Budapesti Nap, 2003. február (2. évfolyam, 40-50. szám)

2003-02-17 / 40. szám

Óbuda elfogadta, Újpest perre megy Nem tartja jónak a forrásmegosztás tervezetét Tarlós István, Óbuda polgár­­mestere, de a kerület testülete mégis egyhangúlag fogadta el azt. A polgár­­mester szerint ugyanis sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha a főváros és a kerületek nem tudnának költségvetést alkotni, s ezért rákényszerülnének az átmeneti gazdálkodásra. Utóbbi azt jelenti, hogy az önkormányzat az előző évi költségvetés egytizenketted részét kapja meg minden hónapban. Tarlós István lapunknak azt is el­mondta: a közalkalmazottak béreme­lése miatt a városrésznek plusz egy­­milliárd forintot kell előteremtenie. A polgármester közölte: bár a szemé­lyi jövedelemadó helyben maradó ré­sze 662 millió forintra nőtt, az ötmil­­liárd forintos földútalap megszünte­tése miatt a városrész közel 400 mil­lió forinttal kevesebb pénzhez jut. Derce Tamás, Újpest polgármestere szintén a közalkalmazottak béreme­lésének fedezetét hiányolja. A IV. ke­rület esetében összesen 700 millió forinttal kevesebb normatívát ad az állam a szükségesnél. A polgármes­ Tarlós István tér az önkormányzati törvény tavaly decemberben elfogadott módosítása miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. Szerinte ugyanis a megváltozott jogszabály nem felel meg a taláros testület korábbi határozatának, amelynek értelmében a forrásmegosztást úgy kell megalkotni, hogy az minden kerületnek jó legyen. Derce szerint azonban a jelenlegi szabályo­zással csupán tizenkét kerület jár jól. A polgármester emellett pert kíván indítani a magyar állam ellen, hogy hozzájusson ahhoz az összeghez, amelyet a központi költségvetés nem adott át az elmúlt években a kötele­ző feladatok ellátásához. Gidró Kriszta Budapest ,aktuális 2 2003. február 17., hétfő Budapesti Nap “ KÖZÉPPONTBAN --------­ A milliárdok fővárosi forrása Az állami támogatásokon és a közös fővárosi bevételeken minden évben megosztozik a Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel. Ezt az alkufolyamot nevezik forrásmegosztási vitának. A Fővárosi Közgyűlés a hónap végén tárgyal a költségvetéseket egész évre meghatározó rendeletről, amelyet idén csak a kerületek többségének egyetértésével fogadhat el. VULTUR CSABA, GIDRÓ KRISZTA ÉS GOSZTONYI ÁGNES ÍRÁSA Több kasszából gyűlik össze év­ről évre az az összeg, amelyből a főváros és a huszonhárom kerü­let gazdálkodik. Azért válik két­felé a főváros és a kerületek gaz­dálkodása, mert más-más felada­taik vannak: míg a főútvonalak építését, javítását, a kórházak működtetését vagy a tömegköz­lekedés fenntartását a főváros fi­zeti, addig a kerületek finanszí­rozzák saját iskoláikat, szociális segélyt osztanak, valamint ebből tartják fenn bérlakásaikat, vagy teszik rendbe a parkokat. A „kasszák” egyikét az állam tölti fel. Adóbevételeinek egy ré­szét az állam visszaosztja az ön­kormányzatoknak (mint például a személyi jövedelemadó, az ide­genforgalmi és egyéb adók bizo­nyos hányadát). Azért beszélhe­tünk „visszaosztásról”, mert a fő­városban keletkezett, de az ál­lamkasszába - a budapestiek ál­tal - befizetett pénz egy részét adja vissza az állam, hogy a város és a kerületek ebből a pénzből láthassák el a rájuk háruló köz­feladatokat. Ehhez jön még az ál­lami normatíva (például a fejkvó­ta), amellyel az állam célzottan támogat kerületi közfeladatokat. A másik „kasszát” a fővároshoz befolyó helyi adóbevételek töltik fel. Ennek egy részét külön alap­ban