kapa­citásuk, sem pedig hatáskörük nincs arra, hogy a lakásokat egyen­ként és tüzetesen átvizsgálják, nem lehet tudni, hány fővárosi la­kásban tartanak robbanásveszé­lyes szerkezeteket - válaszolta a Budapesti Nap érdeklődésére Ha­lasi Jenő, a Fővárosi Tűzoltóság fő­osztályvezetője. Hozzátette: ez azért különösen veszélyes, mert a panelházakban a lakásokat mind­össze egy vékony fal választja el egymástól, és robbanás esetén akár több emelet is romba dőlhet. Volt rá példa, hogy egy 10 emeletes házban keletkezett tűz, ahol aztán hat emelet égett le. Ebben az épü­letben a tűzoltók 10 gázpalackot találtak. A fővárosban tavaly elsősorban a PB-gázpa­­lackok okoztak robba­nást, és ritkábban riasz­tották a tűzoltókat a gázvezeték hibája miatt keletkezett tűzhöz. A legtöbb esetben a gázszerelvények rossz állapota mi­att történt gázrobbanás a lakások­ban. Ez elkerülhető lenne, ha a la­kók legalább évente egy alkalom­mal szakemberrel nézetnék át a berendezéseket - figyelmeztetett a Fővárosi Tűzoltóság főosztályve­zetője. Mint mondta: többször talál­koztak olyan esettel is, amikor a palackokat szándékosan rongál­ták meg, és emiatt keletkezett tűz. Előfordult, hogy kisbalta, illetve fűrész nyomát fedezték fel a pa­lackon a tűzoltók. Ezen esetek mögött többnyire öngyilkossági szándék állt. 2002-ben három ilyen ügyben is a helyszínre men­tek a lánglovagok. A tűzoltóknak több olyan eset­hez is ki kellett vonulniuk Buda­pesten, amikor a gázpalack rossz bekötése okozott robbanást. A gáz­palackok üzemeltetésénél az a leg­fontosabb, hogy a palack szakem­ber által, flexibilis csővel legyen bekötve, és legalább 20- 30 centiméter távolságra álljon a tűzhelytől. Arra is ügyelni kell, hogy a gázpalack használat után mindig el legyen zárva. Volt, ahol azért ______ keletkezett tűz, mert a gázszerelvényeket ko­rábban szabálytalanul szerelték be. Ilyenkor természetesen a mun­kát végző személy felelősségét is vizsgálják. Előfordul, hogy a lakók nem észlelik a gázszivárgást, és tü­zet gyújtanak. Tavaly télen Buda­pesten emiatt égett meg három fér­fi, nem vették észre, hogy gázszag van a lakásban és rágyújtottak. Ketten közülük a kórházban haltak meg. Halasi Jenő végezetül elmondta: a tűzoltók nagy veszélynek vannak kitéve egy-egy gázrobbanásnál, de szerencsére tavaly egyetlen buda­pesti lánglovag sem szenvedett sérülést ilyen esetnél. Főleg a panelhá­zakban veszé­lyes szabálytala­nul gázpalacko­kat tárolni A tűzoltók nem tudnak minden lakást átvizsgálniFotó: BN-archív Súlyos baleset egy gázvezetékcserénél A múlt év egyik legsúlyosabb sérüléssel járó gázrobbanása a XIII. kerületben történt. A gáz­szerelő egy megrongálódott vezetéket akart kicserélni, amikor a baleset bekövetkezett. Az elsődleges vizsgálatok szerint a robbanást az okozhatta, hogy a gázvezeték elvágását követően nem szellőztettek a harmadik emeleti lakásban, s a kiengedett gáz belobbant, amikor szikra keletkezett egy másik cső elvágása közben. Abban a pillanatban túl­nyomás jött létre a helyiségben, ami kitörte az ajtó- és ablaküve­geket. A gázszerelőt az eset után súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Szerencse a szeren­csétlenségben, hogy a szomszédos lakásokban nem keletkezett kár, és senki sem sérült meg. A főváros kulturális