Budapesti Nap, 2003. február (2. évfolyam, 40-50. szám)
2003-02-21 / 44. szám
Budapesti Nap BUDAPEST Regionális oldalak XIV., XVI., XVII. kerület, Csömör, Kerepes, Kistarcsa. Nagytarcsa, Pécel________ Helyi tudósítóink Dressmann Dóra Tel.: 06-30/552-6251 E-mail: ddressmann@bnap.hu XIV., XVI. kerület Dudás László Tel.: 06-30/552-6269 E-mail: ldudas@bnap.hu XVII. kerület, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Pécel Hírsorok — ■' Gamma-est - A Feltörekvő Nemzedék (FENE) bemutatkozó, zenés, táncos irodalmi estet tart pénteken 19 órától a Zeg Zug Művelődési Házban (XIV., Hermina út 9.). A belépés díjtalan. Fuvola és zongora - Ma Ittzés Gergely fuvolán, Szilasi Alex zongorán Bach hat triószonátáját játssza a Nádor Teremben (XIV., Ajtósi Dürer sor 39.). Holnap Kórusmuzsika a barokktól napjainkig - A Komolyzenei esték koncertsorozat második részeként február 22-én 18 órakor a Rotunda Énekegyüttes lép fel a Rákoscsabai Közösségi Házban (XVII., Péceli út 222.). Csángó bál - A Petőfi Csarnokban szombaton 19 órától csángó bálon táncolhatnak az érdeklődők. Vendégek: Fábri Géza, Ordasok, Zurgó együttes, Egyszólam, Berecz Anás, Somos zenekar, Vándor vokál. Gyerekfarsang Rákoshegyen - A Rákoshegyi Közösségi Házban (XVII., Podmaniczky Zsuzsanna utca 3.) szombaton 10 órai kezdettel gyerekfarsangot rendeznek. Maszk- és jelmezkészítés, arcfestés és sok-sok játék várja a kicsiket. Egy korábbi rajzverseny eredményét is a programon hirdetik ki. Kultúrháló • XIV. kerület Orgonakoncert Pálúr János orgonaművész Az orgona impresszionistái címmel ad koncertet művésztársaival szombaton 16 órakor a Zeneakadémián. Az előadó lapunknak elmondta: 12 éve lakik Zuglóban, és a szombati már a sokadik koncertje lesz a patinás helyszínen. Pálúr János a Párizsban háromévente megrendezett nemzetközi orgonaverseny nagydíját is elnyerte már. Az orgonaművész holnapi koncertjének programját Louis Vienne és Maurice Duruflé műveiből állította össze. Közreműködik Meláth Andrea (mezzoszoprán), Busa Tamás (bariton), Karasszon Dénes (gordonka), a Partiumi Keresztény Egyetem kórusa és a Debreceni Kollégiumi Kántus, Berkesi Sándor vezényel. A koncert közben - rendhagyó módon - Mező András diaporáma-vetítését rendezik meg Katedrálisok és vízköpők címmel kapcsolódva Vienne 4. szvitjének hasonló című 3. és 5. tételéhez. Sport • XVI. KERÜLET Per alatt az Ikarus pálya Az Ikarus Rt. még az év elején eladta a nevét viselő sportpályát. Az új tulajdonos a több mint nyolchektáros pályára lakóházakat szán, de a területre emellett egy új sportközpont felépítését is tervezi. Csakhogy a XVI. kerületi önkormányzat vitatja, hogy a pálya az Ikarusé lenne, ezért az ingatlanon perfeljegyzés van. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság szintén úgy véli, hogy a pálya állami tulajdon. A napokban a XVI. kerületi képviselő-testület megerősítette azt a szándékát, hogy a sporttelep továbbra is kizárólag a sport szolgálatában álljon, ezért nem törölteti a perfeljegyzést. A HÍR, AMELY RÓLAM SZÓL 2003. február 21., péntek 21 A nevetős, kék szemű Sári néni zavarban van, hogy magáról kell mesélnie. Nem szokott hozzá az újságírókhoz, pedig nemrég a Zugló TV munkatársai is interjút készítettek vele. Láncné Varga Sarolta kis zuglói lakásának falát