Budapesti Nap, 2003. március (2. évfolyam, 51-62. szám)
2003-03-01 / 51. szám
Budapesti Nap Jegyzet Az ember igen leleményes. Ezt a képességét azonban nem minden esetben használja jó célok érdekében. Mondják, hogy gyakorlatilag nincs olyan dolog, amit eddig ne próbáltak volna hamisítani vagy lemásolni. Ha pénzről, illetve „pénzmegtakarításról” van szó, az egyébként nem túl leleményes honfitársunk agyából is kipattanhat valami. A különbség csupán az ötlet megvalósításában lehet. Mert ugye találkoznak a rendőrök fénymásolt jogosítvánnyal csakúgy, mint a legmodernebb számítógépes technikával elkészített hamis okiratokkal. A tények ismeretében sem hiszem, hogy minden ember elvetemült bűnöző, aki így vagy úgy Mindenki ?! Döme Barbara ügyeskedni próbál. Lehet, hogy csak az egyre inkább teret nyerő rossz példák adják az ötletet sokaknak. Mert ha a gyerek azt látja, hogy anyuka egy megállóra nem vesz jegyet a villamoson, ezt tanulja meg. Később nem hogy nem érzi majd bűnnek a bliccelést, hanem azt hiszi, ügyes dolog kijátszani a hatóságokat. Az utóbbi időben egyre többen kínálnak gyanús helyről származó okmányokat már nyilvános fórumokon is. Az interneten hirdetnek diákigazolvány hitelesítésére szolgáló matricát, de többen ilyen úton próbálják beszerezni a hamis érettségit, diplomát és nyelvvizsga-bizonyítványt is. Azt értem, hogy valaki néhány ezer forintért beszerzi ezeket az okmányokat, mert lusta tanulni, de aztán mihez kezd azokkal? Kíváncsi lennék például arra, egy munkakörben meddig lehet titkolni, hogy valaki nem beszéli az adott nyelvet vagy nem ért a szakmához. Bár amint tudjuk, erre is volt már példa. Ülök a monitor előtt és furcsa dolgok jutnak az eszembe. Szemeim előtt megjelenik egy iskola, ahol pénzért vett diplomával oktatják a tanárok a jövő nemzedékét. Majd látok egy kórházat, ahol a pénzért vett diplomás tanárt operálja az a diák, akit ő szakértelem hiányában átengedett a vizsgán. A diák persze később szintén pénzért jutott a hamisított orvosi diplomájához. Nincs pénz a kényszerkaszálásra PARLAGFŰVEL LEGFERTŐZÖTTEB TERÜLETEK A parlagfű szempontjából a közepesen fertőzött régiók közé tartozik Budapest. Az utóbbi időkben sikerült viszszaszorítani az allergén pollent termelő gyomnövény továbbterjedését, azonban túl kevés a pénz a védekezésre. Egyelőre úgy látszik, hogy a hatóságilag elrendelt kaszálások költségeit idén sem előlegezik meg az illetékes hatóságoknak, a Növényvédelmi Szolgálat támogatását pedig jelentősen csökkentették. ERDŐSI CSABA ÍRÁSA Magyarország a parlagfűvel leginkább fertőzött európai országok közé tartozik. Az eddigi védekezés nem bizonyult hatékonynak, úgyhogy az Országgyűlés eseti bizottság felállításáról döntött nemrégiben. Budapesten viszont annak ellenére is sikerült visszafogni a parlagfű terjedését, hogy a védekezésre nincs elegendő pénz, főleg a legszennyezettebb külső kerületekben. - A főváros 1995-ben fogadta el a parlagfűprogramot, amelynek keretében rendben tartja a saját területeit - mondta Bíró Eszter vezető főtanácsos. Tavaly 466 millió forintot használtak fel a zöldterületek karbantartására, ebből átlagosan három-négy kaszálásra futotta. Budapest 33 ezer hektáros zöldfelületének azonban csupán a töredéke, mintegy 2000 hektár tartozik a Fővárosi Önkormányzat kezelésébe, a többi területen a kerületi önkormányzatnak, illetve a Fővárosi és Pest Megyei Növényvédelmi Szolgálatnak kell felügyelnie a parlagfűirtást. 2002-ben csaknem kétezer felszólítást adtak ki, és 164 esetben róttak ki bírságot. Ha a kert-,vagy földtulajdonos nem hajlandó kiirtani saját területéről a parlagfüvet, akár egymillió forintra is megbüntethetik, és intézkedhetnek a terület lekaszálásáról, a költségeket utólag behajtva. Csakhogy mivel az ehhez szükséges pénzt senki sem hajlandó megelőlegezni, erre gyakorlatilag alig van példa. - Egyik napról a másikra élünk - mondta a Fővárosi és Pest Megyei Növényvédelmi Szolgálat igazgatója. Szabó János szerint az agrártámogatási törvény alapján utólag kaphatnak pénzt a hatóságilag elrendelt kaszálások költségeire, az átfutási idő azonban olyan hosszú, hogy nem tudják kivárni. A Pénzügyminisztérium a tavalyihoz képest 40%-kal csökkentette az idei állami támogatásunkat. Kincstári szemlélet uralkodik a támogatásban, nincsenek tekintettel arra, hogy a mi munkánk, mint általában minden, ami összefügg a mezőgazdasággal, szezonális jellegű. Saját bevételeink általában az év utolsó negyedében folynak be - amikor már rég vége van a parlagfű-idénynek. A legszennyezettebb kerületek közé tartozik a XV. Az önkormányzat tavaly a saját költségvetéséből egymillió forintot költött a parlagfüves területek kaszálására, és ehhez kaptak még csaknem ugyanennyi pályázati pénzt. Az igazgatási osztály ügyintézője szerint a legtöbbet maguk az emberek tehetnek a gyomnövény visszaszorításáért annak rendszeres irtásával. ^S^Forrás: FPMH Környvéd. Ügyosztály Lakóhelye Budapest? Olvassa a Budapesti Napot, fizessen elő fővárosunk egyetlen napilapjára, hiszen ez rólunk és nekünk szól! B ^ 1)APESTI NAP ________AZ ELSŐ BUDAPESTI NAPILAP______ Budapest 2003. március 1., szombat 3 EUROTOUR/