Budapesti Nap, 2003. február (2. évfolyam, 40-50. szám)

2003-02-21 / 44. szám

Budapesti Nap A HÍR, AMELY RÓLAM SZÓL 2003. február 21., péntek 21 BUDAPEST Regionális oldalak XIV'., XVI., XVII. kerület, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Pécel ________ Helyi tudósítóink Dressmann Dóra Tel.: 06-30/552-6251 E-mail: ddressmann@bnap.hu XIV., XVI. kerület Dudás László Tel.: 06-30/552-6269 E-mail: ldudas@bnap.hu XVII. kerület, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Pécel Hírsorok —■' Gamma-est - A Feltörekvő Nemzedék (FENE) bemutatkozó, zenés, táncos irodalmi estet tart pénteken 19 órától a Zeg Zug Művelődési Házban (XIV., Hermina út 9.). A belépés díjtalan. Fuvola és zongora - Ma Ittzés Gergely fuvolán, Szilasi Alex zongo­rán Bach hat triószonátáját játssza a Nádor Teremben (XIV., Ajtósi Dürer sor 39.). Holnap Kórusmuzsika a barokktól napjainkig - A Komolyzenei esték kon­certsorozat második részeként február 22-én 18 órakor a Rotunda Énekegyüttes lép fel a Rákoscsabai Közösségi Házban (XVII., Péceli út 222.). Csángó bál - A Petőfi Csarnokban szombaton 19 órától csángó bálon táncolhatnak az érdeklődők. Vendégek: Fábri Géza, Ordasok, Zurgó együttes, Egyszólam, Berecz Anrás, Somos zenekar, Vándor vokál. Gyerekfarsang Rákoshegyen - A Rákoshegyi Közösségi Házban (XVII., Podmaniczky Zsuzsanna utca 3.) szombaton 10 órai kezdettel gyerekfarsangot rendeznek. Maszk- és jelmezkészítés, arcfestés és sok-sok játék várja a kicsiket. Egy korábbi rajzverseny eredményét is a programon hirdetik ki. Kultúrkáló • XIV. kerület Orgonakoncert Pálúr János orgonaművész Az or­gona impresszionistái címmel ad koncertet művésztársaival szom­baton 16 órakor a Zeneakadé­mián. Az előadó lapunknak el­mondta: 12 éve lakik Zuglóban, és a szombati már a sokadik kon­certje lesz a patinás helyszínen. Pálúr János a Párizsban három­évente megrendezett nemzetközi orgonaverseny nagydíját is elnyer­te már. Az orgonaművész holnapi kon­certjének programját Louis Vieme és Maurice Duruflé műveiből állí­totta össze. Közreműködik Meláth Andrea (mezzoszoprán), Busa Tamás (bariton), Karasszon Dé­nes (gordonka), a Partiumi Ke­resztény Egyetem kórusa és a Debreceni Kollégiumi Kántus. Berkesi Sándor vezényel. A kon­cert közben - rendhagyó módon - Mező András diaporáma-vetítését rendezik meg Katedrálisok és víz­köpők címmel - kapcsolódva Vieme 4. szvitjének hasonló című 3. és 5. tételéhez. Sport • XVI. KERÜLET Per alatt az Ikarus pálya Az Ikarus Rt. még az év elején eladta a nevét viselő sportpá­lyát. Az új tulajdonos a több mint nyolchektáros pályára la­kóházakat szán, de a területre emellett egy új sportközpont fel­építését is tervezi. Csakhogy a XVI. kerületi ön- kormányzat vitatja, hogy a pálya az Ikarusé lenne, ezért az ingatla­non perfeljegyzés van. A Kincstá­ri Vagyoni Igazgatóság szintén úgy véli, hogy a pálya állami tu­lajdon. A napokban a XVI. kerületi képviselő-testület megerősítette azt a szándékát, hogy a sportte­lep továbbra is kizárólag a sport szolgálatában álljon, ezért nem törölteti a perfeljegyzést. Arcok • XIV. KERÜLET Sári néni bármiről tud mesélni Nemrég a dédunokája kérte, az ufókról írjon neki történetet A nevetős, kék szemű Sári néni zavarban van, hogy magáról kell mesélnie. Nem szokott hozzá az újság­írókhoz, pedig nemrég a Zugló TV munkatársai is in­terjút készítettek vele. Láncúé Varga Sarolta kis zuglói lakásának falát különböző okle­velek díszítik. Ott van például az Amatőr Költők és írók Szövet­ségétől 1995-ben kapott Arany Toll-díj oklevele is. Sári néni már rég nem amatőr, hiszen ed­dig három mesekönyve jelent meg, és készül a negyedik. Rendszeresen olvashatjuk írá­sait a Dörmögő Dömötörben és a Klárisban.