különböző oklevelek díszítik. Ott van például az Amatőr Költők és írók Szövetségétől 1995-ben kapott Arany Toll-díj oklevele is. Sári néni már rég nem amatőr, hiszen eddig három mesekönyve jelent meg, és készül a negyedik. Rendszeresen olvashatjuk írásait a Dörmögő Dömötörben és a Klárisban. - Eleven és nagyon fantáziadús gyerek voltam - meséli magáról a meseíró. - Álomvilágot alakítottam ki, és úgy képzeltem, hogy az a valóság. Néha jól jött ez tulajdonságom, amikor szegények voltunk, és fekete kenyeret ettünk, úgy képzeltem, fehér, foszlós kalácsot falatozom... Mindig írtam meséket, először csak a fiúknak. Ábrándoztam, milyen jó lenne, ha csak egyetlenegy mesém megjelenhetne valahol. Sosem hittem igazán, hogy megtörténhet. A meséimben az erős akarat és a jó szándék mindig legyőzi a gonoszt. Erős akarattal én is elértem, hogy kinyomtatták a történeteim. Sári néni bármiről tud mesét kerekíteni, bizonyíték erre az Almabál, a Mesesziget és az Arcok • XIV. KERÜLET Sári néni bármiről tud mesélni Nemrég a dédunokája kérte, az ufókról írjon neki történetet Éneklő kövek című könyve. Nemrég a dédunokája kérte - meséli -, írjon mesét az ufókról is. Hát írt egyet. Ráadásul arra is figyel, hogy az óvodásoknak szóló történet rövidke legyen, az iskolásoknak szánt már lehet hosszabb. A mesékben szeretet és tanulság van, csak semmi durvaság, és közülük sok a jelenkor gyermekeinek íródott. Nyuszi mamának például mobiltelefonja van, Kicsi ország királya pedig nyugdíjas lesz. Az idős hölgy büszke arra, hogy több fővárosi önkormányzat rendelt már a könyveiből, hogy eljuttassák a helyi óvodákba, iskolákba. Mire a beszélgetés végére t érünk a nevetős, kék szemű Sári néni már nincs zavarban, szívesen mesél, végül is ez a hivatása. Már régen nem amatőr író Döntés előtt • Kistarcsa Felülvizsgálat, felelősség, összeférhetetlenség A helyi sajtó az őszi választások után mindenütt beszámolt az eredményekről, az új testületek megalakulásáról és egyéb fontos eseményekről. Kistarcsán azonban közel négy hónapot kellett várni erre. A Kistarcsai Híradó végül is február 18-án - igaz, januári fejléccel - megjelent. Gondolhatnánk, ezután minden rendben lesz, az újság a kezdeti botladozások után sínen van. Sajnos ez nincs így, mivel a lap szerkesztőségében több képviselő tölt be státust, és az impresszumban felelős kiadóként Tóth Szabolcs polgármestert jelölték meg. Márpedig a szerkesztőség február 18-i ülésére a polgármester a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének levelével érkezett, amelyben Petlik János - korábbi állásfoglalását felülvizsgálva - kifejti, hogy a képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvény alapján ez a gyakorlat hibás. Dr. Korbély Géza - az igazgatási osztály vezetője, aki március 1-jétől jegyzőként folytatja munkáját - felhívta a figyelmet arra: ha ismét ilyen impresszummal jelenik meg a híradó, bárki összeférhetetlenségi bejelentést tehet, és akkor az érintett képviselőknek nyilatkozniuk kell, hogy szerkesztőségi tagságukról vagy képviselőségükről mondanak le. Kedves Károly alpolgármester annak a véleményének adott hangot, hogy a citált törvény még friss, nincs kiforrva egyértelműen, biztos lehet megoldást találni arra, hogy a szerkesztőség tovább működjön. Kundra László