zárolják, ez biztosítja a - ke­rületek által megpályázható - szennyvízcsatorna-céltámogatási keretet, a városrehabilitációt, vala­mint a támogatás elosztásának év közben felmerülő korrekcióját. A két kasszában összesen lévő pénzt (nagyjából kétszer 127 mil­liárd forintot) a Fővárosi Közgyű­lés osztja el. Az idei elosztási ter­vezet szerint az összesen 255 milliárdos összeg 48%-át a főváros megtart­ja, így az 52%-os részt oszthatják szét a kerületi önkormányzatok között, ám nem egyenlő arány­ban, hanem saját bevéte­leik és ellátandó felada­taik nagyságától függően. Minden kerületnek van­nak saját bevételei és ki­adásai is, ám a nagyobb bevételű, de kevesebb fel­adattal rendelkező hely­hatóságok kevesebbet kapnak a közös kasszá­ból. Kötelező feladataik mellett a helyhatóságoknak más­más tennivalóik vannak, attól füg­gően, hol helyezkednek el a váro­son belül. A külső kerületek az infrastrukturális lemaradásukat szeretnék pótolni, míg a belső ke­rületek például elöregedett bérla­kásaik fenntartására szeretnének magasabb összegeket költeni. Az önkormányzati törvény módosítása következtében idén visszaáll az 1994 előtti rend: csak a kerületek többségének egyetértésével dönthetnek az el­osztásról. Az elmúlt években a városrészek csak véleményez­hették a tervezetet, ám ezt a fő­város nem volt köteles figyelem­be venni. A legutóbbi két alka­lommal a kerületek mindegyike elutasította a főváros tervezetét. A pénzügyekért felelős főpol­gármester-helyettes, Atkári Já­nos módosított javaslata szerint a főváros átvállalná a csatorna­beruházások feladatát a kerüle­tektől. Nem saját költségvetése terhére: a Városháza olyan uniós és kormányzati támogatásokhoz jutna, amelyeket a kerületek nem pályázhatnának meg, így a stratégiai alap 3 milliárd forint­jából 2 milliárd kikerül a forrás­­megosztásból; ebből a pénzből a főváros addig végzi a munkálato­kat, amíg a kormányzati és az uniós pályázati pénzek meg nem érkeznek. Emellett egy új, a stra­tégiaihoz hasonló alap jönne lét­re, amelyet a korábbi alapban megmaradt egymilliárd forint mellett plusz kétmilliárddal tölt fel a főváros. Erre a hárommilli­árdos alapra lehetne pályázni. Hárommilliárd forintos júdás­­pénzért, vagyis a stratégiai ala­pért feladták a kerületi érdekeket a szocialista-szabaddemokrata poftáróT^lfi­ek, a­­ főváros for­­rásmegosztási javaslatának nyílt - tag,Y jgj^l hallgatólagos tám­o-w­gatásával - jelentette ki Deutsch Tamás, a fővárosi Fidesz- MKDSZ frakció vezetője. Szerin­te a szükségesnél mintegy 50 milliárddal kevesebb jut idén a közalkalmazotti-köztisztviselői béremelésekre a kerületekben. A fideszes politikus közölte: elutasítják­ ezt a forrásmegosztá­si tervezetet. Emlékeztetett rá, hogy a mai kormány választási ígéreteiben több pénzt ajánlott az önkormányzatoknak. Hozzá­tette: ehhez képest idén jóval ke­vesebb pénze lesz a fővárosnak. 2003-ban, milliárd forintban vi. vn. BffMMMMBBia ix MMHV A főváros átvállalná a csatornaberuházásokat, ám a kerületek ragaszkodnak a stratégiai alaphozFotó: Kecskeméti Dávid i. m­m. IMiapiMPyfffMpwiW . xvi .i­onffwjw— xvii. XIX. (M3HMI : xx. xxii. jssiÍHBi xxiii. ISI : : : : (kér.) : : : ' ■ 0 2 4 6 8 10 -----------------------------­forrás: Főpolgármesteri Hivatal Józsefvárosi igen A VIII. kerület képviselői rendkívüli testületi ülésükön megszavazták a fővárosi forrásmegosztás terveze­tét. Annak ellenére, hogy a tervezet nem kedvez a belső kerületeknek, hiszen az elnyerhető pénz nagy ré­sze csatornázásra és földutak asz­faltozására