Budapesti Nap, 2003. március (2. évfolyam, 51-62. szám)

2003-03-01 / 51. szám

Budapesti Nap Jegyzet A­z ember igen leleményes. Ezt a képességét azonban nem minden esetben használja jó célok érdekében. Mondják, hogy gyakorlatilag nincs olyan dolog, amit eddig ne próbáltak vol­na hamisítani vagy lemásolni. Ha pénzről, illet­ve „pénzmegtakarításról” van szó, az egyéb­ként nem túl leleményes honfitársunk agyából is kipattanhat valami. A különbség csupán az ötlet megvalósításában lehet. Mert ugye talál­koznak a rendőrök fénymásolt jogosítvánnyal csakúgy, mint a legmodernebb számítógépes technikával elkészített hamis okiratokkal. A tények ismeretében sem hiszem, hogy min­den ember elvetemült bűnöző, aki így vagy úgy Mindenki ?! Döme Barbara ügyeskedni próbál. Lehet, hogy csak az egyre inkább teret nyerő rossz példák adják az ötletet sokaknak. Mert ha a gyerek azt látja, hogy anyuka egy megállóra nem vesz jegyet a villa­moson, ezt tanulja meg. Később nem hogy nem érzi majd bűnnek a bliccelést, hanem azt hiszi, ügyes dolog kijátszani a hatóságokat. Az utóbbi időben egyre többen kínálnak gyanús helyről származó okmányokat már nyilvános fórumokon is. Az interneten hirdetnek diákiga­zolvány hitelesítésére szolgáló matricát, de töb­ben ilyen úton próbálják beszerezni a hamis érettségit, diplomát és nyelvvizsga-bizonyít­ványt is. Azt értem, hogy valaki néhány ezer fo­rintért beszerzi ezeket az okmányokat, mert lusta tanulni, de aztán mihez kezd azokkal? Kí­váncsi lennék például arra, egy munkakörben meddig lehet titkolni, hogy valaki nem beszéli az adott nyelvet vagy nem ért a szakmához. Bár amint tudjuk, erre is volt már példa. Ülök a monitor előtt és furcsa dolgok jutnak az eszembe. Szemeim előtt megjelenik egy iskola, ahol pénzért vett diplomával oktatják a tanárok a jövő nemzedékét. Majd látok egy kórházat, ahol a pénzért vett diplomás tanárt operálja az a diák, akit ő szakértelem hiányában átengedett a vizsgán. A diák persze később szintén pén­zért jutott a hamisított orvosi diplomájához. Nincs pénz a kényszerkaszálásra PARLAGFŰVEL LEG­FERTŐZÖTTEB TERÜLETEK A parlagfű szempontjából a közepesen fertőzött régiók közé tartozik Budapest. Az utóbbi időkben sikerült visz­­szaszorítani az allergén pol­lent termelő gyomnövény to­vábbterjedését, azonban túl kevés a pénz a védekezésre. Egyelőre úgy látszik, hogy a hatóságilag elrendelt kaszálá­sok költségeit idén sem előle­gezik meg az illetékes ható­ságoknak, a Növényvédelmi Szolgálat támogatását pedig jelentősen csökkentették. ERDŐSI CSABA ÍRÁSA Magyarország a parlagfűvel leg­inkább fertőzött európai orszá­gok közé tartozik. Az eddigi vé­dekezés nem bizonyult haté­konynak, úgyhogy az Országgyű­lés eseti bizottság felállításáról döntött nemrégiben. Budapesten viszont annak ellenére is sikerült visszafogni a parlagfű terjedését, hogy a védekezésre nincs elegen­dő pénz, főleg a legszennyezet­tebb külső kerületekben. - A főváros 1995-ben fogadta el a parlagfűprogramot, amelynek keretében rendben tartja a saját területeit - mondta Bíró Eszter ve­zető főtanácsos. Tavaly 466 mil­lió forintot használtak fel a zöld­területek karbantartására, ebből átlagosan három-négy kaszálásra futotta. Budapest 33 ezer hektá­ros zöldfelületének azonban csu­pán a töredéke, mintegy 2000 hektár tartozik a Fővárosi Önkor­mányzat kezelésébe, a többi te­­­­rületen a kerületi önkormányzat­nak, illetve a Fővárosi és Pest Me­gyei Növényvédelmi Szolgálat­nak kell felügyelnie a parlag­fűirtást. 2002-ben csaknem két­ezer felszólítást adtak ki, és 164 esetben róttak ki bírságot. Ha a kert-,vagy földtulajdonos nem hajlandó kiirtani saját területéről a parlagfüvet, akár egymillió fo­rintra is megbüntethetik, és in­tézkedhetnek a terület lekaszálá­sáról, a költségeket utólag behajt­va. Csakhogy mivel az ehhez szükséges pénzt senki sem haj­landó megelőlegezni, erre gya­korlatilag alig van példa. - Egyik napról a másikra élünk - mondta a Fővárosi és Pest Me­gyei Növényvédelmi Szolgálat igazgatója. Szabó János szerint az agrártámogatási törvény alap­ján utólag kaphatnak pénzt a ha­tóságilag elrendelt kaszálások költségeire, az átfutási idő azon­ban olyan hosszú, hogy nem tud­ják kivárni.­­ A Pénzügyminiszté­rium a tavalyihoz képest 40%-kal csökkentette az idei állami támo­gatásunkat. Kincstári szemlélet uralkodik a támogatásban, nin­csenek tekintettel arra, hogy a mi munkánk, mint általában min­den, ami összefügg a mezőgaz­dasággal, szezonális jellegű. Sa­ját bevételeink általában az év utolsó negyedében folynak be - amikor már rég vége van a par­lagfű-idénynek. A legszennyezettebb kerületek közé tartozik a XV. Az önkor­mányzat tavaly a saját költségve­téséből egymillió forintot költött a parlagfüves területek kaszálá­sára, és ehhez kaptak még csak­nem ugyanennyi pályázati pénzt. Az igazgatási osztály ügyintézője szerint a legtöbbet maguk az em­berek tehetnek a gyomnövény visszaszorításáért annak rend­szeres irtásával. ^S^Forrás: FPMH Környvéd. Ügyosztály Lakóhelye Budapest? Olvassa a Budapesti Napot, fizessen elő fővárosunk egyetlen napilapjára, hiszen ez rólunk és nekünk szól! B ^­­ 1)APESTI NAP ________AZ ELSŐ BUDAPESTI NAPILAP______ Budapest 2003. március 1., szombat 3 EUROTOUR/

Next