képviselő - aki pillanatnyilag a szerkesztőség vezetője - nem találta helyesnek, ha az önkormányzat pénzén úgy jelenik meg újság, hogy a képviselők nem szólhatnak abba bele. Tóth Szabolcs polgármester értetlenségének adott hangot, miért ragaszkodnak a képviselők annyira a laphoz, hisz az első szám megjelenésének nehézségei is azt mutatják, jobb lenne, ha egy profit bíznának meg az újságkészítéssel. Több környező település polgármesterével értekezett az ügyről, és különféle megoldásokat hallott. Nagytarcsán például egy külső személyt bíztak meg, Szadán a Településfejlesztési Kht. vette fel tevékenységi körébe a lapkiadást, máshol a jegyzőt tették meg felelős kiadóvá. A további anomáliák elkerüléséért szerencsésnek tartaná, ha a Közigazgatási Hivatal és a Belügyminisztérium egységes, félreértelmezhetetlen álláspontot alakítana ki a kérdésről. Az ülésen vendégként részt vevő Babinecz Zsuzsanna - aki korábban a nagytarcsai újság szerkesztője volt - tájékoztatta a jelenlévőket, mi módon lehet az újság szerkesztősége és a település vezetése között megbízható kapcsolatot építeni. Végül úgy döntöttek, sürgősen a képviselőtestület elé tárják az ügyet azzal a javaslattal, hogy írjanak ki pályázatot a Kistarcsai Híradó megjelentetésére. Adószám: 18161007-1-420. GYERMEKRÁK ALAPÍTVÁNY Kiemelkedően Közhasznú Szervezet Kultúrháló • Csömör „Süss fel nap...” A csömöri Petőfi Sándor Művelődési Ház (Csömör, Vörösmarty utca 1.) galériájában és saroktermében Szekeres Erzsébet textiliparművész faliképeiből és bábjaiból nyílt kiállítás. A tárlat az alkotó munkásságának egy csipetét kínálja. „A kiállított meseszőnyegek a magyar népmesék hallatlan sokszínűségét és fordulatgazdagságát mutatják be a textilen keresztül. A mai magyar textilművészet eredeti egyénisége Szekeres Erzsébet, aki varrott technikával készített faliképein szerencsésen ötvözi a magyar népi kultúra érzelmekben gazdag lelkivilágát a műves iparművészettel” - írja ajánlójában Koczogh Ákos. A tárlat március 2-ig tekinthető meg, amelyet délelőttönként - igény szerint - a ház igazgatónője, G. Tóháti Ilona meseolvasással, és Jankovich Marcell magyar népmesék alapján készült rajzfilmjeinek vetítésével gazdagítva mutat be az óvodás, iskolás csoportoknak. A népmesék világa Szekeres Erzsébet textilképén Utcatörténelem • XIV. kerület Laky Adolf, a híres ötvösmester A híres ötvösmester nevét 1911 óta viseli a Herminamezei utca. Először Korong utcának nevezték. A történet igazán érdekes színfoltja a kerületnek, ugyanis alig hihető tévedés esett meg. Az történt, hogy ugyanazon a napon egyszerre két utcát is Korong névre kereszteltek, és ráadásul ezek az utcák egymásnak keresztutcái voltak. 1910. november 22-én született a határozat, hogy az addig névtelen, Erzsébet királyné útjával párhuzamos utcát a jövőben Korongnak nevezzék. Ugyanezen a napon egy másik döntésben elhatározzák, hogy legyen Korong utca az a köz, amely az Amerikai utat elhagyva nyílik az Erzsébet királyné útjára. A Közmunkatanács ez utóbbi döntését azután decemberben visszavonta, és azóta viseli Laky Adolf nevét. Laky Adolf 1829-ben született és 1910-ben halt meg, ebben az utcában állt a nyaralója. (Forrás: Budapest teljes utcanévlexikona) Az utca elnevezését a tévedések vígjátéka előzte meg