életének fontos színterei a fesztiválok. Gyakran csak a legnagyobb rendezvényekről értesül a vá­roslakó, holott sok kisebb fesztivál is próbálja ébren tar­tani a budapestiek kulturális érdeklődését. A 2002 szep­temberében alakult Magyar Fesztivál Szövetség titkárával, Bürger Péterrel beszélgettünk a hazai fesztiváléletről, a szö­vetség célkitűzéseiről, az ed­dig elért eredményekről. KOVÁCS TÜNDE ÍRÁSA - Mikor és hogyan alakult meg a Magyar Fesztivál Szövetség? - Az ötlet néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem. Az egyik legnagyobb fesztivál marke­ting-kommunikációs vezetőjeként volt alkalmam bepalantást nyerni számos magyarországi rendez­vény életébe. Két alapvető problé­mával szembesültem. Az egyik a finanszírozási, a másik a marke­ting-kommunikációs probléma, mindkettő érinti a szervezők jelen­tős részét. Létrehoztuk a feszti­­val.hu internetes portálunkat, ame­lyen ingyenesen jelentetjük meg a hazai rendezvények teljes listáját. A portál napi mintegy kétezer láto­gatója megtalálja mindazt, amit a fesztiválokról tudni lehet. A feszti­­val.hu 3 éves működése szoros emberi és szakmai kapcsolatot ala­kított ki a szervezőkkel, akiket ta­valy nyáron konferenciára hív­tunk, ahol felvázoltam a Magyar Fesztivál Szövetség koncepcióját. Biztatásukra alakult a szövetség. - Mik a főbb célkitűzéseik? - A Magyar Fesztivál Szövetség olyan szakmai, segítő, szolgáltató és érdekvédelmi szervezet, amely a magyarországi fesztiválok szer­vezőinek akar segítséget nyújtani az általuk létrehozott esemény színvonalának folyamatos emelé­sében, nemzetközi színvonalú működtetésében, az európai kul­turális rendszerbe való beillesz­kedésében és a szakmai érdekér­vényesítésében. A magas színvo­nalú fesztiválszervezés által segí­teni kívánja a fesztiválokat befo­gadó településeken a kulturális tu­rizmus fejlődését. - Milyen feladataik lesznek a jö­vőben? - Akkreditációs és minőségbiz­tosítási rendszert dolgozunk ki, kapcsolatot tartunk szakmai, társa­dalmi és közigazgatási szerveze­tekkel, tagozatokat hívunk létre, ami egyrészt tematikusan bontja a szövetségbe eddig belépett 210 rendezvényt, másrészt az EU-nor­­mákhoz igazodva regionálisan cso­portosítja őket. Törekszünk nem­zetközi kapcsolatok kiépítésére. Olyan átlátható és világos finanszí­rozási rendszerre tettünk javaslatot több minisztériumnak is, amely­ben a fesztivál és a finanszírozás­ban érdekelt felek egyértelműen egymásra találnak. Szakmai infor­mációkat gyűjtünk folyamatosan, ezzel is segítve a források elosztói­nak megalapozott döntéseit. - Budapestet nevezhetjük-e a fesztiválok városának? - Ennek megítélése inkább a nagyközönség feladata. Azt hi­szem viszont, hogy a fővárosban évente megrendezendő kétszáz fesztivál igen jelentős, meghatáro­zó eleme Budapest kulturális életé­nek. Nemzetközi összehasonlítás­ban ez igen jó szám, és a rendezvé­nyek minőségét, kreativitását fi­gyelve büszkén mondhatjuk, hogy felvesszük a versenyt az egyébként lényegesen jobb anyagi helyzetben lévő európai fesztiválvárosokkal. Képzelje el, ha egyszer a finanszí­rozás a helyére kerül, mit alkotnak a magyar kulturális „munkások”. - Folytatnak-e párbeszédet, illet­ve egyeztetnek-e a Főpolgármesteri Hivatallal a fesztiválok körének bő­vítéséről? - A megalakulás óta eltelt közel fél évben az állami szerepvállalók­kal - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, a Nemzeti Kul­turális Alapprogrammal, a Turiz­mus Rt.