- Eleven és nagyon fantázia­dús gyerek voltam - meséli ma­gáról a meseíró. - Álomvilágot alakítottam ki, és úgy képzel­tem, hogy az a valóság. Néha jól jött ez tulajdonságom, amikor szegények voltunk, és fekete ke­nyeret ettünk, úgy képzeltem, fehér, foszlós kalácsot falato­zom... Mindig írtam meséket, először csak a fióknak. Ábrán­doztam, milyen jó lenne, ha csak egyetlenegy mesém meg­jelenhetne valahol. Sosem hit­tem igazán, hogy megtörténhet. A meséimben az erős akarat és a jó szándék mindig legyőzi a go­noszt. Erős akarattal én is elér­tem, hogy kinyomtatták a törté­neteim. Sári néni bármiről tud me­sét kerekíteni, bizonyíték erre az Almabál, a Mesesziget és az Már régen nem amatőr író Éneklő kövek című könyve. Nemrég a dédunokája kérte - meséli -, írjon mesét az ufók­ról is. Hát írt egyet. Ráadásul ar­ra is figyel, hogy az óvodások­nak szóló történet rövidke le­gyen, az iskolásoknak szánt már lehet hosszabb. A mesékben szeretet és tanulság van, csak semmi durvaság, és közülük sok a jelenkor gyermekeinek íródott: Nyuszi mamának például mobil- telefonja van, Kicsi ország kirá­lya pedig nyugdíjas lesz. Az idős hölgy büszke arra, hogy több fővárosi önkormányzat ren­delt már a könyveiből, hogy eljut­tassák a helyi óvodákba, iskolák­ba. Mire a beszélgetés végére I érünk a nevetős, kék szemű Sári néni már nincs zavarban, szíve­sen mesél, végül is ez a hivatása. Döntés előtt • Kistarcsa Felülvizsgálat, felelősség, összeférhetetlenség Kultúrkáló • Csömör „Süss fel nap...” A népmesék világa Szekeres Erzsébet textilképén A helyi sajtó az őszi választá­sok után mindenütt beszá­molt az eredményekről, az új testületek megalakulásáról és egyéb fontos eseményekről. Kistarcsán azonban közel négy hónapot kellett várni erre. A Kistarcsar Híradó végül is feb­ruár 18-án - igaz, januári fejléc­cel - megjelent. Gondolhatnánk, ezután minden rendben lesz, az újság a kezdeti botladozások után sínen van. Sajnos ez nincs így, mivel a lap szerkesztőségé­ben több képviselő tölt be stá­tust, és az impresszumban fele­lős kiadóként Tóth Szabolcs pol­gármestert jelölték meg. Márpe­dig a szerkesztőség február 18-i ülésére a polgármester a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal ve­zetőjének levelével érkezett, amelyben Petiik János - korábbi állásfoglalását felülvizsgálva - ki­fejti, hogy a képviselők össze­férhetetlenségéről szóló törvény alapján ez a gyakorlat hibás. Dr. Korbély Géza - az igazgatási osztály vezetője, aki március 1-jé- től jegyzőként folytatja munká­ját - felhívta a figyelmet arra: ha ismét ilyen impresszummal jele­nik meg a híradó, bárki összefér­hetetlenségi bejelentést tehet, és akkor az érintett képviselőknek nyilatkozniuk kell, hogy szer­kesztőségi tagságukról vagy kép­viselőségükről mondanak le. Kedves Károly alpolgármester an­nak a véleményének adott han­got, hogy a citált törvény még friss, nincs kiforrva egyértel­műen, biztos lehet megoldást találni arra, hogy a