fordítható. - Elfogadjuk a tervezetet, hiszen Buda­pest egészé­nek megítélé­sét segíti, ha egy európai fővároshoz _________________ méltóan le-Csécsei Béla két közleked­ni még a pe­remkerületekben is - mondta la­punknak Csécsei Béla polgármester. - Nekünk is vannak problémáink. A VIII. kerületben számos ház jó­val túllépte a százéves kort, né­hány körfolyosós épületben még mindig több család használ egyet­len illemhelyet. Úgy fogadjuk el a mostani forrástervezetet, ha az to­vábbra is számol a városrehabilitá­ciós alap meghagyásával. Ez az el­különített pénzösszeg jelent kiutat a rossz állapotú belső kerületré­szek újjáépítésére. Kisdi Máté Költségkímélés A II. KERÜLETBEN A forrásmegosztás reformja óta jobb pozícióba kerültek a hagyo­mányosan összetartó belvárosi és peremkerületek. A II. kerület nem tagja az összefogásnak. Az önkormányzatban még zajla­nak a költségvetési tárgyalások. Az SZDSZ-es alpolgármester, Póta Gyula szerint a külső kerületek ja­vaslata - miszerint a forrásmeg­osztás alá eső 50%-os közalkalma­zotti bérfejlesztést kapja meg min­den önkormányzat - vállalható fel­vetés. A csütörtöki testületi ülésen a képviselők többsége csak ezzel a módosítással volt hajlandó elfo­gadni a forrásmegosztásra irányu­ló javaslatokat. Póta Gyula véle­ménye szerint az alapelvek konk­rét meghatározásával eddig a fővá­rossal kötendő „különalkukra” nemigen nyílott lehetőség. Problé­másnak véli, hogy a fejlesztések ellenőrzése nem minden esetben alapos. Egyes kerületekben nem a megadott célra költenek. A II. ke­rületben jelenleg a költségek lefa­ragása, átcsoportosítása zajlik. A működéshez rendelkezésre álló, közel tízmilliárdos összeg pillanat­nyilag kétmilliárddal kevesebb a tervezettnél Harkai Péter ív. j Vi. XIII. XXIII. mm: : i : (kér.) 1 : : : : 1 0 2 4 6 8 ------------------------------\ Forrás: Fópoiflimieauiri Hivatal 2003-ban, milliárd forintban l.iw | n-: vn. IS20HHI vili. I2S19NHH : ix. kiüli— b ,_____• '1 i> m xi. QOH|HPHMi xii, tacaaaBM xiv. pOQÉHHMHÉHI : xvii. USEÉtKKÉi xvm. msÉmmmm XIX. piaMI : xx. ima : i I ..'7inini|ii|' in xxii. üiSÉB Rábólintottak a külsősök A Budapesti Külső Kerületek Önkormányzati Szövetsége mégis elfogad­ta a fővárosi önkormányzat forrásmegosztási tervezetét. Szabó Lajos Mátyás, XVI. kerületi polgár­­mester, a szövetség soros el­nöke a Budapesti Napnak ko­rábban elmondta, hogy a ke­rületek a tervezetet tárgyalási alapnak tekintik, de csak, ak­kor szavazzák meg, ha a­­ földutak aszfaltozását finan­szírozó - stratégiai alapot visszaállítják. Az eredeti ter­vezet szerint a főváros átvet­te volna a kerületektől a csa­tornaberuházásokat, de ezzel egy időben a stratégiai alapot is kiürítette volna. Szabó Lajos Mátyás szerint a csatornázások átvétele való­jában csak 2005-ben történne meg, a főváros azonban már Szabó Lajos Mátyás ebben az évben sem finan­szírozza az utak betonozását. A polgármester sérelmezte, hogy a kormány által a közalkalmazotti bér­emelés finanszírozására átutalt összeg egy része - 3,1 milliárd forint - a fővárosnál marad, és nem jut el a kerületekhez. - Szükségesnek látom a beruházási és fejlesztési küszöb eltörlését is - mondta korábban Szabó Lajos Mátyás. A külső kerületek szövetségének véleménye a forrásmegosztásról idén különösen fontos volt. A főváros a rendeletet ugyanis csak úgy fogad­hatja el, ha a kerületeknek legalább a fele, tehát tizenkét városrész rá­bólint a tervezetre. A külső kerületek szövetségének éppen tizenkét tagja van. Gosztonyi Ágnes

Next