-vel, és a Gyermek-, Ifjúsá­gi és Sportminisztériummal - tár­gyaltunk. Azt valljuk, hogy a köze­pes és kis rendezvényeket kell fel­felé húzni, tanácsadással, pozicio­nálással, marketinggel segíteni, ami aztán az egész fesztiválpiacra átütő erővel hat. A Főpolgármeste­ri Hivatallal is tárgyalni szeret­nénk, bizonyára jelentősen javít­hatunk közreműködésükkel a bu­dapesti rendezvények helyzetén. - Mit lehet tenni a nagyobb nem­zetközi elismertség érdekében? - A Turizmus Rt. legújabb vezér­­gondolatát említeném. Ahhoz, hogy az idegenforgalom erősöd­jön, a belföldi turizmust kell el­ső körben fejleszteni. Céljuk egye­zik a miénkkel, a hazai értékeket kell az ország lakóinak erőtelje­sen „eladni”. Ez egy alap az ide­genforgalom erősítéséhez. Mi azt szeretnénk, ha ennek a filozófiának a fényében 2005 a fesztiválturizmus éve lenne Bu­dapesten és Magyarországon. Sorozat - Városmarketing 2005 a fesztiválturizmus éve lesz? Bürger Péter, a Magyar Fesztivál Szövetség titkára fotó: hn archív Nemzetközi fesztiválok Budapesten 2002 forrás: BN Kapós belvárosi lakások Újra benépesülhet a főváros Nagykörúton belüli része - jósol­ják ingatlanpiaci szakértők. Ott ugyanis még elérhető áron lehet kis alapterületű lakáshoz jutni. A nemrégiben leállított Magház­program ellenére a kislakásos be­ruházások még mindig kifizetőd­nek, mivel az alacsony rezsi mi­att megéri ilyen otthont választa­ni. Szakemberek szerint szinte minden vásárló hitelből vásárol, mivel a bankok által előírt har­minc százalék körüli önrészt elő tudják teremteni egy tízmillió fo­rintos vétel esetén. Tóth Zsuzsan­na, a MARECO Ingatlan Rt. ille­tékese elmondta: nem hozható nyilvánosságra a havi eladások mennyisége, de annyit elárult, hogy az értékesítések felét a kis­lakások, tehát a garzonok és a komfort fokozatú otthonok te­szik ki. Annak tényét, hogy min­den második vásárló ilyen fész­ket keres, azzal magyarázza, hogy az esetek többségében má­sodik lakásként veszik meg az újonnan épült garzonokat, gyak­ran befektetési céllal. Az ilyen ve­vők jelentős része a gyerekét lepi meg, mivel a fiatal generáció job­ban kedveli a belső városrésze­ket. Ezért jelenleg a VII., VIII. és IX. kerületben zajlik a legtöbb ilyen beruházás, de nagy részt vállal az eladásokból a XIII. is. Újlipótvárosban háromszázezer forint a négyzetméterár, míg An­gyalföldön kétszáznyolcvanezer körül mozog. A belvárosi kerüle­tekben kétszázhatvan-kétszáz­­nyolcvanezer forintért juthatunk egy négyzetméterhez, míg a zöl­debb területeken, például Zugló­ban akár háromszázezret is el­kérhetnek érte. A népszerűség oka Tóth Zsuzsanna szerint a jó megközelíthetőségben és a köny­­nyen igény­be vehető tömegköz­lekedési szolgáltatásokban rejlik. Megjegyezte, a budai városrésze­kben, például Óbudán is köny­­nyen elkelnek a kisebb otthonok, bár jelenleg ezeken a területeken kevesebb lakás épül. FFB Életjáradék ingatlanfedezetre! Telefonon: Budapest 2664086, 2664092 Győr: 0696542-062,0696317-722/141 Személyesen: 1085 Budapest, József krt 35.­­ 9023 Gyár, Mester u. 1. Postai címünk: HONPARK Rt. 1461 Budapest Pf. 238

Next