szerkesztő­ség tovább működjön. Kundra László képviselő - aki pillanat­nyilag a szerkesztőség vezetője - nem találta helyesnek, ha az ön- kormányzat pénzén úgy jelenik meg újság, hogy a képviselők nem szólhatnak abba bele. Tóth Szabolcs polgármester értetlenségének adott hangot, miért ragaszkodnak a képviselők annyira a laphoz, hisz az első szám megjelenésének nehézsé­gei is azt mutatják, jobb lenne, ha egy profit bíznának meg az új­ságkészítéssel. Több környező település polgármesterével érte­kezett az ügyről, és különféle megoldásokat hallott. Nagytar- csán például egy külső személyt bíztak meg, Szadán a Település- fejlesztési Kht. vette fel tevé­kenységi körébe a lapkiadást, máshol a jegyzőt tették meg fele­lős kiadóvá. A további anomáliák elkerüléséért szerencsésnek tar­taná, ha a Közigazgatási Hivatal és a Belügyminisztérium egysé­ges, félreértelmezhetetlen állás­pontot alakítana ki a kérdésről. Az ülésen vendégként részt ve­vő Babinecz Zsuzsanna - aki ko­rábban a nagytarcsai újság szer­kesztője volt - tájékoztatta a je­lenlévőket, mi módon lehet az újság szerkesztősége és a telepü­lés vezetése között megbízható kapcsolatot építeni. Végül úgy döntöttek, sürgősen a képviselő- testület elé tárják az ügyet azzal a javaslattal, hogy írjanak ki pá­lyázatot a Kistarcsai Híradó meg­jelentetésére. A csömöri Petőfi Sándor Művelő­dési Ház (Csömör, Vörösmarty utca 1.) galériájában és sarokter­mében Szekeres Erzsébet textil­iparművész faliképéiből és báb­jaiból nyílt kiállítás. A tárlat az al­kotó munkásságának egy csipetét kínálja. „A kiállított meseszőnyegek a magyar népmesék hallatlan sok­színűségét és fordulatgazdagságát mutatják be a textilen keresztül. A mai magyar textilművészet ere­deti egyénisége Szekeres Erzsé­bet, aki varrott technikával készí­tett faliképéin szerencsésen ötvözi a magyar népi kultúra érzelmek­ben gazdag lelkivilágát a műves iparművészettel” - írja ajánlójá­ban Koczogh Ákos. A tárlat már­cius 2-ig tekinthető meg, amelyet délelőttönként - igény szerint - a ház igazgatónője, G. Tóháti Ilona meseolvasással, és Jankovich Mar­cell magyar népmesék alapján ké~ szült rajzfilmjeinek vetítésével gazdagítva mutat be az óvodás, is­kolás csoportoknak. Adószám: 18161007-1-42 0: GYERMEKRÁK ALAPÍTVÁNY Kiemelkedően Közhasznú Szervezet Utcatörténelem • XIV. kerület Laky Adolf, a híres ötvösmester A híres ötvösmester nevét 1911 óta viseli a Herminamezei utca. Először Korong utcának nevez­ték. A történet igazán érdekes színfoltja a kerületnek, ugyanis alig hihető tévedés esett meg. Az történt, hogy ugyanazon a napon egyszerre két utcát is Ko­rong névre kereszteltek, és ráadá­sul ezek az utcák egymásnak ke­resztutcái voltak. 1910. november 22-én született a határozat, hogy az addig névtelen, Erzsébet ki­rályné útjával párhuzamos utcát a jövőben Korongnak nevezzék. Ugyanezen a napon egy másik Az utca elnevezését a tévedések vígjátéka előzte meg döntésben elhatározzák, hogy legyen Korong utca az a köz, amely az Amerikai utat elhagyva nyílik az Erzsébet királyné útjára. A Közmunkatanács ez utóbbi döntését azután decemberben visszavonta, és azóta viseli Laky Adolf nevét. Laky Adolf 1829-ben született és 1910-ben halt meg, ebben az utcában állt a nyaralója. (Forrás: Budapest teljes utcanévlexikona)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék